Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-26 / 35. szám

IX. évfolyam, 35. szám. Nyíregyháza, 1888. augusztus 26. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. IMegjelenili lictenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre » Negyedévre , A községi jegyző és tunit-ó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések a a lap , .. , ,, , . ,,,„., szerkesztő czime alatt keretnek bekuldetin szétküldése tárgyában leendó fölszélamlások D »»,,.,. , Bermentetlen levelek csak ismert kezektói foJobn Eleit kiadótulajdonos könyvnvom- , v • gadtatnak el. díjához (nagy - debreezeni - utcza 1551. szám), ...... A kéziratok csak világos kívánatra s az illetó intézendök. költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer kasábzott petit-sor egyszer I közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében,minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám) : továbbá: Goldberger A. V. által Undapesteu. Haaseüsieiu és Vogler irodájában Bécsben, l'rágábau és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiOau is. l)oru & Comp által Hamburgban. Hivatalos közUményok. 9,618. K. jggg Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesteréuek. Borsodvármegye alispánjának 4296./1888. számú átiratát másolatban alkalmazkodás végett alant jegyezve kiküldőm. Kelt Nyíregyházán, 1888. augusztus 17. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) Borsodvármegye alispánjától. 4296./88. szám. Megfelelő eljárás végett közöltetik, hogy EgerFarmos község sertés állományában a ragályos orbáticz betegség kiütvén, ezen sertés-állomány az óvintézkedések megtétele mellett folyó évi julius 26-tól tov.lbbi intézkedésig vesztegzár alá helyeztetett. Miskolcz, 1888. augusztus 4. Alispáu helyett: Lévay József, főjegyző. 9910. K. „ , , , ...... —TQQO Szabolcs var megye alispanjatol. 1888. Az alsó szabolcsi tiszai ármeutesitő társulat igazgatósága 1888. év julius 4-én 265. sz j 'leütésével a Tisza balpartján Rakamaztól T.-Dobig terjedőleg építendő védgátvonal tervezetét, az 1885. évi XXIII. t. cz. 7-ik §-a értelmében leendő e'járás végett az alispáni hivatalhoz beterjesztette. Ezen tervek a julius hó 6-án 8170. szám alatt hozott alispáui határozattal julius hó 15-től augusztus hó 15 ik uapjáig terjedő időre közszemlére kitétetvén, az ezen idő alatt a tervez3tre vonatkozólag T.-Eszlár, Nagyfalu ós Tokaj községek elöljárói és gróf l'ougrácz Jeuő mint id. Dessewffy Miklós t.-eszlári nagybirtokos teljhatalmú megbízottja által adattak be nyilatkozatok, melyek a tervezettel együtt beható vizsgálat alá vétettek. Határozat. Az alsó szabolcsi tiszai ármeutesitő társulat részére a Tisza balpartján Rakamaztól T.-Dobig terjedőleg épi tendó védgátvonaluak az 1888-ik év julius 4-én 265. sz. igazgatói jelentéssel benyújtott tervek szerinti kiépítésére az 1885-ik évi XXIII t. cz. 180. §-a értelmében a/, eugedély megadatik oly kijelentéssel, miszerint az építés, felfolyamodás esetén is azonn al foganatba vétethetik, megjegyeztetvén, miszerint a T.-Eszlár községénél bevonuló védtöltés-vonalra alternative készített, tervek közzül az lesz kiépítendő, mely a gát irányát Nagyfalutól Kéthalomig — T.-Eszlár község, Eszlár-Ofalu és Eszlár-Tótfalu nevezetű részeinek drmederbeu hagyásával — vezeti. A nevezett társulat köteleztetik, miszerint az egész védtöltés-vonalat a f. 1888-ik év deczember hó 31-ig okvetlenül elkészíttesse. Miután pedig a m. kir. belügyminiszter 1888-dik év augusztus hó 7-ról 51445/IV. b. szám alatt kelt rendeletével elrendelte, hogy T.-Eszlár község Eszlár-Ofalu és Eszlár Tótfalu uevü részei az előbbiben fekvő ós körtöltéssel megvédendő templom, iskola, paplak é. kastély s mindazon épületek kivételével, melyek az 1888-ik évi árvizsziu felett feküszuek, kitelepittesseuek, határozatilag kimondatik, miszerint az áttelepítésnek a töltésépítéssel egyidejűleg kell megtörténnie. Az ármeutesitő társulat köteleztetik, miszerint Eszlár-Ófalu és Eszlár-Tótfalu község részekben fekvő azon épületeket, melyek magasabb helyen fekUsznek a melyek az 51445 'IV b. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében az ármederben benu hagyaudók, u. m. a templom iskola, paplak és gr. Dessewffy féle kastély sat. saját költségén a védtöltés vonallal egyidejűleg építendő s az 1888 ik évi árvizszin felett egy méter magasságú biztosítékot nyújtó körtöltéssel vétesse körül. Végül határozatilag kimondatik, miszerint a kreleeliárásból eredő kártalanítási költségekhez az 1885 évi XXIII. t. cz. 80 §-a értelmébeu az ármeutesitő társulat is hozzájárulni tartozik, s amennyiben & kártalanítási, illetve kitelepítési költségek ez alkalommal még meghatározott összegben ki nem fejezhetők, a üoz pitési zájárulási arány meghatározására nézve a "^Im*"* községek megállapithatása után, az erre vonatkozó ba rátságos egyezség uem sikerülte esetében, fog külön na tározat hozatni. Miről az alsó szabolcsi ármeutesitő társulat igazgatósága, az összes tervezeti irományok csatolásával, — a felsószabolcsi tiszasz.ibályozó társulat, választtnáuyi elnöke utján, — a bodrogközi tiszaszabályozó társulat, Zemplénvármegye alispáni hivatala s ezen hivatal utjáu T.-Lucz, Tokaj, Borsod vármegye alispánja utján Szederkény községek elöljárói, Koczok László kir. főmérnök, Dobos I nre főszolgabíró s euuek utján T.-Dob, T.-Dada, T.-Lök, T.-Eszlár, T-Bűd, Büd-Szentmihály, T-Ladány, Csobaj, Tardos, B íj, Kenéz, Pchrügy községek elöljárói, Jármy Jenő főszolgabíró s ennek utján Nagyfalu, Rakaínaz községek elöljárói, gróf Pongrácz Jenő mint gróf I Dessewffy Miklós nagybirtokos meghatalmazottja, járási főszolgabíró utján Szomjas József kormánybiztos, a „Nylrvidék" hivatalos lap szerkesztősége, a in. kir. belügyés a m. kir. kö/.munka és közlekedési miniszter felterjesztés utján a határozat másolatának kapcsán értesitendők. Nyíregyháza, 1888. augusztus hó 16-án. Zoltán Jáuos, alispáu. 9742. K. „ , , — _ Szabolcsvarmegye ahspanjától. 1008. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Borsodvármegye f. évi 4343. sz átiratát tudomás vétel végett alantjegyezve mlsolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1888. aug. 23. Zoltáu Jáuos, alispán. (Másolat.) Borso.lvármegye alispánjától. 4343/83. sz. Folyó évi 4056. 4057/88. szátnu itteui körözvényre vo latkozólag értesíttetnek az érdekelt hatóságok, h)gy a ragályos orbáncz betegség, uem a mező-kövesdi, hanem a mező-keresztesi sertés-állorainyban ütött ki. Miskolcz 1888. aug. 7-én. Alispán helyett: Lévay Jizsef, f ijegyző. 10,206 K. ^gg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fínzolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek előljáróluak. Értesítem, miszerint N.-Varsányban 1 drb. borjú és 1 drb sertés, Kanyáron 1 drb. ökör lépfenében elhullott; Szegegyházán gr. Digenfeld Gusztávnak 21 db. borjúja, 6 drb. ökre, 12 drb. teheue és 120 drb. juha száj- és köröm-fájásban gyógykezeltetik. Kelt Nyíregyházán, 1888. aug. 24. Zoltán Jáuos, alispáu. Városi erdőnkről. (mp) Nyíregyházának sokat érő, sőt megbecsülhetetlen tulajdonát képezi a Kissuth-utcza végétől az ó-szőlők alatt Kótaj község felé nyúló erd). Nem erdészettani disszertációt fog e czikk tartalmazni, csak az erdő felügyeletével megbízott közegek figyelmét akarjuk általa felébreszteni oly jelenségek iránt, melyek annak jó karban maradását s a faállomány erőteljes fejlődését illetőleg fontos tényezők gyanánt szerepelnek. Hogy ez erdő rendeltetésének még hosszú időn keresztül megfelelhessen, azt/, hogy az állabok korai elcsenevészedése raeggát dtassék, oly intézkedéseket kell a városi erdő kezelőségnek foganatosítania, melyek ugy a tapasztalat, mint az elmélet tanúsága szerint is, nélkülőzhetlen feltételeit képezik az erdei faállomány folytonos és akadály nélküli vegetácziójána c. S)kkal