Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

A »NYIRVIDÉK< MELLÉKLETE .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". források be nem dugulnak, Budapest vidéke épen oly paradicsom lesz, a minő sivár ma még, tomokja. e o feketék lesznek, mint leheltek kizsaroltatasuk előtt, tehát évszázadok előtt. , A szeszgyári trágyák nagyon tartalmasak s ha a m

i trágyaárusitó szeszgyáraink elegendő szalmával bírnának s az elcsurgó húgy megtartására több gond fordíttatnék, e nembeli termelésüket jelentékenyen fokozni lennének képesek. , , Egy métermázsa szabályszerűen kezelt, hizomarhatrásya Wolff Emil szerint tartalmaz ; száraz állományt 25%, légenyt !•/„ kálit, 061% foszforsav, 0"42%, a minek pénzértéke már a földre kiszálitva és alászántva, a mai kereskedelmi trágyaárak szerint épen 1 forint. Ezen ertekből persze a szállítási költség von le sokat és a mi szeszgyári trágyáinknál még azon körülmény is, hogy a szabályszerű kezeléstől nagyon távol állanak. A kőbányai sertéstrágya Kosutány Tamás tanar elemzése szerint tartalmaz : nedvességet 64-04°/„, nitrogént 0'71°/oi kálit 0'77

e/oi foszforsavat 0-75%. A mi a mai kereskedelmi árak szerint a rendeltetési helyre kihordva és kiterítve megér per q. 75 krt. Ezen összegből szinte a szállítási ár és a tengelyen való fuvarozás von le egy tetemes hányadot. A temesvári Engrais de boeuf, vagyis konczentrált marbatrágya értékéről ma még sokat mondani nem tuduuk, de jövő évre többen levén, a kik vele kísérleteznek, már többet fogunk felőle mondhatni. A mi a műtrágyákat illeti, s nevezetesen, hogy hazánkban mindenütt jó eredménynyel haszuálhátók-e — ez ma még teljesen megoldott kérdést nem képez. A kisér letek, melyeket a különféle műtrágyákkal hazánkban tettek, némely vidéken eredménynélküliek voltak, de a kísérletek nagyobb száma igen figyelemre méltó eredményeket mutat fel, a melyekre már némileg támaszkodui lehet. Az országos gazdasági egyesület elnöksége által a gazdaközönséghez intézett felhívás eredménykép 12 különböző vidékbeli gazda részéről érkeztek be mütrágyázáBÍ kísérleti eredmények, a melyeket teljes rövidséggel itt azonnal nyilvános megítélés alá bocsátok. így istvánteleki homokbuczkákon az idei nagy szárazság miatt semmiféle műtrágya sem mutatott hatást, de meg kell jegyezni, az igazság kedveért, hogy az istállótrágya épen ugy besült ott mint a műtrágyák. Bíid-Szt.-Mihályon gr. Dessewffy Aurél tiszai iszaptalaju birtokán a szuperfoszfát-trágya nem mutatott észrevehető hatást. Magyar-O?áron a főherczegi uradalomban rozs vetésen szuperfoazfát alkalmazásával 1000 •-ölön 361 kg. szalmával több és 201 kg. szemmel kevesebb termett. Báró Weisz Pál Nyitramegyében, Kálazon csak fél hatást ér el szuperfoszfát és légönyt-trágyáva), — semmi hatást együttesen adott párolt csontliszt és chilisalétrom, ugyszinte Taomas-salak és chilisalétrommal, s csak a fiumei szuperfoszfáttal ért el számbavehető eredményt. Ellenben Gotthard Sándornál Vasmegyében az ammoniak szuperfoszfát visszatérité a trágya árát és ezenfelül magyar holdankint 3 frt 3 krt, a spodium-szuperfoBzfát a befektetési áron felül 4 frt 79 krt jövedelmezett. A Thomas salak 7 frt 5 kr többletet adott. Nála tehát a foszfor-trágyák különsen jól hatottak. Gr. Breunernek zselizi uradalmában Barsuiegyében, a Garam-völgy legjobb talaján, luczerna után búzával spodim-szuperfoszfát a költségeken felül kisebb mennyiségben adagolva 9, nagyobban 16—18 frt, még nagyobban 5 frt 50 kr. nyereséget szolgáltatott. Spodium-szuperfoszfát és kénsavas ammou kisebb adagban 3 90, nagyobban 162 nyereséget, még nagyobban frt 13'70 veszteséget mutatott. A miből az derül ki hogy túlságos mennyiségben e műtrágyákat adagolni tanácsoB. A kalival tett kísérletek kedvező eredményt szolgáltattak. A szarvasmarha trágya 6 esetben az első évben 13-82, 27--, 38-92, 14-52, 26.66, 38-72 forinttal maradt ados. Az istállótrágyának tehát 30-50 százaléka érvényesült az első évben. Ezen érdekes kísérletek nagy tüzetességgel hajtattak végre. A zselizi uradalom még kukuriczával is tett kísérletet, a szuperfoszfát és kénsavas nmmont szórva és sorba vetve a szemmel együtt. A szórva trágyázottnál a föld adós maradt 10 frt 64 krral. A sorba trágyázottnál nyereség 2 frt 2 kr Cukorrépánál spodium-szuperfoszfát és kénsavas ammon szórva trágyázottnál nyereség 12 frt 92 kr Sorba trágyázva már 22 frt 90 kr. _ Takarmányrépánál ammon szuperfoszfáttal holdankenti nyereség 12 frt 71 kr. Csekélységemnek borsodmegyei birtokában a szuperfoszfát, melyet ekkor kicsiben vévén 98 krral drágábban vettem mint az idén, a befektetési költségen felül 2 frt 64 krt jövedelmezett magyar holdankint, és 120 k« 18 19% szuperfoszfáttal auguszlus 20-án felszabadult árpa tarlóban kétszeri szántás után 980 kiló rozsot eredmenyeztem 1200 • ölös holdon. Wenninger Matyásnak komárom-megyei duna-almási hegyvidéki gazdaságában 45'/, holdon tett kísérlete szennt a feltár', csontliszt magya

