Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-01 / 14. szám

,,N Y í R V I I> fe «." 12. A legénység azon része, mely ellen a büntetés alá eső cselekmény miatt hadbírósági vizsgálat indítta­tott, ezen vizsgálat befejezéséig esetleg az egy évet tul nem haladó fogságbüatetés ideje alatt is, az illető had­csapat rendszeresített békeletszámában fog maradni. II. A m. kir. honvédség kötelékébe tartozó havidijasok és legénység fegyvergyakorlataira nézve. , 1. A fegyvergyakorlatokra behívatnak: a) a mult évi deczember 31-ével a közös hadsereg tartalékából a honvéd csapatok szabadságolt állomáüyába áthelyezett tisztek; b) azok, a kik a mult évi fegyvergyakorlatok alól oly feltétel alatt lettek felmentve, hogy ebbeli kötele­zettségüknek a folyó évi fegyvergyakorlat alatt tartoznak megfelelni; c) azok, akik már nem védköt.elesek, de azon kö­telezettségüknek, mely szerint minden három évben egy­szer tartoznak a fegyvergyakorlatokban részt venni, nem tettek eleget, a mennyiben ezen kötelezettségüknek a folyó évben kívánnak eleget tenni, illetőleg amennyiben erre még kötelezve vannak; d) a többi szabadságolt állományú tisztek közül azok, a kik a fegyvergyakorlatokban legritkábban vettek részt, de csak azon mérvben, a mint a fegyvergyakorlat alatt alakítandó csapatoknak tisztekkel való ellátása ezt igényli. e) A honvédség legénységi állományából ugy a gyalog­ságnál valamint a lovasságnál, az 1886-ik, 1885-ik, 1884-ik, 1883-ik és 1881-ik évfolyambeli szabadságolt állomáuyu azon legénység, mely a szabadságolt állományban öt fegyvergyakorlaton még nem vett részt; továbbá mind­azok, a kik a mult évben a szolgálat utánpótlására való kötelezettség mellett, bárminő okból a gyakorlat alól felmentettek és esetleg még az 1887-ik év végén a kö­zös hadsereg tartalékából a honvédséghez áthelyezett legénységnek egy része is. 2. A szabadságolt állománybeli honvéd tisztek és honvéd legénység fegyvergyakorlata 35 napig fog tartani. 3. Ezen körrendelet I-ső részének 9-ik, 10-ik és M-ik pontjaiban foglalt szabályok és figyelmeztetések, a fegyvergyakoriatra kötelezett szabadságolt állományú honvéd tisztekre és honvéd legénységre nézve is érvé­nyesek, ugy szintén annak 12-ik pontja is azon módo­sítással, hogy a hadtörvényszéki vizsgálat alatt álló hon­véd legénység, a meghatározott létszámon felül vezetendő. Minthogy a fennálló szabályok és utasítások értel­mében, az időszaki fegyvergyakorlatok alól való felmen­tés, az ezen szabályokban kijelölt körülmények fenfor­gása esetébeu is c^ak akkor engedélyeztetik, ha a ka­tonai, illetőleg honvéd igazolványi könnyvvel s egyéb szükséges bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok, a behivási jegyekben a megjelenésre kitűzött határidő előtt legalább is 14 nappal a nyilvántartásra illetékes hadkiegészítési kerületi, illetőleg bonvéd parancsnokság­hoz benyujtatnak: a járásbeli illetve városi tisztviselők figyelmeztetendők, hogy a családi tekintetekből fegyver­gyakorlat alóli felmentést kérő tartalékos és huzamosabb időre szabadságolt katonák, valamint honvédek részére, a honmaradásuk szökségét igazoló bizonyítványokat ha­ladék nélkül állítsák ki, s egyúttal a fegyvergyakorlat alóli felmentést kérők folyamodványait, melyeket az ér­dekeltek a járási illetve városi tisztviselőkhöz benyúj­tanak, a nyilvántartásra illetékes hadkiegészítési kerüléti illetőleg honvédcsapat parancsnoksághoz késedelein nél­kül küldjék át. Továbbá arra is utasitandók az illető tisztviselők, hogy a hadkiegészítési kerületi illetőleg honvédcsapat parancsnokságok által hozzájuk megküldött behivási jegy­zékben elősorolt tartalékos ós huzamosabb időre szabad­ságolt katonák, illetőleg honvédek részére szóló idéző jegyeket a községi elöljáróknak, illetőleg helyi köze­geknek