Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

Melléklet a „Itfyirvidék

" 1888. 16-ik számához. Szabolcsvármegye közönsége által Nyíregyházán 1888 márczius 12-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 9. Bgy. 12131/87. K.° Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek 58609/87 sz. alatt, az újonnan alkotott községi pénzkezelési szabályrendelet kiigazítása tárgyában kelt leirata. Határozat. A szabályrendelet, a miniszteri leirat alapján következőleg igazittatik ki: a 14-ik. §. 1. pontja egészben kihagyatika 17-ik §. egészben töröltetik. a 45 ik §. ezen szava után .költségelőirányzattal" ezen szavak iratnak „vagyon leltárral". Az ekként kiigazított szabályrendelet két egyenlő példányban a m. kir. belügyminiszterhez jóváhagyás végett felterjesztetik, s a határozat kíséretében a „Ny Írvidék' utján a főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és községi elöljárók tudomására hozatik. Miről a m. kir. belügyminiszter felterjesztésen a szabályrendelet kiigazított két példányával, továbbá Zoltán János alispán, Kállay Ferencz főszámvevő, a „Nyírvidék" szerkesztősége a szabályrendelet egy-egy példányával jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. kiadta: Tidovich László, aljegyző. Szabolcsvármegye közönsége által Nyíregyházán 1888. márczius 12-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 9. Bgy. 12131/87. K. Tárgyalás alá vétetett a községi pénzkezelésre vonatkozó szabályrendelet tervezetének elkészítésével 421/86. Bgy. sz. alatt megbízott küldöttség véleményes jelentése. Határozat. A községek pénzkezelésére vonatkozó szabályrendelet. 1. § A községi pénzkezelés számadási éve a naptári évvel megegyező. 2. §. A községi pénzkezelés és számvitel alapját a leltár képezi, s e czélból a községnek a községi felügyelet alatt álló intézeteknek minden vagyonáról, könnyen áttekinthető s hiteles adatokkal igazolt leltár készítendő, mely a vagyon állásnak teljes hű és tiszta képét nyújtsa. 3. §. A leltár Nyiregyháza rendezett tanácsü városban a gazdasági tanácsos s a számvevőség egy tagja, nagy és kis községekben pedig a községi főbíró, pénzkezelő 8 községi vagy körjegyző által, az egyidejűleg foganatosítandó vagyou szemle alapján készítendő el. 4. §. A leltárba az összes ingó és ingatlan vagyon, tehát egyrészt a községnek, vagy községi felügyelet alatt álló intézetnek tulajdonában levő mindennemű javak, jövedelmező jogok, állami jogok, állami és magán kötvények érték papírok, auyagok, bútorok, mindennemű felszerelések, szóval az őszes cselekvő vagyont képező alkatrészek, kellő részletezéssel, tehát tételenként, menyiség, minőség, érték s jövedelem szerint, a használati mód, s minden a teljes tájékoztatásra szükséges ismérvek pontos kitételével, és pedig a jövedelmező s nem jövedelmező vagyonok elkülönítve felveendők. Másrészt pedig a községet vagy intézetet terhelő összes adósságok vagy egyébb terhek, tehát az összes szeuvedő vagyon, szintén a teljes tájékoztatást nyújtó körülírással kimutatandók; végül az összes cselekvő és összes szenvedő állapot összevetése után, a tiszta cselekvő vagyon állása kimutatandó. 5. §. A leltári állományban, évközben előfordulható változások kellő nyilvántartása czéljából, e változások Nyíregyházán a számvevőséggel, nagy és kis községekben a községi vagy körjegyzővel azért is mindenkor közlendók, hogy azok az évenként eszközlendő leltározásnál, s illetve a foganatosítandó vagyon szemlénél kellően ellenőrizhetők legyenek. 6. A község egy évi szükségletének meghatározása és a szükséglet fedezésére szolgáló eszközöknek megjelölése végett évenként költségvetési előirányzat készítendő, mely a jövő évre tervezett kiadásokat felsoroló szükségleti részre, és a jövő évben remélhető bevételeket előtüntető fedezeti részre osztandó fel. 7. §. Mindkét rósz, tehát ugy a kiadások mint bevételek mindenek előtt rendes, vagy is minden évben ismétlődve ugyanazon cziinen, akár egyenlő összegekbe (állandó tételek), akár változó mennyiségben (változó tételek) előforduló és rendkívüli átmeneti vagyis csak bizonyos időben, csakis az előirányzati évben vagy legfelebb néhány éven át minőségükhöz képest elkülönitendők. A rendes bevételek és kiadások ismét természetük és rendeltetésük szerint, a könnyű áttekintést és minél teljesebb osztályozást főczélul szem előtt tartó osztályozással, rovatokra czimezve osztaudók fel. 8. §. Ha a község kiadásai a községi jövedelmekből nem

1 fedezhetők, s igy a községi adó kivetésének szüksége merül fel, a bevételek és kiadások csoportosításánál az 1886. XXII. t. cz. 130. §-ában a községi pótadó kivetés módjára vonatkozólag foglalt utasítások követendők. 9. §. A költségvetés tervezetét Nyíregyházán a számvevőség, nagy és kis községekben a községi vagy körjegyző készíti el, s azt a községi törvény 122. §-hoz képest a városi tanács illetve községi elöljárósághoz beterjeszti. 10. §. A városi tauács, illetve községi elöljáróság a hozzá beterjesztett költségvetési tervezetet tárgyalás alá veszi, s indokolt véleményes jelentése kíséretében a képviseleti közgyűlés felülvizsgálata és megállapítása alá bocsátja. Az előirányzati tételek megállapításánál egyrészt a folyó évet megelőző számadási év eredménye, másrészt a folyó évre készített és törvényhatóságiig jóváhagyott költségvetés veendő alapul. 11 § Ha a költségvetés felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés, a tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem volt, legkésőbb 15 napi határidőre ujabb közgyűlés bivaudó össze, s ha ez sen lenne megtartható, a tanácsi illetve községi elöljáróság közvetlen a törvényhatósághoz tartozik a képviseleti gyűlések megtartási kísérletének sikertelenségét bizonyító okiratokkal is felszerelt költség előirányzatot, indokolt véleményes jelentése kíséretében beterjeszteni. 12 5 A jövő évi költségelőirányzat, a folyó év augusztus havának utolsó napjáig a törvény jósági számvevőséghez okvetlenül beterjesztendő, s e határidő megtartásáért Nyíregyházán a város polgármestere nagy ős kis községekben pedig a községi főbíró és községi vagy körjegyző felelősek. 13. A költségvetés a törvényhatósághoz két eredeti példányban mutatandó be, ezek egyíke^jármeg^ végett benyújtott okmányokkal együtt a községnek vissza küldetik. 14. §. A költség előirányzat, az egyes tételek igazolása végett következő okmányokkal szerelendő fel: 1. a község vagy iutézet tulajdonát képező ingatlanok telekkönyvi kivonata, az egyszer inár beterjesztett s a megyei számvevőség levéltára részére visszatartott telekkönyvi kivonat helyett ujabb kivonat azonban csak akkor szükséges, ha a költségvetés által érintett ingatlanok állapotában időközileg változás fordult elő. 2. a vagyonok használati módját igazoló okmányok, jelesül árverési jegyzőkönyv, a szabályszerű közhírré tételt igazoló okirattal, haszonbéri szerződés, ezeket jóváhagyó képviseleti határozat. 4. a községet vagy intézetet terhelő adóságok menynyiségét, valódiságát s lejáratátigazoló bizonyítékok'a vonatkozó képviseleti s jóváhagyó törvényhatósági határozatokkal. 5. a községi pótadó kivetési alapjául szolgáló osztály, s az 1886. XXII. t. cz. 130 §-a szerint ós elkülönített kincstári adók kimutatása. 6. a költségelőirányzat felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés meghívója és jegyzőkönyve. 7. a költségvetési előirányzat 15 nap alatti közszemlére kitételét s ennek közhírré tételét igazoló okmány. 8. a községi adó fizetők által netalán beadott ész revételek felebbezések, s a képviseleti tagok egy részének kisebbségi külön véleménye. 15. §. A község pénztára a község házánál, vagyha alkalmas községháza nincs, biztos és kettős zárral ellátott tűzmentes szekrényben folytonos őrizet alatt tartandó. E helyiségben őrizendők az összes számadási okmányok, okiratok és könyvek is. 16. §. Bevételek és kiadások csak a hivatalos helyiségben s rendezett tanácsú városokban, a többi hivatalok számára kiszabott hivatalos idő alatt mindennap,nagy és kis községekben a helyi viszonyok szerint szabályreudeletileg kijelölendő napokon, az általános községi szabályrendeletben megállapított hivatalos órák alatt teljesitendők. 17. §. A pénzkezelő illetékes helyről nyert utalványozás nélkül sem bevételt sem kiadást nem teljesíthet, kivételnek csak oly kis községben van helye, hol pénztárnok nincs s a biró egyszersmind pénzkezelő is, mert azon kisebb kiadások, melyeket az alábbiak szerint sürgősség esetén, a biró saját felelősségére tehet, ily esetben utalványozás nélkül teljesíthetők. 18. §. Az utalványozási jog, mely a törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetésen alapul, tulajdonképen a község képviselőtestületét, a költségvetés végrehajtásával való megbízás folytán azonban annak keretéu belül és korlátai között a tanácsot, illetőleg a községi elöljáróságot illeti meg, ki ezen jogát a városi polgármester, illetőleg községi főbiró által gyakorolja; költségelőirányzatba fel nem vett rendkívüli kiadásokat a polgármester 50 forint, a községi főbiró 10 forint erejéig utalványozhat, az ily természetű kiadásokért különben személyes felelősséggel tartozik s annak utalványozását a legközelebbi képviseleti közgyűlésnek bejelenteni köteles. 19. §. Az utalványozásnak, mely különben magára a számadási okmányra vezetett záradékból is állhat, rendszerint Írásbelinek kell lenni. Oly esetekben pedig, midőn valamely pénztárnokkal is biró kis községben az előljárósági tagok s a biró Írástudatlanok, az utalványozás két megbízható tanú jelenlétében szóbelileg is történhetik, az ily utalványozás mellett kivett pénztári okmányra azonban a szóbeli utalványozást igazoló bizonylat utólag reá vezetendő. 20. §. Az utalványozás a költségvetésileg megállapított összegek mily mérvbeni igénybe vételének, illetőleg a még rendelkezésre álló részletek mennyiségének nyilvántartása végett Nyíregyházán a számvevőség, nagy és kis kis községekben a községi vagy körjegyző által, utalványkönyvbe vezetendő, melybe az utalvány tartalma kifizetés előtt beírandó s az utalványozott összeg addig, mig az utalványra reá nem vezettetik, hogy az utalványkönyvbe beíratott, ki nem fizethető. 21. §. Az illetékes utalványozás alapján teljesítendő bevételek és kiadások, az utalványon kivül ellennyugtával, illetőleg nyugtával igazolandók. 22. §. Minden bevétel és kiadás a pénztárnok által a teljesítés után azonnal, rendszerint sajátkezüleg feljegyzésbe veendő és pedig az ezen feljegyzések befogadására szolgáló pénztári naplókba és illetve beszedési lajstromokba. 23. §. Mindazon bevételekről és kiadásokról, melyek külön elszámolási ágat képeznek, mint községi közköltség, szegény alap, közmunka alap, megyei pótadó stb. külön pénztári naplók vezetendők. 24. §. Egy egész évre szóló füzetben készítendő naplók lapszámozandók, zsinórral összefűzeudők és rendezett tanácsú városokban a polgármester és a számvevő, nagy és kis községekben a járási főszolgabíró vagy annak törvényes helyettese által a napló kuliapján a lapok számát jelző hitelesítési záradékkal ellátandók. 25. §. Egynemű oly bevételek, melyek sűrűen fordulnak elő, miut különösen a községi pótadó és egyéb készpénzbeli kivetések után befolyó összegek, nem közvetlenül vezetendők az illető naplókba, hanem külön jegyzékekbe, vagyis beszedési lajstromokba gyűjtetnek, ahonnan azután a napi (esetleg heti vagy havi) zárlat után az eddig felgyűlt összeredménnyel a pénztári naplóba átvezettetnek. 26. §. Minden egyébb bevétel, valamint kivétel nélkül minden kiadás azon idő és sorrendben, melyben előfordultak, a teljesítés alkalmával esetenként naplóztatnak. 27. §. A beszedési lajstromok és minden külön elszámolás alá eső köztartozás számára külön egy egész évre szóló, lapszámozott, átfűzött és hitelesítési záradékkal ellátott füzetek készítendők. 28. §. A naplók és beszedési lajstromok mindig a pénzkezelő által sajátkezüleg vezetendők, ellenben a törvényhatóságiig megállapított költségvetési hiány fedezésére engedélyezett községi pótadónak, valamint a községi lakosokat terhelő minden egyéb készpénzbeli köztartozásoknak kiszámítását, egyes adózók közötti felosztását, vagyis egyénenkénti kivetését, továbbá az ekként megállapított tartozásokra teljesített befizetéseket, mint lerovásokat, végül ezek egybevetése utján, a netaláni hátralékot, vagy esetleges túlfizetést előtüntető kivetési és lerovási főkönyvet, Nyíregyházán a városi számvevőség, nagy és kis községekben pedig a községi vagy körjegyző tartozik elkészíteni és vezetni. 29 §. Ugyanezeknek feladata az egyes adózók összes köztartozásainak kitüntetésére szolgáló adóköuyvecskék kiállítása, illetőleg a tartozásoknak ezen adókönyvecskékben való előírása, megjeg

yezvén^ hogy a ' - ? í 1 1 •— —__——^•— 30. §. A pénztári napló egyes tételei időszakonként átviendők az egyszerű kincstári számvitel szerint szerkesztett számadási főkönyvbe. 31. §. A számadási főkönyv, mely a községi törvény 141. §-ában érintett számadással azonos, a költségvetésnek megfelelően szerkesztendő, miért is annyi és oly czimü rovatokkal kell bírnia, mint amennyi a törvényhatóságiig jóváhagyott költségvetésben felvétetett, megjegyezvén, hogy még a költségvetésben nem szereplő, a vagyon kezelésre végleges behatással nem biró átfutó bevételeknek és kiadásoknak is megfelelő rovatok nyitandók. 32. §. Minthogy pedig a számadási főkönyv nemcsak a bevételek és kiadásoknak a költségvetési rovatok alá való osztályozására szolgál, hanem arra is, hogy valamint a számadók, ugy a pénztárt ellenőrző, illetve az utalványozási joggal felruházott közegek is valamennyi bevételek és kiadások iránt részletes átnézetet szerezhessenek, még pedig nem csupán arról, ami valósággal befolyt, vagy kiadatott, haueui arról is, ami bevételezendő, vagy kiadandó lett volna; eunélfogva a számadási főkönyvnek .Tartozás", .Lerovás", „Hátrálék" czimü hasábokkal kell bírnia. 33. §. A „Tartozás" hasábba első sorban az előző évről áthozott bevételi vagy kiadási hátrálék, másod sorban a számadási évre jóváhagyott községi költségvetésből, esetleg szerződésből ős illetékes utalványozásból megállapított illetőség mutatandó ki. 34. §. A „Lerovás* adatait a pénztári napló szolgáltatja. 35. §. A .Hátralék", a .Tartozás" és „Lerovás" czimü hasábok egybevetése utján a bevételi, vagy kiadási hátralékot, illetve a község készpénzbeli követeléseit vagy tartozásait mutatja ki. 36. §. Rendezett tanácsú városokban e számadási főkönyv elkészítése és az előírások teljesítése a városi számvevőség évközbeni vezetése ós az év végéveli lezárása pedig a pénztáruokkal együtt az ellenőr feladatához tartozik. 37. §. Nagy és kis községekben a fóköuyvet a községi, illetőleg a körjegyző tartozik vezetni. 38. §. Ugyanezen közegek a község tartozásainak ős követeléseinek esedékéről nyilvántartást vezetni és ennek alapjáu a tanács, illetve a községi elöljárósághoz mindenkor jelentést tenni tartoznak. 39. §. A pénztárt rendezett tanácsú városokban a polgármester, az ügyész és számvevő közbenjöttével, nagy és külön pénztárnokkal ellátott kis községekben a biró egy előljárósági taggal és a jegyzővel havonként legalább egyszer váratlanul, azaz a pénzkezelő előleges tudósítása nélkül megvizsgálni tartoznak. Oly kis községekben pedig, a melyekben a biró pénzkezelő is egyúttal, a vizsgálat teljesítésére a képviselő testület által minden év elején az illető évre, saját kebelóból elöljárói állást el nem foglaló két értelmesb tag lesz kijelölendő, kik a havonkénti vizsgálatot a körjegyzővel együttesen ejtik meg. 40. §. Azonkívül pénztári vizsgálat a pénztárnok (pénzkezelő) személyében történt változás esetén, ugy szintén akkor is foganatosítandó, ha a pénztári álladék véletlen események (tűzvész, tolvajlás stb.) folytán megkárosittatott. 41. §. A pénztári vizsgálat mindenkor nemcsak a pénztári álladék megállapítására, hanem az ügykezelésre és számvitelre is kiterjesztendő. 42. §. A pénztári vizsgálat megtartása ós a pénztári naplóknak a maradvány megállapítása végett történt bezárása, a naplók szöveg hasábjába vezetendő, és ugy a pénzkezelők, miut a vizsgáló küldöttség tagjai által aláírandó megállapítási záradékkal bizonyítandó. 43. §. A pénztári vizsgálat eredményéről, a vizsgáló küldöttség mindannyiszor jegyzőkönyvet veszen fel, s a tanács illetve községi elöljáróságnak jelentést tesz. 44. §. Az évi zárszámadást a pénzkezelő esetleg a díjtalanul közreműködni köteles községi vagy körjegyző segítségével elkészíteni, s a községi képviselethez oly időben beterjeszteni tartozik, hogy az a község tavaszi közgyűlésén tárgyalható legyen. 45. §. A zárszámadás a rendes pénztári okmányokon kivül, a költség előirányzattal, vagyon leltárral, s az év közben netalán előfordult vagyon változás igazolására és indokolására szolgáló bizonyítékokkal is felszerelendő. 46. §. A községi pénzkezelés közben haszuálandó könyvek mintái és pedig a vagyou leltár A, költségvetési előirányzat B, a pénztári napló C, a beszedési lajstrom D, a kivetési ős lerovási főkönyv E és a számadási főkönyv F alatt megállapittatnak ós csatoltatnak. 47. §. Pénztárnok, szabályszerűen felszerelt számadását, a leszámadási év lezárta utáu legkésőbb egy hónap alatt, a községi képviselő testületnek bemutatni köteles, a képviselő testület a hozzá beadott számadást azonnal felülvizsgálni s márczius hó 15-ig a törvényhatósághoz okvetlenül beterjeszteni tartozik. Ha a bemutatott számadás a képviseleti tagok határozat képes számban való megjelenésének elmaradása miatt két egymásután kitűzendő tárgyalási határnapon is közgyülésileg elintézhető nem lenne, azt felnivizsgálni s a fentebb kitűzött batáridőben a törvényhatósághoz beterjeszteni a községi elöljáróság tartozik. 48. A községi törvény 142. § ában érintett első fokü vizsgálat tekintetében szükségesnek mutatkozik, azon figyelmeztetés, hogy mindazon esetekben, midőn a számadók ellen észrevételek merülnek fel, ezek a számadókkal közöltessenek, illetve a számadók azokra nézve kibalgattassanak, ugy, hogy a számadás törvényhatósági felülvizsgálatánál már a számadók igazolása is tekintetbe vehető legyen. 49. §. Ha a vármegyei számvevőség az észrevétel nélkül felterjesztett számadást helyesnek találja, avagy az első fokü vizsgálat alkalmával tett észrevételeken kivül ujak nem merülnek fel, amazok pedig a számadók igazolása (válasza) alapján elbírálhatók, a számadási Ugy végleges elbírálás végett a vármegyei közgyűlés elé terjeszthető. 50 §. Ha azonban a számadásra tett észrevételek még további tárgyalást kívánnak, illetve, ha a vármígyei számvevői vizsgálatból kifolyólag uj észrevételek merülnek fel, a számvevőségnek észrevételei az alispán utján a községi elöljárósággal, illetve a felelős számadókkal közlendők, záros batáridő alatti nyilatkozat tétel végett. 51. §. Ezen nyilatkozat behatóan megbírálandó és ha még az ügy teljesen tisztázottnak nem tekinthető, másod észrevételek teendők, melyekre szintén záros határidő alatt beveendő a felelősségre vonttak másod válasza. Csak ennek tüzetes felülvizsgálata után terjesztendő az ügy határozat hozatal végett a vármegyei közgyűlés elé. 52. §. A közgyűlési határozat a számvevői előterjesztés alapján oly alakban szerkesztendő, hogy abban