Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-23 / 52. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 52-ik száméhoz. Samu 3 írt 50 kr, Nádassy Lajos 50 kr, ŐZT. Rottmann Lajosné 50 kr, dr. Meskó László 50 kr, Korányi Imre 50 kr, Scheiber József 50 kr, dr. Konthy Gyula 1 frt, Nádatsy Dezgó 50 kr, Kálnay Z)ltin 50 kr, Mandel Emil 4 frt 50 kr, Tahy litván 50 kr, Barzó Mihály 60 kr, Szappanos Páter 50 kr, dr. HofTnann Erűi) 50 •tr, dr. Hoífmann Mór 50 kr, Klein Jenő 50 kr, dr. Pollatsek Sándor 50 kr, Mandel Gusztáv 50 kr. Összegen 33 frt 50 kr. Fogadj ik a mélyen tisztelt felülfiietők a uemes czél érdekében tett adományokért forró köszönetét a nőegylet elnökségének. — Az alsószabolcsi tiszaszabályozó társulatnak az idei árTÍz által megrongált régibb gatjaira vonatkozó müizaki tervezetei Hajdumegye aliipáni hivatalában, deczember 26-ig közeiemiére vannak kitéve, ahol azok megtekinthetők éi ellene a netaláni észrevételek beadhatók. — Pótlovazás. A m. kir. 5-ik honvéd huszár ezred pótlovazó bizottsága által 1889. éri január hó 12-én Nyíregyházán a huszár laktanyában pótlovak fognak vásároltatni. A lovaknak tökéletesen egészséges, jól táplált éi teljesen hibátlanoknak kell lenni, magasságuk 155—160 centiméter, koruk 4 és 8 év körül legyen, lovak, melyek ezen követelményeknek meg nem felelnek, uem fogadtatnak el. Az ár a ló miuőségéhez képest alku szerint 200—300 frtban állapittatik meg, s a kialkudott összeg, a lólevél előmutatása után, a helyszínén fog kifizettetni. Felhivatnak a lótenyésztők és lótulajdonosok, hogy miután ezen pótlorazásnál lovaikat sokkal jobban értékesíthetik mint bármely más alkalommal, ennélfogva eladó lovaiknak minél tömegesebb előállítására saját érdekükben iparkodjanak. — Kinevezés. Megyery Géza, a nyíregyházai kir. törvényszék elnöke, a felügyete alatt álló nyíregyházai kir. járásbírósághoz segélydijas joggyakornoki minőségben : Jármy Imre tisza-löki kir. járásbirósági segélydíjas joggyakornokot áthelyozte, s az ekként üresedésbe jött tisza-löki kir. járásbirósági segélydijas joggyakornoki állásra: Krasznay Sándor szabolcsmegyei segélydijas közigazgatási gyakornokot, — a kisvárdai kir. járásbírósághoz pedig segélydij nélküli joggyakoruokká Hrabovszky Tihamér jogtudományi államvizsgát tett végzett jogászt nevezte ki. — A gimnáziumi bálra nagyban folynak az előkészületek. A meghívókat már szétküldték; a vassín gerendákat most helyezik el a nagyterem alá. Mivel pedig N/iregyházán annyira szomorú állapotban vagyunk, hogy nincs egy oly helyzetű vendéglős, aki vállalkozni mert volna a bálközönség ellátásáról a főgimnátium helyiségeiben, a rendezőbizottság kényszerítve volt újból mult évi eljárását foganatba venni, hogy t. i. a tanámék és még néhány síives urnő közbenjárásával gyűjtesse össze a nagy közönség régiéről a báli étkezéshez megkívántató ételnemüt. A női rendezőség tagjai most ünnep után fognak körüljárni a városban a gyűjtői vek kel. Ugy hisszük, hogy a rendeiő hölgyeknek a báloiók érdekében tanúsított ezen ritka szívessége a közönség részéről hasonló figyelemmel fog riezonoztatni. — Meghívás. A nagyméltóságú pénzügyi m. kir. miniszter úr buzdítása és Űnao4fatásáral Zemplénm^gyében létesítendő répaczukor-gyár vállalatnak m-gyenk részéről is ctukorrépa termelése s szállítása által való támogatása s termelő közönségünk érdekeinek e tekintetbeni megvitatása; valamint a megküldött szerződési mintának targyalása s esetleges termelési bejelentésed megtétele végett az érdeklődő t. gazdaközönség a >Felsőti*zaridéki gazdasági egylet* által Nyíregyházán, folyó 1888. éri deczemberhó 28-án délelőtt 10 órakor a megyeházánál tartandó értekezletre tisztelettel meghivatik. Nyíregyházán, 1888. évi deciemberhó 22 én, a »F«lsőtisiavidéki gazdasági egylete nevében: Nyiri János, egyleti alelnök. — Gyászrovat. Pivnyik István kocsigyáros, városunk egyik legderekabb iparosa, e hó 20-dikán éjjel hirtelen meghalt. A boldogult jeles tűzoltó is volt, t, az önkéntes tűzoltó egyesület a következő gyászjelentést adta ki elhunytáról: A nyíregyházai öulténtes tűzoltóegylet tagjai sajnálattal jelentik: az egylet alakulásától keidre, mindvégig hü bajtársnak Pivnyik István sziratytyű felügyelőnek, élete 36-ik évébeu folyó hó 20-án történt gyászos elhunytát. A feledhetetlen bajtárs hült tetemei folyó hó 21-én délután 3 órakor helyeztetnek, a a rásüt melletti sírkertbe, örök nyugalomra. Kelt Nyiregyházán, 1888. deczemberhó 20-dikm. Béke hamraira! — Adakozások a vármegyében. Versecz rároi sierencsétlenül járt lakosai réizére 100 frt 91 kr, a kaposvári süketnémák intézete jarára 47 forint 12 kr. gyűlt össie a vármegye területén. Ez össiegek rendeltetési helyökre már elküldettek. — A váltó. Gál Lukács sientmihályi kovácsmester 1882-ben eladta házát, mely még nevén nem állott, 480 Írtért öhlbaum Ferencz hugyaii lakosnak, ki addig is, mig » házat Herére irathatja, Gáltól egy 480 frtról kiállított s elfogadott váltót rett biztosítékul, amely Táltóra azonban Gál »ház árába* megjegyzést tett. Öblbaum Ferenci később a házat ipjáusk Kreich Ignács sxentmihályi lakosnak adta el, s ekkor a biztosítékul kapott 480 frtos váltót is átadta. Kresch Ignácz a házat ismét eladta, aionban a biztosítékul kapett váltót már nem adta át, hanem azt a sientmihályi népbanknál értékesítette, és pedig ugy, hogy a Gál által a váltó szélére jegyzett >ház árába* felírást lerágta s azután a váltót a megállapodás ellenére kitöltötte. A helybeli kir. törvéuysiék ei ügvben e hó 18-dikán tartotta meg a végtárgyalást, s Öhlbaum Ferenczet leimentette, Kreich Ignáczot pedig magán okimt hamisítás büutettéért, a 92. §. alkalmaiásával, 6 hari börtönre ítélte. — Megyebizottsági tagok választása. A vármegye területén legutóbb végbement időközi megyebizottsági tag választások alkalmával Tisza-Lökön ifj. Vay Miklós báró, Nyir-Adonyban Mikolay Lajos, Lázár Mihály és Márton Gyula, Nnpitoron pedig Mikecz János orsz. képviselő választattak meg. Madán is ki volt tűzre a válasitás, de itt a választók oly csekély számban jelentkeztek, hogy a választást e miatt nem lehetett megtartani. — Elgázolt gyermek. Andrikovics Károly idevaló lakos ez éri juliushó 25 dikén koosijáral elgázolta Holucskó Pál szintén helybeli lakói öt érés kis fiát Józsefei. A szekér a kis fiu derekán ment keresztül s a szerencsétlen gyermek azonnal meghalt. A törrényszék a héten tartotta meg ez ügyben a végtárgyalást, s Andrikovics Jánost emberölés vétségében bűnösnek mondva ki, a btk. 92. §-ának alkalmazásával 100 foriut pénzbüntetéire ítélte. — A haragosok. Sinka Endre éi Kis András egy műhelyben dolgoztak Halászban. A nyáron együtt mentek ki gazdájuk répaföldjére, s a régi harag, melyet egymás iránt tápláltak, kitört belőlök. Előbb szóváltás támadt közöttük, melynek Sinka Endre azzal vetett végett, h°gr egy járomfával ugy ütötte főbe Kii Audrást, hogy az holtan esett össze. A helybeli kir. törvényszék ezért Sinka Endrét felindulásban elkövetett s hilált okozott súlyos teiti sértésért három évi börtönre ítélte. — A városi góz- ós kádfürdő folyó 1888-dik év deczemberhó 28. és 29-dikéo, azaz pénteken és szombaton szünetelni fog. — Az uj marha és lólevelek. A m. kir pénzügyminiszter körrendeletileg tudatja az összes törvényhatóságokkal, hogy a jelenleg használatban levő bélyeges kinostári marha- és lÓlevélürlapok ez évi deczember hó végével forgalmon és hatályon kivül helyeztetnek és 1889 január 1-jével uj mintájú 3 és 6 krajezáros bélyegü kiucstári marhalevél-űrlapok bocsáttatnak forgalomba. Eunélfogva 1889. január 1-tőljkezdve a lovakra, szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre és sertésekre vonatkozó marhalevelek kiállítására kizárólag ciak ai uj mintájú bólyegei kincstári űrlapokat szabad használni. Ez űrlapok kezeléiére vonatkozó utasításokat szintén megküldte a miniszter a a törvényhatóságoknak. — Eljegyzés. Braun Izsó, Braun Jakab gabonaés gyapjukereskedó fia Zentán, eljegyezte Lissauer Jennyt, Lissauer Ignácz tisza-löki nagybirtokos leányát. — Rónaszéki Gusztáv, a debreczeni színtársulatnak nálunk is jól ismert és közkedveltsógü komikusa „Sarló Benedek uramnak magyarországi kalandjai" czlinű humoros művöt irt, s az arra való előfizetést a következő mulatságos rigmusokban ajánlja a közönségnek: Jó napot kívánok ! Alátos szolgája I Ki parancsol itten ? Ki e ház gazdája ? Az ar e vagy asszony ? — mert ez a fó dolog, Kinél áll a kassza? hát ahhoz fordulok I Mert a hol, — a mint már mindenütt dukál is, Szép asszony kezében van a bugyelláris Könnyű ott a dolgom — mert az első szóra, Hajlik az asszony szív, minden szépre, jóra. Hát kérem alássan, nagy sorom van nékem, A pegazusomat nem tarthattam fákén. Elragadt a beste I Tartani nem birtam, — Csak azt vettem észre, hogy egy verset irtam. Nem vagyok az oka, eléggé restellem, De hát mit tehetek a végzetem ellen I Már most mit csináljak ? Nem dobom a tűzbe, Inkább kiadom egy kis kötetbe, fűzve. Egy-két ezer példány, elkelhet-é valljon ? Csak ugy famille, hogy köaötiilnk maradjon. Debreczeni termik, hát azt óhajtanám A híre se menjen túl a basahalmán. Prenumerálljon hát szép asszonyka, kérem, Szerény vagyok ám én, kevéssel beérem, A tiszta hasznából — csak ugy példaképen — Egy kis ház meg szóló elég volna éppen. De még az se kéne — csak azt érhetném el, Vajha jól mulatna szerény könyvecskémmel I 8 hogy ha szép ajkára egy-egy mosolyt csaltam, Az lesi bizonyára legdrágább jutalmam ! De ha véletlentll ugy esnék valahol, Hogy a kassza felett férj uram parancsol — Hát ugy annak szóltam, az vegye magára, Es prenumerátjon a neje számára. — Ujóvi üdvözletek. Az újévi gntulácziók postai szétküldésében gátlólag hat a közönség tájékozatlansága, amennyiben az ezekre vonatkozó szabályok, a nagy közönség előtt jobbára ismeretlenek. E végből a közönség kellő tájékozhatása végett, az újévi gratulácziókra vonatkozó szabályok rövid kivonatban a következőkben hozatnak nyilvánosságra: 1. A nyitott borítékban elhelyezett látogató jegyek 50 grammig az osztrák-magyar monarchiában, valamint Németországban is 2 kros levéljegygyei bérmeutesitendők ; megjegyezvén, hogy a látogató jegyen semmi nemű írásbeli közleménynek nem szabad lenni, még a szokásos >b. u. é. k.< vagy >b. n. n. k.* megjegyzésnek sem, mert ez esetben mint közönséges zárt levelek 5 krral bérmentesitendők. 2. A helybe szólló nyitott borítékban elhelyezett gratulácziók szintén 2 krral bérmentesitendők, ha ciak írásbeli közleményt nem tartalmaznak, ellenkezőleg 20 grammig ép ugy mint a zárt levalek 3 kros bélyeggel látandók el. A fenti szabályt figyelembe nem vevők levélküldeményei megdijaztatnak, 8 el uem fogadás esetén a feladó félnek, — a bérmentesítési dij megtérítésével, — vissza kézbesittetnek. Ezekkel kapcsolatban a közönség Baját jól fellogott érdekében kéretik, miszerint kocsipoitai c omagjiút lehető erősen csomagolja, ne hogy azok valami sérülést szenvedjenek a torlódás következtében, mi karácsony és ujévheu a legnagyobb mértékben elő szokott fordulni. Surányi. — A Pesti Hirlap, me'y immár tízéves múltra tekinthet vissza, ez idő alatt oly mélyremenő gyökereket vert a magyar újságolvasó közönség minden rétegében, hogy ajánlásra bizony már nem szorul. Ha mégis ezt teszizük, arra az a gazdag programm indit minket, mely hez kasonlót egyetlen más lap sem hirdet ma olvasóinak a jövő évre. A Pesti hirlap politikai iránya marad a régi: magyar nemzeti politika, független szabadelvű irány. E'. irányban irják vezérczikkeit a legelső rendű publicisták, miut: Pulszky Ferencz, Schvarcz G,ula, Eötvös Károly, Törs Kálmán, stb. A szépirodalmi részre a Pesti Hírlap jövőre az eddiginél is több gondot fordít, annyiban, hogy nem fog többé hosszabb regényt köiölni, C9ak 2—3 hétig tartót s annál többször fog eredeti novellákat hozni, nem kissebb íróktól, mint Jókai Mór és Miksiáth Kálmán, tehát napjaink két legelső és legnépszerűbb írójától. Mikszáth Kálmán, ki immár nyolcz év óta tar tozik a Peiti Hirlap belső munkatánai közé, folytatni fogja a t. Házból való karczolatok és napi tárczák írását is. A Pesti hirlap rendes tárczairói sórába fognak újévtől kezdve tartozni: A?ai Adolf, Ambrus Zoltán, Bartók Lajos, Beöthy Zsolt, Borostyáni Nándor, Eötvös Károly, Gozsdu Elek, Justh Zsigmond, Keuedy G?za, Kürthy Emil Marczali Henrik, Mikszáth Kálmáu, Radó Antal, Reviczky Gyula, Sebők Zsigmond, Szabó Endre, Szécsi Ferencz, Tolnai Lajos, Tórs Kálmán, stb. Valóban oly gárda, melylyel nem minden lap dicsekedhetik. A Pesti Hírlap színházi, napihir és távirati - rovatai ezentúl is mint eddig, legazdagabbak lesznek minden lap között. A lap ugy bel mint külföldi hírei nagyrészt saját tudósilóktól táviratilag kapja. A Pesti Hirlap eddigi rendkivllh kedvezményét, melyet.előfizetőinek nyújtott: az ingye. nei heti zenemellékletet újévtől kezdve havonként kétszér megjelenő sorsolási lappal fogja tetézni, mely az ösizei nevezetesebb sorsjegyek húzásai eredményeit köiölni fogja s az előfizetőknek ingyen küldetik meg. Ismét egy oly ujitás, melylyel a Pesti Hirlap egyedül fog állani a napi lapok közt. A Pesti Hírlap most megindult uj regénye Ki a gyilkos? érdekfeszítő franczia regéoy. Ily lapért mely ennyit nyújt előfizetőinek, valóban csekély árnak mondható a havi 1 frt 20 kr. s negyedévi 3 frt 50 kr. előfizetési összes, mely a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Budapeet, Nádor utcza 7. sz.) küldendő, honnét kívánatra egy hétig mutatványszámokat küldenek ingyen és bérmentve. — Gazdasági naptár, l'osner Károly Lajos és fia budapesti czég kiadásában megjelent a magyar gazdaközönségtől annyira megszeretett „Gazdasági könyvviteli naptár" 1889-re szóló XIII. évfolyama. Az igen kimerítő naptári részt, mely 15 oldalon adja a katholikus, protestáns, 4'gör. keleti ós zsidó naptárakat, a „Gazdai teendők* czimü fejezet követi, mely a gazda 1 évi dolgait rendkívüli szakértelemmel tárgyalja, havonként csoportokba osztván a ház és udvar körül, az istállókban, a méhek körül, a mezőn, a réten, a gyümölcsös-, a konyha-és díszkertben, a szóllóbeu, a pinczében, az erdóbon, stb. stb. követendő eljárást. E fejezet hosszú tapasztalatból gyakorlati utasításaival, melyek a látszólag legjelentéktelenebb körülményeket sem hagyják figyelmen kivül, mig egyfelől az értelmes, képzett gazdát teendőire emiékelteti ; a kevésbé jártas gazdának munkájába összhangot, helyes felosztást hozni vau hivatva. Ezutáu a könyvviteli rósz következik, mely áll: az ér összes napjaira egy-egy emlékeztető rovatból, pénztári naplóból, a vagyouállás kimutatására szolgáló táblázatból, hitel és leszámolási, gép és eszközlettári, marhaállomáuyi, trágyázási, vetési, aratási és cséplésí, stb. jegyzékből, pénztári leltári, mérlegezési kimutatásból, szegődraényi naplóból stb. A táblázatok igen czélszerüen vannak beosztva; az adatok elkönyvelése, melyhez a naptár külön utasításokat is ad, igen csekély fáradsággal jár, s a gazda mégis vagyoni állásáról mindeu pillanatban áttekinthető képpel bir. Mértékszámolási táblázatok, az uj bélyegilleték fokozatai és a keresk. minisztérium által szerkesztett országos vásárok jegyzéke egészítik ki a naptárt, mely szabatos, csinos kiállításban és jó kötésben a mezei gazdának valóbau kitííuő szolgálatot tesz. Bolti árát igeu jutányosán 1 frt 50 krban állapította meg a kiadó Posner Károly Lajos és fia czég, s igy a naptár beszerzését aunyival inkább ajánlhatjuk t. olvasóiüknak. — Budapesti Hirlap. Szerkesztő: Csukássi Jó»s»f. A ,Budapesti Hirlap"-nak a hazai művelt olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligentiája is azonqpitotta magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap" érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, amennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől, rendes levelezőn kivül, saját külön tudósitó értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap" arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást, k. „Budapesti Hirlap" politikai czikkeit lvaas Ivor báró, Rákosi .lenő, Grüuvald Béla, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósitásokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap; a „Budapesti Hirlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtőn megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felöl a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hirlap" e czélokra havonkiut oly összeget fordít, mint a mennyi ez előtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgauuma a sajtónak. A „Budapesti Hirlap" tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurualisták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a fóváros sötét eseményeit is miudig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap" helyet foglalhat miden család asztalán A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. De ezúttal még egy kedves meglepetéssel is szolgálunk olvasóinkuak. 1889 január első napján Jókai Mór-tói kezdünk egy uj regényt, melyet koszorús irónk kizárólag a „Budapesti Hirlap" számára irt. Jókai Mór uj regényének a czime: „Aki a szívét a homlokán hordja", s mint a költő maga mondja, „egy modern ezeregyéji mese". A regény egyike Jókai ama geniális, ragyogó alkotásainak, melyek már oly régóta az ő bűvös körébe vouták az olvasó közönségét, s Jókait oly népszerűvé, bálványozottá tették, a minó soha még magyar iró nem volt. A regény eleje Magyarországon, a vége Mekkában játszik. Hőse egy nó.