Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-15 / 16. szám
ványok változtatás nélkül, külön pontok alatt önállóan és kimerítő indokolással felsoroltassanak. Miről a m. kir. belügyminisztérium a szabályszerű kihirdetés után felterjesztésen, Zoltán János alispán, a vármegyei pénztári és számvevői hivatal, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere s a községek elöljárói a „Nyirvidék" czimű törvényhatósági hivatalos közlönyben való közzé tétel által tudomás vétel, illetve az 1886. XXI. t. cz. 7. §-ban előirt közhírré tétel eszközlése végett jegyzőkönyvi kivonaton éresittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. Szabolcsvármegye közönsége által 1888. márcziushó 12-én Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 8. Bgy. 13,941 K/1887. Olvastatott a magy. kir. közmunka- és közlekedési miniszter 46,958/887. sz. alatt az újonnan alkotott közmunka-szabályrendelet módosítása tárgyában kelt leirata. Határozat. A közmunka-szabályrendelet 7-ik §-ának k) pontja töröltetni rendeltetik. A 13-ik §-ból ezen szavak „a jelzett birság esetleg* kibagyatnak. A 25-ik §-ban „Január 15-ig" szavak helyett „előző évi október 20-ig" tétetik. Az ekként kiigazított szabályrendelet egész terjedelemben Nyíregyháza város polgármesterének közvetlenül, a községeknek pedig a járási főszolgabírók utján az 1886. évi XXL t. cz. 7. ős 8. §§ ai értelmében leendő közhírré tétel végett oly utasítással adatik ki, hogy a közszemlére kitétel és közhírré tételről szóló községi bizonylatok a járási főszolgabírókhoz beküldetvén, ezek által összegyűjtve, az alispáni hivatalhoz beterjesztessenek. Ugyancsak a határozat a szabályrendelettel együtt a „Nyírvidék" hivatalos lap utján is közhírré tétetni rendeltetik. Zoltán János alispán utasittatik, hogy a felebbezési határidő lejártával a szabályrendeletet négy egyenlő példányban, a közhírré tételt igazoló bizonylatok és a netalán beadott felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszterhez terjessze fel. Miről Zoltán János alispán, a főszolgabírók, Nyíregyháza város polgármestere, a községek elöljárói, a „Nyirvidék" szerkesztősége, mindnyájan a szabályrendelet egy példányával jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta : Yidovich László, aljegyző. 232./1887. B. gy. 7751./1887. K. Szabályrendelet, Szabolcsvármegye közmunka kezelése tárgyában. 1. §. Vármegyei közmunka alatt oly szolgálmányok értetnek, melyek a közmunkakötelezettek kárpótlása nélkül, rendszerint a vármegyei úthálózatba felvett útak kiépítésére és fentartására fordíttatnak. 2. §. Közmunkát teljesíteni, illetve közmunkaváltságot fizetni, mennyiben e kötelezettség alól a 7., 8. és 9-ik §§-ok tartalma szerint felmentve nincs, a vármegye minden lakosa és birtokosa köteles. 3. §. Igavonó állatok tulajdonosai, a tulajdonukat képező igák száma szerint rovatnak meg közmunkateherrel, az igavonó állatokkal nem biró lakosok, menyiben lakóházzal biruak, e ház, máskép saját személyük után tartoznak közmunka-kötelezettséget viselni. 4. §. Közmunka-kötelezettségét mindenki készpénzben megváltani, s e váltság-összeget az alább kiteendő határidők alatt illetékes helyre befizetni köteles. 5. §. Minden kettős fogatú iga után két kettős fogatú, minden egyes fogatú iga után kőt egyes fogatú igás napszám váltságdija fizetendő évenkint, hármas fogat egy kettős, négyes fogat két kettős fogatnak tekintetik. 6. §. Háztulajdonosok, tekintet nélkül arra, vájjon egy vagy több ház tulajdonosai-e hat, házzal nem biró egyének három kézi napszám váltságdiját kötelesek évenként megfizetni. Az 1868. évi XXII. t. cz. 2. §-a értelmében házadó alá nem tartozó állami épületek, ezek között a m. kir. államvasútak épületei, amenyiben azok más, t. i. nem állami czélokra, bérbe adva nincsenek, amelyek után tehát a fentebbi törvényes határozatok szerint sem állami egyenes adó, sem az ennek alapján kivettetni szokott vármegyei, községi stb. pótadók nem fizettetnek: közmunkaváltság fiz tés alól kivéve vanuak. 