Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-27 / 4. szám

„N Y X R V I D E Ft' Ugyanazon községnek öt példányban egyszerre történő átvételénél azonban husz százalékos (20%) árleeugedésnek van helye. A csonka példányok egyes lapjai kivétel nélkül két (2) forintjával számittatnak. Azonkivül Bereg, Győr, Máramaros, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Ugocsa, Uug, Vas, Veszprém, Zala" és Zemplén vármegyék egyes községeire nézve régibb kiállítású, de mindamellett birtok rendezésekre és különféle szabályozási czélokra még mindig előnyösen használható kőmetszetű térkép-másolatok is léteznek, melyek tömegesebb megrendeléseknél ötven (50) százalékos árleengédés mellett elárusittatnak. Hasonlóképen Horvát- és Szlavonország községeire nézve ilyen kőnyomatok huszonöt (25) százalékra leszállított áron megszerezhetők. II. Az autografiai másolatok kétfélék és pedig: 1. Magyarországi autolithografiák: ezek ára a kőmetszetüek felével számíttatik. 2. Horvát-Szlavonországi autolithografiák; elárusitási áruk laponkint ötven (50) krajczár. III. A szabad kézből készült térkép-másolatok háromféle alakban szolgáltatnak ki; 1. egész községre terjedő példányokban vagy egyes szelvények szerint, 2. mint térképkivonatok és 3. vázlat-alakban. 1. Egész községre vagy egyes lapokra terjedő másolatért minden hold részlet után két (2) krajczár, azonkivül pedig minden ahhoz felhasznált hollandi regái papír ivéért husz (20) krajczár fizetendő. Az egyes szelvények kézrajzi másolataiért járó díj kiszámításánál a részletek mellett mindenkor csak a tényleges területi tényezők vétetnek a számitás alapjául. Egész községre terjedő szabad kézrajzi másolatok kiszolgáltatásának azonban csak kőmetszetek hiányában és csak az erre vonatkozó szabályok által érintett esetekben van helye. A megrendelők kívánságára színezett térkép másolatok is szolgáltatnak ki; a színezésért megtérítendő dijak a következők: a) ötszáz holdig holdanként 6/io krajczár, b) ötszázegy holdtól egyezer holdig, minden hold után 5/io krajczár, c) egyezeregytői ötezer holdig minden hold után Vio krajczár és d) ötezeregytől felfelé minden további hold után Vio krajczár. 2. A térkép-kivonatok árai a szerint a mint azok l'—40®, 1*=80°, vagy i:=100° mértékben készülnek, különbözők: a) Az l"—40 öles mértékű kivonatok árai a következők : tiz holdrészletig terjedő másolatért egy (1) forint 50 kr, huszonöt „ „ „ két (2) , — „ ötven , , „ két (2) , 50 „ egyszáz „ , „ három (3) , 50 „ egyszázegytől felfelé, minden további holdrészlet után három (3) krajczár; b) 1 "=80 öles mértékre átváltoztatott térképmásolatért: egyszáz holdrészlettől egyezerig holdrészletenként négy (4) krajczár, egyezeregytői kétezer holdrészletig holdrészletenkiut három (3) 5/io krajczár és kétezeregytől felfelé niiudeu további holdrészlet után három (3) krajczár; c) 1*—100 öles mértékben átváltoztatott térképmásolatért: egyszáz holdrészlettől egyezerig, holdrészletenkiut három (3) krajczár, egyezeregytői kétezer holdrészletig holdrészletenkint két (2) 5/io krajczár és két ezeregytől felfelé minden további holdrészlet után két (3) krajczár; 3. A vázlat alakú kivonatok árai: a) l"n=200 öles mértékre átváltozott másolatért: ötszáztól egyezer holdig, holdankint két (2) krajczár, egyezeregytői kétezer holdig, holdankint egy (1) 5/n> krajczár és kétezeregytől felfelé minden további hold után egy (1) krajczár; b) 1"—500 öles mértékben készült földmivelési térkép másolatáért: egyezertől kétezer holdig, holdankint Vio krajczár és kétezeregytől felfelé minden további hold után '/io krajczár. A 2. a) b) c) és 3. a) b) alatt kitett árakban a másolatok színezése, kirajzolása, megírása és egy területi kimutatásnak elkészítése is benfoglaltatik. A térképkivonatok kizárólag csak vászonra feszitett augol-velin papíron készíttetnek, a melyért a megrendelő fél által egy iv után hetven (70) krajczár, »/* iv után negyven (40) krajczár és >/« ív után husz (20) krajczár fizetendő. A térképkivonatok kivétel nélkül a czimlapon hitelesítési záradékkal ellátva adatnak ki a közönségnek, mi végből a megrendelő minden, akár 1, '/», vagy «/«' ívből álló másolatra ragasztandó egy darab egy (1) forintos bélyegjegyet a térképtárnoknak beszolgáltatni tartozik. D) A községenként teljes példányokban megrendelt birtok-vázlatok ára, holdrészletenként három (3) krajczár számíttatik; azonkivül pedig minden ahhoz felhasznált lap másoló papírért egy (1) krajczár és minden negyed lap kemény tábláért öt (5) krajczár fizetendő. EJ Minden kataszteri munkálatok alkatrészeit képező egyéb iratok és jegyzőkönyvek másolatáért ivenként harmincz (30) krajczár fizetendő. Közérdekkel biró esetekben a pénzügyminisztérium magán feleknek kivételeseu a felmérési munkálatok egyes alkatrészeinek saját közegei által a térképtári helyiségben és pedig a térképtárnok felügyelete alatt leendő lemásolását is megengedi; ez esetben az illetők által a szabályszerű dijak fele fizetendő. A megrendelések elfogadására felhatalmozott egyes kataszteri térképtárak területi illetőségére nézve megjegyeztetik, hogy azon megyék és hatóságok közül, melyek kebelében az állandó kataszter részéről eddigelé felmérések teljesíttettek: az Árva, Liptó, Turócz, Trencsén, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Moson, Sopron, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyékre vonatkozók, a pozsonyi kir. térképtárban; a Szepes, Gömör, AbaujTorna Sáros, Zemplén, Ung,* Bereg, Máramoros, Ugocsa, Szabolcs, Hajdú és Bihar megyékre vonatkozó munkálatok a kassai kir. térképtárban; a Temes, Torontál, Krassó-Szörény, Bács-Bodrog és Arad megyékre vonatkozók a temesvári kir. térképtárban; a Pest-Pilis-SoltKis-Kun, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Fehér, Esztergom, Komárom, Borsod, Heves, Békés, Csongrád és Csanád megyékre, valamint Fiume város és annak kerületére nézve, a budapesti (a fővámházban elhelyezett) kir. térképtárban ; végre a Horvát-Szlavonországokra vonatkozó munkálatok a zágrábi kir. térképtárban őriztetnek. Az idevágó kívánalmak tehát, a mennyiben azok a háromszögméreti hálózatra vonatkoznak, a m. kir. háromszögméreti számító hivatalhoz Budapesten ; a többi felmérési munkálatokra nézve pedig, az elősorolt beosztáshoz képest, az illető királyi térképtárakhoz íntézendők, melyek a megrendelések elfogadására, valamint a másolatok végrehajtására és kiszolgáltatására hivatva vannak. A kataszteri felmérési muukálatok másolatára vonatkozó megrendelések bélyegmentesek. Budapesten, 1888. évi augusztus hó 17-én. A m. kir. pénzügy winisterium. Néhány szó arról, hogy miként pártolja Szabolcs vár megye gazdaközönsége a gazdasági egylet tevékenységét. II. Azok a tevékenységek, a melyek iránt az egylet tagjai inkább érdeklődni látszanak s melyek az egylet programmjába felvéve is vannak: a biztosítási eszme terjesztése s a nemes gyümölcsfák ingyenes terjesztése. A tűz — és jégbiztosítás terén az egylet 1888-ban lejárt szerződése helyett az „Első magyar általános biztosító társaság"-gal uj szerződést létesített, melynek első helyen czélja az egyleti tagok részére olcsóbb díjtételek kieszközlése, második sorban az egyletnek is némi kedvezmény biztosítása. A nevezett társaságnál biztosító tagok oly tetemes kedvezményt élveznek, amely befizetett tagsági dijaikat többszörösen visszatéríti s az egylet maga is az 1888-ik évben c-upán a jégdijakból őt megillető 2% fejében 550 írton felül, a tűzdijakból pedig 5% ja fejében circa ugyan ekkora összeget szerzett be. Az ingyenes gyümölcsfák kiosztását az egylet 1888-ik év tavaszán kezdette meg, egyrészről kedvezményt nyújtani akarván tagjainak, másrészt terjeszteni megyénkben a gyümölcsfák ültetését s ezzel egy uj jövedelmi forrásnak vetni meg alapját. Bárha az összes tagok jelentkezésre felhivattak, mégis csak 40 tag jelentkezett, a kik közt már 1888. évben 800 darab gyümölcsfa osztatott szét. Az egylet a fák kiosztását 1889. év folyamán folytatni szándékozik s ennek is előkészületeit már megkezdette. Nem feledkezett meg az egylet a megyei kisgazdákról sem s hogy az oly szükséges gazdai értelmiséget körűkben terjeszthesse, módok után nézett. Kedvező alkalmul szolgált erre az, hogy az „Erdélyi gazdasági egylet", mely a fenti czélra egy népszerű könyvkiadó vállalatot létesített, a melynek feladata az, hogy népszerű nyelven írott mezőgazdasági könyveket szerkesszen és adjon ki, amelyek könnyen megérthető és felfogható modorban, röviden és velősen tárgyalnák az egyes gazdálkodási ágakat. Ezen füzetekből az egylet 500 példányra előfizetett, amely füzetekből az 1888-ik év őszén megjelentek: „ A trágyáról és a trágya kezelésről szükséges tudni valók" Réti Jánostól, „A kaszálók és legelők ápolása" Rottler Józseftől, „A kisgazda, mint sertés hizlaló" Virágh Elektől, a negyedik Tormay Béla kitűnő tollából folyó munka is már nyomtatás alatt van. Az egylet ezen ingyen kiosztandó fűzetek átvétele, kiosztása s esetleg megmagyarázására a megyei róm. kath. és ev. ref. lelkész urakat kérte fel, kik közül 50-en vállalkoztak arra, hogy nemcsak kiosztják, de tanítást is tartanak belőle a népnek. Igazi, derék emberek, köszönetet s elismerést érdemelnek. E fűzetekből a két első munka az 1888. évi ősz folyamán a lelkész uraknak megküldetett s azok már a nép kezéhez jutottak s a téli pihenés alatt sok. érdekes tapasztalat elsajátítására nyújtanak alkalmat. E tevékenységet az egylet évről-évre folytatni szándékszik, hacsak a tapasztalatok, amelyek az illető lelkész uraktól bekéretnek: annak ellenkezőjét nem fogják ajánlani. Meg kell emlékeznünk még azon eredmény nélkül maradt törekvésről, amelyet az egylet kifejtett arra nézve, hogy a szomszéd Zemplénmegyében tervezett czukorgyár érdekében megyénkben is vállalkozzanak gazdáik a czukorrépa termelésére. Fájdalom, eredményt elérni nem sikerült, a minek okául legiukább az tekintendő, hogy megyénknek kevés alkalmas talaja akad, a mely a czukorrépa termelésnek beválna, de ha még talajunk volna is, igen nagy gondot okoz a munkáskéz nagy hiánya, már pedig a czukorrépa termelés ebből igen sokat követel. Sok gazdánál talán lehet elriasztó ok még azon tapasztalatlanság is, a mely a czukorrépa mivelését illetőleg még nagy területén az országnak észlelhető. Az egylet működését vizsgálva, megtaláljuk azon számos szak-véleményeket, felterjesztéseket testületek és ministériumokhoz, amelyek közül különösen kiemelni tartjuk szükségesnek az 1887. évben az országos gazdasági egylet által a szeszadó reform ügyében kibocsátott kérdő-ivekre adott szakértői választ, amely a beérkezett válaszok közt első helyen tűnt ki, s a mely válasz megadására a megyei mezőgazdasági szesztermelők egybehivatván, Pscherer József egyleti alelnök s az egylet megbízottja elnöklete alatt tárgyalták a feltett kérdi pontokat. Megtaláljuk az 1888-ik évben a pénzügyi m. kir. ministeriumhoz intézett feliratot, a mely az 1887. évi XLIV-ik törvényczikk és annak végrehajtása iránt kiadott 74,090. számú rendeletben a régi dohány szárító épületek átalakításával a dohánytermelő gazdákra rovott súlyos kötelezettségek megszüntetése iránt kérelmez. Megtaláljuk a földmivelési ministeriumhoz intézett s az országos gazdasági egylet állattenyésztési szakosztálya által is tárgyalt indítványt, a mely a tenyész-állatok beszerzése és kiosztására a ministeriumétől eltérő s jobb eljárási módozatokat ajánl. Ezen programm pontok s az általok jelzett tevékenységek foganatosítása az egylet végrehajtó közege a titkár által — ha eredmény nélkül is — végrehajtattak. Ezek mellett vezette a titkár az egylet összes levelezéseit a ministeriumok, megyei hatóság, testvér egyletek, egyleti tagok és magánosokkal való érintkezésben. Szerkesztette a földmivelési ministeriumtól bekivánt jelentéseket, vezette a köz-, választmányi- és bizottsági gyűlések jegyzőkönyveit s végrehajtója volt az azokban foglalt határozatoknak. A fennebbiek hosszú elősorolásával azt akartuk bebizonyítani, hogy igenis volt az egyesületnek olyan tevékenységi programmja, hogy ha az végrehajtható lett volna: megyénk közgazdasági érdekei általa sokat nyerhettek volna s eredményes működés esetében még kiterjeszteni is lehetett volna e tevékenységet. Fájdalom a szabolcsmegyei gazdaközönség legyőzhetetlen közönye mindezen tevékenységeken annyit sem lendített, mint egy légynek a szárnya. Nem hagyhatjuk szó nélkül egyleti tagjaink, de különösebben egyleti választmányunk magatartását tevékenységünkkel szemben s kijelentjük, hogy részvétlensége a választmánynak évek óta oly mérvű, hogy még a választmány ülésein is alig jelenik meg tag s a tanácskozás ugy szólva az elnökség és a tisztikarra marad. Ily esetben miként várható eredményes működés. Itt az ideje, hogy megmutassák ugy az egylet választmánya mint tagjai, nemkülönben a magát távoltartó s az egyletbe be nem iratkozó birtokosok, hogy akarják-e fentartani az egyletet s működésében támogatni, vagy magára veszi a megye gazdaközönsége az ország összes gazdái előtt azt a szégyent, hogy akkor, a midőn nemcsak a megyék, hauem egyes kisebb kerületek is gazda körök, vagy egyletek létesítésén fáradoznak, hogy legyen érdekeiket hol szóba hozzák, előmozdítsák, védelmezzék: akkor egy nagy, tisztán mezőgazdasággal foglalkozó megye gazdasági egylete, — a mely egyletnek pénzügyi viszonyai is elég jók, — csupán a gazdakőzönség rideg közönye miatt működését megszűntesse. Ha az egyletnek működését felfüggeszteni kellene, ennek hiányát biztosan megérezné a gazdaközöuség, mert egy ily testületnek a szavára igen gyakran van szüksége épen a gazdaközönségnek A megyei gazdaközönségnek az egylet körüli tömörülése azt idézné elő, amit az erők egyesülése minden esetben előidéz, végrehajtható lenne a programm minden pontja s közvetlen hatással lenne megyei közgazdasági állapotunk fejlesztésére. Nem ugy értjük a tömörülést, hogy csak nevöket írassák be földbirtokosaink, de igenis ugy, hogy tanácsaikkal az egyesület gyűlésein, agitatiojukkal az életben künn segítsenek a tevékenység kivitelében. Szégyen lenne azt mondani, hogy megyénkben az egyleti tevékenységnek nincs tere, ellenkezőleg, sok teendő volna még felvehető, de ez csak ugy válnék lehetővé, ha a közönség, a melynek érdekében az egylet működik, hathatós támogatása s buzgalmával nem maradna távol. Lehet, hogy a figyelmeztetés sem töri meg a közönyt, lehet, hogy felszólalásunk elhangzik, mint kialto szo a pusztában s az érdekeltek sikétségé talán az egyletet működése megszüntetésére kénvszenti, de az egylet elnöksége a felelősséget azon gazdakózonségre hárítja, ki érdekeiről annyira megkényszeSett

1 ** Cgyleti működéá

t megszüntetni Szentkirályi János,