Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

NYÍBVIDÉ I<" pálczát törtem, most végezni fogok még egy másik szédelgővel, ki ur akar lenni pénz nélkül. A jelenlegi magyar kormány másfél évtizede már, hogy folytonosan adósság csinálással tengeti életét s most egyszerre üres erszéaynyel akar kétszáz milliós aquisitiót teun

; Rég fente már fogát ezen zsiros falatra, és mesterséges fogásokkal oda dolgozott, hogy a regále megváltás tökéét lehető lejebb nyomja. S midőn igy már lerombolta, semmivé tette csaknem egészen a regálét s becsét, előáll az Aesopus oroszlánjával: »ego primam tollo, noixiinor quia leoc, s összehiván egy néhány ugyuevezett szakértőt, elhatároztatta vélek, hogy a birtok nem ér többet 200 milliónál, de még abból Is kezelési költségek fejében leüttett vagy 40 miUiócskát s a megmaradt 160 millió hdyett ad értéktelen papirt, melyet 40-50 év alatt majd letörleszt maga a birtok jövedelme és ezt nevezik ügyes pénzügyi miveletnek. Az én gyermek koromban a kemccsei útfélen a Bodó hegyre, mert egy bátyus zsidótól erővel elvettek négy sein forintot, S

4ra Józsit és Pásztor Miskát felakasztották. Most a ki 40 milliót csip ki a regále birtokosok zsebéből — kezelési költség czi nen, pénzügyi kapaczitásnak nevezik. Ugyan kérdem azokat a modern politikusokat, ha majd sajátjává teszi a kormány a regále jogot s Lónjay, Kállay, Ibrányi, Patay s a többiek helyett Bóhm Hugó és Becske Bálint fogjá c osztogatni a szeszek kicsiuybeni kimérhetési jogát, mi különbség lesz a dologban? az ur neve változik, de a nyereg marad ; feudális jog helyett fináncz jog. A szárnyaszegett vármegyéknek felszólalása tudom, hogy nem sokat fog érni, de elmondhatjuk: >silvavi animam meam*. Hívjuk fel pártolásra a többi testvér törvényhatóságokat is, hogy velünk együtt kérjék meg az országgyűlés', hogy utasítsa a minisztereket egy más terv készítésére, amely szerint uem a maga, hanem a községek javára váltassák meg a regále jog. Bízva a mindég hazafias Szabolcsmegye szellemében, kérem szeiény indítványom pirioláaát, mit azouban, ha nem tenue, akkor kár volt itt az imént fényló és pompás tanácskozó termek s örök időkre számított monumentális megyeházak felépítéséről tervezgetni! Az elöregedett, beteg testDek kórház kell s a sir széléig vitt cadaveruek cziuterem és szemfedél. Mezőssy László inditványáho hozzás'ólottak Pscherer József, Gaál Ede és Vidliczkay József, s a közgyűlés ez utóbbi felszólaló indítványára elhatárolta, hogy a regále megváltás kérdésében a varmegye részéről leeudő állásfoglalás irányának megjelölésére és javaslattételre küldöttséget meneszt. E küldöttség tagjaiul megválasztanak: Zoltán János eluök, Mezőssy László, Vidliczkay József, Kállay András, Gaal Elek, Bencs László, Liptay Károly, Pscherer József, dr. Meskó László. Tárgyalta még ezután a kózgjü.es s elfogadta Apagy község képviseletének községház vétele targyában kelt szerződését, a vármegye tulajdonát képező kőbánya bérletére vonatkozólag létrejött szerződést, a főszámvevő jelentését a vármegyei irodaszerekről 1876. és 1887-dik évekről szerkesztett számadások; továbbá a köz-ég jegyzői nyugdíjalap, a betegápolási alap, közmunka alap, kórházi, katonabeszállásolási, házipénztári tartalék es tisztviselői nyugdíjalapok 1887. évi számadásának átvizsgálása tárgyában. A közgyűlés további lefolyásáról lapunk legközelebbi számában adunk tudósítást. ÚJDONSÁGOK. — Nyíregyháza város 1889. évi költségvetését a tanács már megállapította s a munkálat e hó 22-dikéig közszemlére van kitéve a városházán. A költségvetéssel bővebben is fogunk még foglalkozni, egyelőre azt a nem épen örvendetes tényt konstatálhatjuk, hogy az uj költségvetésben a jövő évi közköltség, a takarékossági