Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-28 / 44. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1888. 44-ik sxámáhox. vagyunk győződve, hogy e kérdést ujabban mérlegelvén elfogad andják a javaslat idevágó részének olyatén módosítását, hogy városok és községek, továbbá magán regáletulajdonosok azon épületei, melyek a legutóbbi 10 éven belől italmérési czélokra szolgáltak, az állam által birói uton szükségkép kiaajátitaudók. Az eként körülirt épületek italmérési czélokra 10 éves tapasztalat szeriut alkalmasak lévén - az állam érdeke sem szenvedhet csorbát, magánosok tulajdonát képező s italmérési czélokra esetleg alkalmatlan épületek megváltása által. További kérésüuk még az is, hogy mellőztessék a két javaslat egyikének azon intézkedése, mely szerint az italmérési adóra sem községi adó, sem más pótlék ki nem vethető, egyrészt azért, mert ezen a községek sérelmére kimondatni szándékolt elv a községi törvénynyel ellenkezik, másrészt, mert nem foroghat fenn számbavehető indok, mely a kivételt az italmérési adóra nézve jogosulttá tenné. S ha megvalósulna — a miben most már kétkednünk se lehet — Tisza Kálmán őnagyméltósága miut pénzügyminiszternek azon kijelentése, hogy az italraérési jog jövedelmében a törvényhatósági joggal felruházott városok is részesülni fognak, ugy kérjük e kedvezményt a rendezett tanácsú városokra is kiterjeszteni, mert ezek s a törvényhatósági joggal felruházott városok, mint regáletulajdonosok között semmi külömbség nincs, de nincs közöttük külömbség más tekintetben sem, mert feladatuk, hivatásuk, rendeltetésük, ugy a közigazgatás, mint a közművelődés terén teljesen egyenlők, sőt a rendezett tanácsú városok még több figyelmet érdemelnek az állam részéről azért, mert saját önkormáuy. zatuk terhein felül még más, a felettes törvényhatóságok érdekében tett közszolgáltatásokra, péld. pótadók, közmunka stb. fizetésére is kötelezvék, raig a törvényhatóság' joggal felruházott városok, eltekintve attól, hogy az élükön álló főispán fizetését az állam fedezi, csak a saját érdekükben s a saj it javukra teljesítenek minden közszolgáltatást. Végül még a javasolt kártalanítási eljárásra vonatkozólag legyen szabad óhajtásainkat előadnunk. Nem szenved kétséget, hogy a regále megváltás kérdése számtalan magán érdeket érint, melyek elbírálása helyesen esak a mindnyájunk felett álló független bíróságokra lenne bizható. S ha már az eljárás gyorsabb menete volna veszélyeztetve az által, hogy a felmerülő vitás kérdések eldöntése az alsóbb fokozatokon is a bíróságokra bízatnék: az okvetlenül szükségesnek es elodázhatlannak mutatkozik, hogy a végső döntés joga a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság hatáskörébe utaltassák. Létszám szaporításra e közmegelégedésre működő szakbiróságnál külömben is égető szükség vau, s igy az indokolás azon érve, hogy a kinevezendő bírák a megváltási eljárás befejeztével feleslegesekké válnának, nyomatékosnak nem tekinthető, s még kevésbbé alkalmas a megnyugvás érzetét felkölteni szemben azou a modern bíráskodási elv követelményeivel támogatott aggodalommal, hogy az állam képviselőjét ily fontos anyagi kérdések eldöutésénél, melyeknél az állam, mint megváltó fél van érdekelve, ne illesse a döntő szó. Nem a bizalmatlanság kelti bennünk ez aggodalmat, mert előadott óhajuuk nyilvánításával egyedül a jogtudomány által általánosan elismert biráskodási elvnek akarunk hódolni. Észrevételünk van még a javaslat azon részére is, mely a közigazgatási bizottság elé