Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

II. Melléklet a „Nyirvidék" 49-ik számáhox. — Hamis mértékek. A belügyminiszter a következő rendeletei adta ki: Mind gyakrabban fordulnak elő pa­naszok, hogy a mindennapi háziszükségletekbez megkí­vántató áruczikkek kicsinyben elárusítói (mint mészárosok szen- 68 fakereskedők) az árut törvényes mérőkészülékkel merve, csekélyebb súlyban, illetve mennyiségben szolgál­tatják ki, azaz : a vevőt hiáuyos mérés által megkárusitják. Ezennel kijelentem, hogy azon elárusítók, kik a torvenyes kellékeknek megfelelő mérőkészüléket használnak ugyan de az árut — mely (a fenuálló szabályok értelmében) közforgalomban, rendszerint mérték és ár szerint meg határozva adandó el, — mértéken alól (csekély ebb súly­ban, illetve mennyiségben), azaz: hiányosan mérik ki, a vevőnek mértékben való megkárosítását czélozzak — a mennyiben cselekményük az 1878. évi V. t. czikk 379 § a értelmében csalást, vagy az 1879. évi XL. t.-czikk 138. § ában körülirt kihágást nem képez — száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbűtetéssel büntetendők. Oaarnok. Á fény árnyai. Csak az agglegények nem ismerik és nem tudják, hogy mily boldog és mily fényes állapot a vőlegényi állapot. Az igaz, hogy e fény árnyait sem ismerik. A fiatal ember gyűrűvel az ujján, ugy él, mint a hal a vízben. A menyasszonyi háznál keresik a kedvét, megkérdik, hogy melyik a kedvencz étele; a mama folyton mosolyog, a papa kedves öcsémnek és fUmnak szólítja, a nővérek elhalmozzák kézi munkákkal, a fivérek mindig mellette vannak s ha jön, ha megy, miudig kap egy-egy csókot arájától, vagy legalább is egy forró kézszorítást és egy szerelmes pillantást. Azouban e fényes állapotnak is vannak árnyai. A mai világban nagyon is szigorúan veszik azt a moudást, hogy : »adok, hogy adj.« A vőlegénynek is nagyon gyakran meg kell szenvednie azt az utazást, melyet az eljegyzéstől az oltárig tesz. Nemcsak a jegyesének van lekötelezve udvariasság­gal, szerelemmel, hanem vigyáznia kell arra is, hogy az atyafiak valamelyikét meg ne bántsa. A mamák szeszé­lyeit, a papák szokásait ép ugy kell tanulmányoznia, mint a néni macskájának vagy ölebec-ikéjének tulajdon­ságait s a nővérecskék, fivérecskék czukros étvágyait ép oly pontosan ki kell elégitnie, miut saját hitelezőit. Legsötétebb a vőlegény helyzete akkor, ha nagy a família, sok a bácsi és néni, mert akkor a vőlegény és menyasszony jövendő boldogsága valóságos országgyűlési tárgyalást képez, a melyhez okkal-móddal még a néniknek régi imádói is szólhatnak. Ha a papának és mamának rögtön megtetszik a kandidatus férj, mihelyt bedugja az orrát a lányos ház ajtaján, akkor talán még többet kell szenvednie a vőle génynek, mintha a papa vagy a mama csak laBsan szokik ahhoz a gondolathoz, hogy leánya udvarlóját a vőlegényi piedestálra helyezze. Az imádott atyja például szeret sakkozni vagy dominózni s szereti a saláta főzeléket, vagy a gombamár­tást ; akkor az első kérdés rendesen ez szokott lenni: — Szeret sakkozni, dominózni ? Az udvarias ifjú, kinek e házikisasszony megtetszett az első látáBra s linek komoly szándékai vannak, e kér­désre természetesen igennel felel. A legelső ebéd alkalmával torkig eszi magát salátafőzelékkel és gomba-mártással, habár legény életében ezt az eledeleket meg sem ízlelte. A papa ezzel ki lett elégítve. Leánya jövő boldog­ságát tökéletesuek látja B azért, a mint csak szerét ejtheti, sakkozik vagy dominózik a kandidásus férjjel. Azután, vagy talán előbb is, következik a mama szenvedélye. A mama soha sem olvas újságot, de szereti a híreket, a pletykát. Ha a fiatal ember a házba léptekor véletlenül eltálalja hogy a