oly meghagyással adják ki, esel leg az illetőségi községen kivül tartózkodókat illető behivó jegyeket a tartózkodási hely-hatósághoz oly felkéréssel küldjék meg, hogy azok az idéző jegyeket az érdekelt egyének­nek 24 óra alatt kézbesítsék, s egyúttal az idézetteket figyelmeztessék, hogy az illető hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvéd zászlóalj parancsnokságnál s esetleg csapatosztályoknál a kitűzött határidőre pontosan jelen­jenek meg s általában a nyilvántartási utasításnak a fegyvergyakorlatokra vonatkozó szakaszaiban körülirt szabályokhoz alkalmazkodjanak. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendele­temet azonnal tegye közhírré és illető tisztviselőit a fentebb jelzett hivatalos kötelességeiknek pontos teljesí­tésére, valamint a községi elöljárók, illetve helyi köze­gek e részbeni teendőinek és eljárásának ellenőrzésére utasítsa s egyáltalában akként intézkedjék, hogy a fegy­vergyakorlatok keresztülvitele tekintetében alapos pana­szokra ok ne szolgáltassák. Budapest, 1888. évi márczius 8. Fejérváry, honvédelmi miniszter. — ' —— Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A vármegyei árvaszéknek, tisztliígyészi hivatalnak, járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek f. évi 17,575. számú felhívása folytán a m. kir. igazságügyi miniszter által az összes törvényszékekhez és a telekkönyvi hatóságok­kal felruházott járásbíróságokhoz intézett 947/1888. sz. alatt kelt körrendeletét másolatban, tudomásvétel és alkalmazkodás végett azon meghagyással teszem közzé, hogy főképen a körrendelet különös fontossággal biró 8. és 11. §-ainak minél szélesebb körben leendő köz­tudomásra hozása végett a járási főszolgabirák a községi elöljáróságot a megtörtént kihirdetésről szóló igazolvá­nyok beküldésére utasítsák, s azokat egybegyűjtve hoz­zám mielőbb beterjesszék. Nyíregyháza város polgár­mesterét pedig a jelzett czél elérése végett felhívom, miszerint fentebb idézett számú miniszteri körrendeletet a városi árvaszékhez, megfelelő intézkedés mellett tegye át. Nyíregyháza, 1888. márczius 29 én. Alispán helyett: Mlklős Lászlő, főjegyző. (Másolat) a 17,575/IX. számhoz. 947. I. M. E./1888. szám. A m. kir. igazságügymi­niszteriumtól. Körrendelet. Az összes kir. törvényszé­keknek és a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságoknak. Az 1886. XXIX. t. cz. 76. §-ának, 6, 7, 8, 9 és 12. pontjában foglalt felhatalmazásnál fogva a következőket rendelem: I. Az idézett törvényszakasz 6. pontja alapján: 1. § Ha jelzálog intézeteknél, árva­pénztáraknál, takarékpénztáraknál és nyilvános száma­dásra kötelezett más pénzintézeteknél fenálló és jelzá­logilag már biztosított valamely tartozásnak átváltozta­tása (conversio) czéljából valamely jelzálog intézettől, árvapénztártól, takarékpénztártól vagy nyilvános száma­dásra kötelezett más pénzintézettől kölcsön vétetik fel: mind a jelzálogi adós, mind az új hitelt nyújtó pénzin­tézet illetőleg pénztár jogosítva van a zálogjogi bekebe­lezés iránti beadványban a telekkönyvi hatóságnál kérel­mezui, hogy az új kölcsönre nézve bekebelezendő zálog­jog azon elsőbbségi rangsoroza'ban részesitessék, mely­lyel az átváltoztatatandó régibb tehertétel birt. 2 §. Hogy az 1. §-nak megfelelő kérelemnek az ujabb zálog­jog bejegyzésével egyidejűleg hely adathassák, szüksé­ges a) hogy a jelzálogilag biztosítandó új tőke-tartozás, a már bejegyzett régi tőke tartozást, illetőleg annak hiteles könyvkivonattal, v.igy hitelesített számlával kiinu­tatandó még kifizetetleu tőke hátralékát meg ne haladja kamatláb, biztosítéki összeg ós egyébb mellék kötele­zettségek tekintetében pedig az előbbinél terhesebb kikötést ne tartalmazzon; a törlesztési idő különböző­sége ós az ujabb kölcsönt adó pénzintézetnek törvényes kiváltságai azonban a kérelem teljesítésének akadályaul nem szolgálhatnak, b) hogy azon kötelező okirat tartal inából, melynek alapján az uj zálogjog bejegyzendő, világosan kitűnjék, hogy az uj kölcsönügylet a inár jel­zálogilag biztosított régibb követelés átváltoztatása czél jábóí köttetett; c) hogy a régibb tartozás erejéig bejegy­zet zálogjognak törlése egyidejűleg kieszközöltessék, ós a törlés alapjául szolgáló nyugta tartalmából kitűnjék, hogy a régibb tartozása bejegyzendő ujabb kölcsönből törlesztetett; és d) hogy azon esetben, ha a törlendő régibb zálogjog alzálogjoggal van terhelve, ezen alzálog­jog törlésének bekeblezése is alkalmas nyilatkozat alap­ján egyidejűleg kieszközöltessék. 3. §. Ha a jelzálogi adós, vagy ujabb hitelezője az ujabb zálogjog bekeblezése iránti kérvénynek benyújtásakor a régi tehertétel, és esetleg az arra bejegyzett alzálogjog törlésének bekebe­lezésére alkalmas és a 2 §. c) és d) pontjainak megfe­lelő okiratot be nem mutathatja a 2. §. a) és b) pont­jaiban körülírt kellékek kimutatása mellett jogosítva van az ujabb zálogjog bekeblezése iránti beadványban azt kérelmezni, hogy az ujabb zálogjog bekebelezése mellett feljegyeztessék, hogy azon esetben, ha a régibb zálog­jognak és esetleg alzálogjoguak törlését 6 hónap alatt benyújtandó ujabb kérvénynyel a 2. §. c) és esetleg d) pontjának megfelelő okirat alapján kieszközlendő: az uj zálogjog a törlendő régibb zálogjognak elsőbbségi raug sorozatába lép. Az ily feljegyzést elrendelő végzésben a 6 hónapi határidőnek utolsó napja naptárilag kiteeudő. Ha a törlés a kitűzött határidő alatt kéretik, és a kér­vényben a 2. §. c) és esetleg d) pontjában körülirt kel­lékek kimutattatnak, a törlés elrendelésével egyidejűleg kimondandó, hogy az ujabb zálogjog a törült régibb zálogjognak elsőbbségi raugsorozatába lépett, és ezen körülménynek a C) lapon való telekkönyvi bejegyzése elrandelendő A kitűzött 6 hónap elteltével, ha a határ­idő lejártáig az átváltoztatandó tehertétel törlése iránt a 2. § c) és d) pontjainak megfelelően felszerelt kérvény be nem adatott, a feljegyzésnek törlése hivatalból ren­delendő el. 4. §. Az átváltoztatandó régibb követelés behajtása iránt folyamatba tett pernek, vagy az arra vonatkozó végrehajtási jognak, becslésnek és árverezés­nek telekkönyvi feljegyzése nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy az uj kölcsön a régi kölcsön zálogjogának rang­sorozatában részesittessék, (2. §.) illetőleg a rangosorozat feljegyeztessék (3. §). 5. §. Ha a törlendő régi zálogjog több rendű telekkönyvi jószágtestekre egyetemlegesen van be­jegyezve, annak elsőbbségi rangsorozatával az uj zálog­jog csak akkor kebelezhető be, illetőleg az uj zálogjog­nak a régibb zálogjog elsőbbségi raugsorozatába lépte csak azon esetben mondható ki, ha a régi zálogjog az összes egyetemlegesen terhelt ingatlanokról töröltetik. 6. §. Az e tárgyban benyújtott és végzésiieg elintézendő kérvények ős mellékleteik alakjára és tartalmára, vala­miut az azok elintézésére, az elintézések foganatosítá­sára ős a végzések elleni jogorvoslatokra nézve és az 1855. évi deczember 15-én és illetve 1870. évi február 5-én kelt telekkönyvi rendeletekben foglalt szabályok szolgálnak zsinórmértékül azon eltéréssel, hogy a kére­lem jegyzőkönyvi felvételének helye ninesen. II. Az idé­zett törvényszakasz 7. pontja alapján. 