Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

ennélfogva szükségét látva annak, hogy e kérdések végleges megoldása s a Lónyay-csatornának jövőben mily módon leendő tisztítására és fenntartására vonatkozólag a két társulat között a Lónyay-csatorna kiépítése és fenntartása iránt annak idején kötött szerződés alapul vétele mellett, esetleg kötendő ujabb egyezségnek, valamint az azokkal kapcsolatos kerdéseknek megállapítása, illetőleg rendezése czéljából közös értekezlet tartassák, ez értekezletet Budapestre a minisztérium helyiségébe deczember hó 2-dikára hivta össze. Az értekezletre a miiiszter a nyirviz társulat részéről gróf Károlyi Tibor, gróf Majláth József, Pschirer József urakat, továbbá Mectner Gyula kormánybiztost ós Szeszich Lajos társ. főmérnököt hívta meg. — Szabolcsvármegye főispáni állására vouatkozólag budapesti és debreczeni lapokban a valóságnak meg nem felelő, kombinációk jelentek meg. Teljes hitelű forrásból kapjuk e hírekre vonatkozólag azt az értesítést, hogy Graefl József főispán ur, ki a nyáron betegség folytán csakugyan beadta lemondását, betegségéből teljesen kiépülvén, akkor el nem fogadott lemondását nem újította meg, mert arra ok ma már egyáltalán nem létezik. E tény nyel szemben természetesen mind elesnek azon kombinációk, melyek a híresztelt lemondás és annak a kormány által való elfogadása által a szabolcsvármegyei főispáni szék betöltésére vonatkozólag sajtó utján terjesztettek. A főispáni kandidátusok sorában a debreczeni lapok alispánunkat, Zoltán János urat is emlegették, s e hir valóságához némi alapot nyújtott az a körülmény, hogy az alispán ur a legközelebb mult napokban Budapesten járt, még pedig — miut itt Nyíregyházán is híresztelték — azért, hogy a főispáni állás elfoglalására nézve a kormányelnökkel értekezzék. Fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy e hír minden alapot nélkülöz, s hogy Zoltán János alispánnak legutóbbi budapesti útja a főispáni állás betöltésének kérdésével egyáltalában nincs semmi összefüggésben, mert az alispáu ur, mint a nyíregyháza-mátészalkai vasút felügyelő bizottságának tagja, e vasút ügyeiben járt fennt Budapesten. — Három párbaj ügyben folyik a vizsgálat a hely beli kir. törvényszéknél. E párbaj ügyekben a vizsgálóbíró a segédek ellen beszüntette a vizsgálatot, mely határozat ellen a kir. ügyész felebbezett. A kir. törvényszék e párbaj ügyekben a kir. ügyész felebbezésének helyt adott s a vizsgálatot a párbajban szerepelt segédek ellen is elrendelte. — Jubiláris bál. A Gdovin János 40. évig szolgált tanitó tiszteletér* rendezett jubileumi ünnepséget kedélyes tánczmulatsággal fejezték be. A mulatság a mult szombaton este a felső-leányiskola termeiben folyt le s a hajnali órákig tartott. Benczy Gyula zenekarának muzsikája mellett igen jól mulatott a jelen volt fiatalság. A tánczokban 40—50 pár vett részt. A mulatság tiszta jövedelmét a helybeli tanítók önsegélyző alapja javára fordították. — A kereskedő ifjak egyesülete azzal a kérelemmel járult Krasznay Gábor polgármester úrhoz, hogy engedtessék meg, miszerint az egyesület a nagyorosiutczai Buday féle — a város tulajdonát képsző házban levő helyiségébea némi átalakításokat tegyen. Ez átalakításra azért van szükség, mert a mostani egyesületi helyiség egyáltalán nem alkalmai arra, hogy ott felolvasások rendeztessenek, minthogy pedig az épület — a törvénykezési palota helyéül lévén kiszemelve — a tavaszstal úgy is le fog romboltatni, a városi hatóság sem támaszthat semmi nehézséget, hogy a kereskedő ifjúság é ^méltányos és közjóra szolgáló kérelmének teljesítése iránt. — A rablógyilkos felesége. A Figeczky-féle bünpörból ismeretes Kövér