szomszédasszony rendetlensé­géről a mama legjobbau szeret hallani s az ifjú mindjárt ezzel kezdi, akkor tökéletesebb ember nem lesz nálánál a mama szemei előtt. De e mellett ügyelnie kell arra is, hogy kiemelje a mama családját, terjedelmes és hires atyafiságát ós megdicséri az ételeket, miket először eazik a háznál. Aztán jönnek a nagyobb és kisebb fivérek és nővérek. A Karika már régóta aspirál egy fa lóra, az Evelinke szereti a bonbont, a Klárika az árpaczukrot, a Stndor a szép köuyveket, stb. Egy ildomos vőlegény már az eljegyzés utáni napon hoz falovat, bonbont, árpaczukrot, képes köuyvet s akkor biztos lehet, hogy az apró népség imádni fogja és sohasem hagyja négyszem közt arájával, Lassan lassan meg kell ismerkednie a rokonsággal is. Az egyik bácsi na«y hazafi s folytonosan szidja a kormán) t, a másik melle tele van raudjelekkel; az egyik néni végig olvasott minden rém regényt s folyton arról szeret beszélgetni, hogy a veleuc;ei ólooi födelek borzasztó melegek lehetnek nyáron, a másik néninek egész állatsereg­lete van a doromboló macskától kezdve egészen fel a majomig. Jaj annak a fiatal embernek, ki csak véletlenül is ráhág a >Zizi< lábaira, vagy a cziczát lekergeti a kanapéról, vagy pláne a majomról olykép nyilatkozik, mintha az erős illatot terjesztene kalitjiban. De ha a mókust oda szoktatja vállaira, a kanárinak czukrot hoz minden reggel s a Z ziuek uj nyakravaló! vesz akkor biztos lehet, hogy a tanti halálig fogj* pártfogolni. A magát ennyire megkedveltetett fiatal ember azu­tán biztos lehet, hogy sohasem hagyják együtt .mádot­tiával, a nap bármely részében tegyen bár látogatast Először a mama kérdezi ki, hogy mi uj,ág van a város­ban s hogy mit evett tegnap X-éknél. Azután a papa jön és egy párti sakkra hivja kedvenczét. Alig fejezik ízt 1>í és a legkisebb családi hajtás ráül a térdére, tngy lovagolási szenvedélyét kielégítse, az idősebb megmutatja könvveit Az Evelinke kikoiorázza zsebeit, mikben mindig kell lenni édességeknek. Az imádott pedig mindezekre mosolyog és c.ak tekintetével beszélhet. Nem volt meg egyetlen szabad pillanatuk sem, hogy megmondták vo.na egymásnak, hogy kzereiik egymást. Ha a gyerekek eltávoztak, jön a nagynéni a rém­regények rémes történetével, a borzasztó gyilkos-ágokkal • legjobb, ha az iíju vőlegény ugy tesz, mintha olvasta volna e regényeket, mert ellenkezőleg el kell olvasnia azokat, ha csak nem akarja megsérteui a tanti Ízlését éa műveltségét. S mikor már egészen nyakig vannak Monté Christo kalandjaiban, a gályarab szenvedéseiben, vagy a narbonnei kastély borzasztó titkaiban, belép a másik tanti ezzel a szavakkal: — Elhoztam a maga kedvenc.ét! És ezzel egy kóctos pincsit vagy egy vedlett macskát nyom a fiatal ember ölébe. Es mig az ölbe tett pincsit vagy macskát czirógatja, okvetlenül végig kell kérdeznie otthon maradt kedves házi állatkák egészségét és a tá­vollevőkről oly kegyelettel és szeretettel kell megemlé­keznie, mintha egész életében azok lettek volna ö>szes érzelmeinek tárgyai. Végre a hosszú tojástáncz között eljut ami boldog pillanatig, melybeu az esküvő napját meghatározzák. A papa őszkor, a mama tavaszkor, bácsik télen tantik nyáron akarják. — Egyik azt mondja, hogy Y. grófhölgy is őszkor járult az oltár elé, a papa a salátafőzelék kedvéért a május hónapot proponálja, a tanti a nyarat, mert a mókusa ekkor legszebb és a kanári is akkor fütyöl legjobban : a másik tanti megnézi az egyik rém­regényben, hogy mikor esküdött örök hűséget a hősnő és a hős b akkor azután olvasottsága összes súlyával od i hat, hogy a meuyegző azon napon tartassék meg, mikor annak a rémregény hősének volt az esküvője. Nagy nehezan megegyeznek