Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 1-ső számához. A gimnázium ünnepe. Nyíregyháza városa többi épülete felett jóval fel ül emelkedik a kállai-utcza közepén egy újépület, mely magas tetöjével fennen hirditi, feliratával mindenkinek tudtára adja azt a magasztos hivatást, melyre e hó 6-án uji vánosan felszentelve lesz; ez az épület az ág. ev. főgimnáziuD. Minden egyes szónak meg van saját jelentősége vallási, nemzetilégi és a felvilágosodás: a tudomány, erkölcs'ség és szabad szellem szempontjából. A századok vakhomályának eloszlását jelenti e szó: ágostai, azt, mikor az emberi szellem lerázta békóit, m ilyben századokon át szo ritva volt; azt, mikor az emberi szem az ész világánál kezdte látni hivatásának jelentőségét; azt, mikor az ember valódi emberi létének tudatára ébredt. Az » evangélikus* jelenti Krisztus valódi tudimányát, azaz a Krisz tus által hirdetett vallásbölciészetre való helyezkedést a tudomáuyban, az embereknek egymás és az Isten iránti kötelességeikben, magukviselkedésében. Jelen'i a szeretetet, mely minket lUeuhez és embertársainkhoz ctatol s ez az az eszköz, melylyel legk innyebbea és legtisztábban megközelíthetjük az Istent és em'iertársaiukat, mert hisz az a szeretet, mit a Krisztus hirditett, az Iiten valódi lényének nyilvánulása s mert ez mindoyijunkk il közös, hisz azért vagyuik Isten gyerm?kei éi képmásai, leginkább megközelíthetjük általa és magunkhoz csatolhatjuk embertársainkat is, kikkel hivatásunk, kötelességeink lényegében egy. A »főgimnázium« szó jelentése m igában foglalja minden azon tudnivalók alapismeretei elsajátításának helyét, melyek az életre kiváltkép szükségesek, hogy Istennek kiérde nelt gyermekei, vallásunknak hű tagjai, honunknak jó po'gárai, családunkaik lelkiismeretes tagjai s önmagunk iránt kötelességtudók legyünk. Öjszevéve: »ág. ev. főgimnázium* hüszteron proteron értelmezéssel jelenti azt a helyet, hol a hasznos tudnivalók szeretettel, a proteatauti'.mus zászlója alatt szabad szellemben csepegtetnek az arra fogékony ifjú keblekbe. A tisza-vidéki ág. ev. egyházkerü'et atyai gondoskodása, a helyi hasonló felekezetű egyház önfeláldozó készsége, városunk kormányzó tanácsának anyagi hozzájárulása, ügybu'.góáága, szives jóakarata, a nm. vallás és közoktatásügyi minisztérium eng idélyozett segélye együttesen, összehatva, közös erővel emelték az uj épületet, mely rövid idő alatt phönixként emelkedett fel, hogy a tudományt szomjazok egész uj serege vonulhisson védszárnyai* alá. És ezek jöttek a megyének minden részéből, jöttek a közeli és távoli megyékből olyan szép számmal, minőt a gimnáziumok fejlődési története ily rövid időn még fel nem mutat. Városunk most mondhatja el, hogy a megyének nemcsak közigazgatási, hanem szellemi központja is. És ezt el mondhatja méltán, mert a nevelés iránt oly nagy áldozatokat hozott és híz minden napon, amekkorákat átUgos, időviszonyi számítással, az ország alig két három megyéje tett. S épen azért Nyír egyháza városa és Szabolc3várm"gy'e minden egyes pol gára önérzettel mondhatja e díszei épületet meglátva, hogy az ő fáradalmai gyümölcsének bár kis része is emelte e díszes épületet magasságban és fénybm egyaránt. S éppen azért, mert jussa van hozzá, álljon itt az épület rövid leírása: Az egy emeletes épület frontja művészi kivitelű díszítéseivel a kállai utcza közepén észak-keletre néz. A főbejárás magas iv alakú kapun történik. A földszinten vannak az I—VII. osztályok, magas, egészséges s a közoktatás kívánalmainak minden tekintetben megfelelő tantermei s a rajzterem. A bej irattal szemben baloldalon van egyik szolga nem nagy, de igen cúnos és egészséges lakása. Az emeleten vannak elhelyezve serrendben a tanszernuzeu n, a physicai terem külön laboratóriummal és kísérleti teremmel, levél tár, a díizes igazgatósági szoba és diszterem, a tanári szoba, a VIII. oszt. tanterme és könyvtár helyiség, melyek izlés, berendezés és kényelem dolgában nem hagynak semmi kiváuni valót. Az uj épület háta megett a nagy terjedelmes udvaron vannak elhelyezve a tornaszerek, hol az ifjúság a nyári időszakban, — a telek háUó részén, fronttal a kis-kállai utczára néz a kényelmesen datott ki egyhangúlag, hogy Dironghné ő nagysága egy szóra se érdemes ágróli apróság. És mégis beszéltek róla. — Fenn az ernyő, nincsen kas. — A legszebb élőkép maga. — Különösen, ha vele játszatnók. — Pompás. Mi e mellett kardoskodunk. Örömre derülnek az arczok, a megelégedő derűje a szemekből. Ily fajta öröme csak Archimedesnek lehetett, midőn felfedezte a nagy tételt. A harmadik tábor szintén tárgyilagosan tanácskozik, gyönyörű összhangbau.E'ismerík, hogy rajtok kívül m'udenki nagyzási mániában szendved. És ez a hit hozza őket még elválhatatlanabbul össze. Nyilik az ajtó s belép a várva várt vendég. OiagyBágaik arczán egy forró kánikulai nap melegsége ömlik el. És nem oknélküli ez a melegség. S'.enessy fese szalon-ember. Inkább szórakozásból, mint szükségből zsurn&lista: a bajodi határban 500 holdas birtokocska ura. A nők egyenjogositása életben és politikában egyik c'.élja, igy már is érthető az a bálványozás, melylyel a nővilág elárasztja. — Parancsoltak velem, itt vagyok. A tanácsosné kezdte meg a sort édeskésen. — Foglaljon helyet édes titkáruuk. Aztán hallgasson. (No erre valóban szükség is van.) Élőíép'ket akarunk rendezni. — Ah! — Nos, ön csodálkozik? Hiszen a jótékonyság melege adja nekünk ez eszmét; .néhány foriuttil növelni akarjuk az árvaházi alapot. Ou nemealelkü, az ön közreműködése majd nem bizonyos. — Igen, bizonyos. Valóban nem találok szavakat e nemes törekvés méltánylására, de ha nagysádé* figyelembe veszik, mily óriási terveket ró ez az élőkép )k rendezése, akkor elállnak a tervtől és nagybecsű adományaikat nem ily indirekte fogják átadui az árvák otthonára. A hallgatóság megijedt. Erre nem számítottak.Haragos barázdát szántott a felingerültség s a szemek villáma czikázott szerte. Szenessy megijedt s most ő rajta volt a sor megfújni a riadót. berendezett tornaterem, hol a téli időszakban egy tornatanár és vívómester vezetése alatt gyakorolja a férfias, testedző, lelket nemesítő gimnasztikai gyakorlatodat. Az ifjak szellemi képzése körül jelenleg hét rendes és két reudkivüli tanár fáradozik az igazg .tóv.il, kik mindent meglesznek, amit az intézet, a tudonány és az ifjak érdeke megkíván. Elekből látható, higy az intézet ugy bereudezés, mint tanerő és szellemi vezetés dolgában semmi kívánni valót nem higys méltán helyet foglalhat országunk más hasonnemü és czélu intézetei között. Elképzelhető, hogy ily nagy mű létrehozatala s annak teljes berendezése nem ki) áldozatot kivánt; elképzelhető, bog' az áldozat nagysága mellett is igen sok ruszint időszakos, részint ujabb befektetésekre leendő, részint — az ujabb áldozatok reményében — a felvett költségvetésen tul történt kiadások fed izése a kormányzó testületnek még mindig igen nagy gondot ad. Éppen azért, hogy az auyagi terhelést alább szállítsa, biztosítva ez által is az intézet tovább fejlesztését, elhatározta a kormányzó iskolai tanács, hogy az örömünnep dyt a hasznossal, a szellem; élvezetet az anyagival páro-itja, azaz a felavatási ünnepély estéjéu tánc ^mulatságot rendez belépti dij mellett. S:ámitva a na^y érd'mü közönség szives pártfogására, vallás és tara id alom különbség nélkül. Számítása nagyrészt jó reménységen njugszik, de ha észszerüleg fogjuk fel, reális alapokon is. Nem terjeszkedünk ki ennek bővebb fejtegetésére, ciak két esetet hozunk fel. Az újonnan alakult városi torna és vivóegylet a gimuá'.ium tornahelyiségében tartja gyakorlatait ; a nőegylet minden második szombaton a gimnázium tornahelyiségébeu tartja tánczmulatsággal egybekötött thea estélyeit. A gimnázium díszterme oly nagy, minő hasonlóval városunk nem rendelkezik. Hivatva van tehát a kilátásba hilyezett szellemi élvezetek, felöl vasások szin- és gylllhelyéül szolgálni. Hi a művelt közönség ily sokold ilulag veszi, illetve fogja ijénybe venni a gimnázium helyiségeit, eltekintve attól az előnyöktől, mikben a hdybeli és közelvidéki szüiők g/ármekeik neveltetése körül részesülnek, valljuk meg őszintén, hogy a kormányzó tanács számítási reális alapokon nyugszik. Hozza el mindenki fillérét, melyért élvezetet nyer jelen ben s élvezetet biztosit migának a jövőre is; ho:za el azért ia, mert e gimnázium tovább fejlesztése minden egyes szülőnél helyi előnyöket biztosit; hízza el, mert a városunkban divó a felső-magyarországi m gyekkel egybekötött csereviszony anyagi és műveltségi előnyöket helyez még nagyobb kilátásba; hízza el, m6rt általa nemzetiségünk fejlesztését, nemzeti nyelvünk elterjedését elősegíti, szóval hiBznál a nemzetnek is; hozza el . . . . de miért tovább fejtegetni? . . . mindenkinek saját családi, vallási, nemzetiségi érdike kívánja, hogy elhozza. Vegezetül meg emlitjük, hogy a tánczestély a helyi kényszerű körülmények folytán »batyubálc színezettel bir, anélkül, hogy azzá lenne. A közönség ellátásáról mint napi hirüuiiben már emlitettük, a gimn. igazgitó tanácsa goodoskodik. A nagyérdemű közönség pzives adináuyait igénybe véve aláírási iveket bociátott ki. E'.ek széthirdására, az »avangeliuni morzsák* összegyűjtésére valamint az estélyen a háziisszonyi szerepre a gimn. tanárnék a legnagyobb készséggel ajánlották fel közreműködésüket. Szóval minden lehető meg van téve, higv az estély sikere el ne maradjon. Vajha reményünk meg ne csaljon s kérésünk ne jusson érzéketlen szivekhez. M. Gy. Felhívás, az ,,Országos iparos segély és nyugdíj szövetség" megalakítása tárgyában. Az 1884-ki ipartörvény módot nyújtott az iparosoknak, hogy testületileg szervezkedve, közös érdekeikről közös akarattal és erővel gondoskodjanak. Az íptrosokuak, különösen pedig azon kézműveseknek, kiknek vagyona és tőkéje főleg munkabíró karjaikMegtette emberül. — Egyébként nem rontom el eszméiket. Éljenek az élőképek ! A harag egyszerre eltűnt. — Öj lázadó, ön Dizsa! Ezért lakolni kell! ön lesz az élőképek rendezője. A diplomatikus megfedlésre elvonultak a harágos barázdák. Kezdődött a sima női kezek nyujtogatása, mit Szenessy a legigazabb őszintességgel szor.tott meg egyenként. — Qiid nunc? Biszélt a háziasszonyból a rosz műveltség. Ugy vélem, ez élőképekkel tolhatjuk jóval előbbre a reform terveket. Aszfaltot és gázt akarunk, — hölgyeim nemde V Hl nekünk sikerül egy feneketlen sár bemutatása után a sima asztalt burkolaton egy szelíd szép téli képet bemutatni: akkor már is nyert ügyünk van. Mily dicső lenne egy részeges férjet bandukoltatni végig p>troleumlámpa fakó fénye mellett s ezzel ellen

;étben a gáz vakitó fényét bemutatni. Az ellentétből önkénytelen következik a győzelem Cmkaháton immár csak napok kérdése az aszfalt és a gáz. — Pompás eszme, de hol vesszük a gázt ? — Hát pótoljuk görögtűzzel. — Nem rosz Gázt akarunk és görögtüzet produkálunk. A mamák kec esen mosolyogtak ezen az éles h rlap'rói elmén s már is a helyeslések sujarai c^ap'ak össze. — Nem miruduV: pusitán lokálp itriotáknak. Megadjuk a hazának és vallásnak a mivel tartozuek. Bjmutatunk egy bibliai tárgyú képet és — az egri nőket. Nagysádék bámulatos s épek lesznek e szerep ikb

fen, sze műkből a hazaszeretet szent lángja lobog. Lélekemelő kép lesz ez, nagyszerű, rendkívüli. A hallgatóság lelkén szintén át viharzott a boldog jövendi képe. A képzelet még aranyosabban szinezte azt ki. Nem veszet kárba semmi, sem a Rsngő Tilda pórmeze, a bokorugró szoknya a karcsú (mert talán ilyen volt?) ingváll, az aranynyal átszőtt párta s míudazek mű vészi összhangja káprázatba hozta előre is. ban rejlik, egyik legfontosabb érdeke, előrelátó gondoskodással elejét venni azon siralmas helyzetnek, mely baleset vagy munkaképtelenség esetéu őket, — elhalálozásuk esetén pedig özvegyüket és árváikat fenyegeti. Még azon kevesek is, kik szorgalmuk és takarékosságuk által maguknak könuyU vagy tán épen bőséges megélhetést biztosítottak — ha vagyonnal nem ren[ delkezuek — mindenkor csak szorongó szívvel gondolhatnak a jövőre: mert a véletlen baleset minden pirczben megsemmisítheti egész létüket, jövőjüket, s a halál miuden perczbeu elragadhatji a ma még erőteljes munkabíró család ipát — mi á'tal családja, özvegye, árvái a nyomjruak, ínségnek áldozatul eshetnek. Hát még ama túlnyomó nagyobb száma az iparosoknak, kiknek a mesterség csak ép a mindeunapi kenyeret nyújtja, — mily aggodalmas szemmel nézhetnek a jövőbe, ha aggság, baleset vagy halál esetére magukról, illetőleg családjuk | ról nem gondoskodhatnak. A rettegett jövő még a jelen perez örömét is megkeseríti, — s azon helyzet, melyben a szeréuy megelégedő lélek különbea boldog lehetne, esetleg elviselhetlenué válik. Ez oknál fogva az iparos osztály miudeukor egyik legfőbb feladatának ismerte a betegség és elhalálozás eseteire való gondoskodást; és minél fontosabb szerepre emelkedik az ipír, auuál behatóbban fogla kozik az iparos osztály a világ minden művelt népénél ezen sarkalatos életbevágó ipari érdekkel. Ez irányban ujibb korban némely országokbau immár hatásos törvényhozási intézkedések is keletkeztek. Nálunk mág nem jutottak ezen pontig, azoubau mindenfelé inulatkozuak részleges törekvések, hogy az életbevágó kérdés mielőbb sikeres megoldást nyerjen. Miután azonban az előrelátó gondoskodás szelleme nálunk ínég nem hatotta át az iparosság nagy tömegét, a csekély körben szűk korlátok közt mizgó törekvések nem igen vezethetuek a kivánt eredményre, mert csekély erővel, kevés számú tagok összeműködése űtján ily nehéz kérdést megoldaui nem lehet. Miután ez ügy az egész iparosságot egyaránt érdekli, az összes hazai iparos osztály közös erejével a leggyorsabban és legsikeresebben lesz üdvös eredni iuyre vezethető. Ezeu okok indították az országos iparegyesület kebelében a fővárosi összes ipartestületek küldötteiből alakított ipartestületi szakosztályt arra, hogy e fontos kérdést tanulmáuyozván és a létező hasonczélu intézetek adatait figyelembe vévén, egy oly módozatot eszeljen ki, mely a hazai iparosság viszonyainak megfelel, mely könnyen keresztülvihető, a mely legalább a legégetőbb szükségen segítsen. Miután egyelőre sem ni kilátás sem lehet, hogy az érdekelt körökben oly jelentékeny tőkét, minő ily nagyfontosságú ügy keresztülviteléhez mulhatlanul szükséges, öiszihozní lehessen, a nagy tőkékkel rendelkező hasonczélu vállalatokkal indíttattak alkudozások; és számos meghiusult kísérlet után sikerült egy jóhirű hazai vállalattal — a 4 millió arany forint (10 millió frank) befizetett alaptőkével bíró Magyar-Franczia biztosító-társulattal — oly előzetes egyezséget hozui létre, mely lehetővé teszi egy országos iparos segély- és nyujilijszövetség létrehozatalát, és mely a hazai iparosság érdekelnek és a kitűzött czélmk teljesen megfele'vén, jó lélekkel ajánlható. Az ily módon alakítandó szövetség ügye az 1837. évi márczius 25., 26., 27. napjain Budapesten tartott országos ipartestületi értekezleten tárgyaltatván, ez által egyhangúlag belyeseltetett s az értekezleti jegyzóköuyv kapcsán a hazai szaktestületekkel közöltetvén, ezek felhivattak, hogy az ott közölt poutozatok érdemleges tárgyalása által „a nagyfontosságú intézmény mielőbbi létesülése érdekében szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben mozdítsák elő." A Magyar-Franczia biztosító-társulattal kötött előzetes egyezmény alapjáu létesítendő országos segély- ós nyugdíj-szövetség tervezetből kiderül, hogy a létesítendő segély- és nyugdij-szövetség eddig nem létezett uj alapokon jön létre és oly módozatát nyujtji az elhalálozás, Szilaj tűzben született meg arcsán a hód,tó hadjárat képe és szeretetteljesen bámulta meg azt a férfiút, ki ily zseniálisan tud létet adni praktikus eszméknek. így tett valamennyi, kz élőképek a valósulás stádiumába lép'ek. A helyi lap ezt ígyen rigisztrálta : »Városuak minden szépért és nemesért lelkesedi úrnői (következtek a nevek) élőképik rendezésén fáradoznak. É hó 6 án az Éneklő Pacsirta, városunk e díszes vendéglátója distingvált publikumot fog látni. Tekintve a széles körben megindu't lázas érdeklődést, már is tetemes jövedelmet jósolunk az árvaházi alapnak. M irt hölgyeinket a jótékonyság melege vezéreli. A hála könye p rmetezik végig arezunkon, midőn kívánjuk, hogy e törekvést példátlanul álló siker koronázza.* Nagyon rövid pirázra tiltön, a mi ez u'án követ> kezett. Az élőképek várakozáson felül sikerültek. (Pedig milyen volt a várakozás!) Falrenditő tapsoknak lett színhelye az »É íeklő Pa«sirta.« És valóban az események után alig egy hétre a dís'.en, vályogból emelt fal megrepedt éBépin az államépitészeti hivatal volt olyan maliciózus, ho,'y nem a tapsoknik akarta betudni a katasztrófát. Lelke rajta! Egyébiránt mindenfelé nagy port vertek fel az élőképek. A bírálatok erednényét következőkbea összegezhetem. 1. Djronghné ő nagysága kitüaö gesztenye áruló kofa volt. 2 Rengő Tilda leányai pompás p5rloányok voltak, a mi nem is csoda, mert magukat játszották. 3. Csörögi Zilma is eredeti alak volt. Családi idyljéből mutatott be egy pompás genre képit: megBeprüzte a becsodálkozott férj it. Sikerült neki nagyon. Látszott, higy van hozzá praxisa. 4. A kellékek hiányosak és módfelett ízléstelenek voltak, a mi nem is csoda, ha tudjuk, hogy azoknak jórészét a tauüCHOsné a jótékony csélra való tekintetből díjtalanul ajánlotta fel. Di azért az élőképek nagyszerűen sikerültek. Hiczi.