7. §. Közmunkaváltság fizetés alól csak saját személyükre vonatkozólag, tehát, ha sem igavonó állattal, sem házzal nem birnak, felmentvék: a) a vármegye azon lakosai, kik 16-ik életévöket még be nem töltötték, és kik 60 életévüket már túlhaladták, kivévén azon esetet, ha házuknál velők egy kenyéren élő s munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga létezik, mely esetben ezek a megszabott 6, illetve 3 kézi napszám váltságát amazokért teljesitik; b) a nők általában, kivévén azon esetet, ha házuknál — legyenek ők hajadonok vagy özvegyek, — velők egy kenyéren élő és munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga létezik, mely esetben ezek a megszabott 6, illetőleg 3 kézi napszám váltságdiját amazokért teljesitik ; c) az ezen szakasz b) pontjábau emiitett családtagok személyeikre nézve; d) azon szegődött szolgák, kik szolgálataikat teljesen másnak adván rendelkezése alá, azokra nézve szabadon nem rendelkezhetnek; e) az országban törvényesen elismert minden vallásfelekezetek papi személyei; f) a cs. kir. katonaság és m. kir. honvédség, ide értvén a tényleges szolgálatban levő, nyugalmazott vagy rokkant katonákat, katonai feleket családtagjaikkal együtt, a hadapródiskolák, valamint minden közös hadseregbeli és honvédségi tisztképző intézetek növendékeit és hallgatóit; g) az állami tisztviselők és szolgák ; h) a korona-, kincstári ős közalapítványi uradalmak, közalapok és elkobzott javadalmak tisztjei és szolgái; i) a m. kir. pénzügyőrök és csendőrök; j) a népiskolákban alkalmazva lévő tanítók. 8. §. Az igás közmunkaváltság megállapításánál számításba nem vehetők: a) a hadsereg, honvédség, csendőrség fogatai; b) az állami bánya kincstár szolgálatában lévő fogatok; c) törvényesen elismert vallásfelekezeteknél állandóan alkalmazott papi személyek azon fogatai, melyeket fiók községeikben előforduló egyházi működésük rendes VINONNXLONLR . d) a m. kir. pénzügyőri biztosok hivatalos teendőkre tartott fogataik. 9. §. A postaszolgálatnál alkalmazott egyének és használt fogatok közmunkaváltság-kötelezettsége következőleg szabályoztatik: 1. A kincstári kezelés alatt álló magy. kir. postahivatalok tisztviselői és szolgai személyeikre nézve közmunkaváltságmentesek. 2. Az állam által szerződés mellett alkalmazott postamesterek közmunkaváltság fizetésre kötelesek. 3. A postamesterek által felvett postalegények, rakodó szolgák, posta fogatokhoz tartozó kocsisok, amenyiben szegődött szolgák, kik szolgálataikat teljesen a postaszolgálatnak adták át s azokra nézve szabadon nem rendelkezhetnek, személyük után közmunkaváltság fizetésére nem kötelezhetők. 4. A postaszolgálatnál alkalmazott fogatok, amennyiben azok kizárólag a postaszolgálat teljesítésénél használtatnak, a vármegyei közmunkaváltság kivetésénél számba nem vehetők. 10. §. A közmunkaváltság tartozások összeírása mindig az előző év szeptember 15-ik napjáig akként foganatosítandó, hogy azok a vármegyei számvevőség által is felülvizsgálva, a törvényhatóság őszi közgyűlésén mindig megállapítható legyen. 