fontosabb városunkra nézve a szóban forgó erdő, sem hogy azt csak amúgy felületesen megítélni s birálatáuál lanyha közönyösséggel átsurranni szabad volna. Azért, hogy mint városi vagyon a közpénztárt tekintélyes summákkal nem gazdagítja, oly kincse az a lakosságnak, melyet értékben kifejezni sem lehet. Az embernek legfőbb kincse az egészség s városunk erdeje oly gyógyszert rejteget hűs lombjai alatt, milyet az orvosok és prtikárusok adui nem, legfeljebb ajánlani tudnak, ezen orvosság a tiszta, pormentes és éleuy-dtís levegő, melyre állandó p irfelhők között mozgó s abból naponként sokat belélegző lakóinknak bizony igeu nagy szükségök van s azt fel is keresik Egyetlen helye az erdő városunknak, hol a verejték fakasztó nyári napokon aether tiszta levegőt s üditó árnyékot élvezhetünk. Igaz, hogy rendelkezésünkre áll a Bujtos és a Népkert is, de csak kertek lévén, üdülési helyekai, bár szintén kellemesek, távolról sem oly lélek- és testviditó hatásúak, mint az erdő mert ennek levegőjét minőségileg faállományok csekélysége folytán meg sem közelithetik. A Bujtos nedves talajú lévén, kigőzölgése a levegő tisztás igát alacsonyabb fokra szállítja, a Népkert bár szép reményekre jogosít s idővel kellemes sétáló hely leend, most még sokkal fi italabb, sem hogy az erdővel versenyezni képes volna. Ha kies, szép város-erdőnk állabát alaposan vizsgáljuk, kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy az hanyatló állapotban van, hanyatló állapotban az abban folytatott kezdetleges gazdálkodás s az okszerű erdőgazdasági elvek figyelmen kivül hagyása miatt. A rendetlen szálaló üzem — illetőleg a kivágandó törzsek minden rendszer nélkül való döntése — által az állabok zárlata annyira megritkult, hogy a fák koronái egymást a viharok ellen alig védelmezik s általuk a talaj beárnyéko'.ása is nagyon csekély; erről könnyen meggyőződhetünk, ha a déli órákban az erdőben vagyunk, mert azt fogjuk tapasztalni, hogy ott alig található akkora árnyék, hova az égető napsugarak elől elrejtőzhetnénk. A zárlat hiánya oka a talaj kiszáradásának, ami szintén hátrányossá válik az erdő állabára, mert a felmelegedés folytán a talaj felszíne alatti gyökérzet működése tetemesen ellanyhul s ezen körülménynek is része van abban, hogy igeu sok törzsnek a csúcsa elszáradt s a további fejlődés megszűnt. A tölgyerdőnél a korona zárlat oly fontos szerepet jitszik. hogy aunak fentartása az erdőkezelésnek egyik főfeladata, azonban a mi erdőnk ben űzött gazdálkodásnál az erdészettannak ezen kardiuális tétele figyelmen kivül hagyatott. Erdőnk nélkülözte a forda rendszert, azaz nem volt több évi vágásokra felosztva, hanem minden erdészi előrelátás nélkül döntettek a fák különböző helyeken, ahelyett, hogy egyszerre néhány holdnyit egeszeu letaroltak volna; — a szálaló vágás által megritkult erdő utánuövése természetesen uem folyhatván szabályosan, mivel a gyenge sarjhajtások az állva miradt törzsek által növekedésükben megakadályozva lettek, elvonván attól a szükséges világosságot s levegőt, ugy, hogy alig vau tő, mely sarjhajtásait a nagyobb szálfák kőzött megnöveszteni képes lett volna A rendszertelen vágások által meggyéritett erdő ily körülmények között soha se nyerheti vissza állabának tökéletes zárlatát, mert a letarolt törzsek regisztrált helyzetükben uj hajtásaikkal aunak helyreállításához nem járulhatnak. Az okszerű erdészet elveinek figyelmen kivül hagyásával folytatott em; gazdálkodás teljes jóhiszeműséggel, de a szükséges erdész ismeretek alkalmazásának mellőzésével történt, nem kell azonban hinni, hogy csak ezen körülmény okozta volna erdőnk állabának hanyatlását, egyéb okok is befolyással voltak az élő törzsek megrongálásánál. A megengedett vagy a kerülők által elnézett fajzásnál, illetőleg a száraz galyak bőngészetéuél is igen uagy kártételek történnek, mert nem c>ak a földre Mai számúakhoz fél iv melléklet vaui csatolva.