tekintetek legszigorúbb alkalmazása mellett is, 32%-ban van előirányozva, ami az idei közköltséggel szemben 6% emelkedést jelent. Ez az eredmény is azonban csak úgy volt elérhető, hogy több rendkívüli kiadás fedezése kölcsön mivelet által szándékoltatik eszközöltetni, mert ez eljárás nélkül a közköltség 40%-ra emelkednék. — A felső tlsza vidéki gazdasági egyesület e hó 11-dikén d. e. 10 órakor, Dessewjfy Aurél gróf elnöklete alatt közgyűlést tartván, Dessewfy Aurél gróf, az egyesület eluöke, nagy és több oldalú elfoglaltságára való hivatkozással, elnöki állásáról leköszönt. A gazdasági egyesület kitűnő elnökének lemondása bizonyára sajnálkozással fog fogadtatni a gazda közönség részéről. Már a közgyűlésen mindjárt, emelkedtek hangok, rábírandó a gróf urat arra, hogy elhatározását változtassa meg, s ne hagyja el ez egyesület elnöki székét. S lehetséges is, hogy sikerülni fog más elhatározásra bírni a gróf urat, ki sejttette is, hogy az esetre, ha az egyesület alelnökei őt teendőiben helyettesíteni fogják, megmarad helyén. Mi a magunk részéről ama feladatok valósítása szempontjából. melyek a gazdasági egyesület czéljait képezik, a köz érdekében igen kívánatosnak tartjuk, hogy a felsőtiszavidéki gazdasági egyesületnek Dessewtfy Aurél gróf legyen az elnöke. S bár tudjuk, hogy ha valakinél, ugy épen Dessewtfy Aurél grófuál a hivatkozás a nagy elfoglaltságra, épen nem jöhet a szokásos frázis számba, mégis nem vélünk csalódni, ha lemondásának okát e körülményen kivül főleg abban a részvétlenségben keressük, melylyel a vármegye birtokos osztálya ez egyesülettel szemben viselkedik. E részvétlenség lehetetlenné teszi, hogy a gazdasági egyesület a gazdasági érdekek szolgálatában valamit produkáljon, s e meddő működéshez hogy Dessewtfy Aurél grófnak se kedve, se ideje nincs', az egészen természetes. — Kinevezés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ifj. Meskó Pál okleveles gazdát, dr. Meskó Pál városi főorvosunk fiát s lapunk jeles munkatársát a nagyszentmiklósi földmives iskolához gazdtslgi segédül alkalmazta. — Elismerés egy tanítónak. Pap Ferencz kis-létai ág. ev. tanító, községében a tavasztzal gyermek-menedékhelyet szervezett s auuyira meg tudta kedveltetni ez intézményt községe lakosaival, hogy a nyáron át a menedékhelynek 60 -70 növendéke volt. A közigazg itási bizottság legutóbb tartolt ülésén örvenditesen vette tudomásul a kir. tanfelügyelőnek ez ügyre yoaitkozó jslentisét s elismerését fejezte ki a deré t tanító iránt. Zoltán János alispán pedig fölhívta a jirás főszolgabíróját, hogy KisLéta község képviseletét ez ügy istápolására buzdítsa. — A Figeczki Pál és társai ellen gyilkosság és rablás s e bűntettekben való részesség czimón indított bűnügyben a kir. törvényszék e hó 8-dikáu hirdette ki a vádliatározatot, mely szerint Figeczki Pál, Kövér Miklós és Boros Szita Károly a btk. 278. §-ába ütköző s minősülő gyilkosság és a 344. §-ba ütköző és minősülő rablás bűntette, továbbá Kopecs István, álnéven Győri Nagy József a btk. 69. §-a alapján e bűn tettekben való részesség, s szabad lábon lévő Szőke Györgyné Szül. Takács (Juhász) Erzsébet a btk. 374. §-ába ütköző s a 375. és 376. § ok szerint minősülő bűnpártolás vétsége miatt vád alá helyeztettek. — Az ügyészi vádiuditváiiy, melyre a meghozott vádhatározat alapítva van, megokolásábau mindenek előtt elmondja S^abó Sándor volt böszörményi lakosnak és sertéskereskedőnek eltűnése körülményeit. F. évi márczius hó 2-dikán egy bőrtáskában 3057 forinttal^ és egy aprópénzes tárcsával több társával a másnap Nyiregyházán tartandó országos vásárra jOtt, sertésvásárlás czéljából s az éjet Petrenyák András szabómester házábau töltötte. Másnap reggel kiment a