11. §. A közmunkatartozások összeírása a járási főszolgabíró felügyelete mellett a községi elöljárók, Nyíregyháza rendezett tanácsú városban az ez ügyben megbízott tanácsnok által foganatosittatik, s az összeírás mindenki által megtekinthető s a felszólamlás, illetőleg észrevételek beadhatása czéljából a község házánál kellően kihirdetett 8 napi határidőben közszemlére kitétetik. Miről a helyben nem lakó közmunkaváltság kötelezettek egyenként értesitendők, s ennek megtörténte az összeírás végén az elöljáróság által igazoltatik, és a beedott írásbeli felszólamlások, illetőleg ez iránt felveendő jegyzőkönyvek az összeíráshoz csatoltatnak. Az összeírás megtörténtével a járási főszolgabíró köteles a helyszínén megjelenni, s a közmunkaösszeirást a képviselőtestület közbejöttével átvizsgálni s e tárgyban felvett jegyzőkönyvet a közmuukaösszeirással együtt a vármegye alispánjának a fent kitűzött időben beterjeszteni. A nyíregyházai közmunkaváltság tartozások összeírását a városi képviselet vizsgálja felül, s a beadott felszólamlásokat vagy észrevételeket elintézi. A felszólamlások ős tett észrevételek folytán elsőfokulag a főszolgabíró határoz s a B. összeírást kellően kiigazítja. 12. § A közmunka tartozás összeírása, a munkakötelezettek, illetőleg családfők bemondásai alapján történvén, annak pontos voltáról a járási főszolgabíró, vagy közmunka-ügyeket kezelő városi tanácsnok, esetenként személyesen meggyőződést szerezni tartozik, s beigazolt eltitkolások esetében az eltitkolt tartozás háromszoros értéke birságképen, az illetőn az előljáró, illetőleg Nyíregyháza városában a közmunka-ügyeket intéző városi tanácsnok által azonnal beveendő. 13. §. A községekben a biró és jegyző arról, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon, fegyelmi eljárás terhe alatt felelős. 14. §. A közmunkaváltság tartozások képviseletileg is felülvizsgált összeírása 3 példányban készítendő, s az alispánhoz mind a három példány beterjesztendő, a számvevőnek felülvizsgálat és helyesbítés végett mindhárom példány kiküldendő, általa szabályszerűen átvizsgálandó, s e körülmény mindhárom példányon számvevői aláírással igazolandó; végleges megállapítás után egy példány az alispáni hivatalnál marad, egy példány a szükséges felügyelet és ellenőrzés gyakorolhatása végett a járási főszolgabíró, illetve Nyíregyháza város polgármestere, egy példány pedig a községi elöljáróság hivatalos használatára kiküldetik. 15. §. A járási főszolgabíró s illetve Nyíregyháza város polgármestere a közmunkaváltság tartozások B. összeírása alapján C. minta szerint 2 példányban községenkénti kimutatást készít, s azt a B. összeírásokkal együtt szeptemberhó 15-ik napjáig a vármegyei alispánhoz beterjeszti. Ezen kimutatások a számvevői hivatal által átvizsgáltatván, az esetleges hibák kiigazi tandók, egyszersmind a megejtett vizsgálat után az öszszes kimutatások az őszi közgyűlésen beinutatandók. 16. §. A közgyűlés a járásokból beérkezett jelentések és a közérdek követelményeihez képest meghatározza a munkába veendő útvonalakat, és a tervezetek és inunkafölosztás elkészítésére a B. ős C. kimutatások kiadása mellett a kir. mérnököt utasítja. 17. §. A közgyűlés a kir. mérnök jelentése és az állandó választmáuy előterjesztése alapján, az összeírás figyelembe vételével megállapítja a közlekedési czélok által igényelt esetleges szükségleteket, megállapítja a készült mérnöki tervezetek szerint a hídépítésekre, ugy a hidak és kész kőútak fentartására szükségelt költségeket, végre azon útvonalakat ós nmukarészleteket, melyek a mérnök által bemutatott tervek alapján a forgalom és más helyi viszonyokra való tekintettel fentartaui, illetőleg újból építtetni fognak. 18. §. A közmunkatervezetet megállapító határozat a végrehajtás foganatosítása és ellenőrzése végett az alispánnak adatik ki. 19. §. A közmuukaváltsági dijak befizetése két egyenlő részletben minden év április és szeptemberhó végéig történik, ha pedig a váltságkötelezettek közmuukaváltsági tartozásaikat a kitett határnapra pontosan be nem fizetnék, az alispán ezen tartozások beszedését az államadók behajtásánál megszabott eljárás szerint végrehajtás utjáu foganatosítja, s az ezen alkalommal kiküldött végrehajtó napdij- és fuvar-illetményei és egyébb felmerülhető végrehajtási költségek, a tartozásban levők közölt aránylagosan felosztva, rajtok közigazgatási űton behajtandók. 