r holdankint 18 frt 5>/

2 kr. lm nem nem tiszta jövedelmet hozott. A kísérleti tér kiterjedése 45'/» magyar hold, az alkalmazott műtrágya 82V

4 métermázsa feltárt csontliszt volt. E kísérletre még visszatérünk, mert más irányban is sok tanúságot nyújt. Leidenfrost László lévai uradalmi bérletén a műtrágyák, daczára 7 répaszeszgyár által már 2 évtized óta kifejtett nagymérvű istálló-trágyázásnak, az idén oly nagy jövedelmet hajtottak, hogy ez évben már 60,000 frt értékű műtrágyát alkalmazott az uradalom. Bujanovich Sándor ur sárosmegyei birtokán a szu perfoszfát és csontlisztet évek óta nagy haszonnal alkalmazta ; ez évben fiumei szuperfoszfáttal is téve kísérletet; mindhárom szembetűnő eredményt tüntetett fel. A horczegprímás bajcsi gazdaságában szuperfoszfáttal eszközölt kísérletet, előzőleg bérletileg kizsarolt talajon. A montagnei rozs 5 frt 65 krral multa felül a szuperfoszfát és kénsavas ammouba fektetetet összeget; a kénsavas ammon egyedül használva, jelentéktelen hatá sunak mutatkozott. Gr. Apponyi Sándor lengyeli uradalmában a spodium-szuperfoszfát 7 frt 17 kr. költségéből 1 frt 71-el kevesebbet adott vissza, szuperfoszfát és chilisalétrom 14 frt 15 kr. költségéből 1 frt 6 krral maradt adóa. A fiumei szuptrfoszfát a költségen felül 3 frt 19 kr fölösleget mutatott fel. Ezen uradalomban, mellesleg megjeg)ezve, a kapálással is tettek kísérletet, s a buzakapálás 1200 Gólos holdanként 14 fri 2 kr. tiszta hasznot eredményezett. Ezen itt elősorolt kísérletekből is az tüuik ki, hogy a kísérletek tárgyát leginkább a kalászosok alá alkalmazóit foszfor-trágyák képezték, s ez nagyon jól megmagyarázható azon köztudatból, hogy állataink és szemterményeinkben leginkább foszfort vivén ki a földből, földeink aránylag ezen tápszerben legszegényebbek, de örömmel észlelhetjük, hogy gazdáink még önnálló és eddig a külföldön sem tisztázott kérdések kutatásához fogtak, a mint ezt a zselizi uradalomnak a kukuricza és répa szórva és sorbatrágyázásával, a magyaróvári uradalomnak a foszfor megdülés elleni hatása és a lengyeli uradalomnak a buzakapálása iránt tett érdekes kísérleteikből kiderül. Ha az egyes kísérleteket közelebbről veszszük szemügyre, akkor a következő megjegyzéseket tartom helyén. Hogy a szárazságba futóhomok talajon a trágyák érvényre nem juthatnak, azt eddig is tudtuk, s azért az istvántelki eredmények nem meglepők, de azért lolytatni fogjuk ott a kísérleteket, s nevezetesen a jövő termés eredményéből megítélni, hogy a beszáradt trágyák a jövő évben miként fognak érvényre jutni. Gr. Dessewffy Aurél büd-szent mihályi kísérletének nemleges volta szinte nem meglepő, legalább reám nézve, ki e nyáron szerencsés lehettem meggyőződni arról, hogy a büd-szent mihályi pompásan kezelt uradalom talajt őserőben ltvő gazdag iszaptalaj s foszforban tehát annyira gazdag, hogy a foszforírágyának ott hatása nem csoda, ha nem mutatkozott. A mi b. Weisz Pálnak, e kilűaő nyitramegyei gazdának kísérleteit illeti, azok oly annyira ellentmondók nemcsak a később elősoroltakkal, de az általa 1886-ban keresztül vitt kedvező kimenetelű kísérletekkel, hogy valóban kitűnő szolgálatokat tonne a nemes báró, ha e kísérleteit a jövő évre is folytatná és okulásunkra nyilvánosságra hozná. A magyar-óvári uradalom kísérlete felette érdekes. Czélja tulajdonképeu az volt, hogy a foszforsavnak hatását a megdőlés ellen kikutassa. Az 1000 Gólos terület előtte való évben részesült gazdag istálló-trágyában és hogy mily trágyaerőben volt a föld, az már abból is kitűnik, hogy 1000 • ölet, a melyre a szuperfoszfát hintve nem volt, 13 24 q. rozsszem- és 24'66 q. szalma termett, tehát hektároukint 39 q. rozs, oly mennyiség, a mely bármely külföldi iutenzív gazdaságnak is becsületére válik. Hogy ezen a gazdag talajcn a 100 kg. foszforsavnak hatása nem volt, az természetes. Hogy pedig a szemtermés kevesebb lett s a szalma több, ez onnan magyarázható meg, hogy az egésztábla le volt dőlve s az egész táblákon a termés nem szokott egyöntetű lenni. A kísérlet különben ez esetben az uralkodó véleménytől eitérőleg azt bizonyítja, hogy a foszforsav a jó trágyaerőben levő talajok megdőlését uemcsak meg nem gátolja, de elősegíti. A mi a többi kisérletekek illeti, azok kivétel nélkül biztatók és bizonyítékot szolgiltatuak arra nézve, hogy a foszforszegéuy talajokon a foszfortrágyákkal már az első évben is megtérül a reá fordított költség, s még azonfelül több-kevesebb haszon is marad felette. Prdig ugy tudjuk, hogy a foszfortrágyákat, még a vízben oldhatóvá tetteket sem lehet az első évben teljesen kihasználni, s hogy ennélfogva még a reá következő években is várhatunk tőlük hasznot.A csontliszttrágya tudvalevőleg 4 évig tart. Az angol bérleti törvények szerint bérmegszunés esetén ennyi időre a bérlő kártpótlást követelhet érette. Egyéb műtrágyákért a bérlet utolsó évében kiadott összegnek '/a-a téríttetik meg. Hogy ennek alapja van, arra érdekes világot vetnek Wenninger Mátyásnak Dana-Almáson tett kísérletei. 1886-ban 300 kiló csontlisztet alkalmazott tavaszszal zab alá. A nyár száraz levén, a trágya adós maradt 12 frt 86 krral. Nyíregyházán, nyomatott Jóba 'Élek klinyvny omdájában: Ugyanazon darabban az idén megint cssk zabtermény 6 frt 91 krt értékesített, marad tehát adós 1888-ra még 5 frt 94'/a krral. Egy uiásik kísérleténél 150 csontlisztet alkalmazva zabbal, 1886-ban a 11 frt 62 '/

3 kr. árból viszatéritett 6 frt 91 krt, 1887-ben 6 frt 24krt s e szerint a második évben már 1 frt 16 kr. nyereséget ért el. E kísérletek tehát bizonyítják, hogy a foszfortrágyák az első évben bármely oknál fogva fenmaradó adósságukat a reá következő években megtérítik, mert a termőföld által megköttetvén, arra uincs eset, hogy onnan ha szabályszerűen alkalmizUttak — kilűgoztassanak. íme tisztelt ga dakör, az országos gazdasági egyesület által megindított mozgalomnak már első évében is, mily gazdag tapasztalatokat szerezhettünk a műtrágyázás kérdésében. Egy tényt konstatálhatunk, már az idei kísérletekből is s ez az, hogy szegény talajokon, a kizárólagos foszfor-trágya is már tetemesen és nyereségesen emeli a szem- és szalmatermést és nem kétlem, fogja emelni a takarmányhozamokat is; és e>.zel sok van moudva, mert a műtrágyák segélyével a mostoha vidékeken lakó gazda néhány év alatt azon helyzetbe jöhet, hogy annyi takarmányt és szalmát produkál, hogy ezzel a rendes istállótrágyázás olyatén fokozása, a moly mindenkor szemünk előtt lebeg, ily kizsarolt birtokokra nézve is leheségesekké fognak válni. A műtrágyákat igénybe vevő felvidéki és szóval sovány földekkel biró gazda is kitűzheti majdan maga elé a kedvencz jelszót: sok takarmány, Bok trágya és sok szemtermés. Hogy ezen állapot a műtrágyákhoz nyúló gazdánál bekövetkezik, azt igen szépen igazolja a francziák agrikultur kémikusa, Grandeau: »E udes agronomiques« czÍJiü művének a napokban megjelent második kötetében, midőn Boutelleau guérisi birtokosnak hozzá intézett levelét czitálja, ki is ezeket mondja: »Néhány év előtt 350 frkért vettem egy hektár földöt (tehát mintegy 150 frtí-rt egy magyar holdat, a mi Francziaországban nem lehetett valami kánaáni föld), a mely föld nekem az idén, a műtrágyák segélyével 120 métermázsa luczerna- és vöröshereszénát adott. Vannak kísérleti földeim, a melyek istállótrágyát még nem is láttak és mégis műtrágyák segélyével jó terméseim vannak rajtokt. Már e rövid czitátum is jellemző, de Grandeau még más érdekes dolgokat is tud elmondani Boutelleauról. Ezen Boutelleau nagyatyja 1789-ben vette birtokát, mely 43 hektár, tehát a peu prés 100 magyar hold kiterjedésű, akkor 13,800 frtért. 1868-ban apja már a franczia gazdasági egyesület arany-érmét kapta, a melyet nevezett egylet nagyon helyesen, minden évben a legjobban kezelt birtoknak kiisdui szokott. Ezen birtokon évenként átlag 33—42 hektoliter buza terem akkor, midőn a vidéken csak 10 hektoliter a termés é9 40—68 hektoliterig terem a zab, midőn a szomszéd birtokokon csak 12 hektoliter terem. S mindezt elérték a műtrágyák rendszeres és szakavatott haszuálatával. E birtokon 42 tehén, 18 ló és 40 sertés táplálkozik, saját termelésű takarmánynyal. Boutelleau elkezdett műtrágyákat venni először évenként 50 frtért, lassan és fokozatosan emelkedve 1,250 frtig. Jelenleg már nem kell neki évenként csak 250—300 frt ára, mert a talaj immár gazdag lévén és az istállótrágya-termelés is fokozatosan emelkedvén, többre szükség ninc?. íme, — ezt közbevetőleg felemlítem, — a műtrágyák által itt eléretett az, hogy az istállótrágya-termelés emeltetett. De folytatom. E birtok 1874-ben, a mely ideig műtrágyák nem alkalmaztatlak, jövedelmezőség tekintetében a következőleg állott: bevétel 6,425 frt, kiadás 3,084 frt, tiszta jövedelem 3,341 frt, tehát magyar holdauként 33 frt 41 kr. 1884-ben bevétel 17,904 frt, kiadás 9833 írt, tiszta jövedelem 8161 frt, tehát magyar holdankéns 81 frt 61 kr. Tisztelt Kör! E példát azért hoztam fel a külföldről, mert mi még csak 1—2 évi tapasztalattal rendelkezünk, s igy nem lehetünk azon helyzetben, hogy évekre terjedő rendszeres talajjavítást már megfigyelhetnénk idehaza. Ezen hiteles példában kívántam perspektívát nyújtani, mostoha viszonyok közt termelő gazdáinkra nézve Ma még nincs reá jogom, tehát csak hiszem és bizom benne, hogy néhány év múlva már hazánk is elég ily tanulságos példát fog nyújtani, mint a minőt bemutatni szerencsém volt. S ezen hitemre feljogosítva érzem magamat három oknál fogva: 1-ször: a termények árdepressziója, még a mai német tiltó vámok mellett is, a felolvasásom elején felhozottuknál fogva határait már elérte; 2-szor: mert minden ujabb és ujabb műtrágyaforrások keletkezvén, s nevezetesen a foszforkövek és a Thomas-salak felkarolása által a nekünk legszükségesebb foszfortrágya mindig olcsóbbá válik és 3-szor : mert az eddigi kísérletek gazdasági és pénzügyi eredményét még a mai rossz árak mellett is, határozottan biztatóknak tartom. Az értelmes gazda előtt e három indok teljesen elengedő és tudja, mit tegyen. S ezzel megköszönve szíves türelmüket, én is azt moadom gazda társaimnak, a mit Hajnik János mondott tanítványainak : »A trágya termelés és felhasználás nagy kérdését a magyar gazda életkérdésének tartom, ha jót akarsz tenni hazádnak, e felfogásnak igyekezz érvényt szerezni mindenütt.*