Miklós berezeli lakos neje, midőn tudomására jutott, hogy férjét mint bűnrészest a nyíregyházai kir. törvényszék életfogytiglani fegyházra elitélte, — bánatában megmérgezte magát, a bevett méreg azonban nem ölte meg. — Szabolcsvármegye egy szülöttéről, vitézvári Simonyi József báróról, a század elejének e legendaszerü alakjáról, aki egyike volt a história leghírnevesebb lovastisztjeinek, bálványa a nőkuek és kegyeltje Európa öszszes uralkodóinak, érdekes adatokat közöl Marczibányi György. Simonyi báró régi magyar nemesi családból származott ós 1777-ben Nagy-Kálióban született. Gyermekkorában a szó szoros értelmében „gonosz csont" volt, a ki nyaktörő csínjaival szakadatlan aggodalomban tartotta szüleit s különösen édes anyját, a ki egy izben azt mondta neki: „No fiam, belőled vagy nagy ur lesz, vagy pedig börtönben fogsz meghalni". S az aggódó auya jóslata teljesen bekövetkezett. Fiából nagy ur lett, kinek barátságáért fejedelmek versengtek, és börtönben halt meg megaláztatása felett érzett bánatban. Szülei közpályára szánták, melyhez azouban semmi kedve sem volt, és az iskolában nem valami sokat tanult. Egy izben a budai vár bástyáján sétált egy csomó könyvvel a kezében, mikor egy, a török harezszintér felé induló huszárezred vouult el előtte. Az alig tizenöt éves fiu elkísérte az ezredet a dísztérig, odasorakodott egy vén őrmesterhez és minden habozás nélkül kijelentette, bogy ő fel akar csapni katonának. Az őrmester végig néz°te a nőies kinézésű fiút s igy szólt hozzá: „Talán bizony a dajkád legyek?" Ez a huszáros nyilatkozat anuyira elkeserítette a kis bárót, hogy sirni kezdett. Szerencséjére ekkor érkeztek oda az ezred tisztjei, a kik azután felvették az ezredbe. Legelőször Pancsovánál volt tűzben, a hol meg is sebesült. A frauezia köztársaság első hadJárataiban Metzuél és Thionvillenél már mint káplár küzdött. Egy alkalommal tizenhat huszár élén egy 60 emberből álló franczia huszárcsapattal találkozott és akkor még nem tudva, hogy a magyar huszárokon kivül misféle huszár is van a világon, barátokul üdvözölte a francziákat, a kik az üdvözletre karabély lövésekkel válaszoltak. Simonyi ekkor felbőszült, belevágta a sarkantyút a lova oldalába s megrohanta a csapatot. A pirancmokot leütötte a lováról, a többieket meg szítverte s tizeuhárom franczia lóval tért vissza a táborba. Másnap a dandár„TV Y í R V I P E K.

" parancsnok bemutatta a főbadvezérnek, a ki személyesen tűzte mellére az ezüst vitézségi érmet. Ettől az időtói fogva nyakra-főre követte el a legbámulatosabb hőstetteket, a melyek következtében rohamosan haladt előre a katonai pályán s felvitte az ezredességig. Miut ezredes valóságos drákói szigorral bánt el ezredével s ez okozta bukását. Hadi törvényszék elé idézték. A vizsgálat folyamán kiderült róla. hogy minden katonán, ki a riadó után utóisónak jelent meg a gyülekező helyen kérlelhetlenül 40 vesszőütést szabott. De Simonyi elitéltetésének közvetlen ós legfőbb oka a következő eset volt: Egy előkelő családból származó hadapród egy izben négy napi szabadságot kért tőle. Simonyi, aki nem nagy barátja volt a szabadság osztogatásnak, megadta ugyan a kért négy uapot, de az összes másodparancsnokok jelenlétében kijelentette, hogy a hadapródot kérlelhetetlenül agyonlöveti, ha csak egy órával is későbben jön vissza, mint amikor a négy nap lejár. A hadapród elment, de a rosz időjárás következtében nem egy, hanem tizenegy órával elkésett, mire Simonyi esküjéhez hiven, főbelövette. Ez okozta vesztét, A hadbíróság elítélte s az aradi várba záratta. A büszke huszárezredes nem tudta elviselni a szégyent s egy évre rá 1819-ben meghalt. — Szakáll Antal, az országszerte kitüntetett tragikus színművész, s hírneves magyar Shakespeare- Moliére reeitator, Shakesperae és Schiller klasszikus müveiből, (reeitáció utján) hszai s külföldi jelesebb irók remek költeményei sr.avalata kapcsában, e hó 8 dikán, a Kaszinó helyiségében művészeti előadást tart, a következő müsorozattal. 