20. §. Az időközben vagyontalanul elhalt, vagyontalanná és munkaképtelenné vált egyéneket terhelő, vagy bármily körülmény folytán bevehetetlenné vált közmunkatartozások egyénenkénti leírására a vármegyei alispán illetékes. A bármily okból leíratni kért váltságtartozások törlése iránt előterjesztett kérelem azonban csak akkor lehet megadható, ha az arra vonatkozó folyamodvány azon év végéig benyujtatik, melyben a tartozás befizetendő lett volna, a kellő időben leíratni elmulasztott tartozásokért a késedelmes községi biró és jegyző egyetemlegesen, Nyíregyházán a kezelő tanácsnok tétetnek felelősökké. 21. § Minden főszolgabíró és Nyíregyháza város polgármestere a közmuukaváltság tartozások behajtását és beszállítását folytonosan ellenőrizni, különösen május és oktőberhő első felében személyesen meggyőződni köteles arról, hogy a behajtással megbízott közegek hivamulasztások helyrepótlása és megbüntetése iránt azonnal intézkedni tartoznak. 22. §. A községek elöljárói a beszedett váltságösszegeket a feleknek nyugtázni, a bevett és beadott összegekről a községek részére megállapított szabályrendeletben előirt naplót vezetni, 15 naponként ellennyugta kíséretében a vármegyei pénztárnak beszállítani, s erről a járási főszolgabírói hivatalhoz jelentést tenni tartoznak. Az ellennyugtában az időszak, melyre az összegek fizettetnek, megjelölendő. 23. §. A községek elöljárói a váltsági pénzek beszedése és beszállításáért felelősek, s a megszabott határidőn túl behajthatlanná vált összegeket megtéríteni tartoznak. 24. § A közigazgatási bizottság hatásköre. A közigazgatási bizottság működési köre a közmunka terén az 1876. évi VI. t. cz. 25., 26., 27., 28. ós 29. §§-ai és a közigazgatási bizottságok életbe léptetése iránt kibocsátott miniszteri rendelet által szabályoztatik. 25. §. Királyi mérnök. A vármegye kezelése alatt álló összes útak feletti ügyelet, azok épitése és fentartásának végrehajtása a kir. mérnök feladata. A mérnök, mint az útépitészet műszaki intézője, elkészíti mindazon tervezeteket s költségvetéseket, melyek az évi közmuuka teljesítési javaslathoz, esetleg a főszolgabírók által sürgősen létesítendő munkálatokhoz kívántatnak, és tekintettel az összeirt közmunkaváltságdij állományára, az út ós hid építésre vonatkozó javaslatot állandó választmány s innen a közgyűlés elé terjesztés végett előző év október 20-áig az alispáni hivatalhoz beterjeszteni köteles. 26. §. Ügyelni tartozik, hogy a vállalkozónak kiadott út és hídépítések, a szaktudomány és szerződés értelmében eszközöltessenek, ajánlatba hozza az alispán által a szükséghez képest alkalmazandó napdijas útfelügyelőket, rendelkezik a vármegye közönségének két úti biztosával s azok felett a felügyeletet gyakorolja. 27. §. A vállalkozók által vagy házi kezeléssel létesített út és hid építéseket az alispán, illetőleg a főszolgabírók s ez által meghívandó két bizottsági tag közbejöttével felülvizsgálja, s a felülvizsgálati jegyzőkönyvet esetenként az alispánhoz beterjeszti. 28. §. Elkészíti a vállalkozók által igénybe veendő részletfizatések utalványozása czéljából a kereseti kimutatásokat s felügyel, hogy az útépítések, a műtárgyak létesítésénél a megállapított tervek változatlanul szem előtt tartassanak. 29. §. A házi kezelés mellett eszközölt építések ós útfentartások czéljaira kezéhez kiutalt összegekről bevételi és kiadási naplót vezet, mely napló minden tételének igazoló okmánynyal kell bírnia, és azok a napló mellett, annak sorszáma szerint rendben, gondosan megőrizendők, és az év végével a lezárt naplóhoz csatolandók. A vármegyei közmunka pénztárra vonatkozó kir. méruöki naplókat és pénzkezelést az alispán, vagy az általa e czélra helyettesitett megyei bizottsági tag, esetleg tisztviselő évenként legalább egyszer megvizsgálja. A kir. mérnök közmunka pénztárra vonatkozó teljesen felszerelt számadásait s szabályszerűen lezárt naplókat minden eltelt évre vonatkozólag az uj év jauuár 31-ig az alispánhoz beterjeszteni köteles. 30. §. A főszolgabírók s Nyíregyháza város mérnöke. A vármegye kezelése alatt álló országos és vármegyei közlekedési utak s azokon létező műtárgyak feletti őrködés a járási főszolgabíró, illetőleg Nyíregyháza város ez ügyben megbízott tanácsnoka feladatát képezi. A főszolgabírók haladéktalanul utasítják a községi elöljárókat, hogy minden a közlekedést nehezítő hiányokról s romlásokról felelősség terhe mellett hozzá miuden egyes esetben sürgősen jelentést tegyenek. Az ekként tudomásukra jutott, vagy személyeseu tapasztalt hiányokat a kir. mérnöknek azonnal tudomására hozni, sőt kisebb javítást igénylő, vagy halaszthatlan munkálatokat sürgősen teljesíteni, s erről az alispánnak a költség utalványozása végett jelentést tenni kötelesek. 31. §. Különösen kötelességük járásuk területén a közlekedési utakat minden év őszén beutazni, az azokon teljesítendő munkálatokat jegyzékbe venni s a kir. mérnöknek az útépítési tervezetbe felvétel czéljából erről tüzetes jelentést tenni. 32. § Kötelesek ezen szabályrendeletnek a közmunka összeírásra, behajtására, a bírságpénzek behajtására, valamint a közmunka-váltságnak az utépitészeti pénztárba beszállítására vonatkozó határozatait szigorú felelősség mellett teljesíteni. 33. §. A pénztárnok teendőit a vármegyei pénzkezelés és számvitel tárgyában kiadott m. kir. belügyminiszteri 37,169/83. számú rendelet írja elő. 34. § A számvevő a közmuukaváltság tartozások összeírását, az évenkénti közmunka számadásokat felülvizsgálni, a felülvizsgált összeírásokat az őszi s a számadások kivonatát a törvényhatóság tavaszi közgyűléséhez beterjeszteni, a váltság tartozásokat községeuként előírni s a befizetett, vagy törölni rendelt összegeket elkönyvelni tartozik. 35. §. A vármegyei úthálózat felügyeletére két utibiztos alkalmaztatik, kik Nyíregyházán lakni s az alispán minden munkakörükhöz tartozó rendeleteinek eleget tenni tartoznak. Közvetlen utasításaikat a királyi mérnöktől nyerik, az utkaparók feletti közvetlen felügyeletet gyakorolják. Az utvonalakon tapasztalt mindennemű károsodást, avulást, szükséges javítást a kir. mérnökuek azonnal bejelenteni, a vett utasítás szerint intézkedni s működésükről is jelentést tenni kötelesek. Az utépitészeti eszközöket leltár mellett kezelik; minden év végén a kir. mérnöknek jegyzőkönyv mellett átszámolják s azok jó karban tartására felügyelnek. 36. §. Az ut biztosok a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 3266/67. számú körrendeletében előirt teendőket pontosan teljesíteni s az ezen minisztérium által 2570. és 13,998/69. szám alatt kiadott utrendőrségi szabályzat végrehajtását foganatosítani és ellenőrizni tartoznak. Javadalmazásuk egyenkint és évenkint 700 frt fizetés és 200 frt utiátalány. 37. §. A vármegyei utak közvetlen felügyeletére és gondozására tizenegy (11) utkaparó alkalmaztatik; szolgálati viszonyaikat ős kötelességeiket a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 3266/67. számú rendelete szabályozza, felfogadásuk és elbocsátásuk az alispán jog és hatásköréhez tartozik. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1888. év márczius 12-én tartott rendkívüli bizottmányi közgyűléséből. Kiadt a