Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-28 / 44. szám

IX. évfolyam. 44. szrlm. Nyíregyháza, 1888. október 28. VEGYES TARTALMÚ IIETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. •W Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kyénz évre 4 frt. Félévre 2 > N flgycriévre 1 > A községi jugyző és tanit-ó uraknak egesz évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, meyrendelések s a lap , .. , .. • , , , r szerkesztő cziine alatt keretnek bekUldetiu szétküldése tárgyában leendő fölszélamlások D . .. , , . , , , Bermentetlen levelek csak ismert kezektől tojóba Elolt kiadótulajdonos könyvnyoui( gHUtUtllilK Cl. dájához (nagy-debreczeni-utcza 1051. számli . , 'I A kéziratok csak világos kívánatra a az illető intézendők. költségére küldetnek vissza. Hinleiési dijak : Minden négyszer ha-iábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyea liír.lrtos után 30 kr fizettetik. A nyílttéri köslemények dija aoronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részérő a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Ilaaíöusteiii és Voj,'ler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fövárosaitiau is. Doru & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények. 12,595. K. „ , , 1888 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Zemplén vármegye alispánjának 14 964. számú átiratát tudoinásvétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1888. október 17. Zoltáu János, alispáu. (MásolatJ Zempléuvármegye alispjától 14954. sz. Tekintetes alispán Ur! Tudomásvétel végett értesítem tekintetes alispáu urat, miszerint a sztropkói járási szolgabíró jelentése szerint, Sáros-Bukócz községben f. évi szeptember hó 17 én egy drb 2'/j éves ökörtiuó lépfenében elhullott, a szükséges óvintézkedések inegtétettek. Kelt Sítor-Alja-Ujhelytt, 1888. évi szeptember hó 29-éu Matolay Etel, alispán. r2632._K._ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak és Nyíregyháza varos polgármesterének. Soprouvármegye alispáujinak 14328/a. III. 1888. számú átiratát megfelelő eljárás, esetleg 30 nap alatti jeleutés tétel végett másolatba alantjegyezve közlöm. Nyiivgyházáu 1888. évi okt. 17-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Sopron vármegye alispánjától. 13328/a. 111 1888. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A budapesti szeut-Rókus korházban ápolt állítólag 70 év, Itubeuszka Teréz foglalkozás nélküli hajadon, magát Német-Lövő községbeii születésü és illetőségűnek monda, azonbau ápoltuak ezeu bemondása az ez ideig teljesített puhatolások szerint valótlannak bizouyult; minthogy pedig ápolt eddi"i tartózkodási helyéről Budapestről ismeretlen helyro eltávozott, kihallgatása pedig illetőségének megállapíthatja czéljából szükséges lévéu, hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes társhatóságot, miszerint ápoltat hatósága területén nyomoztatni, feltalálás esetén, származása, illetőségi viszonyai, különösen pedig születést helye és idejére tüzetesen és körülményesen kihallgattatni s az eredinéuyi'ől engem értesiteui szíveskedjék. Sopron, 1888. évi október 8-áu. Alispáu helyett: Dr. Badits Zoltán, főjegyző. 12,340. K. 1888 Szabolcsvármegye alispánjától. 12672^K. 1888. , , . A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Sopronvármegye alispáujáuak 13,058/a. III. 1888. számú átiratát másolatban alantjegyezve, megfelelő eleijárás, eredmény esetén 30 nap alatti jeleutés tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. évi okt. 17-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Sopron vármegye alispánjától. 13058/a. III 88 szám Valamennyi törvényhatóságnak. A Sopron városi közkórliázbau ápolt állítólag 34 éves.Berger terencz építő állás csináló, magát lajta-szent-miklósi születésű és illetőségűnek inoudá, azouban ápoltnak ezen bemondása az ez ideig teljesített puhatolások szerint valótlannak bizonyult; minthogy pedig ápolt eddigi taitózkodási helyéről ismeretlen helyre eltávozott, kiha 1izatása pedig illetőségének megállapítása czéljából szük£es lévén hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes társhatóságot, miszerint ápoltat hatósága területén nyomoztatni, feltalálás esetén származása illetőség, viszonyai, különösen pedig születési helye és idejére tüzetesen és körülményesen kihallgattatui s az eredményről engem értesíteni szíveskedjék. Sopron, 1888. évi október hó 8-án. Alispán helyett: dr. Badits Zoltán, főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az 1883 ik évi I. t. czikk.-ben körvonalozott közs

ég jegyzői szigorlat f. évi deczemberkék és kovet_ kező napjain fog Nyiregyházáu a vármegyeháza nagytermében megtartatni. Az írásbeli szigorlat kezdetét veszi deczembir hó 9-ik napján d. e. 9. órakor. Miről a jegyzői szigorló bizottság tagjai oly felhívással értesíttetnek, hogy a kitűzött időbeu, a megjelölt helyen megjelenni szíveskedjenek. Nyíregyháza város polgármestere s a községek elöljárói utasíttatnak, hogy a szigorlat határ idejét, a legkiterjedtebb módon szabályszerűen közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán, 1888. október 18. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Halottak napján. Hűvös őszi szél süvít végig a tájon, lombtalan fáknak rázva meg elárvult gályáit. Kóválygó felhők sűrűjén szűri át bágyadt fényét a holdvilág, s kibontakozva méltóságos lassúsággal az őszi est ködéből, szétömlik a rónaságon, a kopár, hangtalan mezőkön, a letarolt halmok felett, s felkeresi a holtak hazáját, az elcsendesültek világát: a temetőt is. A haldokló természet szelíd melanchóliája van csak ébren a holtak felett. Hervadás és halál, szépen megférnek egymás mellett. És a sápadt hold-fény, végig ömölve a temető hantjai felett, halvány világát jelképezi egy más, nem földi létezésnek. Azok pedig, a hantok alatt, alusznak csendesen, álmodnak álom nélkül való üres álmokat, megzavarhatlan s végire várhatlan, soha nem érezhető édes nyugalommal. Elcsendesültek! Nem zavarják már tovább létezésükkel a világ folyását; az halad, fejlődik, él, mozog tovább, mintha akik oda lenit pihennek, soha nem léteztek volna. Az emberek születnek, élnek, dolgoznak: ez az élet czélja, s azután meghalnak, épen ugy, mint akik olyan mélyen alusznak odalent. A világ örök, változhatatlan. Lényege egy és ugyanaz; jelenségeinek parányi részei változnak, variálódnak csupán, de a lényeg az mindég egy marad. Az élet, a lét csak pillanatnyi, epizódszerü feltűnés a semmiségből. Fölmerülés a semmiből, melyre a semmibe való visszatérés: a halál következik. Vigasz nélkül való valóság ez, csupa sivárság, költészet nélkül. Mikor az élőkben felébred, megmozdul a holtakra való visszaemlékezés, elszorul az emberi szív, s szivünk sötétjébe a hit világa vet csakis egy kis halavány sugarat, vigaszul a gyöngéknek, hogy megbarátkozzanak a megsemmisülés nagyszerű és mégis szörnyű gondolatával Pedig valójában még sem szörnyű az. A tudat, a hit, hogy létezhetik egy az őrökké valóság határtalanságáig terjedő vég nélkül való idő, amelyben az egyén a létezésnek mind n gyötrelmétől, küzdelmeitől, bánatától és fájdalmától megszabadítva lesz: csendes megnyugvást kelthet az élőkben, s megtanítja őket arra, hogy e rövid életet ugy kell fel használni, hogy annak kialvásával kegyelettel emlékezzenek vissza az örök sötétségbe költözőitekre Csillag hull ie halottak estéjén a menyboltozatról, rövid