Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

f K V I D É K.' baleset és elaggás esetére való gondoskodásnak, mely a kölcsönösség alapján álló szövetkezeteknek előnyeit lehető teljes mértékben egyesíti a nagy tőkékkel rendelkező részvénytársulati élet- és baleset elleni biztosítással. Ezen előnyök között, — melyeket bővebben részletezni feleslegesnek tartjuk, — kiváló helyet foglal el azon előny, hogy aránylag csekély hozzájárulás mellett sokkal nagyobb élvezméuyeket nyújt, mint az egyéneukiuti életbiztosítás. így ha a fentebb ériutett befizetéseket ós az azok után nyert élvezményeket a uevezetesebb biztosító társulatok dijaival és az azok után járó javadalm izással összevetjük, kitűnik, hogy a két korosztály szerint 200 frt illetőleg 150 frt tőkejárandóságn ik vagy 24 frt évjáradéknak a jelen kombináció melletti biztosításáért magában véve mindenütt magasabb dij fizetendő, mint a 8 frt szövetségi törzsdij, mely — a többi kedvezményeket nem tekintve — baleset elleni külön biztosítást is magában foglalja, és pedig semm féle különbséget n;m téve a különböző foglalkozási ágak közt. Továbbá nevezetes előny, hogy szövetségünk segélyezési módozatai egészen a hazai iparra ós különösen a kózművesosztály viszonyához vannak szabva. így nevezetesen a 8 frtnyi egységi alaptétel olyau alacsonyra van szabva, hogy azt minden kisebb iparos is befizetheti. De módjában áll az egyes testü'eteknek — és erre különös súlyt fektetünk — oly segélyalapról gondoskodni, melyből azon tagtársak, kik időközben elszegényedvén évi járulékaikat a magukéból nem fizethetik, ebbeli fizetésük teljesítésében segélyeztetnéuek mindaddig, mig esetleg nyugdíjigényük érvénybe lép. — A vagyonosabb iparosok ellenben nagyobb törzsdijak fizetése által bármily magas összegig terjedő járandóságot biztosíthatnak akár elhalálozásuk, akár baleset, akár ellaggásuk esetére. Kiemelkedő előny még az is, hogy az iparosok egész 55 éves korukig beléphetnek a szövetségbe. Természetes ugyan, hogy a fiatal belépők nagyobb járandóságot nyerhetnek elhalálozásuk esetén, mivelhogy elhalálozásuk valószínűsége csekélyebb lévén, valószínű az is, hogy hosszabb ideig fogják az évi járulékaikat fi/.etni. Mindazonáltal a fiatalabbaknak szintén érdekében áll minél előbb csatlakozni, mivel ez esetben azon kilátással biruak, hogy a fizetési idő maximuma (25 év) előbb letelvén, az általuk nyerhető nyugdijt előbb és hosszabb ideig húzhatják. Ezek alapján azon reményben élünk, hogy hazai | iparosaink mind tömegesebben és már kezdetben mindenesetre elegendő számmal fognak csatlakozni ahhoz, hogy segély- és nyugdij-szövetségünk mielőbb létre jöjjön. Ehhez ugyanis legalább 1000 résztvevő szükséges, mely szám, mihelyt jegyezve lesz, a szövetség megkezdheti működését. Különösen az ipartestületeknek, ipartársulatokuak hivatása ez irányban buzditólag hatni. — Egyébiránt a tervezet szerint az ipartestületek ebbeli fáradozása a testületekre nézve közvetlen előnyökkel is jár, amennyiben a testületek az általuk megnyert tagoknak jutó tőkejárandóság után 1%-ot hüzuak, melyet tetszés szerint az ez ügygyei foglalkozó hivatalnokok díjazására fordíthatnak; úgyszintén az évnegyedenkiut beszedett dijak után 2%-ot, mely hasonló czélra szolgál. Az ügy valóbau megérdemli, hogy, mint az iparosság egyik elsőrendű országos ügye, most már kibontakozzék az előtanácskozások stádiumából és gyors megvalósulása által hirdesse a magyar iparos osztály o!y sokszor érvényesült közszellemének életrevalóságát ÚJDONSÁGOK. mr Az újév alkalmából lapunk t. előfizetőinek és barátainak boldog újévet kívánunk. Fölkérjük egyszersmind lapunk előfiíetőit, hogy előfizetéseiket lapunkra megújítani kegyeskedjenek. Hátrálékos előfizetőinket pedig tisztelettel fölhívjuk és fölkérjük, hogy hátralékos előfizetési dijaikat lapuuk kiadó-hivatalához megküldeni szíveskedjenek. A ,Nyirvidék" szerkesztősége és kiadó-hivatala. — Képviseleti tagok választása. A deczemberhó 30-dikán végbement városi képviseleti tag választások Nyíregyháza város képviselő testülete iutelligeucziális niveaujáuak nagy lesülyesztését eredményezték. Az újonnan választott 50 képviseleti tag közül alig egyuéhány az intelligens ember, a többi megválasztottak, bár kifogástalan jellemű s tiszteletet érdemlő polgárai is városunkuak, de — megmondjuk őszintén — hogy oly nagy számban való jelenlétüket a képviseletben, mint ahogy az most téuynyé vált, egy haladó városra nézve, mint amilyen Nyíregyháza városa, nagy szerencsétlenségnek tartjuk. A választások eredménye városuuk intelligenciájának nagy vereségét jelenti. Az a pirt, mely a függetlenségi és kormánypárt elemeiből, nem politikai jelszavak szerint, hanem tisztán a városi érdekek védelmire összeállva ment a választásokba, az I-ső kerületet kivéve, minden vonalon csatát vesztett. Az ilyeténkép megalakult uj képviseletről bizonyára lesz még alkalmunk szólani. Most — e rövid megjegyzések után közöljük a választás eredményét. Beadatott összesen 3479 szavazat közül 717, még pedig az 1. ker. 159, 2. ker. 146, 3. ker. 190, 4. ker. 92, 5. ker. 100, 6. ker. 30. Megválasztattak a következők: I. ktrültt. Zomborszky János 142, Incze József 100, Palicz János m. 96, Kubassy Gusztáv 93, Sütő József 91, Szikszay Pál 90, Májerszky Barna 87, Básthy B írna 83, Marsalko Lajos 84 szavazattal. II. kerület. Lipták Dániel 117, Garay Mihály cserk. 116, Hrabéczy Vilmos 112, Papp Miklós 77, Asztalos Sámuel 74, Bitháry Mihály 72, Lipcsey György 71, Gyurcsán György 71, Mócsan Pál 67 szavazattal. Ili kerület. Miurer Károly 112, Nádasy György ini Kleinvik Károly 101, Király Sándor 100, Fodor Gelzson S, Szabó E.idra 100, Hegedűs József 94, KovíSps P Pál 89 szavazattal. IV ktrültt. Szmolár Pál 61, Imre János 60, Deák József 60 Tulács István 60, Szokol János 60, Bodnár József 57' Jurás Lajos 56, Csirip László 55 szavazattal. V Terület. Ulmer János 59, B.ibiez Jáuos 58, Bálint János 53, Kovács János tanár 56, Puchy Gyula 53, Kolmár András 52, Macza István 52, Kordováu Mihálv 44 szavazattal. VI kerület. S.ijben Audrás 19, Babicz András 19, Palicz Adám 19, Ruzsa Endre 19, Pnulusz Márton laczo 19, Andrejkovics János 19, Siarvady Mihály 19, Tornasovszky Mihály id. 19 szavazattal. Póttagokkul megválaszta,ttak: Szmolár József 103, Skoluyik János 99, Gerliard Sámael 99, Nemes Farkas 97 Konthy Gyula 87, Flegtnann Jenő 87, Garay Audrás cserkesz 85, Pivnyik Istváu 85, Vojtovics Bertalan 83, Keczko Pál 77, Kovács János 111 inda 72, id. Morauszkt György 72, Fazekas Mihály 72, Vrabecz András 60, Gerhardt Pál 60, Kis Jáuos 60, Gálád Audrás 60, Nagy István 57, Tomasovszky Mihály 56, Szurovcsák Mihály 56 ifj. Báliut Pál 55, Lenhardt János 19, Trsztyánszky Mihály 19, Smied János 19, Bukoviuszky András 19 szavazattal. — A törvényszéki palota építésére nézve furcsa hirek keringenek a városban. Nem sikerült a hírek forrásához eljutnunk, s igy valósága felől nem szavatolhatunk, dejmert általánosan elterjedtek, regisztrálni kívánjuk mi is. Á hir azt beszéli, hogy privát uton nyert értesülés szerint az igaiságügyminisztcr a Nyíregyházán építendő törvényszéki pilóta és börtönépület ügyét egyelőre elejtette, amennyiben — az emiitett informáczió szerint — a tervezett építést 1890-ig elhalasztották. Ha ez a hir igaz, ugy városunkat csakugyan kellemetlen helyzetbe juttatta az igazságügyi kormány. Az épités története nagyon ismeretes olvasóink előtt. Legutolsó stádiumában ott állott meg a dolog, hogy a már írásba is foglalt föltételek kipótlásául az igazságügyminiszter — már a választások után — ultimátum szerű formában, még némi feltételeket állított fel, melyeket a városi képviselet változatlanul elfogadott. Szóval a kérdésnek minden része tisztázva volt. Az építkezés elhalasztásának okát — ha ugyan igaz a dolog — kutatva sein tudjuk megtalálui. Még csak az államnak oly sokszor emlegetett rossz pénzügyi viszonyaiban sem lehetségos azt fölfedezni, mert hiszeu a pénzt — kamit nélkül — a város előlegezi az építéshez az államnak. Pedig a városra nézve az építkezés elhalasztása nem csekély terhet róv. A leendő törvénykezési palota helyéül szolgáló telkek vételára; 28,700 forint után a város kamatokat fizet s a megvett telkekből bizony alig vau valami jövedelme. Mindenesetre kívánatos, hogy a város a dolog mibenlétéről alapos értesülést szerezzen. — A vármegyei első aljegyzői állás betöltésének kérdését véglegesen eldöntötte a belügyminiszter. Egy legújabban kelt leiratával ugyanis tudatta a vármegyével, hogy semmi törvényes akadály nem forog fenn arra nézve, hogy Angyalossy Pál megválasztott első aljegyző állását, melyről előbb lemondott, de lemoudását később visszavonta — elfoglalhassa. E kérdés különben úgy került a belügyminiszter eldöntése alá, hogy Zoltán János alispán, mikor Augyalossy Pál, a megválasztása ellen beadott felebbezósnek elvetése s ezzel a választásnak megerősítése után, a főispán fölhívására kijeleutette, hogy a közgyűlés előtt bejelentett lemondását visszavonja, s a főispán által hivatalának elfoglalására fölhivatott, — aggályokat táplált az iránt, váljon Angyalossy lemondásának visszavoná a felől nem kizárólag a főispán által a lemondásról értesített közgyűlés van-e hivatva intézkedui. Ezért kért a további teendőkre nézve utasítást az alispán a belügyminisztertől. Erre jött meg aztán az emiitett miniszteri elhatározás, amelynek folytán az alispán fölhívta Angyalossyt, hogy az eskü letétele végett január 1-sején nála jelentkezzék. — Pótvásár Nyíregyházán. A fö'dmivelés , ipirés kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Nyíregyházán január lií 9-dikén pítvásár tartassék. — Képviseleti gyűlés volt a városnál e hó 31-én, melyen a képviselet tudomásul vette a 30-ikán tartott képviseleti tag-választás eredményét, s a vármegyéhez való fölterjesztés végett elfogadta az 1886. évi árvapénztári számadást és mérleget. Megállapittatott továbbá az 1888. évi megyei közmunka összege 6,373 forint 13 krajezárban. — E'jegyzés. Máthé György, a helybeli főgimnázium derék tanára s lapunk muukatársn eljegyezte Nádassy Szeréna kisasszonyt, özv. Nádassy Lajosué leányát.— Paulay Gyula fővárosi m. kir. állami mérnök, ki mint a nyírvíz -szabályozó társulatnál alkalmazott mérnök pár év előtt társadalmi életünk egyik kedvelt alakja volt, eljegyezte Kovách Etelka úrhölgyet. — A nőegyleti bál február 6-dikán fog megtartatni a nagyven léglőben. A bál rendező bizottságba már megalakult, a következőleg: KUnay Ziltáu elnök, Bogár Lajos pénztáros, Máthé György jegyző. Bizottsági tagok: Beucs Pál, Edelstein Aladár, Groák Ölön, Gyedig Károly, Hudák Károly, Inczédy Lajos, Kertész Bertalan, Klár Leo, Kovách Elek, Mikecz Dezső, Morvay Pál, Nádasy Emil, Nikelszky Símuel, Somlódy István^ Szeszich Béla, Szigetváry László, Scheiber József, Szilágyi Béla, Szegedy Miklós, dr. Zinuer Jeuő. A meghívók közelebb már széjjel fognak küldetni. — Kinevezés. A törvényhalóság által alakított iparlanáca tagjaiul a debreczeni ipar- és kereskedelmi kamara a maga részéről Ciapkay Jenőt, Gyurc3ány Ferenczet, Andrástsik Józsefet és Papp Miklóst nevezte ki. — Karácsony Napkoron. Karáctony estéjén ezúttal is szép ünnepély tartatott a napkori r. katb. iskolában. A plébános római utj 1 emlékeűl egy szép fali keresztet mutatott be a gyermekseregnek és a nagy számba m)g. jeleul szülőknek. A tanulók énekszóval, szavalmányokkal és pásztorjátékkal igyekeztek kiérdemelni a kis Jézus ajándékait. KioszUtott a szegény iskolások között 33 drb ruhmemü 40 frt értékoen, mely öiszeg a Jósa-alapitvány kamatából, a községi szegényalapból és a dalárda ajándékából öiszeh>zott 80 írtnak felét teszi, másik fele a g. ktth. iskolát illetvén Ve^ül minden gyermek kapott a ksrácsonfáról is valamit: diót, almát, fügét, édességet, melyek Kállay Liopoldné, S:mák Istváaué, Javorrek Kálmánná, B ilga Istvánné és a plébánia szívességeinek mtttó gyümölcsei. Az igazgató _ megfelelő beszéddel és római emlékek osztogatásával zárta be a lélekemelő kis ünuepélyt. — A tűzoltók ós dalárdisták együttes báljára szóló mBghivókat széjjel küldötte a rendezőség. E nagy sikerűnek Ígérkező mulatság, miut emiitettük, január 14 dikén tartatik m )g a nagy vendéglő termében. Két — nagy hézagot betöltő egyesület tevékeny tsgjsi állanak e bál rendezésének élén, akik mindent elkövetnek, hogy az a régi jó hírnév, melyet a tusoltok idáig rendezett tánczmulatsígaiknak kiviítak, az idén 13 ujabb babérokkal gazdigodjon. A tűsoltók részéről Sztárek Ferencz főparancsnok és Bencs Líszló elnök, a dalárda részéről pedig Nagy Lajos elnök és Jóm Géza karnagy állanak a rendezőség élén. A bál egyéb körülményeire nézve felvilágosítással szolgálnak a meghívók, melyek ritka elegáuciával és Ízléssel állíttattak ki. — Halálozás. Juhász Béni bákai ev. ref. lelkipásztor e hó 28-dikán elhunyt. A boldogu't 20 eszdendőn át volt a bákai ev. ref. egyháznik lelkipásztora, s híveinek általános szeretete és részvéte kiséri sírjába. — Gyilkosság Tisza-Eszláron. Tisza-Eszlár lakosait eg/ gyilkossági eset tartja izgatottságban. Az eset részié;eiről a követke :ő'iet irják :Egy Cserés Sándor nevű jómódú parasztgazda, ki a tisza eszlári hires bünpörben tanuként is szerep alt, iszákos ember lévén, fo]ytonos viszálykod isban élt a feleségével, annyira, hogy az asszony megunva a sok csetepitét és sok verést, férjét a faképnél h ig/v 1, még a faluból is távozott. Cierés, az elhagyott férj eleintén csak eléldegélt magában is, de csakhamar belátta, hogy gazd isszony nélkül nem boldogu'hit, magához vette tehit férjnél levő leán;át vejével együtt. Cserés azonban ezikkel sem birt eg/ezni. Kivált vejével folytonosan veszekedett s nem ritkán verekedett is. Most meg már Cierés lmtároUa el, hogy véget vet a viszálykodásnak. Nem ugy cselekedett azonban mint felesége, hogy a házát ott hagyta, hanem egészen máe, még pedig a következő kegyetlen módon: egyik éjjel az istállóban alvó és mi rosszat sem sejtő vejét vasvillával megtámadván, agyonütötte és hogy gonosztettét elpalástolja, nehéz követ kötött a holttest nyakára s kocsira téve, a Tiszához vitte és odi bedobta. Midőn ezen borzadalmas tettével elkészült, mir hajnal felé járt az idő s igy haza sem térve, egyenesen a korcsmához hajtott, ahol, mintha mi sem nyomni a lelkiismeretét, kedélyesen mulatott pálinka mellett. Cserésnek leánya, a gazdasszony csak reggel, midőn a teheneket megfejni az istállóba ment, vette észre mind a két féifi eltűntét. Éi mivel az istállóban vérnyomokat is látott, rosszat sejtve, épen a szomszédokhoz akart menni gyanúját velük közlendő, midőn apja a korcimából részegen hazatéríe, töredelmesen bevallotta leányának gono3'. tettét. Cserést még az nap elfogták és a tisza-löii járásbírósághoz kisérték. A szerencaétlenül járt embert pedig még mai napig sem sikerült a Tiszában megtalálni. — A Rothschildok óss. Abból a« alkalomból, hogy az egyik Rothschild bárót »ud'arkép3ssé« tette a király, közlik a következő történetet: Rothschild Mózes, ki őse egyszers mind a Rithsc'iildok baukházának is, nagyon kis zsidó bankár volt Frankfurtban, a nagy forradalom idejében, amikor a hesszeni választófejedelem menekülni volt kénytelen onuau, az előnyomuló fr&nczia hadsereg elől. Mózesnek akkor még nagyobb volt a jó híre, mint a gazdagsága s a választó fejedelem futása előtt neki adta megőrzés végett kincseit, néhány milliót aranyban és ékszerekben. A baukár eleiute nem akart rá vállalkozni, de a fejedelem rábeszélésére elfogadta a kincseket, nem adva az átvételről semmiféle irást; a fejedelem nem is kért ilyet. Alig ásta el Rothschild Mózes a legnagyobb gonddal a rábízott kincseket kertjében, a francziák már fosztogatva nyomultak be Frankfurtba. Roshschi'd ekkor, hogy a házkutatástól megmeneküljön, s a kincsekről elterelje az ellenség figyelmét, egész vagyonát önként beszolgáltatta. Később, hogy a rend ismét helyreállott, a kifosztott bankár újra boltot nyitott 1 eleinte ciak szerényen pénzváltással foglalkozott, később azonban a fejed slem kincseivel egyre merészebb, nagyobb, vállalkozóbb üzletbe kipott, ugy, hogy nemsokára miut a leggazdagabb bankárok egyikét emlegették. A választófejedelem 18)2 ben, mikor országába visszatért, Frankfurton át vette útját és meglátogatta R othschildot. »A gazok ugy-e miudenemet elrabolták, Mózes !< — »Egy tallért semc, felelt a bankár, »az enyimet igen, de fenséged kincsét üzletemben forgattam és most abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy visszaadhatom ötös kamattal együtt.c A fejedelem köszönetet mondott s természetesen elengedte a kamato'iat, jutalmul azonban a bankár birtokában hagyta még a kiucsjket 20 évig két szásalékoa kamatokért. Ezenkívül a fejedelem mind in módon kedvében járt Mózesnek s nem mulasztotta el 1814-ben a bécsi kongresszuson az egybegyűlt uralkodóknak dicaírőleg felemlíteni e becsületességet, ami által Rzu'áu Rjthschi'd megnyerte az osztrák csáfizár, az orosz czár és más európii uralkodók bizalmát. A hisszeni választó k tm vtoztatott kincseiből indullak ki tehát a Rnthichild ház m lliói. E?y romai zarándok naplójából. — Levelek J. A barátomhoz — Kedvts A. barátom! November hó 30-án Rómában kelt soraimban megígértem neked, hogy, ha Isten haza segit, mesélni fogok egyet-mást római zarándoklatomról. Minthogy személyesen nem tudok eljutni hozzád, meg aztán ugy veszem észre, mások is érdeklődnek tapasztalataim iránt, a t. szerkesztő és laptulajdonos szives előzékenységéből, e lapok utján közlöm veled élményeimet. Folytatás a íőlapon.