Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-26 / 9. szám

„IX Y I RV I D É re." Szabolcsvármegye alispánjától. 1,310 K. 1888. A föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak A szükséges óvintézkedések megtétele végett közlöm, hogy Zemplén vármegye Rid községében Glück József ottani lakos két lova takonykórban találtatván, kiirtatott 8 a község lóállománya vesztegzár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1888. febr. 11. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 630. K._ Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. Szabolcsvármegye árvaszékének, a föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 114/els. sz. intézvényének másolatát tudomásvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyiregyháza, 1888. február 14-én. Alispáu helyett: Miklös László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 114/eln. szám. Körrendelet. A központi forditó osztály szervezésére nézve minisztertaaác^ilag megállapított szabályok, melyek a fordítások közvetítése és a fordítási dijak megtérítése körül követendő eljárást is előírják, kivonatban az 1869. évi márczius 25-én 277. sz. a. kelt itteni rendelettel az összes törvényhatóságokkal közölve lettek. Azt tapasztaltam azonban, hogy ezen most idézett rendelett több tekintetben s különösen a fordítási dijak megtérítésénél figyelmen kívül marad. Ezen kivül a horvát-szlavon kormány is számos esetben panaszkodott a fordítási dijak visszatérítésénél a magyarországi hatóságok részéről követett eljárás ellen, amennyiben a magyarországi hatóságok sokszor a horvát-szl ivon hatóságok által hozzájuk intézett horvát-szlavon be.idványok fordiditásáért, a horvát-szlavon hatóságoktól a dijak megtérítését követelték. A fentebbi körülmények folytán elhatároztam a fordítási ügynek a szabályok rendes medrébe való terelését, és e czélból bocsátom ki ezen rendeletet, mely egyrészt feleleveníti a korábbi idevágó rendeletet és másrészt megjelöli a követendő eljárást. Először ia általánosságban megjegyzem, hogy a fentemiitett rendelettel kivonatban közölt szabályok 12. § a értelmében a fordítási dijakat mindig a megkereső hatóság viseli; a mennyiben tehát ezen fordítások a közszolgálat érdekében és hivatalos használatra kéretnek, a fordításokért járó dijak az illető hatóság által fizettetnek és ezen dijak az illető fél által csupán az esetben téritendők meg, ha a fordítás a fél egyenes kérésére illetőleg az ő magán használatára lett volna eszközölve. Megemlítem különben azt is, hogy hatóságok részéről a fordítások megrendelése, csakis az illető szakminisztérium közvetítésével történhet. A mi pedig a horvát-szlavon hatóságokkal követendő eljárást illeti, erre nézve ismételve figyelembe ajánlom, miszerint a magyarországi hatóságok és a horvát-szlavon hatóságok egymásközti levelezésére nézve az 1868. XXX. t. cz. szabványai irányadók és az ezen t. cz. által megállapított viszonosság elve, nemcsak az idegen szövegű megkeresések elfogadása és elintézésére, hanem a fordításokból felmerülő költségek viselésére is határozottan mérvadó. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy az alantos hatóságokat és a községi elöljáróságokat utasítsa, miszerint a jelzett és a fordítási dijak visszatérítésére is kiterjedő viszonosság elvét, — felmerülő ese tekben szigorúan szem előtt tartani szoros kötelességüknek tekintsék. A dijak viselését illetőleg pedig felelevenítem a következő eljárást. A hatóságok által kért és a központi forditó osztály által eszközölt fordításokért járó dijak mindenkor az illető vármegyének vagy város nak irodai szükségletek fedezésére szánt javadalmazásából fedezendök, akkor is, ha az árvaszék kérte a főr ditást; ezen esetben tehát nem az árvaszék, mely a fordítást kérte — miután arra alapja nincs — hanem az illető vármegye vagy város fizeti a dijat, az irodai szükségletre megszabott hitelből. Midőn