abban, hogy az Evelinke születésnapján legyeu az esküvő. A papa örvend, mart az a nap május végére esik, a mikor a legtöbb saláta és gomba van. A vőlegény persze nem szólhat bele a legsajátabb ügyébe, mert nagyon kollizióba és apprehensióba jöhetne a rémreginyes, vagy mókusos tantikkal, a salátás papi­val vngy az árpaczukros Evelinkével. Örül neki, hogy már eddig eljutott, gondolván, hogy ezentúl már egyedül lehet arájával néha néha. Oh dehogy 1 Most is csak ugy van, mint régen. El kell beszélnie mindennap az uj-ágokat a mamának, sakkozni kell a papával, gyilkosságról beszélni az egyik a verebek­ről a másik tantival és soha nem lehet négyszemközt arájával. Alig várja az esküvő napját, de a kelengye lassan készül, mert a rémregényés tanti minduntalan ujabb meg ujabb indítványokkal áll elő s mert a mókusos tanti forszírozza az esküvő elhalaszáaát, mert az esküvő napján egy kanárit akar adui az uj asszonynak. Az elajándékozandó kauári pedig most éli csecsemő korát. Még szopik. A vőlegény keservesen tapasztalja, hogy a fénynek mennyi árnya van ! Talán ott is hagyná a fényes álla­potot, ha nem szeretné ugy aráját. De igy tür türelemmel, szótlanul! Talán csak vége lesz egyszer ennek a tojás táncnak. A véletlen végre segit. A mama egyszer arczából kikelve tér haza a piaciról s a családot °pen együtt találva, minden bevezetés nélkül igy pattan a papára : — Kelengye ide, kelengye oda, nem várok, az eskü vőnek a jövő csütörtökön meg kell lenni. Honnét a mamának e határozottsága, holott eddig ő halasztgatta. Könnyen megfejthető dolog! A szomszédasszony azt beszélte hogy ebből az eskövőből semmi sem leszi A mama megakarja mutatni, hogy azért is lesz. A vőlegény örül. Végre közeleg a rémregényektől, dominóktól, móku­soktól, árpa czukorkáktól, bonbonoktól való megszabadu­lás órája és már a jövő pénteken együtt lehet imádottjával. Az esküvő megtartatik. Alig virradt meg a péntek, a kis sógorkák és sógor­nők ajtóstól rohantak be, a rémregényes tauti ijedt képpel, mert valamii rémest álmodott az ifjú párról — mint a milyen történt a »Karbunkulus szemű ara* czimü regényben; a másik tanti elhozta a szopós kanárit vattába göngyölve, a papa egy sakkal és dominóval rukkolt be, a mama örömittas arczal mesélte, hogy milyen boszut állott a szomszéd asszonyon — s ott maradtak a fiatal pár nyakán egész pénteken, a mikor a vőlegény egyedül akart lenni I Mikor mindezt tapasztalja az ifjú férj, megcsóválta a fajét, mert soha sem hitte volna, hogy a féuy árnyai még a házaséletbe is benyúljanak! Mennyit is kell kiállani a férfinak, mig nössá lehet! Sok fényt, boldogságot... de sok egyebet is! És mégis azt mesélik, hogy a vőlegény-állapot valóságos eldorádó I Robin. Közgazdaság. Mit hoz a kis lézuska ? Karácsony közeledtével nemcsak az okoz gondot szülőknek, rokonoknak és ismerősöknek, hogy minő tár gyakat vegyenek ajándékul, vagyis: mit hozzon a kis Jézuska, de még inkább, hogy hol kaphatnak szép és jó, de a mellett olcsó ajándéktárgyakat? Ezért czél- és alka lomszerünek tartjuk e lapok olvasóival néhány előkelő fővárosi forrást megismertetni, a hol a legszebb és leg­jobb karácsouyi ajándékok válogatott kiállítását találhatják. Legyünk udvariasak. Első sorban a nőknek, a magyar háziasszonyoknak ajánljunk valami jó ós czélszerü krisz­kindlit. Otoaabbat nem tehetünk, mint ha valódi jó hazai iparczikket ajánlunk figyelmükbe a számtalan s gyakran selejtes külföldi helyett. Tesszük ezt külöuösen az annyira elburjánzott külföldi mindsnne nü p5tkívékkal (Franck. Hauswild, Mauilla, Merth) szemben, melyeknek egészségi és gazdasági szempontból egyaránt káros használata annyival indokolatlanabb, mert a Szalády