tartozó teendőket ennek egy albizottságára bizza, anélkül azonban, hogy a választható tagok minősítését közelebbről meghatározná. E minősítést abban véljük megállapitandónak, hogy az albizottság tagjaiul csak a közigazgatási bizottság választott tagjai s a hivataluknál fogva ott helyt foglaló megyei tisztviselők legyenek megválaszthatók. Az állam érdeke és befolyása azzal, hogy e bizottság előadója külömben is az adófelügyelő, elegendőleg van megóva, s ezért helyesebb, ha az albizottság tagjává állami tisztviselő nem lesz beválasztható. neki egész tőle telheiő eleganciával s tante pr.-de kezet csókolt. Ciak mikorra már a csók-aktus megtörtént, hallá a legátus, hogy az illető lulajdonképen a szakácsnő volna. No, gondolá az ujoncz legátus, egy bak már meg van lőve. Hanem hát menjünk beljebb. Epen az előszoba ajtaján vala legátusunk belépendő, mikorra a tiszteletes ur is az ajtóhoz ért, kifelé jőve a szobából, s mivelhogy egyszerre fogták mind a két kilincset, egyik sem gyanitá a másikat, ergó a legátus egész talpával rátaposott a tiszteletes ur tyúkszemére, mely pedig már, miként a hosszas szárazság ellen pauaszkodó presbitereknek épen az nap mondá, anélkül is szinte egy hét óta rendkívüli esőzést jósol fájdalmas nyilalásával. Időjóslatai elannyira csalhatatlanok, hogy a kurátor, Vöcsök Pál, már a hatodik éve nem vrsz kalendáriumot, esak a tiszteletestől kérdi reggelenként a templomajtóban, hogy mit mond a tyúkszem, lehet-e ma gyűjteni vagy kapálni, mert — úgymond Vöcsök uram — nem akarok hízelegni, do szó ami szó, többet ér a tiszteletes uram lábujja valamennyi béka brekegésnél. Bizony többet — tódítja az egyházfi — még az én édes anyám fülénél is. Csak hallják kigyelmetek, meg édes tiszteletes uram, termett a mult esztendőben abban a kis zsellérföldccskében nyolcz kereszt kétszer* sem, de olyan, bogy a galamb nem h>rdhitott volna össze különbet, váltig igyekeztem volna nyomtattatásaval, de édes anyánknak mindig a füle viszketett, azt mondta, fiam, kenyér nélkül maradsz, ne fogj a nyomtátáshoz, mert pocsékba megy az a kis szegénységed, majd meg látod, eső lesz, de nagy. Egyszer megszűnt a viszketes, behánytuk mind a nyolcz keresztet a szérűre, mert edes anyám biztatott, s uram fis, még a harmad napos eső is ott verte, hogy az ördög bujt volna az édes anyám fülébe! Tiszteletes ur az egyhizfit az V-ik parancsolatra figyelmeztető, a jelenvoltak javsió fejbólintása kiséreteben. De hogy ezen kis epizód után beszédem fonalát ujolag felvegyem, a tiszteletes ur, mikor a legátus tyukezemére hágott, valami nagyot sziszeut a fájdalom* , hanem azért egy alázatos >pardon« ra ő is pardont adott a peches legátusnak, ki miután magát bemutatá, beveíette őt a szobában foglalatoskodó nejehez. Összefoglalva kérelmeinket, első sorban a regále megváltásnak a városi és községi tulajdont képező italmérési jogra ki uem terjesztéseért, s ha ez kivihető nem volna, az italmérési jövedékről s az annak folytán nyújtandó kártalanításáról szóló két törvényjavaslatnak az előadottak szerint leendő módosításáért esedezűuk, kérjük: 1-ször: hogy az 1886., 1887. és 1888-ik évi regále jövedelme szolgáljon a megváltás alapjául; 2-szor: hogy kezelési kö'.tségkép legfeljebb 10°/o vonassák le, s a kárpótláskép nyerendő kötvények 5% os jövedelme teljesen adómentes legyen; 3-szor: a 10 év óta regále czélokra használt épületek kötelezőleg kisajáiittassanak ; 4-szer: az italmérési adónak községi pótadóval való megterhelése meg ue tiltassák: 5 ször: a törvényhatósági joggal felruházott városoknak az italmérési jog jövedelmében leendó részesítésére nézve kilátásba belyezétt kedvezmény a rendezett tanácsú városokra is kiterjesztessék; 6-szor: s végül, hogy a közigazgatási bizottságok által a kártalanítási eljárás eszközlésére kiküldendó albizottságba csak törvényhatósági tisztviselők, s a bizottság választott tagjai legyenek beválaszthatók, s a kártalanítás feletti végső döntés joga a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság hatáskörébe utaltasssék. Kelt Nyíregyházán, 1888-ik évi októberhó 19-dikén tartott képviselő testületi ülésünkből. A mélyen tisztelt képviselőháznak alázatos szolgái: Krasznay Gábor, polgármester. Májerszky Béla, főjegyző. ÚJDONSÁGOK. Dalegyletünk Debreczenben. A debreczeni dalárda a mult vasárnap és hétfőn ünnepelte meg fennállásának 25 éves jubileumát, s meghlváu ez ünnepélyes alkalomra az ország többi dalegyleteit is, a nyíregyházai dalegylet, mint közvetlen szomszédja a debreczeninek, testületileg jelout meg az ünnepélyen. A dalegylet Bogár L'ijos ur vezetése alatt ment Debreczeube szombaton, az esti vonattal. A debreczeni pályaháznál szíves fogadtatás várta a vendégeket, kiket barátságos magán házaknál szállásoltak el. A lefolyt ünnepiességekbeu dalárdánk mindenütt részt vett. A vasárnap délelőtt megtartott dlszközgyüléseu teljes számmal jelentek meg dalegyletüuk tagjai, s a sorrendre került üdvözlések soráu Bogár Lajos ur a nyíregyházai dalegylet nevében beszédet tartott, a következő szép szavakkal köszöntve fól a jubiláló dalárdát: Odabenn a legátus ujolag kérte az >engedelmet« a még mindig sántikáló tiszteletestől, de az nyomatékkal mondá, hogy engedelmet ad biz öcsém a macska, talán csak nem szándékszik még egyszer a tyúkszememre lépni ? Azután beszélgettek egyről-másról, politikáról, tudományos dolgokról, — mert a tiszteletes ur igy szokta legátusait kipróbálni, s ekkor dül el, hogy az illető diák ünoepek alatt szivart szí e, vagy csak dohányzik — da a legátus ur, mivelhogy eddigi tanulói éveit többnyire flólázással, pipázással, meg regényolvasással töltötte, nem nagyon konyított az effelekhez, logikája sántított, nézetei hamisak voltak. Azt állította, hogy Mohamed koporsója miuden támasz nélkül a levegőben fekszik mozdulatlanul. Azt, hogy az ember házas életet él. tudta; de hogy a k»nder is azt éljen, seb >gy sem tudta felfogni. Olvasta Vörösmarty >Zilán fu'ásác ban, hogy Árpád egy hilom tetejíröl távcsövön nézte az öldöklő alpári viadalt. C-odílta azt, hogy Ulísses görögjei, mikor a fa-lóbin a trójaiak által vinni érezék magokat, nem fakadtak huigos kic.ajra. A yeddói ezer mázsás harangra hat szem közt azon tdl naiv megjegyzést tette, hogy már az ciak bika volna, a melyik azt kolomp helyett elbírná. Ily formán folyt a diikur.-us vaciora idejéig. Vac<ora alatt neui történt egyébb külö iös, mint hogy az asztal kendőt szórakozottságból zsebre vágta, hinem vacsora után mindjárt sennamanna levélre gyújtott rá, mit a tiszteletesné az elótt kevéssel hozatott a piiikából beteg szolgálójának. Mg a tiszteletes kün jirt, a legitus ráakadt raUh)l a dohányos asztalkán, kibontva, s mikorra forrázatot akartak beiőle készíteni, már akkor a legátus ujy-incsik szítta, de nem jól égett, és nehéz, kellemetlen szaga rögtön elárulá a belépik elótt, hogy a diák orvosságot pipizik. Az ünnepeket eltulta aztán h)gyan-u;y; első napin a »Miatyánkc-ot hagyta el, a másodikon az áldást, a prédikációt is erősen nngtérdelte ujy, higy a tiszteletes ur minden jőszífüsége mellett sem ad íatott mkí végzett tisztéről kielégítő bizonyítványt. O maga is átlatta, hogy ezen pályára nézve rossz csillag alatt született, az iskolát ott higyva, hiza ment az ap&i házhiz verebeket lődözni. Utóbb két hordó borért és ejv mázsa juhhusért bíró lett falujában. Kálmus. 5W A t. községi és körjegyző urakat tisztelettel fölkérjük, hogy a lapunkért járó előfizetési pénzeket s e tekintetben fennálló hátrányaikat alulírott kiadó hivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek, megkímélendő ez által magukat és bennünket attól, hogy a pénzek behajtását az alispáni hivatal szives közreműködésével legyünk kénytelenek eszközölni. Többi előfizetőinket és hátrányosainkat is tisztelettel kérjük előfizetésük megújítására, illetőleg a hátralékos előfizetési dijak szives beküldésére. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadó hivatala. „A testületileg megjelent nyíregyházai dalegylet nevében üdvözlöm Önöket! Eljöttüuk Önökhöz, kicsiuyek a nagyhoz, gyengék az erőshöz, névtelenek a hírnevesekhez, hogy Önöket, kik a magyar dalinüvészetet 25 évi kitartó buzgalommal művelték, üdvözöljük; hogy Önöktől a kitartást s a dal iránti szeretetet megtanuljuk. Az Úristen Önöket, kik legközelebb Tátra bérczeiu hangoztatták a szép, összhangzatos magyar dalt, sokáig éltesse " Bogár Lajos ur beszédét az összes jelenvoltak nagy éljenzéssel fogadták. Vasárnap este dlsz-hangverseny volt a színházban. A hangversenyben a nyíregyházai dalárda is részt vett, s föllépésével nemcsak a megjelent közöuség, de az ünnepélyen részt vett zene-irók teljes elismerését is kiérdemelte. Együtt énekelt dalegyletüuk a megjelent összes dalárdákkal, s ezenkívül folytonos éljenzés és tetszés nyilvánítások között maga a nyíregyházai dalárda elénekelte közkívánatra a ,,Riadó" czimű hazafias dalt, a Jóna Géza karuagy által feltett „Gyöngéd volt az én szerelmem" kezdetű népdal egyveleget, s & „Győzelmi dal" cziraü indulót, folyton nieg-megujuló viharos tetszésnyilvánítások között. Hogy dalárdánk mily nagy sikert ért el Debreczenben, legjobban jellemzi az, ho^y Zolcsák János uugvári őrkauonok, s a híres ungvári dalárdának 20 ev óta elnöke, mindjárt az első szám után, melyet a nyíregyházai dalegylet 24 tagja énekelt el. odament Bogár Lajos Úrhoz, s kijelentette, hogy a dalárda minden egyes tagját szeretné külön megcsókolni, „de míutliogy ezt— úgymond — nem tehetem, téged csókollak meg, mindnyájatok helyett.* Hasonlókép Szeutirmay Elemér, a hírneves zeueszerző is teljes elismerését fejezte ki a nyíregyházai dalárda iránt, s megígérte, hogy összes zeneszerzeinényei partitúráját elküldi a dalegyletuek, minthogy azok — úgymond — jobb kezekben nem lehetnek. Körülbelől ennyi az, mit a nyíregyházai dalegylet debreczeui szerepléséről elmondhatunk. Meg kell még azonban emlékeznünk arról az általános elismerésről is, melynek dalegyletüuk karnagya, Jóna Géza úr, részese volt. Különösen Szentirmay Elemér fejezte ki irányában, mint karvezető iránt legteljesebb elismerését. Sajuos, hogy mikor dalegyletüuk e dicsőséget szerzett szerepléséről megemlékezünk, az érem másik oldalaként eszünkbe jut az a megmagyarázhatlau részvétlenség és közönyösség, melylyel a dalegylet iránt Nyíregyháza város közönsége viseltetik. Ez a közönyösség megbénítja a dalárdát előrehaladásában, inert elveszi kedvét a közreműködésre azoknak, kik miuden mellékérdek nélkül állottak össze, hogy kultiválják a dalművészetet, s mint testület egy hatalmas tényezőjét képezzék Nyíregyháza város társas-életének. Reméljük, hogy ama sikerek után, melyeket dalegyletüuk Debreczenben, a többi országos hírű dalárdák mellett is magának kivívott, a mi közönségünk is egy kissé több melegséggel fogja fölkarolni a dalegyletet. — A törvénykezési palota építéséhez a kora tavaszszal hozzáfog az igazságügyi kormány. Fabiuyi Teofil igazságügymiuiszter maga személyeseu biztosította erről a mult napokban Budapesten járt Májerszky Béla főjegyzőt. Az építés megkezdését külömben maga az igazságügyminiszter sürgeti, s a város által, a törvénykezési palota helyéül szolgáló telkeknek az államkincstár nevére való átírása is folyamatban vau. Az emelendő palota terveit a legközelebb mult napokban küldte le az igazságügymiuiszter Megyery Géza törvényszéki elnök ürhoz, hogy azokra, a beosztás tekintetében észrevételeit megtehesse. A tervrajz szerint a hosszü homlokzatával a nagyorosi utczára néző törvényszéki palota egy emeletes épület lesz, 28 ablakkal s a homlokzat közepén kis kiugrással és kiemelkedéssel. Az épületen két bejárás lesz. Az egyik — kocsik részére — a Bodó féle ház mellett, a másik az épület sétatéri kiugrásánál a sarkon a lépcsőházhoz. A földszinten a kir. járásbíróság s a törvényszék telekkönyvi hivatala lesz elhelyezve, az emeleten pedig a törvényszéki elnök, birák és vizsgálóbirák. jegyzők, irodák s a kir ügyészség helyiségei lesznek. A ungy tárgyalási terem az épület egy beugró szárnyán, az udvar belső részéu lesz elhelyezve. A fogház épület, a bujdosi oldalra eső frontján két emeletes lesz, mig egy benyúló szárny a belső udvaron három emeletes, s úgy ez épület, mint a törvényszéki palota is nagy kényelemmel lesz berendezve. A fogház a tervezet szerint 245 rab befogadására lesz alkalmas. A tervezetre Megyery Géza törvényszéki elnök ur észrevételeit már megtette, s ezek némely kisebb módosításokat tesznek szükségessé. Szépészeti szempontból, amennyiben t. i. a tervrajz után ítéletet mondani lehetséges, talán kifogás lenne tehető az ellen, hogy az épület magassága nincs arányban hosszú frontjával, ugy hogy a tervezet bizonyos "kaszárnyaszerű benyomást tesz a szemlélőre. Változást jelent külömben az uj tervezeten az, hogy azt a tervet, mely szeriut a sétatéri kiugrásnál a Bujtos felé utcza lett volna nyitandó, — bizonyosan gazdasági szempontból sj térnyerés kedvéért elejtették. A fogház melegvíz fűtésre lesz berendezve, s Megyery Géza elnök űr szeretné, ha — ugy mint azt Debreczenben igeu kis költséggel keresztülvive látta — vízvezetéki készülék is rendeztetuék be. — A regále-megváltásáról szóló törvényjavaslattal szemben követinda eljárás megillapitására a vármegye közönség i, Mezősy Liszló felszólalási folytán küldöttséget menesztett. E külditts»g 30-dikáu d. e. 10 órakor Zoltán János alispin elnöklete alatt, az alispáni hivatal helyiségébin ülést tart. — A tüzreidészet országos rendezése tárgyában kibocsátott belügyminiszteri rendelet alapján kidolgozandó megyei szabály-rend detí javislat elkészítőiével, a váraiemigye közönsége által migbizott küldöttség e hó 31-én ülést tart. — Nyiregyhiza város feliratát, melyet a re<ále megviltásról szóló törvényj ivaslat ué nely rand-dkezéiei ellen a képviselőházhoz intéz, dr. Meskó Lisilí és So mogyi Gyula urak viszik föl Bidipeitre, s személyesen fogjík azt az illető ;n)k átidii, többek közöt", a képviselőház 21-es bizottsága m nden egyei Ugjtnik is. E bizottság tudvalevőleg most tárgyalj* a javaslatot. A feliratot az e hó 19 dikén tartott képviseleti gyűlés által megbi-