Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

ványok változtatás nélkül, külön pontok alatt önállóan és kimerítő indokolással felsoroltassanak. Miről a m. kir. belügyminisztérium a szabályszerű kihirdetés után felterjesztésen, Zoltán János alispán, a vármegyei pénztári és számvevői hivatal, a járási főszol­gabirák, Nyíregyháza város polgármestere s a községek elöljárói a „Nyirvidék" czimű törvényhatósági hivatalos közlönyben való közzé tétel által tudomás vétel, illetve az 1886. XXI. t. cz. 7. §-ban előirt közhírré tétel esz­közlése végett jegyzőkönyvi kivonaton éresittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. Szabolcsvármegye közönsége által 1888. márcziushó 12-én Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőköny­vének kivonata. 8. Bgy. 13,941 K/1887. Olvastatott a magy. kir. közmunka- és közlekedési miniszter 46,958/887. sz. alatt az újonnan alkotott köz­munka-szabályrendelet módosítása tárgyában kelt leirata. Határozat. A közmunka-szabályrendelet 7-ik §-ának k) pontja töröltetni rendeltetik. A 13-ik §-ból ezen szavak „a jelzett birság eset­leg* kibagyatnak. A 25-ik §-ban „Január 15-ig" szavak helyett „előző évi október 20-ig" tétetik. Az ekként kiigazított szabályrendelet egész terje­delemben Nyíregyháza város polgármesterének közvet­lenül, a községeknek pedig a járási főszolgabírók utján az 1886. évi XXL t. cz. 7. ős 8. §§ ai értelmében leendő közhírré tétel végett oly utasítással adatik ki, hogy a közszemlére kitétel és közhírré tételről szóló községi bizonylatok a járási főszolgabírókhoz beküldetvén, ezek által összegyűjtve, az alispáni hivatalhoz beterjesztessenek. Ugyancsak a határozat a szabályrendelettel együtt a „Nyírvidék" hivatalos lap utján is közhírré tétetni rendeltetik. Zoltán János alispán utasittatik, hogy a felebbezési határidő lejártával a szabályrendeletet négy egyenlő példányban, a közhírré tételt igazoló bizonylatok és a netalán beadott felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszterhez ter­jessze fel. Miről Zoltán János alispán, a főszolgabírók, Nyír­egyháza város polgármestere, a községek elöljárói, a „Nyirvidék" szerkesztősége, mindnyájan a szabályrendelet egy példányával jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta : Yidovich László, aljegyző. 232./1887. B. gy. 7751./1887. K. Szabályrendelet, Szabolcsvármegye közmunka kezelése tárgyában. 1. §. Vármegyei közmunka alatt oly szolgálmányok értetnek, melyek a közmunkakötelezettek kárpótlása nélkül, rendszerint a vármegyei úthálózatba felvett útak kiépítésére és fentartására fordíttatnak. 2. §. Közmunkát teljesíteni, illetve közmunkavált­ságot fizetni, mennyiben e kötelezettség alól a 7., 8. és 9-ik §§-ok tartalma szerint felmentve nincs, a vármegye minden lakosa és birtokosa köteles. 3. §. Igavonó állatok tulajdonosai, a tulajdonukat képező igák száma szerint rovatnak meg közmunka­teherrel, az igavonó állatokkal nem biró lakosok, me­nyiben lakóházzal biruak, e ház, máskép saját személyük után tartoznak közmunka-kötelezettséget viselni. 4. §. Közmunka-kötelezettségét mindenki készpénz­ben megváltani, s e váltság-összeget az alább kiteendő határidők alatt illetékes helyre befizetni köteles. 5. §. Minden kettős fogatú iga után két kettős fogatú, minden egyes fogatú iga után kőt egyes fogatú igás napszám váltságdija fizetendő évenkint, hármas fogat egy kettős, négyes fogat két kettős fogatnak te­kintetik. 6. §. Háztulajdonosok, tekintet nélkül arra, vájjon egy vagy több ház tulajdonosai-e hat, házzal nem biró egyének három kézi napszám váltságdiját kötelesek évenként megfizetni. Az 1868. évi XXII. t. cz. 2. §-a értelmében házadó alá nem tartozó állami épületek, ezek között a m. kir. államvasútak épületei, amenyiben azok más, t. i. nem állami czélokra, bérbe adva nincsenek, amelyek után tehát a fentebbi törvényes határozatok szerint sem állami egyenes adó, sem az ennek alapján kivettetni szokott vármegyei, községi stb. pótadók nem fizettetnek: köz­munkaváltság fiz tés alól kivéve vanuak. 