Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

.Nyirvidék" IX-dik évfolyama. Nyíregyháza, 1888. február o. 2-ik szám. GAZDAK4 ERTEMTO. A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSO-TISZAVIDEKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Irányelvek az uj szölötelepek berendezésénél. uS. Mint átalánosságban ismeretes, a filloxeravészszel szemben eddigelé legajánlatosabbnak a direkttermő és a filloxerának ellentálló amerikai szőlőfajokkal, vagy amerikai szőlő alanyokba hazai szőlőfajokkal beojtott ojtványokkal, végre a szénkéneggeli gyérítéssel való védekezés. De nagy jövő vár homokterületünkre is, melyeknek hazai szőlő' fajokkal való betelepítését melegen lehet ajánlanunk. Bármelyik most felemiitett eljárással történjék is a védekezés, mindenik esetben uj telepek berendezésének szüksége áll elő. A filloxera fellépte előtt már — noha nem is % általánosságban — a szőlőnek szokásos bujtási és döntési felújítása helyett — imitt amott a rendszeres kiültetéssel való uj szőlők betelepítése is tért kezdett hódítani. Ezt azonban csak a jómódú, nagyobb szőlőbirtokosok tették, a kis birtokosok részint nem látván be annak szükségességét, avagy azt költségesnek találván, a régi felújítási rendszer mellett maradtak. Nem igy van a mai filloxerás világban. Mert ha a filloxerával szemben bármily eddig ajánlott, a czélhoz vezető eljárást alkalmazni kívánunk, a rendszeres szőlőtelepítés ki nem kerülhető. És mert, hála az intéző körök törekvésének, hazánkban a filloxera-védekezés s szőlőbirtokosaink között immár felkaroltatni kezd, épen nem lesz időszerűtlen, ha az uj szőlőtelepek betelepítésénél szem előtt tartandó irányelveket felemlítjük. Nem uj dologgal kívánunk előállani. voltak ezen elvek már máskor is hangoztatva, de bizonyára nem fog ártani, ha azokat most, mikor annak leginkább ideje van, szőlőbirtokosaink emlékébe felidézzük. De meg ha meggondoljuk, hogy azon hiányok, melyek a szőlőbetelepités alapjánál előfordulnak, később csak nagy nehézséggel vagy egyátalában nem pótolhatók, ugy magunktól rájövünk, hogy e fontos munkánál figyelmünket mindenre ki kell terjesztenünk. Ha valaha, ugy most kell mindenekelőtt tisztában jönnünk azzal, hogy a berendezendő szőlő meghozza-e azon jövedelmet, a melyet a telepítési befektetések és a fentartás költségei után, méltán várhatunk. Figyelembe kell vennünk az éghajlati viszonyokat, mert nem lehet számításon kívül hagyni, hogy egyes vidékeken vagy fekvésekben a szőlő gyakrabban van kitéve a tavaszi, u. n. zöld fagyoknak, ily esetekben arra el kell készülve lennünk, s A „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" TÁRC2ÁJA Ilazai szölöszetünkröl és a fllloxeráról. (Felolvastatott a magyar gazdák társas-köréuek 1888. január 19-éü tartott felolvasó estélyén.) Tisztelt Gazdakör ! Mindenekelőtt engedtessék meg nekem, hogy e kör tiszteletben álló elnökének, Somssich Pál ő nagyméltóságának mélyen érzett köszönetemet fejezzem ki, hogy megtisztelő fölhívásával alkalmat adott nékem, hogy rövid elmefuttatás keretében kifejthessem nézeteimet a nemzeti termelés azon fontossága felől, melynek szolgálatában teljes odaadással van szerencsém működni. Midőn a legnemesebb s legrégebben müveit növények egyikéről: a szőlőről és az ebből készült borról, az emberiségnek e legáltalánosabban elterjedt élvezeti czikkéröl óhajtok szólani, egy rövid visszapillantással meg kell emlékeznem őseinkről is, kik már akkor tudták, hogy mily bűbájos Dektárt rejtegetnek e szép folyondár harmatos gyöngyei. Egyébiránt erről már első könyvünk, a biblia is ékes szólón tanúskodik Noéh apánk családi scénáj&nak elbeszélése által, a ki állítólag az elaő volt, ki a mértéken felül élvezetett édes szőlőnedv fatális hatását észlelte. Hogy a régi hellén művelődés történetében a szőlő nemes levének szintén mog volt a maga szerepe, ezt eléggé bizonyítja az, hogy a görög mythologia a szőlő részére Bachus személyében külön istenséget választott. De kibontakozva az őstörténet és a biblia mistikus homályából; tény, hogy a legrégibb történeti időkig vissza lehet vinni — a szőlőnek s a bornak e becses élvezeti terménynek eredetét. a tervezetbe, a helyi viszonyok szolgáltatta adatok alapján, átlagos esélyeket keli felvennünk. A talajviszonyok felette fontos szerepet játszanak. Könnyű, nem kötött és mélyebb rétegben egyenlő minőségű talaj megforgatása nem jár oly nehézségekkel és-költségekkel, mint például felette kötött, vagy köves, helyenkint sziklás talajoké. Főleg előrelátóknak kell lenünk oly területek berendezésénél, melyek felette egyenetlenek, meredekek és vizmosatásoknak vannak kitéve, minthogy ezek elegyengetése, esetleg teraszszok vagy serpentin-utak, vagy más rendszerű vizvezetők készítése a befektetési és fentartási költségeket felette emelik. Nem csekély fontossággal bír, hogy a berendezendő terület könnyen vagy nehezen közelithető-e meg a fuvarozás, főleg a trágyakihordás szempontjából. Nagyon előnyös, ha az illető terület valamely főúthoz mennél közelebb fekszik és annál hátrányosabb, ha egy oda vezető utat — sokszor nem csekély nehézségekkel — készíteni kell. Már az eddigiekben felemlítettek bizonyára elegendő tényezők arra nézve, hogy a betelepítésnél kiváló figyelem és meggondolás tárgyát képezzék, mert ezek a költségvetés elkészítésénél a legfontosabb tételeket képezik. A betelepítendő terület jövedelmezőségére a közlekedési viszonyok is befolyással vannak. Felette előnyös vasúti- avagy hajó-állomások közelsége; ellenkező esetben, ha ezek távol, vagy épen nagyon is távol vannak, a borok szállítása gyakran nagy nehézségekbe ütközik, de hasonlithatlanul nagyobb költségekbe is kerül. Figyelembe veendők továbbá a helyi napszám•viszonyok, mert kevés kultivált növény van, mely annyi kézi munkaerőt igényelne, mint a szőlő. Nagyon természetes tehát, hogy oly helyeken, a hol a napszámbérek csekélyebbek, a gazda könnyebben csinálhatja meg kalkulálását, mint ellenkező viszonyok közt. A trágya beszerzésének könnyűsége vagy nehézsége szintén befolyással van a teriilet jövedelmezőségére. Kérdés ugyanis, hogy áll-e rendelkezésünkre elegendő mennyiségű istálló trágya (főleg marhatrágya) vagy pedig megfelelő áron beszerezhetjük-e azt, s mily módozatok mellett ? Hogy a remélhető bevételeket párhuzamba állíthassuk, a befektetés és fentartás költségeivel tisztában, de legalább is tájékozva kell lenünk arra nézve, hogy terményünket, a szőlőt és bort miként és hol értékesítjük. Finomabb uemes borok nincsenek helyhez kötve, ezek mindenütt előállíthatók, minthogy ezeknek szálBölnsője a szőlőnek, ugy látszik, épen a paradicsom tájékán, Kisázsia szelid égboltja alatt ringhatott. Hazánkba az akkori Pannónia síkjaira a keresztény időszámítás 3-ik századában Valentin római császár által importáltatott s rövid időn elterjedhetett a szőlő létfeltételeinek annyira megfelelő vidékeken, mert őseiük bejövetelükkor azt már Tokaj-Hegyalján találták, s Szerencs tájékán történt, hogy az ősök III Béla király nagy névtelenje szerint: »fecerunt magnum áldomás.* A tatárjárás pusztításai után Béla király olasz gyarmatosok behozatala által sikerrel indított* föjlődésnek a szőlőművelést is. A hires formió és boccád oro, a mai furmint és bakator szőlők ekkor importáltattak hazánkba. Az ekként nyert lendület hatása alatt szőlőmivelésünk egészséges fejlődésnek iudult, ugy, hogy a Hunyadiak korában — miut erről Aeneas Sylvius tanúságot tesz — már messze földön hires volt hazánk e terménye. Mátyás király Champagneból és Burgund hires borvidékeiről importált fajokkal emelte az oívzág szőlőmivelését. S:ázadában már terjedelmes kiviteli borkereskedésünk is volt. Szőlőink pedig oly jövedelmezők és értékesek voltak, hogy pl. Zemplénben a bordézsm* a 14-ik században már 10,000 aranyat — azon időben rengeteg pénzt jövedelmezett, s egyes szőlőkért egész községeket cseréltek el. Leghíresebb borok a régibb időben még a Pru6kagóra hegység lejtőin termett és Karlovitz vidékéről származó szirmiai borok voltak. E vidék termelése még e század elején 42,000 holdon egy millió akkora becsültetett. A 17-ik század második felében megindított nagyobbmérvü asszűtermelés folytán, föléjük emelkedtek a Tokajlitási költségei a bor árához képest aránylag igen csekélyek. Nagy mennyiségben előállított "középminőségű borok azonban csak az esetben adhatnak ked vező jövedelmet, ha a helyi viszonyok a piaezra szállítás költségeit épen nem, vagy csak csekély mértékben igénylik. Nagy városok közelében, vagy ott, hol a piaezot a vevők maguk megteremtették, a szőlőnek, mint gyümölcsnek értékesítése nagyon jövedelmes leltet. Ha a helyi és a szomszéd fogyasztó közönség igényeit kívánjuk kielégíteni, ugy annak Ízléséhez fogunk alkalmazkodni és ebez képest a betelepítést eszközölni; ép ugy alkalmazkodunk egy külföldi piacz igényeihez is. Mindezekhez még a számítás megkészitésekor a helyi szokásos árak is figyelembe vehetők, mert ezeket mellőzni csak oly esetekben volna lehetséges, ha az illető vidék általános termelési irányától egészen eltérő czélokat tüzünk ki. Nem lehet egy uj szőlő-telepítés keresztülvitele előtt az elmondottakat figyelmen kívül hagyni, mert ezek nélkül nagyon könnyen azon helyzetben juthatnánk, hogy a már betelepített terület még a befektetés költségeit sem téntendi meg. A betelepítés keresztülvitelénél pedig a következő főbb elvek szem előtt tartása ajánlható: 1-ször: A betelepítendő nagyobb területeken főleg a trágyahordás megkönnyítése czéljából kocsiutak hagyandók. Meredek helyeken gondoskodni kell vizvezető árkok és vizfogó gödrökről, esetleg serpentin-utakról, mely utóbbiak egyszersmind szekérút gyanánt szolgálnak. A nagy lejtések esését leszállítandó, kőfaiak (terrasok) készítendők. 2-szor: A talaj megforgatandó, főleg azért is, mert az amerikai szőlőfajok jól megmivelt s tápanyagban gazdag talajt kívánnak. 3-szor: Atalában alapul ugy a sor- mint a tőke-távolságnál egy méter veendő. Ennél távolabb menni a körülményekhez és a czélhoz képest lehet, a közelebbi méretek alkalmazása azonban egyátalában nem ajánlható. Kézi mivelésnél a hármas, fogatos mivelésnél pedig a négyes ültetési rendszer alkalmazandó. 4-szer: Dombon vagy meredek helyeken a sorok iránya mindenkor a lejtő irányával keresztben vezetendő. 5-szőr: Sík vagy csekélyen lejtő területeken a fogatos mivelés igen melegen ajánlható, a terület tehát ehhez képest a megfelelő sor és tőke távolsággal rendezendő be. Hegyalja hires terményei, melyeknek akója a mult század végén 50 — 70 aranynyal fizettetett. Hírnévnek örvendettek ezenkívül Ménes, Egtr Yisonta, Villány, Pécs, Szegszárd, Énnellék, Pozsony és feuda vidékeinek terményei. A mohácsi vész, a török uralommal s az utána következő századok, nehéz küzdelmes éveikkel, a szőlőszet fejlődésének is gátat vetettek, s csak a század elején kezdett ismét fejlődésnek indulni a szőlőmívelés ugy, hogy már a század első negyedébeu kivitelünk közel fél millió bécsi mázsára emelkedett; azonban a század közepén bekövetkezett politikai válságok és zavaros idők hatása alatt ismét csak hanyatlásnak indult, mert az 1848/49iki időket követő absolut korszak alatt néhány apróbb intézkedésektől eltekintve, a szőlönúíelés érdekében a kormáuyhatalom részéről mondhatni mi sem történt, s e termelési ág rendszeres fejlesztésére irányuló tevékenység cs:ik az 1867-iki kiegyezés idejétől kezdett megindulni. Ez időbeu csakis ogy oly intézetünk volt, mely a kertészettel kapcsolatban a borászattal és a szőllőazettel foglalkozott s ezt is az országos magyar gazdasági egyesület állította fel. Ma öt állami intézetünk van. Ezek mellett a kertészeti és szőlőszeti tanulmányok fejlesztése czéljából gróf Széchenyi Pál miniszter ur ő Nagyméltóságának kormáoyzata alatt és támogatása mellett létesült a Pozsony szab. kir. város által felállított kertészeti és szőlőszeti iskola: Eger városának áldozatkcszsége folytán az egri kertészeti, szólőszeti, borászali és méhészeti állandó és a mű'iödését ezen évben megkezdő azon tanfolyam, mely Tolna vármegye éi Szegszárd város buzgalmának köszönhető; az országos központi míntapincze, melylyel kapcsolatban megalapittatott a magyar borter-