ideig tartó fénylő sávot hagyva maga után. Elvész a sötétségben aztán. A többi csillagok azért fénylenek, ragyognak, halvány sárga sugaraikat szétszórva a végtelenbe, mintha mi sem történt volna. Rájuk nézve közömbös egy oillagnak a lehullása; lesz helyette más, kerül még másik a természet örök működő műhelyéből. Az ősz hideg fuvallatára lehull a fáról a levél, a fa, az nem hal meg, az tovább él, s az alkotás a teremtés kedvezőbb feltételei közt, tavasz jöttével, uj leveleket hoz, melyek élnek, zöldelnek újra, hogy őszszel ismét lehulljanak. Egymást váltogatja élet és halál, születés és megsemmisülés. Rokonok mindketten; hiszen születés előtt és halál után: egy állapot. A kettő között vau vagy volt az élet, amely eltűnő jelentéktelenség a születés előtti és a halál utáni idők végtelenségeivel szemben. E

3'y zavaró epizód az élet, melynek talán jobb lett volna közbe nem jönnie, mert hiszen kevés örömet osztogatva, egész lefolyása alatt az elmúlás kinos gondolatával gyötri a létre eredettet. A természet szemlélete azonban kell, hogy kibékítsen bennünket a létezőkkel s azok megsemmisülésének eszméjével, mely utóvégre még sem oly kétségbeejtő, miut aminőnek hisszük. A természet szemlélése megtanít bennünket a világrend összhangjának — a születés és megsemuiisülés egymásba fonódó bizonyosságainak — bámulatára és tiszteletére, s buzdit bennünket arra. lngy az embjri élet czéljait, rendeltetését, minél inkább megközelítsük. Ezzel a felfogásával az életnek és a meghalásnak, nem sokat gondolunk az elmúlás gondolatával, mert tudjuk azt, hogy amit életünkben szellemi és anyagi kincseket gyűjtöttünk, hasznát veszik annak a ránk következő nemzedékek, az a szép világ, melynek már nem leszünk tevékeny részesei, s melynek napját nem fogjuk látni soha többé. Az ember meghal, s mikor egyik-másikunk nem lesz már többé, lesznek még sokau — együtt lesz az emberiség hiánytalanul — kik anyagi, kulturális és szellemi hasznot foguak húzni az elhaltak egykori létezéséből, mely nem mult el nyomtalanul, mert életűkkel, munkájukkal értékes kincset hagytak hátra, elpazarolhatatlan örökségül az itt hagyott, többé meg nem látható világnak. A nap bevilágítja a világot, a hit az emberi kedélyt. Barnuljuk mind a kettőt! Legyen a mi világosságunk a józan ész és a rideg bölcselet, s ha elmegyünk szép csendes holdvilágos estén, csillag ragyogásnál, csillag hullásnál, hűvös őszi szél dudolását hallgatva, a holtak estéjén ki a temetőbe, szeretteinknek, kedveseinknek rideg, hallgatag sirhalmához, melyen már elhervadt a virág, zörög a haraszt és árva az avar: szeretetünk tüzénél, szivünk lángja mellett gyujtsuk meg tüzét az édesen fájó boldog visszaemlékezésnek! Nyíregyháza aregále törvényjavaslat ellen. A regále megváltásáról szóló törvényjavaslat tárgyában a városi képviselet által megbízott és eljárt küldöttség a következő feliratot intézte a képviselőházhoz : Mélyen tisztelt képviselőházi A közel múltban alig terjesztetett a törvényhozás elé javaslat, mely a szabad királyi s rendezett tanácsú városok s községek anyagi érdekeit s enuek folytán háztartását oly kö/.elről s oly mélyrehatóan érintette volna, mint azon törvénytervezet, melyet a magyar királyi pénzügyminisztérium az állami italmérési jövedék behozatala folytán a regáletulajdouosoknak adandó kártalanítás tárgyában a második ülés-szak elejéu benyújtott. — E törvényjavaslat folytán — ha az azon alakbau emelkednék törvénnyé, meíyben beterjesztetett, mi regále tulajdonos városok és községek jevedelmeiuk oly tekintélyes részétől esnénk el. hogy öufentartás parancsolta kötelessége iniudejyikűiikuek, e javaslattal szemben séMai számukhoz fél iv melléklet van csatolva.