Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-26 / 9. szám

„N Y í B T I P É K." eudő 350.000 frtos kölcsön ügyében az előzetes lépteket megtegye, eljárt küldetésében s annak eredményét a pénteki képviseleti gyűlés elé beterjesztette. A küldött­ség, mint az jelentésében elmondva van, több pénzinté­zetet felszólított a kölcsön ügyben. A helybeli pénzinté­zetek közül kettő mindjárt tagadó választ adott, a harmadik: a kereskedelmi és iparbank p^dig általános, s a további tárgyalásra nem alkalmas ajánlatot tett. A többi felszólított pénzintézetek közül a magyar jelzálog hitelbank, a pesti kereskedelmi bank s a hazai első takarékpénztár tettek pozitív ajánlatokat. Az első hizai takarékpénztár kijelentett*, hogy 6'/ 4—6 '/ 2°/o-os törlesz­tési kölcsönt nyújthat csak. A magyar jelzálog hitelbank pedig kijelentette, hogy csakis első helyen betáblázott s felmondhatlan kölcsönt adhat. A legelőnyösebb ajánlatot a pesti kereskedelmi bauk tette. Ez ajánlat szerint ugyanis e pénzintézet hajlandó Nyíregyháza városának a jelenben bekebelezett terbek utáni rangsorozatban leendő bekebelezés feltétele, 95-95'/2%cs árfolyam s 50 éven át minden 100 forint névérték után kamat, illet mények és tőke törlesztés csimén 5 frt 55 krnak fizetése mellett 350,000 forintnyi községi, felmondható és igy 50 éveu belől is egészben vagy részben visszafizethető kölcsönt nyújtani, s ezt most 150,000 forintbau ; a töb bit később, majd akkor, midőn a város ezt felvenni óhajtja, az akkori árfolyam szerint számítva, kifizetni. Ez aján • latot a képviselet elfogadta, s megbízta a már eljárt küldöttséget, hogy a kölcsön-ügyletet realizálja. — A nyíregyházai takarókpénztár a mult vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését, s ünnepelte meg oz alikalommal az intézet 25 éves fennálásának s Kovácli László vezérigazgatónak 25 éves működ asi jubileumát. A közgyűlésen Kovách Gerö elnökölt, s miután a mult évre vonatkozó számadások előterjesztettek s elfogadtat­tak, s a választás megejtetett, dr. Meskó László szép előadást tartott a takarékpénztár múltjáról, kiemelve az intézet vezetésének és sikereinek főtéayezőjét: Kovách László vezérigazgatót. A közgyűlés után bankét volt a nagyvendéglőben, mely a legjobb hangulatbau, késő dél­u'ánig tartott. Az első toasztot dr. Meskó Pál tartotta, éltetvén az ünnepelt vezérigazgatót: Kovách Lászlót. Utána Bodnár István a részvényesekre ürítette poharát. Felköszöntőket mondottak még Kovách Gerö, Somogyi Gyula, dr. Meskó László, Flegmán Lipót, Kálnay Zoltán s Horovitz Jakab, ki tréfás alap'aanggal a takarékpénztár adósairért, s azok képviseletében ürítette poharát. A köz­gyűlésén megejtett választás eredménye szerint igazg i­tókul megválasztattak: Csapkay Jenő, Korányi Imre, Moesz Adolf, Somogyi Gyula (uj tag). Szamueli Aurél él Bencs László. Felügyelő bizottsági tagokul megválasz­tattak: Kerekréthy Miklós, Stern Jenő és Somogyi Gyula helyére Májerszky Béla. Meg kell még emlí­tenünk, hogy a takarékpénztár, a haszonöt éves jubi­leum alkalmából 1000 forintos alapítványt tett szegéuy lorau gimnáziumi tanulók javára. Az alapítvány Ko­vách László vezérigazgató nevére szól, s haláláig ő gyakorolj! az ösztöndijak kiosztásának jogát, azután pa­dig e jog a takarékpénztár igazgatóságára száll át. Az alapítvány — 1000 frtos pip ;rjáradék — a város pénz­tárában helyeztetett el. — Nyíregyháza város képvise'ótestiiletének Banca László, Kerekréthy Miklós, Krasznay Gábor és dr. Meskó Pál virilis jogon s Maurer Károly választás utján tag­jai. Minthogy azonban a nevezettek, a törvény értelmé­ben tisztviselői minőségükben is tagjai a képviseletnek, e czimen fognak rásztvenni a képviseletbea s h°lyök a sorrendben következő virilisek, illetőleg a legtöbb szava­zatot nyert megválasztott által fog betöltetni. — Hadmentességi adó. Azou egyének, kik hadmen­tességi dijat fizetni kötelezvék, figyelmeztetnek, hogy val­lomisi ivük kitöltése és aláírása végett a vároü adóhi­vatalnál (Egylm-utcza 161. szám) folyó hó 27-től szá­mított 8 nap alatt az 1880. évi XXVII t. cz. 20. §-á­ban megszabott 5 — 25 frt pénzbírság terhi mellett múl­hatatlanul jelenjenek mag éa padig azok, kik önálló adózók, saiát adókönyvükkel, akik pedig nem fizetnek önállóan adót, atyjuk, illetve a családfő adóköuy vecské • jével ellátva. — Mit mondasz?! kiáltá fel dühösen Marvejol asszony, kit férje gyanúsításai nagyon megsértettek. Él azt hiszem, hogy én inkább neheztelhetnék reád. Ama késő jövések, hogy majd egyszer barátoddtl találkoztál, majd egyszer az irodában volt sok dolgod, mind hazug­ságok. Éu sejtek valamit és A'ialberg asszon;-, főnököd neje. ... — Ah! ezt vártam. Már nyolcz napja, hogy e nevet előttem nem mond'ad ki. Halld meg, ha még egy­szer kimondod . . . — Fenyegetések? Nagyszerű. Elmegyek anyámhoz. Szegény meg lesz lepve . . . — Menj jó anyádhoz és maradj ott . . . am°ddig én megyek utánad. És a párbeszéd mindinkább elmérgesedett, midőn a küszöbön zaj hallatszott és épen e pillanatban nyilt meg az előszoba ajtaja. — Végre itt vagyunk. — Éu becsületes leány vagyok. — Mijd meglátjuk. — Jól van, jó. — Menjen előre. És Toinette dühösen, égő arczcal, zilált hajjal lépett be a szobába, követve két városi rendőr és egy öreg ur által. — Ah! Istenem, mi történik? — moudá Marvejol asszony. És a két városi rendőr, meg Toinette egyszerre elkezdtek hangosan beszélni. D) ezen zajból csak . . . szemtelenség, lóvonat, fogság . . . kalauz ... és hasonló szavak halíatszottak. — Ha mindenki egyszerre fog beszélni, mondá Fü­löp, akkor nem értünk meg senkit. Az öreg úrhoz for­dulván, felkérte, hogy magyarázza ki a dolgot. — Nem, majd én beszélem el &z ügyet, moudá Toinette, minthogy a dolog velem esett meg. Jól van, hát beszéljen, mondá Fülöp. — Kitüntetés. Ábrányi Lajos fővárosi festőművészt, vármegyénk szülöttét az a kitüntetés érte, hogy a ma­gyar tudományos akadémia őt bizta meg néhai Ipolyi Arnold püspök s akadémiai tag arczképének megfesté­sével. Az arczkép már elkészült, s az akadémia által erre a czélra fölkért szakértők által teljesen jónak talál­tatván, az akadémia palota nagytér iné beu kifüggesztetett. — Tűzoltóba! Szent-Mihályon. Folyó hó 11-én tartatott meg nálunk — írja ?st. mihályi levelezőnk — az önkéntes tűzoltó p irancsuokság által rendezett zárt­körű tűzoltó tánczvigalom, mely úgy rniat az előző évek­ben, most is fényesen sikerült, s ugy a tánczkedvelő ifjúságot, a nagyszámban egybegyűlt helybeli és vidéki vendégeket, valamiut az önkéntes tüzoltóegylet pénztárát kielégítette. A tánczterem díszítése, és magában a táncz­terem berendezése, csinossága, mindenkit meglepett, és méltán, mert nagyobb váromak is díszére lett volna. 4. négyest 26 pár tánczolta. Jelen voltak a hölgyek közül: C<obajról Leihovics Margit, D breczenböl Lövei Aranka, Nánásról Pákosdi Margit, Nyíregyházáról Debrovszky nővérek, Dovin Róza, Nádassy nővérek, S .ent-Mihályról Deák nőíérek, Fazekas Juliska, Herkéli Mariska, Kálmán Hermina, Klein nővérek. Kozelka Mariska, Papp Juliska, Pápes Etelka, Rhédey Fanny, Slick Irén kisasszonyok. Asszonyok : D idiról Pethö Bálintné, Szakács Pálné, Lökről Koh.ári Lajosné, Pintér Pálné, Nánásról Berencsi Gyuláné, Kovács Istvánné, Nyíregyházáról Zsák Endréné, Polgárról Horák Iiugóné, Szent Mihályról Binder Vü­mosné, özv. Deák Péterné, Cikatricis Kálmánné, Frank Imréné, Kabay Józsefné, Kálmán Jánosné, Kopnyiczky Jánosné, Kozelka Alajosné, Klein Józsefné, Kösztler Lajosné, Lukács Ferenczné, Papp Ferenczné, Rhédey Jánosné, Rácz Györgyné, özv. Zicherman Ignáczné úr­nők. Az igen szép számmal megjelent fiatal emberek ia kitettek magokért, mert a szó szoros értelmében világos viradtig újrázták a ctárdást, melyben a nyíregyházi tűz­oltók voltak az elsők. Djrék fiuk! máskor is szívesen látjuk őket! (Sz - 1.) — Hymen. Béress Ferencz nagy-káliói földbirtokos, e hó 19 én jegyet váltott Kátay Károlynak, a szabolcs­megyei takarékpénztár könyvelőjének szép és kedves leányával Janka kisasszonyuyal. — Köszönet nyilvánítás. A nyirjgyházai jótékony nőegylet igen tisztelt eluökséga, thoa estélyeiuek jöve­delméből 10 frtot volt szí/es a főgimuáziu-ni tápinté­zeti pénztár javára adom'mjo'.ni. Fogadja ez rt ez utoa is az íutézet nevében hálás köszönetünket. Nyíregyházán, 1888. február 23. Martinyi József, igazgató tanár, Szia­boczky Imre, tanár, tápint. felügyelő. — Nyilvános köszönet. A folyó hó 11-én Szent­Mihályon tartott önkéntes tü'.oltó bál alkalmából szíve­sek voltak felülfizetni: Tisza Bűdről Bodnár László ur, Mirky Lajos ur, Ziatkovics Ciril ur, T Lökről Kohiry Lajos ur, Bicskay Eudre ur, Papp Miklós ur, T.-Dadá­ról Szakács Pálné urnő, Nyíregyházáról Zsák Eudre ur, Hajdu-Nánásról Barencsy Gyu!a ur, S .eut-Mihályról özv. Sich'rj'ann Ignáczné urnő, Kozelka Alajos ur, Ricz György ur, Boros József ur, Steru Miksa ur, Werner Miksa ur 1—1 forintot, összesen 15 forintot. Fogadják az igen tisztelt adakozók egyletünk nevében hálás köszö­netemet. Lukács Ferencz, ö. t. alpzrancsnok. — A Szent-Mihályon legutóbb tartott műked elői szini előadás alkalmából felüifi'.ettek: Kösztler Lajos ur 2 frtot, P-the István ur 1 frt 50 krt, Szabó Garzson ur 1 frt 50 krt, B iros József ur, özv. R >seuberg Mórné urnő, Ricz György, Spmka János, Márky Lajos T. Bűdről, S:e;igel Gáza ur Tisza Dibról 1 frt 20 krajczárjával. Moldván Lajos T.-Lökről, B irtok Jenő, Far'tas Károly, Duruer Károly, Kertész B TtaUn Nyíregyházáról, B íruss Dániel urak T. Lökről 1—1 frtot. Kozelka Alajos ur 80 krt. Kálmáu János ur 20 krt, és Papp Sándor ur 10 krt. Fogadják a szives adakozók társulatunk nevében hál is köszönetemet. Lukács Ferencz, műked*. társ. rendező. — Egy Nyíregyházától Szent-Mihályig épiteudő vasút terve merült föl iuditváuy alakjában — a legjtób bi képviseleti közgyűlésen. Az indítványt a képiselet nem fogadta el, de Somogyi Gyula indítványára egy küldött­séget menesztett azzal a megbízással, hogy a vármegyé­Uram, ön tudja, hogy uővérem a Ponlet-utczában lakik. Egy lóvonatra szállottam fel és a kalauztól jegyet kértem. Da a nyugati vasútnál egy másik lóvonatra száll­tam fel és jjgyemet odaadtam a kalauznak. — E jegy nem jó, mondí a kalauz, másikat kell váltania. Hogyan, mondám én, hiszen azon a lóvoiaton, melyet ott lát menni, ezelőtt három perc-czel váltottam. Da a kalauz nem tágított és még szemtelenkedni is kezdett velem. É i természetesen nem higytam migam, amire ő engem meg ak irt ütni. Erre az öreg ur, kit ön itt lát, kőibe veté magát. Az egész lóvonat fel volt lár­mázva. A kalauz egy rendőrt hívott, én leszállottam a lóvonatról és kértem ezen öreg urat, hogy kisérjen haza és legyen tasuja ártatlanságomnak. A két rendőrt is felkértem, hogy jöjjenek velem uramhoz, majd ö bebizo­nyítja, hogy beciületes leány vagyok. — De végre is, mondi az egyik readőr, miért mond­ta volna a kalauz, hogy jagye rossz, ha az jó lett volna V — Da én meg tudom. hogy jó. — Nem volt a zsebében két jegy véletlenül? mon­dá a másik reudőr. — D i uram, c-ak ez a jegyem volt, mondá Toinette, m.alatt zsebében kerasgélt ... D; itt egy másik . . . Minden világos, bizonyára a kalauznak a rosszat mutat­tam m"g. — Da hát honnan van a másik, kérdé Marvejol asszony, mialatt figyelmesen nézegette a jagyet. — Nem tudom, asszonyom. — Hogyan, nem? mondák mindnyájan. — A há, meg van, mondi Toinette Midőn elmen­tem, a tűzre fát tettem és ekkor ezen egyet a kályha melletti asztalkán látva, azon szándékkal tettem zsebre, hogy a papírkosárba fogam dobni. — Az omnibusz-jegy, mondák egyszerre Mirvejol asszony és Fülöp, mialatt egymásra néztek. De ezen pillanatban erős C3engatyühang ütötte meg füleiket, Toinette hamar ajtót ment nyitui és egy ismé­nél a Nyíregyháza Szt.-mihályi út kikövezése iránt tárgya­lásokat kezdj m. E küldöttség tagjai lettek: Somogyi Gyula elnök, Horváth Gyu'a mérnök, Sztarek Ferencz, dr. Meskó László, Tórök Péter, Kovács P. Pál. — Kitüntetés. Vármegyéak egyik szülöttét, Nagy Gábor kótaji születésű csendőr főhadnagyot, a torontál­m)gyei csendőr-szakasz parancsnokát ő felsége a király, 12 éveu át teljesített kitűnő szolgálataiért a katonai ér­demkereszttel tüntette ki. A kitüntetett főhidnagy testvér­bátyja Nagy Miklós mihálydi-i jegyzőnek. — A városi közmunka összeirási munkálata a meg­bízott küldöttség által megvizsgáltatván, azt a képviselet hslyesnek találta és jóváhagyta. Gyászrovat. Jánószky András helybeli tekinté­lyes polgárt az a nagy csapás érte, hogy Ilona leánya e hó 19 dikén, élete 24-ik évében elhunyt. A boldogult temetése 20-dikán délután 3 órakor ment végbe nagy részvét mellett, s a gyászszertartáson közreműködött a dalárda K — A költözködési rend czélszerübb beosztására javaslatot dolgozott ki egy e czélra megbízott kü'döttség. A javaslat szennt az általános költözködés napja április 24 dikéről, t. i. Szt. György napról május l-sejére téte­tett át, s ha csak szerződésileg más kikötve ninc*, a felmondási idő három hónap. — A nyíregyházai dalárda hangversenye legújabb elhatározás szer.nt nem húsvét másod napján, hanem április 7-dikén fog megtartatni a nagyvendéglő táncz­termében. A hangverseny eszméje a dalárda kebelén kívül is általános felkarolásra talál, s ennek köszönhető, hogy a hangverseny programmja, a közreműködők eddigi Ígé­retei szerint is oly változatosan tlesz összeállítható, hogy az egy élvezetes estély sikereit már alőre is biztosítani látszik. A dalárda által előadandó énekrészeken kivül ugyanis lesz szavalás, zongora-játék, iérfinégyes, egy énekrészlet Bmc'.y Gyula zenekarának kísérete mellett. Meg kívánjuk még említeni, hogy az előadás jövedelme egy dalárdai zászló beszerzésére fog fordíttatni. A hang­verseny részletes programmját lapuuk legközelebbi számá­ban már közölni fogjuV. — A »nyirbátori vörös-kereszt fiók-egylet« rész­ben saját pénztára, részben a Nyírbátorban felállítandó kisdedóvóda alapja javára márcdus hó 3-án a nagyven­déglő tánc'.termében zártkörű tánczvigalmat rendez. A reudazőség a következő urakból áll: Mikolay L\jo3, dr. Boldizsár I ure, elnökök. M irkus Antal, pénztárnok. Fuchs Ferencz, jegyző. Ausláider Gyula, Báthory Elek, ifj. Dohanovits Ferencz, Faltay Andor, Jurcsek Béla, Kepes OJöu, dr. Róth Izsó, Szabó Lajos, ifj. Szikszay József,'Vay B)la. B ilépti díj: személyenkint 1 frt, család­jegy 3 frt. A mulatság kezdete este 8 órakor. — A miskolczi izraelita beteg segélyző egylet e hó 19-én ünnepelte meg fennállásinak 120 évi jubiliu­mát, mely alkalommal ünnepélyes isten tisztelet tartatott a megye és város notabilitásainak, valamint a katholikus, református, lutherános p ipság és küldöttségek résztvétele mellett. Este bankett volt, melynél többféle adakozás történt, nevezetesen Hercz Zsigmond miskolczi gépgyáros, továbbá Reschofszky J. és az itteni Groák család egy­egy 1000 forintos alapítványt, tehát összesen 3000 frttot tettek le az egylet kórbáza részére. — Rab-statisztika. A uyiregyházai kir. törvényszéki fogházban a mult hó végén le volt tartóztatva 214 egyén, és pedig 196 férfi, 18 nő. Rsbmunka elárusitása czirnén 74, forint folyt b?. A nagykállói járásbíróságnál le volt tartóztatva 4 egyéü, 3 férfi 1 nő, a nyírbátorinál 5 egyén, mind az 5 férfi, a tinzalökinél 22, férfi 19 nő 3, a kisvár­daínál 9 egyén, 7 férfi 2 nő. — Elöljáróság választás. Kisvárdán az elöljáróság megválasztása e hó 11-dikén ment végbe, a következő eredménynyel: főbíró lett Sarvay Elek, törvénybiró Fo­dor Károly, Puskás Albert, közgyám Horváth Lajos, fize­téses tanácsosok : Tardy István ós Balkányi Jakab, fize­tés telen tanácsosok Tóth Ferencz, Sarkady Ignácz, Már­ton Ferencz, Farkas Ferencz. Tiszteletbeli tanácsosokká a főszolgabíró kinevezte Lázár Zsigmondot, Roszipál Györgyöt, Orosz Istvánt és Cs. Klicsu Józsefet. retlen urat lát belépui, ki gyorsan a szobába fut ezen szivakkal: Fü'öp, Fülöp. — Mi a baj. — Proudine, mert ő vol; a fiatal ember, egy székre ült és lih9gve mond s: — Mondd csak Fülöp, nem találtál zsebedbe egy omuibusz jegyet. Bizony, talán ez lesz? — Igeu, igen, édes barátom. Oh mily jó, hogy megtaláltam. -- Da hát világosíts fel. ~~ Hát tudod, hogy én mindig bolondságokat csi­nálok. Es ma, midőn együtt a kávéházban voltunk, én ezt az omnibusz-jegyet zsebedbe tettem, de elfelejtettem, hogy a jegy hitára ráírtam azon ház számát, hol ma este légyottom van. És azért jöttem hozzád most, hogy a je­gyet tőled elkérjem — No barátom, dicsekedhetek, hogy jó komédiás vagy, és ha nem voluál oly régi jó barátom, hát a dolog nem mult volna el oly simán. — Miért? — Miért? Sokáig tartana, mig a do'got elbeszél­nem, de tudd meg, hogy ez omnibusz jegy miatt ma összevesztem a feleségemmel és hogy Toinette majdnem a rendőrségnél töltötte az éjszakát miatta. Oh asszonyaim, bocsássanak meg, nem rossz szándékból tettem. Ima itt hoztam két cirkusz jagyet, menjenek ma este a bikaviad dt megnézni. Minthogy si­etnem kell a légyotthoz, a viszontlátásra. A két rendőr s az ör,'g ur is eltávoztak. * * * — Marvejol ! — Mit édesem? — Ne járj többször oly gyakran a zuhany fürdő felé. — Nem többé. Da aztán te is . . . • N o •' ól va n' akkor éni s kiűzöm gondo'ata­imbol Adalberg asszonyt, főnököd nejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom