Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-26 / 9. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 9-ik számához. Iiető anyagi nyereségek mellett — mind felsorolni azokat az előnyöket, melyeket a vármegyének és városnak egyaránt, a vármegyei székház megépítése biztositana. De legalább még egy-kettőre lehetetlen rá nem mutatnunk. Kiveszőben van ugyan már, de még mindég él s néha-néha meg is nyilatkozik a vármegye közönségének bizonyos köreiben az a — ha nem is törekvés, de óhajtás, mely ott szeretné látni a vármegyét Nagy-Kállóban. Hát hiszen ettől a veszedelemtől nem kell félnünk, s ezt az óhajtást egész bátran nevezhetjük jámbornak és nevetségesnek, de létezése azért mégis bizonyos folytonos keserűségnek a felszitója, s a közeledésnek — a vármegye és Nyiregyháza városa között — állandó gátja. Nos hát, azok az urak, akik ezt az óhajtást mint valami szent ereklyét, minden abszurd volta mellett is még mindég ("rzik és táplálják, ha megláthatják majd a piacztéren azt a hatalmas palotát, melyben a vármegye itt Nyíregyházán otthoni fészket rakott magának: bizonyára elfelejtik régi álmaikat s észre fogják venni, hogy Szabolcsvármegyének, mig megmarad vármegyének, egy székhelye lehet csak: Nyiregyháza. És az a hatalmas palota erős garanciája lesz annak is, hogy magasabb helyről kiinduló esetleges törekvések mellett is Szabolcsvármegye megmaradjon Síabolcsvármegyének! Timár község 1887-beii. Szívesen adunk tért lapunkban annak a jelentésnek, melyet Somogyi Imre timári jegyző ur, községe mult évi állapotáról a képviselet elé terjesztett, s mint közérdekű dolgot, — amennyiben egy község egy évi életének megismerése sok tanulságos megfigyelésre szolgáltathat alkal-mat — közlés czéljából lapunknak is megküldött. Tímár község képviselete a jelentésben feltüntetett hiányok megszüntetésére üdvös határozatokat hozott, amelyek után remélhető, hogy azok többé ott előfordulni nem fognak. A jelentés igy szól: 1887 év folyamán beérkezett közigazgatási ügydarab 1152, ebből elintéztetett 1149, folyamatba van 3. Községi bírósági ügy érkezett 27, ebből elintéztetett 26, hátralékba maradt 1. B'rósági kézbesítési ügy érkezett 263, ebből elintéztetett 253 Telekkönyvi ügy érkezett 71, ebből birtok változási ügy 29, teher bekebelezés 25, teher törlés 10. Kiskorúság törlés 5. Végrehajtási ügy 2, Ingatlan bíróilag történt elárverezése esete 1. A beérkezett telekkönyvi végzések, a mennyiben a közvagyonosodásra vonatkoznak, következő adatokat szolgáltatják : Kölcsön bekebeleztetett 2385 frt, evvel szemben töröltetett 600 frt s igy az uj teher bekebelezés a törlést 1785 fúttal múlja felül. Adó teher bekebeleztetett 5 fél ellen 103 frt 62'/

2 kr, töröltetett 2 félről 56 frt 24 kr, s igy a bekebelezés a törlést felül haladja 47 frt 38'/

2 krral. Illeték bekebeleztetett 9 fél ellen 167 fri 65'/, kr, töröltetett 5 fél terhéről 83 frt 4«'/

2 kr. A bekebelezett illeték a törlést meghaladja 79 frt 19 kral. Állami adó hátralék volt 1886 év végén 201 frt 18'/s kr, az év folyamán, közvetlen fizetőket terhelő 971 frt 86 kron kivül előiratott 3599 frt 48 kr, összesen 3800 frt 66 kr, ebből a községi pénztárba 1887 évben befizettetett 3602 frt 68 kr, hátrányba maradt az év végén 197 frt 86 kr. Hadmentességi dij hátralék volt 1886 év végén 6 frt, ehez a közvetlen fizetőket terhelő 27 frtou kivül előiratoH 286 frt, összesen 292 frt, ebből az év folyamán befizettetett 276 frt, hátralékba maradt 16 forint. Illeték hátralék volt 1886 év végén 71 forint 67'/a kr, ehez 71 drb fizetési meghagyással előiratott 599 frt 29 Va kr, összesen 670 frt 97 kr. Ebből a községi A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Az omnibusz jegy. — A Figaróból. — Már nyolcz óra és még Marvejol nem jött ebédelni. 26 éves szőke felesége és enuek társalgónője, Toinette nem valami jókedvűek. Mi lehet az oka, hogy Marvejol még nem jött meg ? Hiszen máskor oly pontos szokott lenni. Bizonyosan valami kocsi gázolta el, mert szokása ép akkor az utczákon át szaladni, mikor a legtöbb kocsi jár. ... De íme az ajtó nyilik és belép férje, Marvejol Fülöp. Toinette szolgálj fel. — Meg vagy sebesülve ? nem is csoda. — Dehogy. Mit beszélsz 1 — De ily későn. — Együnk. Meghalok az éhségtől. Majd evés közben elmesélek mindent. — Tehát nem tört el semmid? Es mialatt Marvejol asszony ellátja az asztalt, Fülöp egy zsebkendőt huz ki zsebéből, hogy arczát letörölje, s nem veszi észre, hogy a kendővel együt zsebéből egy omnibuszjegyet is kihizott, mely a földre esett. Fülöp éhes volt és mohón evett. Csak az utolsó fogásnál meséli el feleségének, hogy a Börze téren Prondinuel találkozott, kivel betért a kávéházba és egy darabig elbeszélgetett. Midőn az ebednek vége volt, Fülöp a kályhához ült és pipára gyújtott. Felesége és a szobaleány ezalatt leszedték az asztalt. Amint a nő az asztal-kendőt összeszedi, az egyik leesik és midőn ezt felakarja venni, meglátja az omnibusz jegyet és kérdi magában, hogyan jöhetett ez ide? Bizonyosan Fülöp ejtette el. — Mondd csak Fülöp, omnibuszon jöttél ma ? — En? Nem. — Gondolj csak jól vissza. pénztárba 1887-ben befizettetett 279 frt 75 V2 kr. Leíratott, és a kir. adóhivatalnál befizettetett 297 frt 55 kr, összesen 577 frt 3OV2 kr, hátralékba maradt 93 frt 66'/, kr. Országos közmunka volt 172 igás, 468 gyalognapszám, melynek megváltási ára 398 frt 40 kr. Erre 1887 évben a megyei pénztárba beszállittatott 401 frt 33 kr, túlfizetés tehát 2 frt 93 kr. Kórház adó volt 34 frt 37 kr, jegyzői nyugdíj illeték 8 frt 59 kr, megyei tisztviselők sat. nyugdíj illetéke 34 frt 77 kr, mely összegek az év folyamán a m>gyei pénztárba beszállítva lettek. A községnek mint erkölcsi testületnek bevétele volt 2512 frt 7 kr, kiadása 2060 frt 16 kr, maradvány 1888 évre 452 frt 91 kr. Itt tisztelettel bátorkodom kiemelni, hogy az 1877 évi számadás adatai szerint a község 1444 frt 12 kr adóssággal tartozott, mely 10 év aiatt teljeseu elenyészett, valamint kiemelem azon körülményt is, hogy a fentebb elősorolt pénzek behajtása végett, árverés egy esetben sem alkalmaztatott. Közegészség ügyüok az év lefolyása alatt lehetőségig kielégítő volt, s csak néhány vörheny eset merült fel szórványosan, s néhány egyén kezét lépfene (pokolvar) támadta meg. 1887 év tavaszán védhimlővel beoltatott 58 gyermek jó sikerrel. Az év folyamán elhaltak száma 43, ezek közül némi vagyont hagyott 2, vagyontalanul elhalt 41. Az elhaltak közt volt finemü 24, nő 19. 7 éveD aluli Eyermek elhalt 32, 20 éven alól elhalt 4, 20 éven felül 7. 7 éven alóliak közül gyógykezelésbe nem részesült 13, 7 éven felül 4. Szerencsétlen halál eset történt 3. Tankötelesek száma összeírás szerint 186, ezek közül mindennapi iskola köteles fin 55, leány 70, ezek közzül iskolába jár fiu 52, leáuy 64, iskolába nem jár fiu 3, leány 6. Ismétlő iskola köteles fiu 31, leány 50, ezek közzül iskolába jár fiu 25, leány 23, iskolába nem jár fiu 6, leány 7, iskolába csak a legszegényebb sorsú szülők nem járatják gyermekeiket. A faiskola állapotáról sajnálattal jelentem, hogy az még mindég sok kívánni valót hagy fenn, s az év folyamán a vadonc.ok nagy része, bár a község elegendő oltó galyat hozatott, beoltatlanul maradt, a beoltottak nagy része pedig el anoyira elhanyagoltatok, hogy azoknak 3/< része letöredezett. Közrend, tisztaság és vagyobiztonság, az év folyamán nem volt megtámadva. Tüze°et az egész év folyamán nem merült fel. A köztisztaság érdekében azonban kívánatos volna, hogy az a nélkül is gyúlékony szemétnek az utczára kiseprése szigorúan eltiltassék. A közbiztonság ügyében pidig kívánatos volna, hogy a községet meglepd idegen koldusok kitiltassanak, s a más községből beköltözőitek pedig jelentkezésre szoríttassanak. Éjeli őrök naponkint kirendeltettek, s arról rendes'napló vezettetik. Az állategészség ügybea különösen felhivom a tisztelt képviselő testület figyelmét azon körülményre, hogy sokan, a vásárról hajtott, s általuk idegan községből vett marhát és sertést azonnal legelőre a többi közzé hajtják, s ez által az egészséges marhák közzé ragályt fészkelnek, ennek elhárítása végett szűk séges volna intézkedést tenni arra, hogy a más községből behajtott marhák, legalább is 8 napig a legelő marháktól távol tartassanak, a pásztorok pedig utasíttatnának arra, hogy ily marhákat engedély nélkül a többi marhák közzé ne bocsássák; mivel sokkal könnyebb a ragályt távol tartani, mint a meglepett állatokat kigyógyítani. A mezei rendőri ügyben sajnálattal kell azon tapasztalatomat bejelenteni, hogy az utakat és dűlőket igen sokau elfoglalták, többek pedig szántó földeken és és kaszálón keresztül csapásolást csinálnak, miuek meggátlására ez ideig sem mező bíró, sem a kerülők kellő gondot nem forditottak, óhajtandó volna e tárgyban ugy a mező bírót, mint a mezei kerülőket éber fig) elemre utasítani. Végül tisztelettel felhivom a képviselőtestület figyelmét, a legelőnkön elhatalmasodott szerb tövis kiirtása czéljából is, mert ha ezen veszedelmes növény erélylyel uem irtatik, maholnap legelőnk hasznavehetetlenné válikA közvagyonosodást igazolja azon körülmény, hogy a magas kincstár 507 holdat tevő ártéri birtoka a lakos— Határozottan mondhatom, hogy nem. Miért jönnék omnibuszon, mikor az iroda nincs messze innen? — Biztos vagy, hogy nem — De ez már mégis sok. Miért mondanám, hogy nem, ha a/on jöttem volna? — Csak épen tudni akartam . . . hogy nem vagy-e fáradt? . . — Különös. Erre Fülöp egy karszékbe veti magát e olvasni ke/d. Ezalatt felesége igy goudolkozik magában: »Itt kell lenni valaminek. Én ma nem mentem el, Toinette nem szokott omnibuszon menni, e jegy pedig magától ide nem jöhetett. Fülöp ma bizonyoson omnibuszon ment valahová, még pedig oly helyre, melyet előlem el akar rejteni. Azután meg későn is jött haza. Hogy barátjával találkozott volna, azt beszélje másnak, de ne nekem. Az egész egy mese. Fülöp engem meg akar csalni. Itt rejlik valami, tudni fogom magam mihez tartani « És az omnibusz jegyet a kályha melleti asztalra a gyertya tartó mellé tette. — Dolgom után látok, mondá férjének. Fülöp ezalatt olvasott tovább, de pipája sehogy sem akart égni. Felállt, egy gyufa után nyuiva s meglátja az omnibusz jegyet. — íme, feleségem ma volt valahol. Ép e pilhnatbau lépett be felesége kézi munkával. — Voltál ma valahol édesem? kérdé Fülöp nejétől. — Oh! nem, hi?zen rossz idő volt. — Egész nap itthon voltál? — Hogyne, és ezt nem ma teszem először. — Nagyon jól tudom, mondá Fúlöp. Igen szép tőled, hogy ily jó háziasszony vagy. Most hsgyj olvasni. Fülöp azouban nem azért kért ciendet nejétől, hogy tovább olvashasson, hanem hogy senki se háborgassa a a következő magánbeszédet. »Valamit titkol előttem. Én ma nem mentem omnibuszon; a társalgónő csak szombaton szokott elmenni I Potinhez; a jegy nem jött magától ide, bizonyára nőm ság által 28,000 frtért megvásároltatott: igen sajnálatos azonban, hogy ezen ingatlan nem a község mint erkölcsi testület reszére vásároltatott meg, mivel ha ez a községnek adatik át, már 1889 évben községi adófizetés terhe alol az adozo polgárokat megmentette volna, később pedig sok hasznos mtézmény megalkotásának és fentartásának vetette volna meg alapját örök időre. A jogászkör estélyei. Nyiregjháza városa és vidéke közönsége bizonyára örömmel vesz tudomást az alábbi értesítésből arról a mozgalomról, melyet a szabolcsmegyei jogászkör társaséletünk élénkítése érdekében megindított. E mozgalomnak legelső nyilvánulása lesz az az estély, melyet a kör márc.ius hó 10-dikén rendez a nagyvendéglőben, s mely egyszersmind megnyitója lesz amaz estélyeknek, melyeket a kör bizonyos időközökben rendezui szándékozik. Az alább közlendő értesítés bő tájékozással szolgál a közönségnek az estélyek természetére nézve, s mi is a legmelegebben ajánljuk azt megszívlelésre. Az értesi és igy szól: A »Jogászkör Nyíregyházán* szakszerű czélján felül társadalmi czélul tű'.te a társulási szellem fejlesztésének segélyével, a társadalmi élet élénkítését. E kitűzött czél elérhetése végett lehetőleg bő alkalmat akar nyitui: a kör tagjai és családjainak, a megye és város művelt közönségének, társas összejövetelek általi szórakoztatására, de ezek létesítésénél, az anyagi viszonyok számbavétele mellett, a legkomolyabb igyekezettel törekszik arra is : hogy az ily összejövetelek a résztvevőknek lehető legcsekélyebb kiadásokat okozzanak, nehogy a társadalmi viszonyokat javítani akaró törekvés, az anyagi nagyobb kiadásokban c.élt tévesszen. Ez irányelvek által vezéreltetve, a kívánalomnak megfelelő időközökbeu ismétlendő társas összejövetelek sorozatát, folyó évi márczius hó 10-én a Nagyvendéglő helyiségeiben rendezendő »jogászköri estély«-lyel veszszük czélba megkezdeni. Ez estélyen — jó zenekar működése mellett — étlap szerinti vacsorázás után táncz következik ; de hogy az összejövetel házias jellegét ne veszítse s a társaság tagjai a nagyobb kiadásoktól főleg óva legyenek, azon legbensőbb kérelmünket tolmácsoljuk, hogy a mélyen tisztelt női közöuség a báli öltözékeknek ez alkalommali mellőzésével, a legegyszerűbb házi vagy estélyi öltözékeket szíveskedjék használni. Az estélyrei belépti dijak személy-jegyekre 1 írtban, család-jegyekre 3 frtban lettek megállapítva, s az összejövetel kezdetéül esteli 8 óra határoztatott meg. Hogy a részt venni óhajtók száma iránti tájékozottság alapján, kitűnő ellátás iránt gondoskodás tétethessék, tisztelettel kérjük: a rendezőség tagjai által átnyújtott részvét-ív aiájegyzését, a megjenendí családtagok számának kitüntetésével. E közleménynek meghívó gyanánti tekintését kérve, kitűnő tisztelettel vagyunk a jogászkör estélyt rendező bizottsága : Okolicsányi Géza, Megyery Géza, Somlyódy István, pénítárnok elnök. jegyző. Borbély Sándor, Kertész Bertalan Pápay Endre, Bónis Sámuel, Kovách Elek, Somogyi Gyula, Böszörményi Kornél, Kunfalvy István, Somossy Mihály, Dr. Flegmann Jenő, Lázár Kálmán, Szepesházy Imre, Halasi János, Menyhért János, IVouvermans Fer. Járossy Sándor, Morvay Pál, Zsindely Fertncz, bizottsági tagok. ÚJDONSÁGOK. — A 350,000 forintos városi kölcsönre vonatkozólag a héten, pénteken tartott közgyűlésén határozott Nyiregyháza város képjiselete. Az a küldöttség ugyanis, mely — dr. Meskó László, Somogyi Gyula és Májerszky Béla urakból a képviselet által megalakítva, azzal bízatott meg, hogy a nagyobb kamat-terhü kölcsönök kifizetésére, s a törvénykezési palota építési czéljaira felvevőit valahol. Ő nem akarja nekem megvallani, hogy volt valahol, mert bizonyára oly helyen járt, melyet előttem titkol. Születés napom csak hat hónap múlva lesz, tehát bizonyára még nem gondol arra, hogy valamivel meglepjem Ugy látszik, meg akar csalni. Résen leszek.* És kezébe vette a könyvet, hogy folytassa az olvasást, de a betűk ugráltak szemei előtt, mert gondolatai máshol kalandoztak. Nem bírván tovább kitartani ez állapotot, betette a könyvet és felkiáltott: — Nem, mindent akarok tudni. — Oh, mondá neje, hogy mfg ijesztettél. — Mond az igazat, te ma voltál valahol? — Ah ez már sok, feleié neje. Már tiz percze, hogy elkezdtem dolgozni, de ujjaimat megszúrom a tűvel, mert azon gondolat bánt, hogy te ma omnibuszon voltál valahol és nem akarod nekem bevallani ? — Jól van, ismerem a beszéd ilyen módját; ezt azért mondod, hogy a beszédei más tárgyra vidd át, de kérlek lelelj. Toltál ma valahol? — Nem. Most aztán én kérdezlek téged, felelj. Mentél ma omnibuszon valahová? És mindketten eg/szerre kérdezik; — Mentél ma omnibuszon valahová? Épen akkor lép be Toinette. Marvejol asszony megemlékezett arra, hogy ő a társalkodónőnek megengedte, hogy elmehet nővérét meglátogatni, aztán különben is nem tkarta, hogy Toinette tanuja legyen az ő és férje közötti viszálynak s ezt mondja: — Tegyen fát a tű'.re és el mehet nővéréhez. Alig ment ki Toinette, Fúlöp már is folytatta beszédét: — Nem akarod nekem megvallani. Értem én a dolgot. Az csak ürügy, mikor te azt mondod, hogy ide, vagy oda mégy. Hanem azt mondhatom, hogy egy kissé gyakran látlak menni a zuhanyfürdőbe. Persze, mert onnan jövet van egynehány megálló helyed. Én eddig ugy tettem, mintha nem venném észre. De igy jár az ember, ha bízik valakiben.