ezekről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett értesíteném, végre arra is figyelmeztetem, miszerint a fordítási dij ama itteni rendelet vétele után, mellyel az idegen szövegű irat a fordítással együtt visszaküldetik és melyben a dij összege megjelöltetik és a fizetésre felhvás történik, a fordítást kérő hatóság által ide haladéktalanul felterjesztendő akkor is, ha más hatóság avagy magán személyek érdekében történt volna a fordítás, mely esetben szintén a forditást kérő hatóság tartozik a dijat előle gezni és azonnal felterjeszteni. És egyszersmindenkorra még azt is ki kell jelentenem, hogy a központi fordító osztály által eszközölt fordításokért felszámított dijak nak elengedésére irányzott kérelmeknek hely soha sem adható. Budapesten, 1888. évi január hó 9 én a miniszter helyett: Beniczky államtitkár. 1,677 K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A bogdányi járásban született teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét körözés és esetleg jelentéstétel végett kiküldőm. Nyiregyháza, 1888. febr. 14-én. Alispán helyett: Miklös László, főjegyző. (Másolat.) Szabolcsvármegye bogdányi járás Névjegyzéke az 1868-ik évben született teljesen ismeretlen hadköteleseknek. Heinisch Sándor Berkesz. Bakró József, Berta Miklós, Jéger György, Kertész Gábor, Nagy István, Sipos Mihály, Zilai Pál Bogdány. Bodi Iguácz, Kardos Mihály, Szegény Sándor Demecser. Cserepes János, Maiencsik Mihály Halász. Horvát István, Juhász Ferencz, Soós András, Soós József Ibrony. Meleg Sándor Kemecse. Benk Péter, Bökönyszegi István Kércs. Balogh János, Bagány Mihály, Böjtin János, Czeha Károly, Gemzse János, Horváth László, Joskó Tamás, Jimkó Mihály, Kalapács György, Lörincz Jáuos, Magyar György, Alexa György, Szuroki János, Szabó András Kótaj. Giba György, Kucsera Mihály, Likatos László, Mészáros József, Szőke János Oros. Bakó István, Dajkó János, Mondok'Ferencz Pa/.ony. Erdélyi Gusztáv, Markovics András, Schiff Ábrahám. Szabó József Rimocsaháza. Bucsuj Mihály, Csizmás Péter, Erdős M.hily, Juhász József, Zsiga András Sényő. Kriserszki András, Nemes Ferencz Szé kely. Simon István Tétb. Széli Sándor V. Megyer. Kelt Kemecsén, 1888. febr. 8. Krasznay Péter, főszolgabíró. 1,582. K. 1888. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. Nagyvárad város tanáciának 15,153/87. sz. megkeresését másolatban megfelelő eljárás végett közlöm. Nyiregyháza, 1888. február 16 án. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) 15,153/87. Valamennyi törvényhatóságnak. Aradmegye kjzkórházában ápolt, magát nagyváradi illetőségünekvalló, 42 éves, róm. kath. vallású, nőtlen Lidváuszky Mihály molnár toloncz, városunkból ismeretlen helyre távozott, s minthogy nevezettnek kihallg itása vált szükségessé, hivatali tisztelettel felkérjük t. ezimet, miszerint Ladánszky M hilyt a törvényhatóság területén nyomoztatni, s feltalálás esetén illetősége tárgyában körülményesen kihallgatni, s a felveendő jegyzőkönyvet ide juttatni szíveskedjék. Megjegyezzük, hogy nevezett ápoltuak azon állítása, hogy városunkban született és szülői itt haltak el, valótlannak bizonyult. Kelt Nagyvárad város tanácsának 1887. november 30-án tartott üléséből. Kir. tanácsos polgármester helyett: liácz Mihály s. k. főjegyző. (P. H.) 1760. K. ~ 1888. Szabolcsvíirmegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A szükséges óvintézkedések megtétele végett közlöm, hogy Borsodvármegye szendrei járásában fekvő Abodközséghez tartozó királykuti pusztán f. é. január 28-án I. drb jármos ökör lépfenében elhullott s a kellő intéz kedések megtétettek. Nyiregyháza, 1888. február 16-án. Zoltán Jáuos, alispán. 1,763. K. , —j"ggg Szabolcsvarmegye auspanjatol. A járási löszolgabirákuak és Nyiregyháza város polgármesterének. Sz. kir. Selmecz-Belabánya város polgármesterének 653/1888. sz. átiratával közlött pályázati hirdetményt közhírré tétel végett másolatban alant jegyezve közlöm. Nyiregyháza, 1888. február 21-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) 653/1888. sz. Pályázat! Selmecz Bélabánya szab. kir. bányaváros törvényhatóságánál a rendőrkapitányi állás elhalálozás folytán megüresedvén, ez állásra, melylyel 1000 frt évi fizetés, 150 frt lakpénz, 40 köbméter kemény tűzifa járandóság vau egybekötve, ezenuel pályázat hirdettetik. Felhivatnak euuélfogva mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883-ik évi I. t. cz. 3 ik illetve 5-ik §-ában megkívánt képzettséget, valamint a magyar és a német nyelv tudását, s a tót uyelvben való jártasságukat igazoló bizonyítványaikat báró Majtényi László főispán ő uagyméltóságához cziinzett pályázati hirdetményekkel együtt legkésőbb folyó hó 29-ig hivatalomnál nyújtsák be. Selmeczbáuyáu, 1888. évi február hó 3-áü. Öcsovszky Vilmos s. k., polgármester. 1,979. K. c

> , , , —-- , - Szabolcsvarmegye alispanjatol. looo. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A folyó évben foganatosítandó lóosztályozás tervezetét szabályszerű közhírré tétel s az érdekeltek megfelelő értesítése végett közlöm. Nyiregyháza, 1888. februárhó 21. Zoltán János, alispáu. (Másolat az 1,979. K. számhoz.) Szabolcsvármegye 1888-ik évi lóosztályozási terve: I. Dadai alsó járás. Osztályozási székhely Polgár, osztályozási határnap április 4. Április 5-éu utazás SzentMihályra. Oszt. sz. Szt.-Mihály, csoportosított községek Szt.-Mihály és Büd, oszt. hm. április 6. Oszt. sz. T.-Dada, csopt. közs. Dada ős Dob, oszt. hm. április 7. Ü3zt. sz. Báj, csopt. közs. Tardos, Báj, Csobaj, Pthrügy, Kenéz, Ladány, oszt, hm. április 8. Oszt. sz. T.-Lök, csopt. közs. T.-Lök és T.-Eszlár, oszt. hm. április 9. II. Dadai felső járás. Április 10-én utazás Rakamazra. Oszt. sz. Rakamaz, csopt. közs. Nagy-Falu, Rakamaz, Tímár, oszt. hrn. április 11. Oszt. sz. Kenézlő, csopt. közs. Kenézlő, Viss, Zalkod, oszt. hrn. április 12. Oszt. székh. Balsa, csopt. községek Balsa, Szabolcs, oszt. hrn. április 13. d. e. Oszt. sz. Gáva, csopt. közs. Ó- és UjVenesellő, Gáva, oszt. hrn. április 13. d. u. Oszt. székh. Berezel, csopt. közs. Berezel, Paszab, oszt. hrn. április 14 d. e. Oszt, sz. Buj, oszt. hrn. április 14. d. u. Oszt. sz. lbrány, oszt. hrn. április 15. III. Bogdányi járás. Április 16-áu utazás l'azonyba. Oszt. sz. Pazouy, csopt. közs. I'azouy, Napkor, Sényő, Oros, Túra, oszt. hrn. április 17. Oszt. székh. Ivemecse' csopt. közs. Kemecse, Halász, Kótaj, Rád, Vasmegyei-' oszt. hrn. április 18. 3. Oszt. sz. Bogdány, csopt. közs'. Bogdáuy, Beszterecz, Kék, Demecser, Gégény, oszt. hrn. április 19. Oszt. sz. Ramoesaháza, csopt. közs. Ramoesaháza, Ibrony, Berkesz, Tétb, Kércs, Székely, oszt. hrn. április 20. IV. Kis-Várdai járás. Április 21-én utazás KisVárdára. Oszt székh. Kis-Várda, csopt. közs. Kis-Várda, Döghe, Jéke, F.-Lítke, Komoró, oszt. hrn. április 22. Oszt. sz. Dombrád, csopt közs. Dombrád, Óntelek, Kanyár, Kékese, Veresmait, Rozsály-Puszta, oszt. hm. április 23 Április 24-én utazás Auarcsra. Oszt. sz. Anarcs, csopt. közs. Anaics, Ajak, Papp, Pátroha, Berencs, oszt, hrn. április 25. Oszt. székh. Karász, csopt. közs. Karász. Gyulaháza, Thass, Laskod, Petneháza, oszt. hrn. április 26. V. Tiszai járás. Április 27-ikén utazás Győrébe. Oszt. sz. Gyüre, csopt. közs. Gyüre, Gemzse, Kis- és Nagy Varsány, oszt. hrn. április 28. Oszt. sz. L.-Petri, csopt. közs. Lövő-Petri, Lövő, Kis-Báka, Nagy-Báka, oszt. hrn. április 29. Oszt. sz K.-Apáti, csopt.,közs. T.-Pálcza, ŐrLadánv, Benk, K-Apáti, Őrmező. B.-Aranyos, Cs-Kenéz, oszt. hrn. április 30. Oszt. sz. Mándok, csopt. közs. Mándok, Mogyorós, Eperjeske, Zsurk, T.-Szt.-Márton, Bezdéd, Thuzsér,-oszt. hrn. május 1. Oszt. székh. Eszeny, csopt. közs. Eszeny, Szalóka, Ágtelek, oszt. hrn. május 2. VI. Nyir-Bátori járás. Május 3-án utazás NyirBátorba. Oszt. sz. Nyír-Bátor, csopt. közs. Nyír-Bátor, Bogát, Piricse, Pilis, oszt. hrn. május 4. Oszt. sz. Encsencs, csopt. közs. Nyir-Béltek, Nyír-Lúgos, Eucsencs, SzenyesPuszta, oszt. hrn. május 5. Oszt. sz. M.