1. »A dalnok buja« Arany Jánostól. 2. »Pál mester* Petőfitől. 3. »A kevlári bucsu* Heinétől, fordította: Szász Károly. 4. Shakespeare I »Otthello*-ja Jágó és Otthello két főjelenete, közben Desdemónával és végül a »megfojtási jelenet* (recitáció.) 5. »A beteg és az orvosok* uagyszerü humorisztikus költeméuy, Gregu3 Ágosttól. 6. »Desperat urc kitűnő humoros monológ, Jules de Marthold után, Gabáoyitól. 7. »Bencze diák* humoros elbeszélés (felolvasás) egy franctia ő rege után magyarosította: Radó Antal. 8. Schiller »Heramiák« jából »Moór Ferencz* nagy jelenete, közkívánatra (recitáoió.) Szakáll Antal, az ország minden nagyobb és intelligens városában — ugy a fővárosban is — a közönség és sajtó osztatian kitüntető elismerésével találkozott, miért is e nagy szabású, classikusokból álló uj müiorozattal biró művészi előadás, a n. é. intelligens közönség figyelmébe és pártfogásába ajánljuk. Személyjegy 1 frt, állóhely 50 kr, deákjegy: 30 kr. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók a reeitátornál és az előadás estéjén a kaszinó termében. — Dalestóly. A Tisza-Löki ének kar alaptőkéje javára deczsmber hó 26 án a t.-löki városháia nagytér inében zártkörű tánezvigaloramal egybekötött dalestélyt rendez, a belépti dij személyenkint 50 kr. Felülfize tések köszönettel fogadtatna^. Kezdete este 7 órakor. — RÓka-Üzés. A sport körökben kitűnő agarairól ösmeretes Benedek János honvédhuszár főhadnagy, hely beli tiszttársai részére érdekes róka-üzést rendezett a mult napokban. Rövid keresés után egy szép hím iramodott fel, 8 a mulatság csakhamar hallalival ért véget. — Megint tüz! Ugy látszik nem fogyunk ki a tüzriadalmak izgalmaiból. A mult héten háromszor volt tüz városunkban, s a héten pénteken 9 óra után megint félreverték a harangokat. A tüz a Kossuth utczán, Andráscsik József lakatos mester házában támadt. A hosszú nádfedeles ház pár pillanat alatt lángokban állott, vörösre festve az elborult eget, s messze elszórva fényét a veszedelemnek. Tűzoltóinknak megint nagyon nehéz munkájok volt. A tűz pörkölő hőséget terjesztett, ugy hogy alig lehetett az égő házhoz hozzáférni. Minden oldalról fecskendőkkel vették körül a tüzet, s rövid idő alatt el lett hárítva a veszedelem, hogy a tüz a szomszéd házakra is átszármazzon. A tüz teljes eloltása azonban túl éjfélen igénybe vette tűzoltóink működését. Ez alkalommal ismételten felhívjuk a tűzoltó parancsnokság és a városi hatóság figyelmét a botrányos hanyagságra, melylyel az ág. ev. toronybeli tüzőrök kötelességüket teljesítik. Ennél a legutóbbi tűzesetnél például már lángokban állott az egész épület, s csaknem az egész város tudta már, hogy tüz van, csak a toronyőrök nem vettek róla tudomást, mert mire harangozni kezdtek, jó negyedóra telt el a tüz kitörése óta. Ezt az állapotot nem igen lehet tűrni tovább, segiteni rajta pedig csak úgy lehet, ha az ág. ev. templom tornya körül karzatszerű folyosót építenek, ahonnan a toronyőrök, a szabad levegőn megóva lévén az elalvástól, mindég éber figyelemmel kísér hetik, hogy nem támad e a város valamelyik részében tűzveszedelem. — Érdekes újdonságként sietünk közölni, hogy a mostaui mozgalmas idők alatt városunk uagyvendéglői épülete is elhamvadván, az iit szaporán átvonulni szokott katonatisztek beszálásolásainál is nehézségek kezdenek felmerülni. Figyelmezteti ik ennélfogva az érdekelt lakosságot arra, miszerint a kinek ilyen átvonuló katonatiszti szállásul alkalmas helyisége van, s ezeu ellátásra pénzért vállalkozni nem idegenkedik: legyen szives ez iránt Bencs László megbízott városi tanácsnok úrral mielőbb érintkezésbe lépni. — Esküvő. Barzó Pál nyírbátori gépész és testvére Barzó István helybeli hantesmester e hó 1 sején tartották meg egyszerre esküvőjüket a helybeli ágost. ev. templomhan, és p?dig Bírzó P il S/odacsek Ziuzsánná val Tokajból, Bírzó Istváu Pólay Ilonkával, helybő