An'al fővárosi pótkávégyáros által feltalált és készített »Családi-kávébau« oly magyat ipar czikket bírunk, mely jóságra, zamatra színre és élvezhetőjégre az összes hazai és külföldi pót­kávékat fölülmúlja, daczára ho*y semmivel sem drágább. > Hungária kávé<j» pedig miat gyógykávé már évek óta nagy kedveltaégnek örvend s orvosok által is ajánltatik. E kávék jóságát számos kiállításén (mint az 1885-iki országos kiállítás, a dsási s közelebb a pécsi) nyert elsőrendő kitüntetéseken kivül igazolja itthon és kül­földön is nagv elterjedtségük; de mert bármily ajánlatnál többet ér mindenkinek a saját meggyőződése, Szaládi ur készséggel küld hiziasszoayainknak ingyen és bérmentve egy próba csomagot, ha eziránt hozzá (Andrássy ut 86.) ' fordulnak. Legszebb karácsonyi ajándékot ugy magunk­nak mint a nemzetnek az által szereznének nőink, ha eddigi közönyüket levetkőzve, miudig csak magyar ipar­czikket kérnének éa vásárolnának. V.dá m természetére vall a magyar embernek, hogy a karácsonyi ünnepik alkalmával szereli ismerőseit egy pár üveg jó borral vagy mis »itóká*-val meglepni, Es ez helyes is, mert mint a költő mondja: »Szivet éleszt és vidit a lakoma, de a mi a lelket adja, a bor a«. Anélkül tehát, hogy ezt a jó szokást bővebben ajánlanék felhívjuk olvasóink figyelmét egy teljesen megbízható bevásárlási forrásra, a »Gazdák iparosok általános szövet­kezetének* központi gyarmat áru és föizercsarnokára, (Bud.pest, Károly kőrút 3 ) Itt a hazai termelők legjobb hamisítatlan borai első kézből és olcsóbban kaphatók mint bárhol, úgyszintén szilvórium, cognak, likőrök, czukor kávé, tea, rum, fűszerek és csemegék, melyek szintén igen alki lmasak karácsoni ajándékul. A háztartási szükségletek bevásárlásánál a szövetkezet árucsarnokai a legntgyobb előnyöket nyújtják. Mfigát a szövtkezetet is melynek czélja gazdáink és iparosaink hiteligényeit olcsón kielé­gíteni és terményeiket előnyösen értékesíteni, melegen ajánljuk népünk figyelmébe. Ez irányban mindennemű felvilágosítással szívesen szolgál az intézet igazgatósága (Budapest, Károly-körut 3 ). A khiuai és japáni tárgyak és csecsebeosék mint az ízlés, a finomság és ipari tökély netovábbjai ismere­tesek s minden nemzetbeli egyaránt örömét leli benne ha szobáit ilyenekkel feldíszítheti. Azonban ily targyak eddig nálunk vagy csak silány utánzatokban vagy méreg drágán voltak kaphatók. Legújabban azonban Hottelman A. jóhirű fővárosi czég valódi japáni és kbioai árukból állandó rektárakat állított fel a fővárosban v&czi körút 28. és koronaherc.eg-ntcz* 5.) a legnagyobbakat az összmonarchiában, hol e valóban kedves, művészi bec«tt és hasznos tárgyak és apróságok kiállításé valóságos búcsújáró helye az aríaztokraczia és polgári közönségnek egyaránt. Felsorolni is sok volna ama miudenféle szük­ségleti és dísztárgyak özönét; de joggal utalhatunk rá most ksrássonyi ünnepek előtt, hogy mindenki, aki ked­ves és szép karácsonyi emléket akar ismerőseinek venni, azt a Hottelman czég gazdag raktáraiban keresse mi végből a czég készséggel megküldi kivonatos árjegyzékét (Teljes árjegyzéket a sok ezer és folyton váltakozó czik­kekről — mint azokat a japáui és khinai ipar teremti — teljes lehetetlenség). — Felhívjuk egyúttal az olva­sók figyelmét ugyané czég által képviselt Watterbury­órákra, melyek a világ legjobb, legpontosabb, legtartósabb legolcsóbb zsebórái s miut ilyenek a karácsonyi ajándé­kok sorában első helyet érdemelnek. Szőllő termelőinkről és borászainkról sem feledke­zünk meg a karácsonyi ünnepek alkalmából, nékik is ajánlunk alkalmas s a mellett hasznos kriszkindlit, midőn a Frommer testvérek fővárosi czég nagy pinczegazdasági czikkek raktárára