-Pócs, csopt. közs. M.-Pócs, P.-Petri, Magy, Levelek, Gyulaj, K.-Léta. oszt. hrn. május 6. Oszt. sz. Ny.-Bakta, csopt. közs. Ny.-Bakta, Lórántháza, Jákó, Rohod, Vaja, Eőr, Ó-Fehértó, Besenyőd, Ny.-Mada, l\-Dobos, oszt. hrn. május 7. VII. Nagy-Kallói járás. Május 8-án utazás Acsádra. Oszt. sz. Nyir-Acsád, csopt. közs. Ny.-Acsád, B.-Ábrány, Adony, Szt.-Gy.-Ábrány, Mártonfalva, oszt. hrn. május 9. Oszt. sz. Balkány, csopt. közs. Balkáuy, Szakoly, Mihálydi, Bököny, Gelse, Geszteréd, Szalmad, oszt. hrn. május 11. Oszt. sz. Nagy-Kálló, csopt. közs. Nagy-Kálló, K.-Semjén, Kis-Kálló, Biri, Apagy, Hugyaj, oszt. hrn. május 12. Oszt. sz. Uj-Fehértó, oszt. hrn. május 13. VIII. Nyiregyháza. Nyíregyházán május 14 ikétől 19-ig, és május 22-től 26-ig. Nyiregyháza, 1888. február 9. Zoltán János, alispán. A vármegye székháza. A legközelebbi jövő megoldandó feladatai közé tartozik ez a kérdés. Egész fontosságában s városunk jövendőbeli fejlődésére való hatásában ott áll a törvénykezési, palota ügye mellett, ott áll egy rangban, mint életkérdés, melynek sikeres és minél előbb való megoldása minden ez ügyre befolyással bíró tényezőknek buzgalmát és érdeklődését kihívja. Azzal a munkálattal, melyet a vármegyének ez ügy elővitelére menesztett küldöttsége, mint Nyíregyháza városának a vármegye részéről tett ajánlatot, kidolgozott, a megoldás első lépései meg vaunak téve. Lapunk legutóbbi számában közöltük e javaslatokat, melyek nem a szükségnek hangoztatásai többé, — hisz akkor csak frázis-számba lehetne azokat venni, — hanem positiv megjelölései azoknak a feltételeknek, ráinutatásai azoknak az utaknak és eszközöknek, melyeknek elfogadásával, követésével és igénybevételével felépülhet Nyíregyházán Szabolcsvármegye székháza. Es bizonyára nem csak azokkal az előnyökkel kínálkozik e terv megvalósítása, melyeket az említett javaslat felsorol. Ezek csak azok a — hogy ugy nevezzük — kézen fekvő, kézzelfogható nyereségek, melyekhez mind a két fél: a vármegye és Nyiregyháza városa — kölcsönös áldozatok árán — hozzájut, a vármegyei székház létesítése által. Az, hogy egyrészről Nyiregylúza városa ad egy millió téglát, kisajátít egy telket, kövezetvám-mentességet nyújt az építéshez szükséges anyagoknak s leromboltatja a dísztelen úgynevezett nagy vendéglőt; nuLríszről pedig a vármegye átengedi bizonyos telkeknek tulajdonjogát, s felszabadítja s a város rendelkezésére bocsátja a központi közigazgatási hatóság által ez időszerint igénybe vett helyiségeket, melyeknek egyszer s mindenkorra való használatára magának jogot szerzett: ezek mind kiszámítható s számokkal kifejezhető kölcsönös áldozatokat jelentenek, melyekért cserébe mind a két fél bizonyos előnyökhöz jut. De nem fejezhetők ki numerusokkal s ki sem számíthatók azok a vívmányok, amelyeket megnyerünk az által, hogy Szabolcsvármegye itt Nyíregyházán magának székházat emel és otthont épít. Es első sorban áll ezek között, annak a viszonynak az érdeke, amelyben Nyiregyháza városa a maga köz- és társadalmi életével a vármegyével áll. Tudjuk, — bővebb magyarázat nélkül is — hogy e viszonynak sajátságos természete van, mely különösen a múltban sokszor egymással szembe állitá már a vármegyét a várossal és viszont. És ugyan ki tudhatja azt, hogy ez a kártékony szembeállás nem fenyeget-e a kiujulás veszedelmével? És ki ne látná be, hogy a vármegye, azzal a tényével, lia nem többé mint ide költözött, aki nem is a maga házában lakik, otthont épit itt magának, s ezzel demonstrálja azt, hogy ő itt nálunk tényleg itthon erzi magát: ki ne látna a vármegye e tényében olyan közeledést, mely ugy a közigazgatás érdekeinek, mint társadalmi életünk szükségleteinek hatalmas előremozditója lenne. Nem akarjuk, de bizonyára nem is tudnánk — az említett kézzelfogható és számokkal kifejezFolytatása a mellékleten.