7. §. Ha a telek­könyvi rendeleteknek 116. és 117. §-ai értelmében a bejegyzett egyetemleges zálogjognak teljes törlése ren­deltetik el, a törlés nem csak a főbetétben. hanem az összes mellékbetétekben is, ha pedig az egyetemleges jelzálogoknak csak egy részéről rendeltetik el a zálog­jognak törlése, akkor a törlés a főbetétben, ezenkívül mindazon betétben, mely a zálogjogi megterhelés alól kibocsáttatott, a telekköuyvi rendeleteknek 162. §-ában előirt módon, egész terjedelemben való bevezetés által foganatosítandó. Érintetlenül maradnak azonban a telek­könyvi rendeletek 108. § ának ama szabályai, hogy az egyetemlegesen biztosított követelés tekintetében történt változtatások: alzálogjogok, engedményi átruházások, tör­lések, a főbetétben teljesített bejegyzés által a mellék­jelzálogokra nézve is hatályosakká válnak és hogy mind azon telekkönyvi kérvények, melyek az egyetemlegesen biztosított követelést a fentebbi módon tárgyazzák, tehát a törlési kérvények is azon telekköuyvi ha'óságuál nyúj­tandók be, melyet a főbetét vezetése illet. III Az idé­zett törvényszakasz 8 pontja alapján: 8. §. Az, aki ma­gát valamely bekeblezés által nyilváukönyvi jogaiban sértve véli, illetőleg annak törvényes képviselője, ha a bekeblezést rendelő végzés részére saját kezéhez sza­bályszerűen kézbesittetett, a polgári eljárás alá tartozó törlési keresetet (telekkönyvi rendelet 148—151) az időközben nyilvánkönyvi jogokat nyert harmadik sze­mélyek elleni joghatálylyal csak a végzés kézbesítésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg és pedig ezen határidő alatt is csak azon feltétel mellett, ha ebbeli szándékát a bekebelezést rendelő végzésnek saját kezé­hez való kézbesítésétől számított 60 nap alatt feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságnál Írásban bejelenti. A tör­lési kereset vagy közvetlenül az 1881. LIX. t. cz. 6. §-a szerint illetékes birtokbirósághoz, vagy pedig szintén a telekkönyvi hatósághoz adandók be. Amennyiben a ke­reset közvetlenül a birtokbirósághoz nyujtatik be, ezen körülmény a per feljegyzése végett legfelebb a hat hó­nap eltelte után 15 nap alatt a telekkönyvi hatóságuál kérvényileg kimutatandó, mert ellenkező esetben a per­indításra vonatkozó bejelentésnek feljegyzése az ellenfél kérelmére kitörültetik. Ugy a perindítási szándék beje­lentésének, valamint a kereset megindításának a kitett idő alatti elmulasztása azt a következményt vonja maga után, hogy törlési kereset folytán harmadik személyek nyilvánkönyvi jogai törlésének csak azon esetben lehet helye, ha ezek jogaik szerzése körül roszhiszeinüleg jár­tak el és ez a körülmény perrendszerüleg igazoltatik. Ha a törlési kereset a végzés kézbesítésétől számított 60 nap letelte előtt a telekköuyvi hatósághoz nyujtatik be, a perindítás előleges bejelentése nem szükséges. Ha a bekeblezést rendelő végzés nem a jelen §-ban eiósza­bott módon, tehát nem szabályszerűen kézbesittetett, a törlési kereset a telekkönyvi rendelet 150. § a szerint harmadik személyek elleni joghatálylyal 3 év alatt indít­ható meg. A jelen rendelet hatályba lépte előtt már kézbesített végzések által elrendelt bekeblezések törlé­sét tárgyazó keresetekre a jelen szakasz hatálya ki nem terjed. IV. Az idézett törvényszakasz 9-dik pontja alapján: 9. §. Ha a telekkönyvi tulajdonos, vagy nyil­vánkönyvi előzője ellen jelzálogilag bejegyzett valamely követelés azon ok miatt, mert alzáloggal van terhelve, vagy más törvényes ok miatt a jelzálogos hitelezőnek ki nem fizethető, jogosítva van a telekkönyvi tulaj­donos a megfelelő összegnek birói letéteményezése alapján az 1881. LIX. t. cz. 6. § a értelmében illetékes birtok bíróságnál törlési keresetet indítani. Az ilyen keresetek jegyzőkönyvileg tárgyalandók; és e tárgya­lásra a kérdéses bejegyzés tekintetében nyilvánkönyvileg érdekelt összes személyek, illetve törvényszerinti képvi­selőin hivatalból is megidézeudők. Ezen ügyek ugy az alsó, miut a felső bíróságoknál az egész eljárás folyamán során kivűl iutézendők el. Ugyanezen szabály áll mind­azon keresetekre is, melyek az ősiségi nyilt parancs rendelkezései következtében elenyésztek, ós többé nem érvényesíthetők, valamint az elévülés folytán meg­szűnt jogok törlése iránt indíttatnak. 10 § Ha a törlési kereset a megfelelő összegnek birói letéteményezése alap­ján indíttatott, a törlési perben hozott Ítélettel csak a törlés kérdése annak figyelembe vételével döntendő el, jogosult volt-e a telekkönyvi tulajdonosa letéteményezésre ós a törlendő tehertétel és járuléka a letéteményezett összeg által vau-e fedezve. — Ellenben azon kérdés eldöntése, hogy a letéteményezett összeg kit illet, ha e kérdés vitás, külön útra tartozik — A telekkönyvi tu­lajdonosnak a telekkönyvi rendelet 91. §-án alapuló azon joga, hogy a birói letéteményezés alapján a zálogjog törlésének előjegyzését kérheti, a fentebbi rendelkezések által nem érintettik. V. Az idézett törvényszakasz 12. poutja alapján. 11. § A telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratok az állam hivatalos nyelvén állitandók ki; illetőleg a más nyelven szerkesztett okiratok a be­jegyzési kérvényhez birósáii hites tolmács vagy az illető nyelvre fordítási jogositványnyal felruházott kir. köz­jegyző által kiadott hiteles magyar fordításban is csato­landók. Ily hiteles fordítások, melyek Telekköuyvi haszná­latra felírással látandók el, bélyegmentesek és azokat ugy a bírósági hites tolmácsok, valamint a kir. közjegyzők az alább szabályozott mérsékelt dijakért kötelesek eszkö­zölni és kiadni. Ezen fordítások más ügyekben nem használhatók. Ha más nyelven szerkesztett okiratoknak hiteles magyar fordításai a kérvényhez nem csatoltattak, a kérvény, amennyiben már annak tartalmából ki nem tűnnék, hogy a kérelem elutasítandó, a telekjegyzőkönyv, illetve telekkönyvi betét illető lapján rangsorozat végett feljegyeztetik. Egyúttal a kérelmező arra, hogy a hiányzó hiteles fordításokat a végzés kézbesítésétől számítandó 16 napi meg nem hosszabbítható záros határidő alatt mutassa be, oly hozzáadással utasítandó, hogy a határidő eredménytelen lejárta után kérelmével elutasittatni és a rangsorozat feljegyzése hivatalból töröltetni fog. Ezen végzés kapcsában kérelmezőnek a lefordítandó eredeti okirat a kérvény igtató számának feljegyzése és hiva­talos pecséttel ellátása után visszaadatik. Kérelmezőnek egyébként jogában áll a költségek előlegezése mellett a fordításoknak a bíróságok által való eszközlését kérni; a kórelem azonban csak a bejegyzést tárgyazó beadvány­ban (jegyzőkönyvben) terjeszthető elő. A kir. közjegyzők és biiósági hiteles tolmácsoknak járó mérsékelt dijak következők: 1. A hitelesitert fordítások első lapjáért 60 kr, a másodikért 40 kr, a továbbiakért pedig lapon­kéut 30 kr. Minden lapnak legalább 30 sort és egy sor­nak 16 szótagot kell tartalmaznia. Egy lapnál rövidebb fordítás egész lapnak számíttatik. 2. Kész fordítások hitelesítésénél az első fóllvért 40 kr, minden további félívért 20 kr, félivuél kisebb fordítás egész féllvnek tekintendő. A jelen rendelet értelmében telekkönyvi használatra eszközlendő, vagy hitelesítendő fordítások után sem a fordítás letisztázásáért, sem a hitelesítési záradékért, avagy bármely más ezimen a tolmácsot és a kir. közjegyzőt egyéb díj nem illeti. 12. §. Jelen ren­delet az 1888. évi áprilishó 1-ső napján lép hatályba. Budapesten, 1888. évi márcziushó 5 én. A másolat hite­léül : Baltay, főigazgató. Az árvíz. Szomorú húsvétja van a magyarnak! Vizek árja pusztítja földeit, hajléktalanokká téve városok falvak népét. A Megváltó halálának és föltámadásának ünnepét százezrek vigasztalan kétségbeesése zavarja Szatmár, Zemplén, Békés, Csongrád és Szabolcsvár­megye népe hetek óta küzd a rettenetes ellenség: a viz ellen, mely a gátakan áttörve, virágzó gaz­dasagi kulturákat tesz semmivé s koldus-botot ad a lakosság kezébe. Í^OlytíltíÍMll t l lH*,lléUI«r«U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom