Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

NYÍBVIDÉ K" 12,779. K . Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási főszolgabirákuak és Nyíregyháza város polgármesterének. Zalavármegye alispánjának 20190/88. számú meg­keresését másolatban alant jegyezve megfelelő eljárás s esetleg jelentéstétel végett megküldöm. Nyíregyházán, 1888. november 14. Zoltán János, aliapán. (Másolat.) 20190/88. Zala vármegye alispánjától. Valamennyi tekintetes törvényhatóságnak. Klepais József 68 éves róm. kath. özv. szijgyártósegéd a budapesti szt. János közkórházban 1888. év márcz. 31-től április 13-ig izomcsuz betegségben ápoltatván, magát keszthelyi szü­letésű és illetőségűnek vallotta. Ezen állítása azonban való­nak nem bizonyult mert Keszthelyen teljesen ismeretlen s neve a kereszteltek anyakönyvében fel nem található. Más adatot pedig, mely illetőségének kinyomozására ve­zethetne, a beteg felvételi jegyzőkönyvbe be nem mondott s igy szükségessé vált nevezettnek újbóli kihallgatása. Ennél fogva hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes törvényhatóságot, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni, feltalálása esetén illetősége viszonyairól pon­tosan'és körülményesen kihallgattatni, nevét minden feleke­zetszületési anyakönyvében 1810—1840. évek között keres­tetni s eredmény esetén az anyakönyvi kivouatot kiál­líttatni s azt, valamint a kihalgatásáról felveendő jegyző­könyvet ide megküldeni, de az eljárás eredménytelensége esetén is erről engem értesíteni szíveskedjék. Zala-Eger­szeg, 1888. évi október hó 7 én. Csertán Károly, s. k. alispán. 1 o q i A TT 1 ' '—1 g Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének. Zemplénvármegye alispánjának 14902., 14602., 15204/88. számú átiratait megfelelő eljárás végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. november 15-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Zemplénvármegye alispánjától. 14902. szám. Tekintetes ur! Tudomás végett értesítem a tekiu­tetes urat, miszerint a tokaji járási szolgabíró jelentése szerint Tokaj községben egy tehén tüdővészben, egy pe­dig lépfenében elhullott; ugyancsak gróf DessewíTy Miklós birtokosnak t.-löki tanyájáról a tokaji vásárra hajtott egy tehene f. hó 17—18-ika közötti éjjelen Tokajban útközben lépfenében elhullott. A szükséges óvintézkedé­sek megtétettek. S-A.-Ujhely, 1888. szeptember 26. Ma tolai Etele alispán. — 14602 sz. Tekintetes ur! Tudo­más vétel végett értesítem a tekintetes urat, miszerint megyénk sztropkói járásának Hotta községében egy drb ökörtinó lépfenében elhullott. A szükséges óvintézkedé­sek megtétettek. S.-A.-Ujhely, 1888. szeptember 26. Matolai Etele, alispán. — 15204. Tek. ur! Tudomás vétel végett értesítem a tekintetes urat, hogy megyénk varannói járásának Agyagos községében Glück Jakab és Orbán András ottani birtokosok lóállományában előfordult ta­konykór miatt itteni 11697. sz. a. elrendelt zár, miután a vármegyei állatorvos által megvizsgált lóállományban a fertőzésnek még csak gyanúja sem tapasztaltatott, ezen­nel feloldatik. S.-A.-Ujhely 1888. október 4. Matolai Etele, alispáu. 13,208. K. 1888. Szabolcsvár megye alispánjától. Valainenyi főszolgabírónak s Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminisztériumnak 67288/VII számú leiratát másolatban alantjegyezve megfelelő eljárás s 30 nap alatti jelentós tétel végett kiküldőm. Nyíregyházán, 1888. évi november 16-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) A m. kir. belügyminiszter 67288/VII. szám. Szabolcsvánnegye közönségének Nyíregyházán. A lembergi cs. kir. helytartóság Pierz Plazy bieczi lakos nejének szül. Kijonka Kunigundának kínyomoztatása, esetleg elhalálozásának megállapittatása végett keresett meg. Nevezett nő férjét, ki akkor Kolylanka községben lakott már 30 előtt elhagyta és állítólag Magyarországba jött, a legutolsó években pedig Mada községben tartózko­dott volna. Felhívom a vármegye közönségét, hogy ne­vezett egyén után nyomozásokat eszközöltetvén, az ered­ményről ide jelentőst tegyen. Budapesten, 1888-ik évi október hó 15-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 12,959. K. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. Az országos törvénytár szerkesztőségének 747/88. számú megkeresését másolatban alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. november 16. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Az országos törvénytár szerkesztőségétől 747/88. sz. Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. A nagymólt. m. kir. belügyminisztériumnak f. évi augusz­tus hó 12-én 53888/11. sz. alatt kelt körrendelete kap­csában kiadott „tüzrendészeti kormányrendelet" több törvényhatóság által szerkesztőségünknél (ós részben a „posti könyvnyomda-részvénytársulat"-nál is) sürgősen kerestetvén: sietünk a tek. czimnek becses tudomására juttatni, hogy felsőbb jóváhagyással emiitett kormány­rendeletet újra előállítottuk, és abból immár kellő meuy­nyiségü készlettel is rendelkezünk. Méltóztassék ezen körülményt szívesen tudomásul véve, a bölcs vezetése alatti törvényhatóság területén mutatkozó összes szük­ségletet szerkesztőségünkkel mielőbb közölni, hogy az ekként megrendelt mennyiséget posta fordultával bér­mentve késedelein nélkül megküldhessük. Végül tiszte­lettel megjegyezzük, hogy a szóban levő tüzrendészeti kormányrendelet egy példányának ára tíz krajczárban lett mérsékelten megállapítva, hogy azt a községek is kellő mennyiségben könnyen beszerezhessék. Budapesten, 1888. október 17-én. Pettkó, szerkesztő, s. k. 12,662. K. 1888. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. A m. kir. belügy miniszternek 54317/88. szám alatt kelt rendeletét másolatban alautjegyezve alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. november 16. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 54317/VII. szám. Körrendelet. Arról értesültem, hogy a „Janit" és „Halaxy­lén" nevü robbbantó szerek elárusitásánál az által, hogy ezen robbantó szerek az elárusítók által mint kincstári robbantó puskapor árusittatik, a puskapor egyedáruság kárára visszaélések követtettek el. A fogyasztók tévútra vezetése az által történik, hogy a fent emiitett kétfajta robbantó szer különféle nagyságú szitákkal átszitáltatuak az átszitált robbantó szerek összekevertetnek, és ez által többféle robbantó szerek állíttatnak elő, melyek ily módon mint robbautó puskapor vagy sokszor mint közönséges puskapor árusíttatnak. Minthogy a puskapor-árusok ezen eljárása a puskapor egyedáruság határozmáuyaiba ütközik, felhívom a törvényhatóságot, miszerint arra, hogy a robbantó szerek elárusitása által a robbantó szerek valódi elnevezések alatt, nem pedig mint „robbantó puskapor" vagy épen mint közönséges „puskapor" árusittassék vagy forgalomba hozassék. Végűi értesítem a törvényhatóságot, miszerint a robbantó szerek bárminemű megváltoztatása az ezen robbantó szerek gyártására és forgalomba hozá­sára vonatkozó rendeletek értelmében tiltva van, ós hogy ezen robbantó szerek csak oly állapotban ós alakban hozhatók forgalomba a mint azok a gyárokban előállít­tatnak és szállíttatnak. Budapesten, 1888. október 5-én. A miniszter helyett: Beniczky, államtitkár. 12,719. K. „ , , , Szabolcsvarmegye ahspanjatoL. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva 10070. számú reudeletemre a debre­czeni in. kir. pénzügyigazgatásig 43747/X. számú átira­tának másolatát körözés végett közlöm. Nyiregyházáu, 1888. évi november 16-áu. Zoltán János, alispán. (Másolat ) M. kir. pánzügyígazgatöság 43747/X. 1838. szám. Tekintetes alispini hivatalnak Nyíregyházán. Kap­csában a f évi augusztus hó 12-éu 40870. sz. itteni átiratnak tisztelettel értesítem, miszerint az ujjonnan rendszeresített pénzügyőri biztosi állomás és pénzügyőri szakasz megfelelő helyiség hiányában nem Karász, ha­nem Thass községben állíttatott fel és hogy Polgár köz­ség pusztákkal együtt nem a csegei, hauera a b.-szent­mihályi szakasz kerületéhez tartozik. Debreczen, 1888. szeptember 15-ón. Darvas. Szabolcsvármegye alispánjától. 12,918. K. 1888. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az országos kir. statisztikai hivatal 9053. számú átiratának másolatát, közhírré tétel végett azon megjegy­zéssel közlöm, hogy a „közgazdasági statisztikai évkönyv" előfizetési ára 3 frt, azok részére pedig, kik ez évkönyv­nek 1887 ős 1888-ikén folyamira őhajtanak előfizetni 5 frt. A pénz hivatalomhoz küldendő. Nyiregyházáu 1888. évi november 17-ón. Zoltán János alispán. (Másolat.) Országos m. kir. statisztikai hivatal. 9053/1888. szám. Szabolcsvármegye tekintetes közön­ségének Nyíregyházán. Van szerencsém a magyar tudomáuyos akadémia nemzetgazdasági ós statisztikai bizottságával történt megegyezés után szerkesztett „Közgazdasági és statisztikai Évkönyv"-re kibocsátott előfizetési felhívást ezennel megküldeni s czim becses figyelmébe ajánlani. Az ily kézikönyv szükségét élénken érzi mind az a ki esak közgazdasági kérdések iránt érdeklődik. S ki ne érdeklődnék mai napság, midőn nem­zeti létünk küzdelmeiben épen a közgazdasági kérdések játszák a főszerepet. A „Közgazdasági és statisztikai Évkönyv" a mellett hogy tanulságos olvasmány, valódi forrásműnek tekinthető. Adatai mind az eredeti közvet­len forrásból merittettek s részben oly külföldi forrá­sokból, melyek a hazai közönségre nézve hozzáférhetle­nek. Azt hiszem, a közérdeknek teszek szolgálatot midőn a jelen munkára felhívom, a hazánk közéletében fontosabb tényezőket szereplő körök figyelmét. Budapest 1888. okt. 16 án. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal főnöke Kelety, min. tanácsot. "ff­^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási főszolgabirákuak ós Nyíregyháza várói polgármesterének. Zolyomvármegye alispánjának 8452 sz. megkeresé­sét másolatbau megfelelő eljlrás és jelentéstétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. november 17. Zoltán János alispán. (Másolat,.) Zólyommegye alispánjától 8452/88. sz. Valamenyi tekintetes törvényhatóságnak. Újvidéken tör­vénytelen ágyból született Déri helyesen Fodor Paula állítólag férjezett Hlavács Sámuelné két kiskorú gyer­meke Gusztáv és Miria visszahagyásával Zólyom városá­ból ismeretlen helyre távozott. Illetősége utáni nyomo­zások folyamán oly körülmények derittettek fel, a melyek alapos hitet keltenek arra nézve, hogy nevezett nő Hla­vács Sámuellel csak vad házasságban ólt és fentnevezett gyermekei törvénytelen születésűek, daczára annak, hogy a születési auyakönyvekben mint törvényes születésüek vannak bejegyezve. Az illetőség eldöntése ugy szintén az anyakönyvi bejegyzés kijavítása czéljából szükséges tehát fentnevezett, a ki ez ügybeu egyedül képes helyes felvilágosítást adui kihallgatása, minélfogva tisztelettel megkeresem a czimet, hogy ismeretlen tartózkodású fent­nevezett nő személyt hatósága területén kinyomoztatni, feltalálása esetében őt, a felsorolt körülményekre való figyelmeztetés mellett Hlavács Sámuellel feuálló viszo­nyára esetleg egybekelésének helyére és idejére, úgy­szintén saját szüleinek illetőségi körülményére nézve tüzetesen kihalgattatni, ós az eredményről mielőbb érte­síteni szíveskedjék. Beszterczebányán 1888. óv október hó 14-én alispán helyett: Huszágh István, főjegyző. - ' 18 8g ' ' ' Szabolcsvármegye alispánjától A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. A földmivelés ipar ós kereskedelemügyi m. kir. minister 53653 számú rendeléténél fogva jövőbeni mihez­tartás végett értesítem a tekintetes urakat, hogy a gazdátlan jószágok csak is azonnali készpénz fizetés mellett árverezhetők el. Nyíregyházán 1888. november 17-én. Zoltán János alispán. Tűzoltóság a községekben. Hosszú idő és sok tűzvész által okozott nagy szerencsétlenségnek a bekövetkezése kellett hozzá, mig végre a kormány, megsokalva a tűz által oko zott sok pusztulást s azon rendezetlen és fejletlen állapotokat, melyek főleg kisebb községekben tűz­esetek alkalmával előállani szoktak: kibocsátotta azt az ismeretes kormányrendeletet, melylyei a tűzoltóságok létesítése minden községre nézve köte­lezően kimondatik. Az az erélyes hang, melylyel a rendeletben körülirt szervezkedések létesítése elutasithatlan kivánalomkép haugsulyoztatik a kormány részéről, s azok az első lépések, melyeket a törvényhatóságok s közöttük Szabolcsvármegye is a rendelet felhívá­sára már megtettek, remélnünk engedi, hogy úgy a kormány, mint a törvényhatóságok részéről meg lesz a szükséges ellenőrzés a tervbe vett intézke­dések végrehajtásánál, s nem fogják engedni, hogy egy közhasznú intézmény, mint amilyen a tűzoltó­ság intézménye, egyik-másik községi elöljáróság indolencziája miatt ne létesülhessen, hogy az erre vonatkozó rendeletek, határozatok a községekben egyszerűen ad akta tétessenek. Mert előző példák történetéből merítve tanul­ságot, egészen rászoktunk már, hogy bizonyos tar­tózkodással örüljünk egy-egy okos és közjóra szol­gáló eszme fölmerültén, még akkor is, ha ez a terv egy kormányrendeletbeu vettetik föl, mint olyan, melynek létesítését, végrehajtását állami hatósága­ink legelsője követeli. Annyi törvény és törvényes formák között kibocsátott kormányrendelet maradt már nálunk papiroson, hogy bizony mint túlságos naiv embert mosolyogjuk meg azt az ábrándozót, aki egy-egy ilyen ujabb rendelkezésben az elérni kí­vánt czélt már megvalósulva, vagy a létesíteni óhajtott intézményt már biztosítva látja. És nagyon jellemző közállapotainkra és demonstrálja az álta­lánosan elterjedt törvény iránti tiszteletlenséget, hogy minden jó törekvés a legtöbbször közigazgatási hatóságaink legalsó fórumain szenved hajótörést. Pedig a tűzoltói intézmény egy államban na­gyon fontos szerepre van hivatva, s aunak létesí­tése és fejlesztése az állampolgárok legsajátabb érdekét képezi, mert a tűz pusztító hatalma ellen vajmi csekély vigasztalás az a kárpótlás, melyet a biztosító társulatok, legtöbbször hosszú alkuvás után, ^nyújtanak. A tűzoltói intézmény népszerűsítése, és min­den, — a bizonyos igénytelenebb formák között — még a legapróbb községekben való meghonosítása annál égetőbb szükség, minél kevésbbé lehet a szegényebb falusi népet arra kényszeríteni, hogy épületeit a tűzbiztosság szigorú követelményei sze­rint építse. Bizonyos általános feltételeket meg lehet állapítani a tűzbiztosság érdekében az építkezések­nél, de e feltételek a tűzoltói intézmény rendsze­resítése nélkül vajmi keveset használnak, mert a fődolog mégis az, hogy tűz esetén ennek pusztítá­sai lehetőleg alászállittassanak. A rendkívül gyakori tűzkárok okai a tűzoltói intézmény hiányosságában, jobban mondva teljes hiányában keresendők. Kormány és hatóságok nagy mulasztásokat követtek el az által, hogy ily irány­ban idáig semmi tevékenységet nem fejtettek ki. Különösen nagy figyelem lenne fordítandó tűz­biztonsági szempontból az építkezésekre, a kémé­nyek elhelyezésére és ügyelni kellene arra, hogy aratás után a gabona a községek szalmafödeles házai között ne hordassék össze. Hát még mily hiányosság van a tűzoltó készletekben, fecsken­dőkben, s ez eszközöket kezelő egyénekben. Ha az ember p. o. vármegyénk egyes közsé­gein áthalad s látja a szalmafödeles házak tetején

Next

/
Oldalképek
Tartalom