7. §. Közmunkaváltság fizetés alól csak saját sze­mélyükre vonatkozólag, tehát, ha sem igavonó állattal, sem házzal nem birnak, felmentvék: a) a vármegye azon lakosai, kik 16-ik életévöket még be nem töltötték, és kik 60 életévüket már túl­haladták, kivévén azon esetet, ha házuknál velők egy kenyéren élő s munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga létezik, mely esetben ezek a megszabott 6, illetve 3 kézi napszám váltságát amazokért teljesitik; b) a nők általában, kivévén azon esetet, ha házuk­nál — legyenek ők hajadonok vagy özvegyek, — velők egy kenyéren élő és munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga létezik, mely esetben ezek a megszabott 6, illetőleg 3 kézi napszám váltságdiját amazokért teljesitik ; c) az ezen szakasz b) pontjábau emiitett család­tagok személyeikre nézve; d) azon szegődött szolgák, kik szolgálataikat tel­jesen másnak adván rendelkezése alá, azokra nézve szabadon nem rendelkezhetnek; e) az országban törvényesen elismert minden vallás­felekezetek papi személyei; f) a cs. kir. katonaság és m. kir. honvédség, ide értvén a tényleges szolgálatban levő, nyugalmazott vagy rokkant katonákat, katonai feleket családtagjaikkal együtt, a hadapródiskolák, valamint minden közös had­seregbeli és honvédségi tisztképző intézetek növendékeit és hallgatóit; g) az állami tisztviselők és szolgák ; h) a korona-, kincstári ős közalapítványi uradal­mak, közalapok és elkobzott javadalmak tisztjei és szolgái; i) a m. kir. pénzügyőrök és csendőrök; j) a népiskolákban alkalmazva lévő tanítók. 8. §. Az igás közmunkaváltság megállapításánál számításba nem vehetők: a) a hadsereg, honvédség, csendőrség fogatai; b) az állami bánya kincstár szolgálatában lévő fogatok; c) törvényesen elismert vallásfelekezeteknél állan­dóan alkalmazott papi személyek azon fogatai, melyeket fiók községeikben előforduló egyházi működésük rendes VINONNXLONLR . ­d) a m. kir. pénzügyőri biztosok hivatalos teen­dőkre tartott fogataik. 9. §. A postaszolgálatnál alkalmazott egyének és használt fogatok közmunkaváltság-kötelezettsége követ­kezőleg szabályoztatik: 1. A kincstári kezelés alatt álló magy. kir. posta­hivatalok tisztviselői és szolgai személyeikre nézve köz­munkaváltságmentesek. 2. Az állam által szerződés mellett alkalmazott postamesterek közmunkaváltság fizetésre kötelesek. 3. A postamesterek által felvett postalegények, rakodó szolgák, posta fogatokhoz tartozó kocsisok, ame­nyiben szegődött szolgák, kik szolgálataikat teljesen a postaszolgálatnak adták át s azokra nézve szabadon nem rendelkezhetnek, személyük után közmunkaváltság fizeté­sére nem kötelezhetők. 4. A postaszolgálatnál alkalmazott fogatok, amennyi­ben azok kizárólag a postaszolgálat teljesítésénél hasz­náltatnak, a vármegyei közmunkaváltság kivetésénél számba nem vehetők. 10. §. A közmunkaváltság tartozások összeírása mindig az előző év szeptember 15-ik napjáig akként foganatosítandó, hogy azok a vármegyei számvevőség által is felülvizsgálva, a törvényhatóság őszi közgyűlésén mindig megállapítható legyen. 