vásárra, de sertéseket nem vehetvén, el akart utazni. Kiment az indóházhoz s ott értesült róla, hogy a vonatok a hófúvás miatt nem közlekednek. Visszajött, s délután még látták a sertésvásárban. Ez időtől kezdve azonban nyoma veszett. Holttestét, kifosztva, öt héttel később, április 7 dikén találták meg a Nyíregyházától Kótajou át Ibrány és és Berezel felé vezető országutat az ibrányi nagytauya közelében átmetsző Lónyay csatornában. Az orvosi vizsgálat konstatálta, hogy külső erőszak következtében halt meg, s hogy teste már mint bulla került a csatornába. A holttest felfedezése utáu megindított vizsgálat számos oly adatokat gyűjtött egybe, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy Szabó Sándort márczius hó 3. és 4 tlike közötti éjjel Figeczki Pál kezdeményezésére, mint kinél a bűntett elkövetésének eszméje megfogamzott, ennek korcsmahelyiségében, illetve magán lakószobájában ő, és a nála e végből megjeleut Kövér Miklós, valamint Boros Szita Károly előre megfontolt szándékból megölték s pénzétől megfosztották. E vádlottak a vizsgálat folyamán megtagadták a vádbeli cselekmény elkövetését, sőt azt is, hogy ők Szabó Sándor megöletése előtt és utáu egymással ismeretségben állottak volna. Figeczki azonban a gyilkosság elkövetése idején többször érintkezett Szabóval, tudta, hogy annál sok pénz van, s vele egy szobában hált. A vizsgálat folyamán tanuk által igazoltatott, hogy Figeczki Kövér Miklósnak Berczelre több izben izent, sőt futárt is küldött utána, hogy azonnal jöjjön Nyíregyházára, inert az az úri ember, akit várnak, megérkezett, s Kövér Miklós Boros Szita Károly társaságában mindenkor hűségesen be is jött, mely körülményből arra is lehet következtetni, hogy a vádlottak mint kiszemelt áldozatra lestek Szabó Sándorra. Terhelő dolog Figeczkire az is, hogy ő a Boros Síita Károlynál elfogatásakor talált pénzhez igényt támasztott, bár miuden ellene szól, hogy a pénzt ő elvesztette volna. E pénzre vonatkozólag különben Boros Szita Károly azt valotta, hogy neki azt Kövér Miklós jelenlétében Figeczki Pál adta azért, hogy mellette hamis tanúságot tegyen. Feltűnő dolog volt az is, hogy Figeczki, az elfogatását megelőző napokon, mikor Szabó eltűnése szóba hozatott, mindég nagy zavarba jött. Gyanút keltett magaviselete által Iíolcsál rendőrbiztosban is. Ő kért föl ügyvédet Kövér Miklós érdekében akkor, mikor B. Szita Károly a nála talált pénz miatt elfogatott, s hogy a Szabó Sándor eltüntetésének tettesei iránti nyomozás eredméuyéről tájékozva legyen, ügyvédjét Böszörménybe küldötte. Ellene szól az is, hogy Kopecs István vádlottat pénzzel és ígérettel arra|akarta rábírni, mikép valja azt, hogy Szabó Sáudort nem Figeczki, ele Szives Mihály ölte meg. Mikor pedig Kopecs István Nyíregyházáról megszökött, felkereste Figeczki ennek feleségét, s vigasztalta, hogy az általa férjének adandó pénzből ő is boldog lehet, csak hallgasson. Kopecs István, bujdoklása közben Szabó Sándor eltűnéséről beszélve, a gyilkosság elkövetésével Figeczkit terhelte. Boros Szita Károly maga beismerte, hogy a nála talált 418 frtot neki Figeczki adta, s ugyancsak B. Szita Károlynál megtalálták Szabó Sándor péuztárczáját és zsebkését, mely tárgyak hol szerzését igazolni nem tudta. A bűncselekmény nek általuk való elkövetése mellett szól az a körülmény, hogy több kihallgatott tanú vallomása szerint a vádlottaknál a gyilkosság elkövetése utáni időben nagyobb uieunyiségü pénzt láttak, s Kövér Miklós — bár nyomasztó anyagi viszonyok között élt — ez időben adósságot is fizetett. Figeczki és társai tagadnak mindent, de a hozzájuk intézett hasonló kérdésekre egymástól egészen eltérő s egymással ellenkező vallomásokat tettek, melyek nagy része teljesen bizonyított tényekkel van valótlanságnak bizonyítva. Kopecs István vádlott a vizsgálat folyamán egy izben be is ösmerte, hogy Figeczki Páltól, az ez által előtte fölfedezett bűntett eltitkolása czéljából 20 frtot fölvett, sőt nagyobb összeg is helyeztetett neki kilátásba, s ő a helyett, hogy az általa ekként megtudott büntettet a hatóságnak fölfedezte volna, megszökött, s bujdoklása közben nyilatkozatot tett a bűntény elkövetésének részletére nézve, milyeneket, ha jelen uem lett volna Szabó Sándor élete kioltásánál, nem tehetett volna. A terhelő körűiinényekuek és közvetett bizonyítékoknak még igen sok adatait derítette fel ezen kivül a vizsgálat. A vádhatározat,ba a vádlottak belenyugodtak. A megtartandó végtárgyalásra uem kevesebb mint 77 tanú lesz beidézve. — A vadházasság, mint települési akadály. Gégény község képviselőtestülete a községbe költözött idegeneneket a települési jog megszerzésére szó litván föl, a jelentkezők közül két embertől, inert azok vadházasságban élnek, a települési engedélyt megtagadta. A köz • igazgatási bizottság a községnek e kérdésben hozott egész határozatát, mivel annak meghozatala a törvényes formák uem teljes megtartásával történt, feloldotta, s a képviseletet a főszolgabíró utján] uj határozat hozatalára utasította. — Esküvő. Moesz Béla sz. á. honvéd hadnagy s Nyíregyháza város békebirája e hó 28-dikán vezeti oltárhoz a helybeli ág. ev. templomban Jéger Luiza kisaszszonyt, Jéger József gőzmalomtulajdonos kedves leányát. — Az ellenőrzési szemle Nyíregyháza városa részéről a honvéd legéjységgel folyó évi október hó 15-én — a közös hadseregbeli katonákkal pedig október hó 30, 31 éi novemb >r 1 és 2-in fog megtartatni; — annál fogva felhivatnak mindazon tartalékos — szabadságos — s póttartal tkos katouik és honvédek, kik a katonai szolgalati viszonyoknál íog»a a loly ó évi ellenőrzési szemlén mígjelenni kötelezvék, hogy a kitű'.ött napokon pontosan reggeli 8 órakor a városháza udvarán jelenj mek meg, külö nben a kik meg nem jelennek, azok az utó szemlére Miskolcira vagy Munkácsra lesznek kénytelenek felmenni. Megjegyezted, h)gy a szemlén azok is kötelesek megjelenni, kik a folyó évi fegyvergyakonairól bármi okból el.u ti adtak. Kerekréthy Miklói, rendőr főkapitány. — A Vár03 tulajdonába Visszakerült jogföldek elárverezése megtörténvén, minthogy ehhez a városi képviselet jóváhagyása szükségeltetik, az eljárt küldöttség egy legközelebb összehívandó rendkívüli közgyűlésen fog eljárásáról a képviseletnek jelentést tenni. — Honvédgyülós. A szabolcsmegyei honvéd egyesület, Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt, a városházi gyűléstermébeu tartott ülésén elhatározta, hogy az október hó 27-dikén Budapesten tartandó országos honvédgyűlésen képviseltetni fogja magát. Képviselőkül Gaal Elek, Ibrányi Zsigmond, id. Krúdy Gyula és Székely Benedek urak választattak meg. — A vármegyei árvaszék működése a mult hó folyamán a következő volt: az előző hóról elíntéz-tlenül átjött 2417 ügydtrib, ehhez érkezett szeptemberhó folyamán 1153, elintézendő volt tehát 3570, melyből feldolgoztatott 1621, s hátrálékban maradt 1949 ügydarab. — Rab-statisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban szeptemberhó végén le volt tartóztatva 187 férfi, 20 nő, a ti<za-löki járásbíróságnál 5 férfi, NagyKállóbau 4 férfi, 2 nő, Kis-Várdán 9 férfi, 2 nő, NyirBitorban 4 férfi, l nő. — A Budapesten fennálló szabolcsmegyei kör október 4 én tartotta meg ez évi alakuló közgyűlését, melyen az uj tisztikar s bizottság következőleg lett megválasztva: Elnök Harsányi Gyula, alelnök Vietórisz József, titkár-jegyző Dietz E. Lajos, pénztárnok Gonda Balázs, R mdes bizottsági tagok : Nagy Sándor, Somlyódy László, Somossy András, Szesztay Líszló, Pilisy István éa Szilcz Ferencz. — A nyírbátori izr. anyakönyvvezetés ügyét leg utóbbi ülésén döntötte el a közigazgatási bizottság. Az eset ugyanis az volt, hogy Nyírbátorban helyettes rabbi vezette az auyakönyvet, s mikor a hitközség rendes rabbit választott, annak e funkeziót s a vele járó javadalmazást átengedni nem akarta. A közigazgatási bizottság ugy oldotta meg a kérdést, hogy az anyakönyvek vezetésével a rabbit bizta mrg. mert az ez ügyben rendelkező közoktatásügyi miniszteri rendelet szerint az anyakönyvezést rabbi vagy helyettes rabbi kezeli, a nyiibáiori helyettes rabbinak pedig ez a minősége, a rabbi választás tényével megszűnt. — Megszökött rab-asszonyok. Rostás Trézsi és Karvai Auna C'Jgányasszonyokat 2 és Y« évi fegyházra ítélte cl a helybeli kir. törvényszék rablás miatt. A másodbirósági ítélet kihirdstése után a két czígányasszonyt, még hat más rabbal a vasúton Nagy-Kálióba kellett volna szállítani, hogy az ottani fogházban zárassanak el. Két börtönőrt rendelt ki a kir. ügyész a rab-transzporthoz, 8 a vasúton szerencsésen el is jutottak Nagy-Kállóig. A pályaháztól a városba vezető úton kétszer is megszámlálták az őrők az őrizetükre bizott rabokat s nem hiányzott közülök senki. Mire azomban a fogházhoz jutottak, a két említett cigányasszony nem volt sehol. A két őr, kik ellen a kir. ügyész azonnal megindította a vizsgálatot, azzal védekezik, hogy nagyon sötét volt már, mire Kallóba értek, de kiderült az is, hogy bizony ők nagyon sok mulasztást követtek el a fölvigyázásban. — Czimbalom-hangverseny. Pintér Pál czimbalommű/é3Z, a budapesti népszínház czimbalmosa Angolországbau tett hangverseny-kőrútjáról visszatérve, legközelebb hisonló hangverseny-körú'at fog Magyarországon tenni, mely alkalomból 8 —14 nap múlva városunkba is eljön és itt egy czimbalom-hangversenyt fog rendezni. Pintér Pál az utóbbi évek folyamán az összes európai udvarokuál, úgyszintén számos magasrangu házakban nagy tetszés közt és kitüntetés mellett hangversenyezett s igy remelhető, hogy az e nemzeti hangszerünköu kivihető legmagasabb technikának bemutatása által az itteni tisztelt közönség tetszését is megfogja nyerui. , — Vigyázzunk a gyermekekre ! Még a nyár elején törlént, hogy Tulács István helybeli ügyvéd György nevü kis fia, kint játszván az udvaron, egy vitricllal telt üveghez hozzájutva, annak tartalmát kiitta, s rövid idő alatt nagy kínok között meghalt. E szerencsétlenség előidézője a megindított vizsgálat szerint Weisz Lipótné és a kis fiu dajkája: Csóré Veron volt. A héten tortotta meg ez ügyben a kir. törvényszék a végtárgyalást s Weisz Lipótnét, gondatlanságból okozott emberölés vétségeért, az enyhítő körülmények tekintetbe vételével s a 92. §. alkalmazásával 50 frt pénzbüntetésre ítélte, Csóré Veront pedig fölmentette — A válságos napok kalendáriuma 1839 re. E« a czime annak a naptárnak, melyet legutóbb Falb Rudolf, a h'res időjós és tudós adott ki Berlinben. Felsorolja a mostani év hátralevő részének és az 1889 iki évnek válságos napjait, melyek a következők : október 19, november 4. és 18. és deczember 3. A jövő évre Falb nem kevesebb mint 25 válságos napot helyez kilátásba, melyeket a veszélyesebb és a kevésbbé veszélyes napok szerint három kategóriába soroz. Az első kategóriába tartoznak a következők; április 15., május 15.. október., 24., márczius 17., szeptember 9., november 28. és augusztus 11 ., a másodikban a következőket említi: junius 13., szeptember 25., deczember 22., január 1., junius 31., márczius 1., október 9., julius 12., márczius 31., február 15; végre következik augusztus 26., november 7., április 30. január 27., julius 28., dec.ember 7 , m'ijus 29 , és junius 28 .