figyelmüket felhívjuk. E czég melynek raktára az összes hazai és külföldi pinczegazdasági szere­ket és kellékeket magában foglalja, a Julien-féle bor­derítő pornak pedig egyedüli főraktára Austria Magyar­ország részére, épen most tette át helyiségét a dohány­utczából a Károly-körut 28. sz. alá (Károly laktanya épület) hol az eddiginél nagyobb helyiségek állanak a tetemesen szaporított áruczikkek befogadására. Különó­sen felhívjuk a szőllősgazdák figyelmét a most épen idő­szerű borlefejtő készülékekre, valamint a Frommer testvérek újonnan javított dugaszoló gépére, melylyel a legutóbbi pécsi kiállításon első dijat arany érmet nyertek. Vidéki meg­rendelésekre a czég kiváló figyelmet és súlyt helyez s az érdeklődőknek díjtalanul megküldi gazdagon illustrált árjegyzékét, mely különösen palaczkokb&n éB parafa dugókban gazdag minta gyűjteményt tartalmaz. Uj iparágak meghonosítására vajmi kevés iparosunk­ban van bátorság és kitartás. E kevesek közé tartozik Rumbold B. régi jóhirű huraldikus (muzeum körút 31 sz) aki zászló készítő, díszítő, czim és czimer festő ipartele­pének készítményeit nem rég egy uj iparczikkel, a nálunk még eddig senki által nem gyártott papirmachából készült díszítési tárgyakkal gazdagította. A ozég alig félév előtt kezdte meg a gyártást s czikkei máris kiállják * versenyt a külföldivel és mivel azoknál jóval olcsóbbak oly ked­veltekké és kapósakká lettek, hogy fokozott muukaerővel is alig tudnak a megrendeléseknek eleget tenni. Készül­nek itt díszes fali tányérok mythológiai alakokkal, jeles férfiak és nők féldomboru arczképeivel, paizsok sisakok régi és uj alakú fegyverek már 10—20 krtól fölfelé (melyek igen csinos csoportokká alakithatók) sót egész szoba menyezet és díszítések is. A karácsonyi ünnepek alkal­mából ajándék tárgyakul legmelegebbeu ajánljuk a|Rum­bold c/.ég e kedves speciálitásait, melyekről bárkinek kész­séggel küld részletes árjegyzéket,aki ez iránt hozzáfordul. A művészetek ösazes ágai közt a zene az, mely leginkább hat a lélekre s mely a lehangolt kedélyt fel­vidítani képes. Különösen érezhető a zene jótékony hatása tél idején, mikor a terméazet zoidonaága kedélyünkre ónaulylyal nehazedik. Ilyenkor egy hangazer a családi körben valóságos jótétemény. E szempontból helyén való­nak találjuk olvasóink figyelmét a karácsonyi ünnepeket megelőzőleg Sternberg Ármin jóhirű fővárosi bangsier­gyárosra irányítani, akinek kerepesi út 36 sz. alatti fényes fóraktárábau a jelenleg létező összes zene- és hangszerek­nek oly gazdag ós változatos tárházát szemlélhetjük, a mely hazánkban páratlan a maga nemében. Az össies fa-, réz , fuvó és vonós hangszerek mellett sok válfaja látható itt az ujabban annyira kedvelt mechanikai hang­szereknek, mint: Ariston, Puöoix (érozkottákkal) Mano» pan, Symphonion (önmüiödi), melyek a Sternberg czég apec álitáaai. Kiváló előnyük e hingazereknek, hogy zenei ismeretet nem igényelnek s laikus is könnyen játszhatja vele a legszebb zenedarabokat végtelen számban; a mi fő, e hangszerek aránylag igen olcsók. Valóban szebb és jobb karácsonyi ajándékot Banki sem vehet, miut ha e czég gazdag raktáriból válant e^y szép hiugizert, mi végből a tulajdonos bárkinek megküldi több mint 500 hangszer-ábrát tartalmazó részletes árjegyzékét. Ismeretes dolog, hogy a karácsony után az elrontott gyomor igen gyakori. A nőket és gyermekeket olhalmoz­zák czukrászdából vásárolt édességekkel s ezeo többnyire festett czukorkákból nem is sok kall, hogy a karácsony örömeire jó darabig fájdalommal gondoljuuk vissza. Az idei karácsonyi divat ezen a káros szokáson czélszerü módon akar segíteni, midőn a festett nyalánkságok he.

Next

/
Oldalképek
Tartalom