11. §. A közmunkatartozások összeírása a járási főszolgabíró felügyelete mellett a községi elöljárók, Nyír­egyháza rendezett tanácsú városban az ez ügyben meg­bízott tanácsnok által foganatosittatik, s az összeírás mindenki által megtekinthető s a felszólamlás, illetőleg észrevételek beadhatása czéljából a község házánál kel­lően kihirdetett 8 napi határidőben közszemlére kitétetik. Miről a helyben nem lakó közmunkaváltság köte­lezettek egyenként értesitendők, s ennek megtörténte az összeírás végén az elöljáróság által igazoltatik, és a beedott írásbeli felszólamlások, illetőleg ez iránt fel­veendő jegyzőkönyvek az összeíráshoz csatoltatnak. Az összeírás megtörténtével a járási főszolgabíró köteles a helyszínén megjelenni, s a közmunkaösszeirást a képviselőtestület közbejöttével átvizsgálni s e tárgyban felvett jegyzőkönyvet a közmuukaösszeirással együtt a vármegye alispánjának a fent kitűzött időben beterjesz­teni. A nyíregyházai közmunkaváltság tartozások össze­írását a városi képviselet vizsgálja felül, s a beadott felszólamlásokat vagy észrevételeket elintézi. A felszólamlások ős tett észrevételek folytán első­fokulag a főszolgabíró határoz s a B. összeírást kellően kiigazítja. 12. § A közmunka tartozás összeírása, a munka­kötelezettek, illetőleg családfők bemondásai alapján tör­ténvén, annak pontos voltáról a járási főszolgabíró, vagy közmunka-ügyeket kezelő városi tanácsnok, esetenként személyesen meggyőződést szerezni tartozik, s beigazolt eltitkolások esetében az eltitkolt tartozás háromszoros értéke birságképen, az illetőn az előljáró, illetőleg Nyír­egyháza városában a közmunka-ügyeket intéző városi tanácsnok által azonnal beveendő. 13. §. A községekben a biró és jegyző arról, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon, fegyelmi eljárás terhe alatt felelős. 14. §. A közmunkaváltság tartozások képviseletileg is felülvizsgált összeírása 3 példányban készítendő, s az alispánhoz mind a három példány beterjesztendő, a szám­vevőnek felülvizsgálat és helyesbítés végett mindhárom példány kiküldendő, általa szabályszerűen átvizsgálandó, s e körülmény mindhárom példányon számvevői aláírás­sal igazolandó; végleges megállapítás után egy példány az alispáni hivatalnál marad, egy példány a szükséges felügyelet és ellenőrzés gyakorolhatása végett a járási főszolgabíró, illetve Nyíregyháza város polgármestere, egy példány pedig a községi elöljáróság hivatalos hasz­nálatára kiküldetik. 15. §. A járási főszolgabíró s illetve Nyíregyháza város polgármestere a közmunkaváltság tartozások B. összeírása alapján C. minta szerint 2 példányban községenkénti kimutatást készít, s azt a B. összeírások­kal együtt szeptemberhó 15-ik napjáig a vármegyei alispánhoz beterjeszti. Ezen kimutatások a számvevői hivatal által átvizsgáltatván, az esetleges hibák kiigazi tandók, egyszersmind a megejtett vizsgálat után az ösz­szes kimutatások az őszi közgyűlésen beinutatandók. 16. §. A közgyűlés a járásokból beérkezett jelen­tések és a közérdek követelményeihez képest meghatá­rozza a munkába veendő útvonalakat, és a tervezetek és inunkafölosztás elkészítésére a B. ős C. kimutatások kiadása mellett a kir. mérnököt utasítja. 17. §. A közgyűlés a kir. mérnök jelentése és az állandó választmáuy előterjesztése alapján, az összeírás figyelembe vételével megállapítja a közlekedési czélok által igényelt esetleges szükségleteket, megállapítja a készült mérnöki tervezetek szerint a hídépítésekre, ugy a hidak és kész kőútak fentartására szükségelt költsé­geket, végre azon útvonalakat ós nmukarészleteket, me­lyek a mérnök által bemutatott tervek alapján a forga­lom és más helyi viszonyokra való tekintettel fentartaui, illetőleg újból építtetni fognak. 18. §. A közmunkatervezetet megállapító határozat a végrehajtás foganatosítása és ellenőrzése végett az alispánnak adatik ki. 19. §. A közmuukaváltsági dijak befizetése két egyenlő részletben minden év április és szeptemberhó végéig történik, ha pedig a váltságkötelezettek közmuuka­váltsági tartozásaikat a kitett határnapra pontosan be nem fizetnék, az alispán ezen tartozások beszedését az államadók behajtásánál megszabott eljárás szerint végre­hajtás utjáu foganatosítja, s az ezen alkalommal kikül­dött végrehajtó napdij- és fuvar-illetményei és egyébb felmerülhető végrehajtási költségek, a tartozásban levők közölt aránylagosan felosztva, rajtok közigazgatási űton behajtandók. 20. §. Az időközben vagyontalanul elhalt, vagyon­talanná és munkaképtelenné vált egyéneket terhelő, vagy bármily körülmény folytán bevehetetlenné vált közmunkatartozások egyénenkénti leírására a vármegyei alispán illetékes. A bármily okból leíratni kért váltság­tartozások törlése iránt előterjesztett kérelem azonban csak akkor lehet megadható, ha az arra vonatkozó fo­lyamodvány azon év végéig benyujtatik, melyben a tar­tozás befizetendő lett volna, a kellő időben leíratni elmulasztott tartozásokért a késedelmes községi biró és jegyző egyetemlegesen, Nyíregyházán a kezelő tanács­nok tétetnek felelősökké. 21. § Minden főszolgabíró és Nyíregyháza város polgármestere a közmuukaváltság tartozások behajtását és beszállítását folytonosan ellenőrizni, különösen május és oktőberhő első felében személyesen meggyőződni kö­teles arról, hogy a behajtással megbízott közegek hiva­mulasztások helyrepótlása és megbüntetése iránt azonnal intézkedni tartoznak. 22. §. A községek elöljárói a beszedett váltság­összegeket a feleknek nyugtázni, a bevett és beadott összegekről a községek részére megállapított szabály­rendeletben előirt naplót vezetni, 15 naponként ellen­nyugta kíséretében a vármegyei pénztárnak beszállítani, s erről a járási főszolgabírói hivatalhoz jelentést tenni tartoznak. Az ellennyugtában az időszak, melyre az összegek fizettetnek, megjelölendő. 23. §. A községek elöljárói a váltsági pénzek be­szedése és beszállításáért felelősek, s a megszabott határidőn túl behajthatlanná vált összegeket megtéríteni tartoznak. 24. § A közigazgatási bizottság hatásköre. A közigazgatási bizottság működési köre a köz­munka terén az 1876. évi VI. t. cz. 25., 26., 27., 28. ós 29. §§-ai és a közigazgatási bizottságok életbe léptetése iránt kibocsátott miniszteri rendelet által szabályoztatik. 25. §. Királyi mérnök. A vármegye kezelése alatt álló összes útak feletti ügyelet, azok épitése és fentartásának végrehajtása a kir. mérnök feladata. A mérnök, mint az útépitészet műszaki intézője, elkészíti mindazon tervezeteket s költségvetéseket, me­lyek az évi közmuuka teljesítési javaslathoz, esetleg a főszolgabírók által sürgősen létesítendő munkálatokhoz kívántatnak, és tekintettel az összeirt közmunkaváltság­dij állományára, az út ós hid építésre vonatkozó javas­latot állandó választmány s innen a közgyűlés elé ter­jesztés végett előző év október 20-áig az alispáni hiva­talhoz beterjeszteni köteles. 26. §. Ügyelni tartozik, hogy a vállalkozónak ki­adott út és hídépítések, a szaktudomány és szerződés értelmében eszközöltessenek, ajánlatba hozza az alispán által a szükséghez képest alkalmazandó napdijas út­felügyelőket, rendelkezik a vármegye közönségének két úti biztosával s azok felett a felügyeletet gyakorolja. 27. §. A vállalkozók által vagy házi kezeléssel létesített út és hid építéseket az alispán, illetőleg a fő­szolgabírók s ez által meghívandó két bizottsági tag közbejöttével felülvizsgálja, s a felülvizsgálati jegyző­könyvet esetenként az alispánhoz beterjeszti. 28. §. Elkészíti a vállalkozók által igénybe veendő részletfizatések utalványozása czéljából a kereseti ki­mutatásokat s felügyel, hogy az útépítések, a műtárgyak létesítésénél a megállapított tervek változatlanul szem előtt tartassanak. 29. §. A házi kezelés mellett eszközölt építések ós útfentartások czéljaira kezéhez kiutalt összegekről be­vételi és kiadási naplót vezet, mely napló minden téte­lének igazoló okmánynyal kell bírnia, és azok a napló mellett, annak sorszáma szerint rendben, gondosan meg­őrizendők, és az év végével a lezárt naplóhoz csatolandók. A vármegyei közmunka pénztárra vonatkozó kir. méruöki naplókat és pénzkezelést az alispán, vagy az általa e czélra helyettesitett megyei bizottsági tag, eset­leg tisztviselő évenként legalább egyszer megvizsgálja. A kir. mérnök közmunka pénztárra vonatkozó tel­jesen felszerelt számadásait s szabályszerűen lezárt naplókat minden eltelt évre vonatkozólag az uj év jauuár 31-ig az alispánhoz beterjeszteni köteles. 30. §. A főszolgabírók s Nyíregyháza város mérnöke. A vármegye kezelése alatt álló országos és vár­megyei közlekedési utak s azokon létező műtárgyak feletti őrködés a járási főszolgabíró, illetőleg Nyíregyháza város ez ügyben megbízott tanácsnoka feladatát képezi. A főszolgabírók haladéktalanul utasítják a községi elöljárókat, hogy minden a közlekedést nehezítő hiá­nyokról s romlásokról felelősség terhe mellett hozzá miuden egyes esetben sürgősen jelentést tegyenek. Az ekként tudomásukra jutott, vagy személyeseu tapasztalt hiányokat a kir. mérnöknek azonnal tudomá­sára hozni, sőt kisebb javítást igénylő, vagy halaszthat­lan munkálatokat sürgősen teljesíteni, s erről az alis­pánnak a költség utalványozása végett jelentést tenni kötelesek. 31. §. Különösen kötelességük járásuk területén a közlekedési utakat minden év őszén beutazni, az azokon teljesítendő munkálatokat jegyzékbe venni s a kir. mér­nöknek az útépítési tervezetbe felvétel czéljából erről tüzetes jelentést tenni. 32. § Kötelesek ezen szabályrendeletnek a köz­munka összeírásra, behajtására, a bírságpénzek behajtá­sára, valamint a közmunka-váltságnak az utépitészeti pénztárba beszállítására vonatkozó határozatait szigorú felelősség mellett teljesíteni. 33. §. A pénztárnok teendőit a vármegyei pénz­kezelés és számvitel tárgyában kiadott m. kir. belügy­miniszteri 37,169/83. számú rendelet írja elő. 34. § A számvevő a közmuukaváltság tartozások összeírását, az évenkénti közmunka számadásokat felül­vizsgálni, a felülvizsgált összeírásokat az őszi s a szám­adások kivonatát a törvényhatóság tavaszi közgyűléséhez beterjeszteni, a váltság tartozásokat községeuként elő­írni s a befizetett, vagy törölni rendelt összegeket elkönyvelni tartozik. 35. §. A vármegyei úthálózat felügyeletére két uti­biztos alkalmaztatik, kik Nyíregyházán lakni s az alis­pán minden munkakörükhöz tartozó rendeleteinek ele­get tenni tartoznak. Közvetlen utasításaikat a királyi mérnöktől nyerik, az utkaparók feletti közvetlen fel­ügyeletet gyakorolják. Az utvonalakon tapasztalt min­dennemű károsodást, avulást, szükséges javítást a kir. mérnökuek azonnal bejelenteni, a vett utasítás szerint intézkedni s működésükről is jelentést tenni kötelesek. Az utépitészeti eszközöket leltár mellett kezelik; minden év végén a kir. mérnöknek jegyzőkönyv mellett átszámolják s azok jó karban tartására felügyelnek. 36. §. Az ut biztosok a közmunka és közlekedés­ügyi m. kir. miniszter 3266/67. számú körrendeletében előirt teendőket pontosan teljesíteni s az ezen minisz­térium által 2570. és 13,998/69. szám alatt kiadott ut­rendőrségi szabályzat végrehajtását foganatosítani és ellen­őrizni tartoznak. Javadalmazásuk egyenkint és évenkint 700 frt fizetés és 200 frt utiátalány. 37. §. A vármegyei utak közvetlen felügyeletére és gondozására tizenegy (11) utkaparó alkalmaztatik; szolgálati viszonyaikat ős kötelességeiket a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 3266/67. számú rendelete szabályozza, felfogadásuk és elbocsátásuk az alispán jog és hatásköréhez tartozik. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1888. év márczius 12-én tartott rendkívüli bizottmányi közgyűléséből. Kiadt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom