Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-01 / 14. szám

IX. évfolyam. 14. szám. Nyíregyháza, 1888. április 1. JNíyíryidek. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenliint egyszer vasárnapon. Klöílzetési feltételek : ... A lap szellemi részéi képező kSldeménjek, a Hirdetési dijak : postán vagy helyben házhoz hordva- előfizetési penzek, megrendelesek s a lap ízerkesztó czime aUt t keretnek beküldetni. Minden négyszer liasábzott petit-sor egysjerl Egész év re 4 frt. szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Béri)ente t| en levelek cia k ;„ nert kezekt ó, f o. közlése 5 kr; többszöri közlés esetében 4 kr Félévre 2 » Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom- lr u,i, uf n„i r „i Kincstári bélyegdij fejében,minden egyes liirde­Ncgyedérre 1 » A községi jegyzó és tanifcó uraknak ego3z cvr csak két forint. dájához (nagy - debreozeni - utcza 1551. szára) intézendók. 1 tés után 30 kr fizettetik. gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető | A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 költségért; küldetnek vissza. ! krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesteu. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hainburgbau. Hivatalos köílsménysk, 3,433. K. C l , , 1888—r ozabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­réuek és a községek elöljáróinak. A kellő óvintézkedések megtétele végett tudatom, hogy Zemplénvármegye Rákócz községében, valamint Homonuáu 1—1 drb ló takonykór miatt kiirtatott s az óvintézkedések niegtétettek. Nyíregyháza, 1888. márczius 22. Zoltán Jáuos, alispán. 3,063. K. sz. Szabolcs vármegye alispánjától. 1888, A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesteréül és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 63,673/87. számú kör­rendeletét tudomás vétel és megfelelő eljárás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1888. márczius 23. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat,) Migy. kir. belügyminiszter 63,673/VIII. 1887. Körrendelet. Tapasztaltatott, mikép a magán felek, de gyakran községek és hatóságok is, elmebetegek fii­vétele végett, közvetlenül a fővárosi Sz.-Rókus kórház­hoz fordulnak, sőt a beteget, minden orvosi bizonyítvány, előleges engedély vagy az iránti tudakozódás nélkül, váljon van-e ott egyátalán a beteg befogadására hely, a vidékről egyszerűen felszálitják, s nevezett kórházba, azonnali felvétel végett, rövid uton beviszik. Minthogy azonban a nevezett kórház tébolydai osztályának — korlátolt számú fekhelyénél fogva — czélja első sorban a főváros területén lakó. vagy az utczákon rendőrileg felfogott elmebetegeket befogadni, nem pedig az, hogy az ország különböző részeiből felhozott elmebetegek el­helyezéseül szolgáljon, mely utóbbi csak is a rendelke­zésre álló fekhelyhez képest foglalhat helyet: ennek folytán értesítem a törvényhatóságot, hogy valamely elmebetegnek netán mellőzhetlenué vált azonnali, de ideiglenes elhelyezése rendesen azon vidék legközelebbi közkórházinak netán létező tébolydai osztályán eszkö­zölhető, a mely vidéken a beteg tartózkodik; mig ellen­ben bár mely más tébolydában vagy elmebeteg osztályon ós igy a Rókus kórház tébolydai osztályán is elhelyez­tetni szándékolt elmebeteg felvételi engedélye, kellőleg felszerelt folyamodványban e helyt kérelmezendő; meg­jegyeztetvén, hogy a fővárosi Sz-Rókus közkórházba elő­zetes itteni engedély nélkül távolabb vidékről felszállított elmebetegek ott fel nem vehetők, és a fenforgó szük­séghez képest a felszállító magán fél, avagy a felszál­litást elrendelt község vagy hatóság költségén vissza fognak szállittatui. Minthogy továbbá a főváros m. é. deczember hó 30-án 17,056 számú felterjesztésével jelen­tést tett arról, hogy a tébolydai ápolásra nem minősített betegek hazaszálitására felszólított hatóságok, e felszó­lításnak rendszerint későn és csak ismételt sürgetésre feleluek meg: ennek folytán tudósítom arról is, hogy a fővárosi Sz.-Rókus tébolydai osztályán elhelyezett vagy előlegesen kieszközölt engedély alapján, esetleg a jövő­ben is elhelyezendő mindazon elmebetegek, kiknek haza­szállítására az illető törvényhatóság vagy magán fél a nevezett kórház igazgatósága részéről fel lett szólítva, ha a felszóllitás haladéktalanul nem lesz foganatosítva, szintén az illető hatóság vagy a felszólított magán fél költségére fognak hazaszálittatni. Egyúttal felhívom, hogy miután ismételten tapasztaltatott, hogy az elmeb3tegek számos esetekben lajtorjás szekereken, annak oldalához kötözve, sőt gyakran lelánczolva szállíttatnak a fővárosba — intézkedjék az iránt — hogy a mennyiben ily em­bertelen eljárás szándéka tudomására jutna, az hatályo­san meggátoltassák, és amennyiben tényleg történt volna, megtoroltassék, s hogy az elmebetegek kelL felügyelet mellett, s ha elkerülhetleuül szükséges alkalmas módon megfékezve, de nem emberietleuül megkötözve szállíttas­sanak a fővárosba. Mindezekhez képest felhívom a tör­vényhatóságot, hogy jelen rendeletemet közigazgatási területén a legszélesebb körben közzé téve, fenuebbi irányban haladéktalanul intézkedjék, s ennek megtör­téntét, ide jelentse fel. Budapesten 1888-ik évi február hó 24-éü. B. Orczy Béla. Szabolcs vármegye aliipánjtól. 3,293. K^ 1888. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza várói pjlgárnieste rének és a köziégi elöljáróknak Domb rád község elöljárósága 203/1888 sz. alatt jelenti, hogy Orosz Lijos doinbrádi lakos kárára folyó hó 12-én este egy szőke szőrű, széles szarvú, jobb farán Z bélyegü 5 éves tehén nevezett ej^yén istállójából elszö­kött, ennélfogva köröztetése elrenflbltetik. Nyíregyháza, 1888. márczius 24. Zoltán János, alispán. 3220. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A in. kir. belügyminiszter 10,345/1888 sz. körren­deletét, tudomásvétel és megfelelő intézkedés végett má­solatban közlöm. Nyíregyháza, 1888. márcfcius "24. Zoltán János, alispán. (Misolat.) M. kir. belügyminiszter. 10,345,/Vll. sz. Körrendelet. Többször előfordult azon eset, hogy a kül­földről vám fizetés nélkül történt becsempészés miatt lefoglalt és az államkincstár javára elárverezett állatok és állati nyers termények után befolyt vételár terhére az esedékes vámiileték nem biztosíttatott s ez által a kincstár megkárosittatott. Ennélfogva a m. kir. földmi­velés, ipar és kereskedelemügyi és a m kir. pénzügy­miniszter urakkal egyetértőleg felhívom a törvényható­ságot, hogy az ily árveréseknél eljáró I. fokú hatóságo­kat útasitsa, miszerint mindazon esetekben, a midőn külföldről vám fizetés nélkül történt becsempészés miatt lefoglalt állatok és állati nyers termények a m. kir. államkincstár javára elárvereztetuek, az esedékes vám­illetéket a pénzügyi tárcza javára mindenkor akkéut biztosítsák, hogy a vevőket a vételáron felül még az esedékes vámi illeték lefizetésére is kötelezzék s ezen fiitételt már az árverésre vonatkozó hirdetményben köz­zétegyék. Budapest, 1888. márczius 4. A miniszter he­lyett: Beniczky, államtitkár. 3,490. K. „ , , Szabolcsvarmegye alispanjatól. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. honvédelmi miniszter által a folyó évi fegyvergyakorlatok szabályozása tárgyában 9805./XIV. szám alatt kibocsátott körrendelet másolatát oly felhí­vással közlöm a járási főtisztviselő urakkal, hogy a kör­rendeletben foglalt utasításnak megfelelően intézkedvén, felügyeljenek arra, hogy a községi elöljárók teendőiket pontosan teljesitséu. Nyíregyháza város polgármestere s a községi elől ­járó'.v utasíttatnak, hogy a körrendeletet egész terjedel­mében közhírré tegyék s annak intézkedéseihez alkal­mazkodjanak. Nyíregyháza, 1888. márczius 25. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 9805 XIV. szám. Szabolcsvármegye közönségének. Az 1882-dik évi XXXIX t. cz. 10-ik §-a, valamint az 1873. évi XXXII. t. cz. értelmében fegyvergyakorlatokra kötelezett tarta­lékos tisztek és katonák, úgyszintén szabadságolt állo­mányú honvédtisztek és honvédek folyó évi fegyvergya­korlatai tekintetében a következők tétetnek közhírré és pedig: I. A közös hadsereg kötelekébe tartozó havidijasok és legénység fegyvergyakorlataira nézve : 1. A folyó 1888. évben a fegyvergyakorlatokban való részvételre kötelezve vauuak: a) az alább elősorolandó kivételekkel átalában az 1883., 1881. és 1879. évi sorozási évfolyamokba tartozó tartalékos tisztek és az ugyanazon sorozási évfolyambeli tartalékos legénység; b) az egyévi önkéntesek sorából előléptetett azon tartalékos tisztek, vagy a legénységi állományba átlé­pett azon tarialékosok, akiknek tartaléki szolgálati köte­lezettsége a tényleges szolgálat megkezdésének hosszabb időre történt elhalasztása folytán, hét évnél rövidebb időre terjed és akik ennélfogva még több fegyvergya­korlatra köteleztetnek, mint a velők ugyanazon sorozási évfolyamba tartozók ; c) a tartalékos tisztekuek és a tartalékos legény­ségnek azon része, amely az elmulasztott 1887-dik évi fegyvergyakorlatot utánpótolni tartozik. 2. A fegyvergyakorlatra kötelezett tartalékos tisz teknek fegyvergyakorlata a folyó évben 28 napig, a tirtalékos legénységé pedig 13 napig fog tartani. A gyalog és vadász csapatokhoz tartozó legénység azon részének fegyvergyakorlati időtartama, amely az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokhoz fog bevonulni, ké­sőbb határoztalik meg. 3. Az 1887. évbea nyilvános tekintetből beszünte­tett ftígyvergyakorlatot az illető tartalékos legénység az idén köteles pótolni. 4. A josefstadti 9 -ik és a brüuni 10 ik számú cs. és kir. hadtestparaucsnoksághoz tartozó gyalogezredek­nek és vadász zászlóaljaknak azon legénysége, amely az ismétlő fegyverrel való begyakorlás czéljiból hét napi fegyvergyakqrlatra beidéztetgtt és ezen gyakorlatban tényleg részt is vett, a folyó""évbeu fégyvergyakorlatra már nem hivatik be és a folyó évi ellenőrzési szemlén való megjelenés alól is felmentetik. 5. A budapesti 4. számú, továbbá a pozsonyi 5-ik és a leinbergi 11. számú cs. és kir. hadtestparaucsuok­ságokhoz beosztott gyalogezredeknél és vadász zászló­aljaknál, úgyszintén a 16. és 25. számú vadász zászló­aljuál a folyó évben t-ivaszszal sem a tartalékos tisztek, sem a tartalékos legénység számára fegyvergyakorlatok nem tartatnak. Hogy ezen csapatok fegyvergyakorlatai miképen s mikor lesznek megtartandók, későbben fog elhatároztatni. 6. A lovasság tartalékába tartozó legénység közül csak a volt egy évi önkéntesek fognak a tavaszi idő­szakban a 13 napi fegyergyakorlatra behivatni. 7. Az egészségügyi csapatok azou tartalékos tiszt­jeinek, akik a gyalogsági, lovassági tanfolyamot (equi­tatiót) megfelelő sikerrel saját költségükön elvégezték, ezen idő egy tartalékbeli fegyvergyakorlat gyanánt szá­míttatik. 8. A tábori és vártüzér csapatokhoz tartozó tar­talékos legénység, a folyó évben fegyvergyakorlatra nem fog behivatni. A fegyvergyakorlatok alól való további felmenté­seknek csak a nyilvántartási utasítás I. rósz 41. §-ában, illetőleg II. rész 26. § ában felsorolt esetekben van helye. A nyilvános, vagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézeteknél alkalmazott tanárok, helyettes tanárok és tanulókuak az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívásánál ez évben is az eddig fennállott szabály ós gyakorlat bir érvénynyel. 9. A külföldön tartózkodó s fegyver- (szolgálati ) gyakorlatra kötelezett tartalékos tisztek és tartalékos legénység behívása körül kellő figyelem fordítandó arra, hogy az illetők idejekorán értesíttessenek. 10. Előfordulván azon eset, hogy a nyilvántartásra illetékes hatóság területén kivül tartózkodó tartalékos legénységnek azon része, a mely a tartózkodási helyük­höz közelebb fekvő hadkiegészítési kerületnél teljesiti a fegyvergyakorlatokat, nem azon időben vonul be, a mi­dőn a fegyver gyakorlatok ezen hadkiegészítési kerület • ben megtartatnak, hanem azon időben, a mely időre, a nyilvántartási illetőségüknek megfelelő csapathoz beidéz­tettek, — figyelmesekké teendők az érdekeltek: hogy maguk tartoznak tudomist szerezni arról, va.jjon a tar­tózkodási helyükhöz közelebb eső csapattestnél az idő­szaki fegyvergyakorlatok mikor veszik kezdetüket, s ott a kellő időben jelentkezni el ne mulasszák. 11. Azon idő, melyet valamely tartalékos, vagy huzamosabb időre szabadságolt katona a fegyvergvakorlat ideje alatt esetleg bekövetkezett betegsége miatt katonai kórházban tölt, a fegyvergyakorlat időtartamába nem fog beszámíttatni. Fogságbüntetések, melyek a gyakorlatra behívott tartalékos s huzamosabb időre szabadságolt katonákat a fegyvergyakorlat ideje előtti vagy annak tartama alatti cselekményekért terhelik, — a mennyiben a fe­gyelem fentartása azt megengedi — csak a gyakorlati idő lefolyása után foganatosíttatnak. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom