Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-23 / 52. szám
4 „N Y I R V I D E K». Jókai Mór uj regényének közlését 1889. január 1-sej én kezdjük meg. Az előfizetés föltételei: egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczéJszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hirlap' kiadó hivatalának, IV. kerület, kalaputcza 16. szám. Csarnok. Az én hugöC-íkám. Mikor néhány évvel ezelőtt elváltam tőle, még csak fejletlen, tscskó leányka volt az én Ilus húgom. Alakja hirtelen nőtt, nyurga magas és csupa szöglet. Mozdulataiban semmi kellem, de annál több tétovázás, ügyetlenség, zavar. Keble még csak fejlődni sem kezdett s szemeit, melyek már akkor is szépek, csillogók voltak, állandóan eltakarta pilláival. Csak nagy ritkán merte egészen kerekre nyitni azokit s körülnézni, s akkor is elpirult fülig s zavarba jött, ha rajta kaptuk c ufoltuk hogy kíváncsi. De én szerettem ő f. Mert aranyos, jószive volt, s hozzám végtelenül rugaszkodott. Pedig minő pajkos, hiszontalan rosz kölyök voltam én akk >r. Törtem, zu'.tam rontottam, bontottam mindent, s örönem akkor érte el tetőfokát, ha másnak bosszúságot okozh ittam' És ha már senkit sem bosszinlhittam, ha minden mulatságból kifogytam, akkor Ilusra vetettem magamat, valóságos inkvizitori kegyetlenséggel bosszantottam őt térig. Ilyenkor sirui kezdett, és sirt keservesen, szakadatlanul, fájdalmasan egész estén sőt egész éjjelen át. Hít biz ez nagy szivteleuség is volt tőlem. Mert Ilus ugy magyarázta ezt, hogy mi nem szeretjük őt, hogy ő nekünk terhünkre van. Az én kis hugocskám ugyanis csak névleg volt húgom, tényleg nem. Még úgyszólván rokonom sem. Ciak nagyon, nagyon távolró 1. Mint apátlan, anyátlan árva került hozzánk picziny korában és ott nőtt fel velem együtt mindenben osztva azt a sorsot, mely nekem jutott osztályrészemül. Mindnyájm szerettük őt nagyon. Tudta ezt ő is jől d« olyankor hi bosszantottam, még is eltelt kis SZÍVJ keserűséggel. Persze, hogy mikor aztán könyezni láttam, s láttam azt is bogy fijdilma mély és igaz, nagyon megszántam őt. Hozzá simultam, lecsókoltam könyeit s bocsánatáért könyörögtem. És ö megbocsátott miudig. Szivében nem tartott meg a haragból semmit. Nem volt bosszúálló s kedvemért még könnyes arczal is mosolyogni kezdett. Sőt bocsánatában annyira ment, hogy még csak akkor sem vi«z0D0',ta azt a sok méltatlanságot, a mit én vad perczeimben vele szembeo elkövettem, mikor alkalma lett volna rá. Paj'ios kicsapongó, szilaj fiu létemre gyakran követten el olyat a miért megbü ítettek. Majd az iskolában csuktak el ebédre, majd otthon Ítéltek koplalásra. ilyenkor az én Ilus hugocskám volt mindig az, a ki titkon lopva félre tette a szájától megvont, falatokst, s mikor aztán senki sem látott bennünket megtraktált vele. Oh, milyen szörnyű módon hálálkodtam én ilyenkor ! Megfogadtam szentül, bogysohi sem fogom többé bántani, bosszantani. Persze hogy azért a mint legközelebb ismét elragadott ostoba természetem, megint esak nem nyugodna addig mig könyek nem tolultak a pilláira. És mikor azután elérkezett annak az ideje, hogy elváljunk egymástól, válásunk keserves s fájdalmas volt. 0 zárdába ment, én pedig a ki négy évvel idősebb voltam nála, felmentem a fővárosba, hogy tovább folytassam tanulmányaimat. Gyakran gondoltam rá még azután is. És amint sokszor magam elé bámu'va, elmerülten néztem bele az üres levegőbe, feltűnt előttem félszeg, szögletes alakja, láttam lesütött szemeit, piruló kedves arc'.ócskáját, hallottam félénk hangját s kactagtam naiv, csaknem az ügyefogyottságig naiv moderán. Négy évig nem láttam. És mikor négy év múlva mindketten hazakerültünk s megláttuk egymást, szörnyű módon meg voltunk lepve mindaketten. Ő bajuszomat csodálta, én meg őt, a maga Mennyire külömbözött ez a telt, gömböljü idomú minden izében tökéletes, pros arczu, villogó tekintetű hajadon attól az alaktól, melyet én képzeletembeu hugocskámról alkottam 1 És amint igy bámultam őt tctőtől-talpig, amint végig néztem alakján és tekintetemmel hosszan elmerengtem picziny piros ajkacskáiu,'ő kezdett el kaczagni, ctengő tiszta ezüst hangon, ugy hogy én jöttem zavarba s szinte elpirultam. Rosz néven vettem tőle e gúayos kaczajt s megfedtem értté. — Nem jól teszed Ilus, hogy kaczagsz rajtam . Hiszen látod, hogy egészen el vagyok csodálkozva! Auyuyira elváltoztál, hogy szinte kétkedem abban, hogy te vagy-e az, vagy sem? Ilus még egyre kaczagott. — Oh a mi a csodálkozást illeti, hit én is csodálkozom ! De hát azért még sem kell zavarba jönni! Kerekre nyitottam szemeimet. — Hogyan ? Hát te a zárdában szoktál igy le a zavarba jövéeről ? H amisan mosolyogva felelt rá: — Meglehet 1 A zárdában sok mindent lehet tanulni. — Hm! Hát a nénikék! Azok az ártatlan, illemtudó, szenteskedó Dénikék! mormogtam magamban. — Oh, nem a nénikék, — felelte Ilus, — de a — barátnő. — Vagy ugy! Es ettől a beszélgetéstől kezdve ismét sokat voltunk egjütt. Csaknem annyit, mint htjdan, régen. De nem csókoltuk meg egymást soha, pedig éu rendkívül nagy vágyat éreztem arra, hogy ajkaimmal érinthessem orczáit. De nem mertem indítványozni. Egyrészt azért, mert olyan volt mint egy királyné s nagyon is fölöttem állónak látszott, másrészt azért, m^rt szivecskéjének már volt választottja is. Félig-meddig menyaszszony volt. Egy mulatság alkalmával azonban, melyben mindketten jelen voltunk s melyen ő táncztól kipirultán, csakugyan igézően szép volt, nem tudtam tovább uralkodni vágyaimon és igy szóltam hozzá, mikor egyedül voltunk s nem látott bennünket senki: — Ilus, adj egy csókot, Közelebb hajolt hozzám s igy szólt : — Csitt. , . Most nem lehet! . . Majd miskor 1 — Mikor? — kérdém mohón. Ajkára szorította ujjait s nagy titkolózva fele'te : — Majd . . . majd ... ha férjnél leszek ! Sz. N. Közgazdasíig. Felhívás. egy Zemplénvármegyében felállítandó ezukorgyár . részére való ezukorrép i termelésre. Tisztelt Gazdatársak! Az uj ezukoradó törvény meghozatalával hazánk azon nagy előnyben részesült, hogy ft ezukorgyárak immár nálunk is eredménynyel és haszonnal dolgozhatnak, mi az edd'gi viizonyok szerint alig volt elérhető, a miért ii a magyar ezukorgyárak idáig mindég háttérbe szorultak az austriai, cseh és külföldi ezukorgyárak versenyével szemben. A törvény ezen közgazdaságunk fejlesztésére nagy horderejű eme intézkedéseit a magas kormány is hazánk javára kívánván fordítani, egy mozgalom élére állott a melynek eredménye idáig egy Erdélyben és Nagy-Várado-j létesítendő ezukorgyár felállítása iránti nagy mozgalom. Hogy pedig a ezukorgyárak felállítása mily nagy horderejű tényező mezőgazdaságunk rentabilitásának fokozására, ígizolja azoa lázas tevékenység, mely országszerte mintegy villanyütésre az érdekelt gazdaköröket eddigi tevéketlenségükből felrázta s minden alkalmas ponton egy ezukorgyár létesítésére ösztönzi. A Hatvanban felállítandó ezukorgyár például egész vidékünkrd is kiterjeszteni igyekezett hatását s Zemplénvármigye nem egy gazdája mír Bzer/.ődési viszonyba lépni szándékozott a Hatvanban létesítendő czukorgyárral. Államkormányunk a felső és szomszédos: ZimplénAbauj , B iríod-, Ung- és Szabolcsvármegyék közgazdasági viszouyainak javítására, Z •mplénvármegyében a nagyváradi és erdélyi ezukorgy,árakkal kapcsolatban álló czu'torgyárat szándékozik létesíteni, melynek biztosítására legalább 5000 cat. hold jegyzendő ezukorrépa termelésére. Ha ezen összeg a felsőbb megyékben nem jegyeztetnék, akkor az itt felállíttatni tervezett ezukorgyár okvetlen az ország más és alkalmas vidékén fog felállíttatni. Ezeu czu'torgyárakat egy megfelelő biztosítékkal biró gyáros vagy consortium á litja fel, a mely a gyártól 100 kilométerre fekvő oármely vasúti állomáson átadott ezukorrépa 12%-oi foktartalmának m. mázsájáért 70 krt, a 15% ősért pedig már 15 krt, és igy mindtm magasabb fokért aránylagosan többet s pl. a 18% fokúért már 1 forintot fizet, de a vetőmagot 34% répaszeletet s 6 kiló gyári salakot trágyázásra minden beszolgáltatott m. m. után ingyen adja vissza a termelőnek. Minden 100 kilométeren belől eeő vasúti állomásról a répának a gyárig valé szállítása a gyáros terhére esik. A szerződés feltételei velünk közöltetvén, azokat S.-A. Ujbelyben fo'.yó évi deczember hó 12 én tartott szűkebb körű értekezleten a magas kormány megbízottjának közbenjöttével tárgyalás alá vettük s némi kis módosítással elfogadhatónak ítéltük, a mely szerződés feltételei azonban, — hl az 5000 hold már jegyezve lett — 1 sz a gyárossal végligesen megállapítandó. Ezen szerződésnek alapj.áu ezeu szűkebb körű értekezleten, mint a mellékelt aláírásokból kitűnik már 2000 cat. holdon felüljegyeztetett, és csupán vármegyének gazdái közül 4000 holdat fognak jegyezni; és igazolása annak, hogy a magas kormány nagy horderejű kezdeményezése felső vidékünk á dását képezheti s anyagi helyzetünk javítása most már enuek felkarolása által egyedül önakara'unktói függ. Tisztelt Gazdatársak! Testvéri és szomszédos bizalommal nyujtjuk job búikat, hogy vármegyéink sanyarú anyagi helyzeténele javítására kezet fogva, e ezukorgyárnak vidékünkön való létesítését közös akarattal s válvetett munkássággal biztosithissuk; s azon testvéri őszinte kéréssel küldjük meg a szűkebb értekezlet határozutából a . . . számú aláírási ivót, hegy azt aláírni, a termelendő holdak számát jegyezni s mindama barátaival is jegyeztetni méltóztassanak, kik eme vállalat nagy horderejét felfogva, annak áldásában részesülni kívánnak. Mennél nagyobb lesz ezen aláírás eredménye, annál nagyobb kedvezményeket f >gunk elérhetni, a miért Í3 lelkes közremüködé.-ét közös ügyüak érdekében testvéri bizalom és barátsággal kérjük. A m;llékelt aláírási ivet folyó évi deczember hó 30-áig vármegyénk főispánjához S-A.-Ujhelybe okvetlen visszaküldeni kérjük. Különösen h ingsulyozzuk, hogy a mostan telt jegyzések mig a végleges szerződés a gyárossal meg nem köttetett, nem kötelezők, de mert a jegyzett holdak számától függ az itteni ezukorgyár létesítése, azért feltétlenül kell tuInunk, hogy testvér vármegyéink szöfetkezve, hány holdon képesek ezukorrépát termelni. A tágabb körű értekezlet S. A.-Ujbelyben a vármegyeháza nagytermében 1889. évi január hó 7-éu délelőtt 10 órakor fog megtartatni, melyre úgy t. czimed, valamint minden ügybarát megjelenni tisztelettel felkéretik. Kelt S.-A. Ujhelyben, 1888. évi deczember hó 12-én. Molnár István, Viczniándy Ödön, főispán. gadasági egyesületi elnök. Löcherer Andor, gazdasági egyesületi titkár. Felelős szerkesztő : INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Köszönet nyilvánítás. A'ólirott hálás köszönetemet nyilvánítom a helybeli önkéntes tűzoltó egyletnek, az ipartestületnek s mindazoknak kik boldogult férjem Pivnyik litván f. hó 21-én végbement temetésen részt venni kegyesek voltak s jeleniétökkel a bánatos özvegy és öt árvája fájdalmán enyhítettek. Fogadják ismételten köszönetünket. Özv. Pivnyik Istvánná és gyermekei. MEGHÍVÓ. LÖFFLER REZSŐ és B0DÓ ALAJOS a budapesti nemzeti zenede klmüvelési osztálybeli növendékei által Nyíregyházán, /. évi decx. hó 29-én (szombaton) esti 7 órakor az ág. ev. ftígymnaaium dísztermében ré„|,e n a tHg, m. nasiumi alap javára HANGVERSENY rendeztetik. MŰSORA: 1-ső szám. Magyar Rhapsodia . . . Zimay. .. Zo nS° rá D előadja: Bodó Alajos. ' 2-dik szám. Hegedűverseny Ylottl. Előadja: Löffler Retsö. 3-dik szám. Ballade Chopin Zongorán előadja: Bodó' Alajos. 4-dik szám. Scenes de la „Cjárda'- . . Hubay r j-, , -r H eg edü n előadja: Löffler Rezsö. ' 5 dik szám. Tarantelle Moskowsky. c < u Z o!?e orá n előadja: Bodó Alajos. 6 dik szám. Hegedűverseny Mendelsohn. Előadja: Löfjier Rezső. Helyárak: I. rangú ülőhely I frt 50 kr, II. rangú ülóh«ly I frt, állóhely 50 kr. J *yek előre válthatók : F ere nczi M. nr könyvkerek-désében, S.opkó Alfréd ur gyógyszertáriban és este a^pinztámil. $ Hirdetmény. X Az alólirt igazgatóságnál vékony M haszonfa, úgymint (406-3-1) I tölgy-, kőris- és szilfa eladó, még pedig 15 cmtól 40 cmtig vastag, •0-től 10 méteren felül hosszú, mely famennyiség vagy erdőn helyszínen vagy külön egyezség folytán a Gorond Sztrabicsói vasútállomásnál átveendő. Uradalmi igasgatősüg Munkácson, H0FFMANN ADOLF FŰSZER- ES LISZT-KERESKEDÉSE ALAPÍTTATOTT 1865. ÉVBEN. Az ungvári kincstári münialoni országszerte legjobbnak ösmert liszt és dara készítményei friss minőségben és jutányos áron kaphatók; HOFFMANN ADOLF (329-?-10) kereskedésében. Naponta friss élesztő. v:— XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X § 027, PIVNYIK mimi KOCSI készítő nyíregyházán. Tisztelettel van szerencsém a n. é. helybeli és vidéki közönséget értesíteni, hogy boldogult férjem kocsi-készitö üzletét tovább folytatom, melyhez munkavezetőt s kellő számú legjobb munkásokat alkalmaztam. Midőn ezt a n. é. közönség szíves tudomására juttatom, biztosítom, hogy igyekezni fogok én is mint boldogult férjem, tisztelt megrendelőim igényeit minden tekintetben kielégíteni. Szíves támogatásukat kérve, maradok (405—3—1) tisztelettel özv. Pivnyik istvánné. X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