1. — A nyírvizek szabályozása. A Kék-Kálló ós az abba folyó uyirvizek sz ibályozása ügyébeu Hajdú-, Szabolcs- és Biharmegyék érdekeltjei gróf Szapiry Gyula elnöklete alatt Debreczenbeu értekezletet tartottak. — Az értekezlet tárgya a következő vjlt: A Kék-Kálló felső vidákéu a iközmuuka és köziekedósügyi minisztérium évekkel azelőtt az úgynevezett ,nyíri folyásokat" a Berettyó szabályozó társulat árterei érdekében korín íuybiztosok utjáu elgátoltatta és az érdekelteket vizeik rendezése czéljából külöa társulat alakítására hívta fel. E', irányban a Berettyó-társulat műszaki közegei többféle terveket és feltételeket dolgozlak ki, azonban azokat nem hagyták jóvá. Ekkor a tervek újból átdolgozi-sára ós az árterek felvételére az érdekeltek egy értekezlete a kultúrmérnöki intézmény segélyét határozta el igénybe veuni. Eunek alapján a Vl-ik ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatal részben uj feltételek alapján egészen uj tervet dolgozott ki, mely két részből áll: az egyik vonatkozik a KékKálló alsó részének szabályozására Bakonyszegtől Konyárig, ennek végrehajtása alapszabályilag a Berettyó szabályozó társulat terhére esnék, mit is a közmunka- és közlekedésügyi miniszter el is rendelt. A másik rész a különböző „nyiri folyások" rendezésére vonatkozik, mit maguknak az érdekelteknek kellene végezuiök. A IV-ik kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal a terveket ez irányban el is készítette. Az értekezletnek az volt a czélja, hogy az érdekeltek megismerkedjenek a kék Kálló alsó részének és a „különböző nyiri folyások" rendezése tárgyában készített legújabb tervezettel. „Az értekezlet — mondá az eluök megnyitó beszédében — véglegesen nem határozhat, hanem az itt tapasztalt hangulat lesz a további eljárásra uézve az irányadó; ez értekezlet van hivatva tauácskozni a felett is, hogy a költsegek minő irányban állanak a reménylhető haszonnal. Tanácskozhatik a felett, hogy önálló társulattá kiván-e az érdekeltség alakulni, vagy pedig átengedi a munkálatokat a Berettyó vizszabályozó társulatnak, hogy ez a maga kebelébe vonja a felsőbb birtokosokat is." Gr. Szapáry Gyula a vita eredményeként, a felszólalásokból következtetett hangulat után kimondja, hogy az értekezlet az önálló társulat alakítását kívánja. Azon községek, melyek a főcsatorua mentén, a Berettyó társulathoz már hozzá tartoznak, az uj érdekeltségből kihagyandók. Az uj értekezletre már mint alakuló közgyűlésre hivatnak össze az érdekeltek. Kvassay Jenő ajánlata folytán azonban abban állapodott meg az értekezlet, hogy az előleges ártéri — a hozzájárulási költiség — kimutatások sokszorosittatváu, minden egyes 50 holdnál nagyobb birtok tulajdonoshoz, s a községekhez is megismerés végett megküldetik, s minden érdekelt megkérdeztetik : akar-e önálló társulatot alakítani. Ha az igy előzetesen nyert nyilatkozatokból a társulattá alakuláshoz a többség biztosítottnak látszik, — áj^r kuló közgyűlés azonnal összehivatik, — Az 5-dik honvéd huszárezred altiszti iskolája Kassáról városunkba jő. Szó volt arról is, hogy az egész ezred átjöu Nyíregyházára, de ez, úgy látszik, egyelőre nem lesz keresztülvihető, — A nyirbáthori izraelita egyházban uralkodó viszonyokra érdekes világot vet a következő levél, melyet nov. hó 29-diki kelettel vettünk Nyírbátorból. A levél igy szól: »A nyirbáthori zsidóság, habár két pártból áll is, u. in. orthodozok és neológokból, azért mindég oly testvériségben és csendes békességben élt, hogy annak alig lehet párját találni egj házunkban. Da egy fél év óta, mióta rabbit választottak, oly visszaélések történnek a zsidóság között, hogy azt lehet mondani, hogy ez a választás szerencsétlenségére vált a nyirbáton zsidóságnak. Habár e választás miudkét párt beleegyezésével történt, mégis az orthodo*>k mind megcsalódva érzik magukat. Miért is a rabbi fizetésére szükséges kivetett adót vagy 30 tag nem akarja fizetni, ugy hogy végrehajtás utján kell mindég bevenni. E hó 24 én történt, hogy N. N. kereskedő urnái a városi végrehajtó megjelent, hogy a rabbi illetmény azonnali fizetését követelje, ellenben zálogot vesz. A nevezett kereskedő nyolez darab szemfödelet, diszes uranykeresztekkel adott zálogul, tettét azzal indo* kolván, hogy ő orthodox, a raobi pedig neológ, a neológok pedig keresztény valláshoz már közel állanak, igy tehát nem tudja megfelelőbb módon a rabbi illetményt fizetni, Bőt másképen véteknek is tartja, mint aranykeresztekkel díszített szemfödéilel.* Eddig a levél melyhez csakugyan nem kell magyarázat, — A thea-estély háziasszonyai. A helybeli nőegylet mulatság rendező bizottsági gyűlése a deczember 8-iki tbea-estélyre háziasszonyokká: Májerszky Béláné, Keresztessy Istvánné ós Szopkó Alfrédué uruőket, pénzszedőkké: Mayer Lujza úrhölgyet, Halasi Jáuosné és ifj Kovács Mihá.yné úrnőket, pénztáruokokká Chotvács Ágostonné úrnőt ós Szopkó Alfréd úrat választotta meg, A fényes siker a rendezőség kezében lévő adatok nyomán már egészen biztos. Minél tömegesebb látogatást kér a nőegylet rendező bizottsága. — Jubileum. Czékus István, a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöke a jövő hó 22-éu tölti be élete 70-ik évét. Ez alkalmat az egyházkerület meg fogja ünnepelni Rozsnyón. Az üntiepélyen a helybeli gimnázium is képviseltetni fogja magát Palánszky Sámuel gimn. felügyelő, Martinyi József és Porubszky Pál urak által. — Batti L. állatsereglete, mely a zöldség piaezon tart naponta kétszer is e'őadásokat, még mindig nagy látogató közönséget vonz. A tulajdonos meg is érdemli a közönség pártfogását, mert a ritka szép példányú oroszlányok, tigrisek hyénák és a majmok különféle fajai 8 a velők tartatni szokott előadások nagyon megérdemlik, hogy a közöuség azokat megtekintse. — Érdekes régészeti leletre akadtak Tímáron, a Tisza partján. A leletből egy régi mivű arany karperecz a csendőrség kezébe került, a többit a találók széjjel hordták. A csendőrség a kir. ügyészségnek jelentést tett ez esetről. — A karácsonyi hirdetésekre, melyek lapuok mai számában a helybeli legelőkelőbb kereskedők részéről közzététettek, külön is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. — A legújabb dohánytörvónynek rövid és népies ismertetése czim alatt Ambrus József kis-oroszi plébános köszhisznu füzetet bocsátott közre. A füzet röviden és mindenki által könnyen megérhető irányban egyenként ismerteti az uj dohánytörv'my minden pontját vagyis egyszerű nngyarázato

1. nyújt az egyes § ok könnyebb megérthatésére és igy a dohánytermelő gazdaközönségnek igen jó szolgálatot fog tanúi. A füzet ára 25 kr. éa kaph itó a »Migyar Dihányujság* kiadóhivatalában, Badipesten és az orszij összes dohány beviltóhivatalaiban és felügyelőségúben, valamint az országos gazdasági egyesü et titkári hvitalában. Bidtpest, Köztelek. Ajánljuk a gazd iközö iség figyelmébe a muvecskét. Folytatása, a. II. mellékleten.