Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" 6-s7or- A szőlőfajok megválasztása nagyfigyelmet igényel itt a czél, melyet elérni kívánónk, szogonian szem előtt t'artandó. Első sorban a,.hoz kénest választhatjuk meg a fajokat, a mint cse mege pecsenye, avagy asztali bort akarunk termd vagy a szőlőt mint gyümölcsöt kívánjuk ert.kes tenf Az egyes csoportok alól is azon-" szőlőfajokat fogjuk kiválaszta.u, a mel ek az lle o helyi viszonyoknak, tekintettel az éghajlat es talaj, a (minősége, fekvés) legjobban megfelelnek Igy lapos fekvésekbe a fagy ira.it érzéke len a dér és kíd iránt közönyös fajokat, mig dombokra a szelet és szárazságot kiálló fajokat fogunk ültetni. Termékeny kövér talajba gyönge növésű, inkább gyümölcsre mint fára dolgozó fajokat, lógunk ültetni. .. Nedves fekvésekbe kevésbé rothadó vastag héjú kis bogyókkal biró fajokat kellend választanunk, mig szárazabb vidékekre nagy és yékonyhéju a rothadásnak inkább kitett fajok valók. ' 7-szer • italában mennél kevesebb, de czélunknak és a helyi viszonyoknak minél jobban megtelelő fajokat ültessünk. A fajok azonban külön tablákba ültettessenek ki, kivéve az oly fajokat, melyek magokat nem termékenyítik, ezek egyenlő időben virágzó, valamely más fajokkal soronkiut váltogatva ültetendők ki. 8-szor: Akár sima, akár gyökeres vesszővel történjék a betelepítés, az ültetésre legkedvezőbbnek a tavasz bizonyult és pedig, midőn a föld máifelmelegedett. Ez ideig azonban a kiültetésre szánt vesszők hűvös helyen (pinczében) tartandók, nehogy azok kihajtsanak s ily állapotban ültettessenek ki, minthogy ez esetben azok további fejlődése felette kétséges. A mondottakban véltem jelezni azon főbb tényezőket, melyek akár melyikének mellőzesével, az uj telepitvény hiányos lehet, noha e hiánynak káros következményei némely esetben csak évek múlva lesznek észlelhetők, leggyakrabban azonban olyanok melyeket utólagosan helyrehozni — vagy csak nehézségekkel és költségekkel vagy egyátalában — nem lehet. ^ A homoktalajokról általában a szölö-telepités szempontjából. A homokföldek, de mondhatjuk homokpuszták, hazánkban az erdő és szántóföldek után a legnagyobb területeket uralják. Nagy homokterületek hevernek az Alföldön, az Al-Dunánál, a temesmegyei vagy bánsági pusztákon Versecztől délnyugotra, a Duna és Tisza közt fel a Bakonyig, a Nyírségen és még egyebütt is. E nagykiterjedésű területek, ha csak némileg az erdészet és csekély mértékben imitt-amott a mezőgazdaság érdekeit nem szolgálják — legnagyobb részben parlagon — hasznavehetetlenül hevernek. A természet vad szépsége híven tükrözik vissza a pusztákon; a szél vándorló homokhegyeket teremt és söpör el s viszi magával a „puszták" földjéhez kötött vad növényzetet is. Szép ez is a maga nagyszerűségében, de ha gyönyörködtet is, szolgálatot a mindenütt anyagi javak után törekvő embernek nem tesz. melők országos szövetkezete. A szakismereteknek gyakorlati terjesztése végett G borászati vándortanító van alkal mazva, Ezeken kisül országszerte számos és u ipról-napra szaporodó amerikai állami és magán szölőtelepek, szakegyletek és szövetkezetek igyekeznek a borás-zat ügyé't előblre vioni. Ezekuek közpouli vezetésével és az ezekre való felügyelettel, a szakszerű tervezetek és költségvetések kéizitésével, s a szükséges útbaigazítások megadásával a csekélységem vezetékére bizott és speciálisan ezen ügy szolgálatára létesített ors?ágos borászati kormánybiztosi hivatal vau megbízva. Egy felolvasás szűkre szabott korlátai tiltják ugyan, hogy borászatunk mai állapotának ismertetésére bővebben kiterjeszkedjem, de ném. tájékoztatás okáért még sem tartom érdektelennek a következő adatok rövid felsorolását. Szőlőink területe a legújabb adatok szerint 5 900 községben közel egy millió tulajdonos birtokában mintegy 744,000 katb. hold kiterjedésű, a mi 20 év előtti állapothoz képest 10% emelkedést képvisel. Ezen terület mennyisége, azonban daczára a homoktalajokban és vészmentes vidékeken megkezdett ültetéseknek, újabb időben meg.s apadt, miután a munkás tevékenység nem képes pótolni a filloxera pusztítását, a ffi

ely körülbelül 700 községben majdnem 100,000 holdra terjedt ki. Az évi termés mennyisége átlag 7 millió hektoliterre betsülhelő. Ebből: fehér bor 4.000,000 hektoliter vörös bor 1.700,000 , B>ller 1.200,000 , a88

zú 100,000 > 186

7"

ben ne

n' értB 6

1 * hektolitert; de azóta közel 1.000,000 hektoliterre s mintegy 16 milló forint értékre emelkedett; ezzel szem'Lehet. hogy ez ideig hazánkban nem voltunk arra utalva, hogy a sovány homokpusztákat művelés alá'vegyük, u iy látszik, elég gondot adott hasznavehetőbb földek értekesitése is. De o ul lehet felróni azon körülményt is, hogy a tiszta homoktalajok művelése sokkal intenzivebb eljárást, határozottan több szakértelmet és gondot igénylő' feladatot képez, miut egy eb talajnemek. Ezek művelésénél minden évben előforduló nehézségekkel kell küzdeni, melyeket le is kell győzni tudni, mert a nélkül eredmény a fáradságot nem jutalmazandja. A mezőgazdaság és erdészet érdekei jövedelmezőségi szempontból még égetően a tiszta homokterületek hasznosítását nem kívánják, de antul jobban a szőlőszet, melyet mint általánosan, tudva vau a filloxeravész alapjában megingatott. Már pedig köztudomású tény, hogy vannak bizonyos homoktalajok, melyek fi íoxera mentesek, vagyis melyekben a filloxera részint fizikai, részint pedig élettani okokból meg nem él. Nagy jövőjük van tehát hazánk homokterületeinek, melyeknek fokozatos betelepítésével a fokozodó vészt,, részben ellensúlyozhatjuk. Ez alkalommal a homoktalajokról általában kívánok szóllani, mert ezen földnemnek sajátságai és tulajdonságai szőlőbirtokosaink előtt, minthogy azzal alig foglalkoztak, kevésbé leend ismeretes. Dj még annak, a ki magát homokterületeknek be telepítésére eltökéli, mégis első sorban azon talajnemet kell ismernie, melynek művelésétől eredményt vár Homoktalajnak általában az olyat nevezzük, melynek főalkatrészét kvarcz (kovag) szemcsék képezik. Ezen kvarcz szemcsék mellett azonban előfordulnak más kőzetek vagy ásványok elmállása folytán képződött szemcsék is, milyenek a földpát, mész, csilláinpala, bazalt stb. A kvarcz, mely tehát főanyaga a homoktalajnak, ennek fizikai tulajdonságát adja meg és anyagában változásnak kitéve uincs. Azon kőzet vagy ásvány-szemcsék, melyek vele együtt, t. i. a kvarczczal jönnek elő, folytonos elmállásnak vannak alávetve s képezik a homoktalajnak tapanyagot szolgáltató alkatrészeit. Ezen alkatrészek jelenlététől és azok mikénti összetételétől függ a homoktalaj tápanyaggazdagsága tehát termékenysége is. Ezen alkatrészek azonban a tulajdonképení filloxerameutes, tehát kvarcztartalmu homoktalajban aránylag csekély mennyiségben jönnek elő és egy részük oldható, másik részük oldhatatlan. Igy például könnyen oldódnak a gypsz, szénsavas és phosphorsavas káli és a folypát törmelékek. Egyéb alkatrészek szénsavtartalomban gazdag vízben oldódnak csak. Előjön még a homoktalajban agyag, márga, vaséleg, televény stb. A homoktalajnak tehát becsét, értékét a benne előforduló más tápanyag nyújtó alkatrészek adják meg és ehhez képest a homoktalaj termékenysége is igeu különböző lehet. Mennél több százalék van a kvarczból a homoktalajban, annál inkább csökkenik annak termőképessége, azért például egy homoktalaj, ha az tisztán kvarczszemcsékből áll, teljesen terméketlen. És fordítva, minél több oldben áll circa 3 millió forint értékű s 76,000 hektoliternyi behozatal. Ebből 27,000 hektoliter palaczkokban jobbára franezi , spanyol és rajuamenti termés, finomabb csemege, pecsenye és pezsgő bor; a többi pedig hordóban behozott és leginkább olasz és sötét festanyagú dalmát bor. Legújabban a szőlőkivitel is örvendetes emelkedésnek indult, és ez idő szerint 30—40,000 métermázsára tehető szőlőkivitelüuk 4—500,000 fri értékben. Szőlőiuk, az e részben rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint, a különböző talajnemek között következőleg oszlanak meg: az agyagos talajjal biró szőlők 41 3 százalékot, a homokos talajjal bírók 29 » a humusos taiajúak 14-2 s a kavicsos talajjal birók 13 7 » a meszes vagy szikes taiajúak 0'4 » és a vegyes minőségű talajjal birók j.

4 > képviselnek. A különböző szőlőmivelési módokat illetőleg nem fc r.om értéktelennek felemlíteni, hogy a különböző metszesi módok közül hazánkban legelterjedtebb a legrövidebb csapos mivelés. E metszési móddal miveltetik szőlőinknek majdnem fele része, körülbelül 340 000 kataszteri hold, résziut karóval, részint a nélkül. Utána következik a csapos és csercsapos fejmetszés, a bakmetszés a meuesi és erdélyi kankás és imitt amott elvétve a szálvesszőuiívelós. A szüretelési eljárás a legtöbb vidéken némi «ltéressd még mindig a réei, „ a sző-ő bogyozó, zúzó ^eszközök meg mind.g elég ritkák. A «zölő szemek válogatása a mi pedig vegyes ültetvényeinknél igeu kívánatos lenne' ható ásványi alkatrészeket tartalmaz a homoktalaj a kvarcz mellett, annál termékenyebb is. Mert ezen alkatrészek kisebb-nagyobb mennyiségben hamanyt, szikenyt, meszet, vasat, vilisavat, ként, bálványt, kesrenyt., tehát oly anyagokat tartalmaznak, melyek feloldott állapotban a szőlőnek tápanyagát képezik. Nagyon természetes, hogy itt mindig oly homoktalajt kell értenünk, melyben a kvarcztartalom legalább 70%, tehát ha ennél több, az mindig a termőképesség rovására és ellenkezőleg előnyérje van. A homoktalajnak kvarcztartalma tehát csupán a többi tápanyagot szolgáltató alkatrészek tartányául szolgál, ő maga oldhatatlan, tápanyagot nem nyújt, de reánk nézve mégis a legfontosabb feladatot viseli, mert a filloxera megélhetését lehetetlenné teszi. A homoktalaj értékét felette emeli a benne levő televény (humus), nemcsak mert fokozza annak termőképességét, de mintegy forrásául szolgál az ammoniak és szénsavnak, mely vegyületek nemcsak tápanyagául szolgálnak a szőlőnek, de a többi jelenlevő alkatrészek oldását is nagyban elősegítik és előidézik. Az eddig mondottakból tehát könnyen kitűnik, hogy nem minden homoktalaj egyenlően alkalmas a szőlő telepítésére, nemcsak azért, mert egyikben kevesebb, a másikban több a termőképesség, egyikben kedvezőbbek, a másikban pedig kedvezőtlenebbek a fizikai tulajdonságok, de befolyással vannak erre az éghajlati-, talaj- és fekvés-viszonyok is, a hol az illető homoktalaj van. A homoktalajok szemcséik nagysága szerint is különböznek egymástól. Igy a legdurvább homoktalajnak szemcséi 2 mm. átmérővel birnak; a durva homoké 1 mm, az u. n. folyó homoké '/a mm. és végre a futóhomok szemcséi '/« mm. átmérőjűek; futóhomok néveu egyébiránt az olyan homok értendő, a melyet a szél szemünk láttára az egyik helyről felkap, másutt pedig lerak. A filloxera-elleutállás tekintetében azon elvet állíthatjuk fel, hogy mennél finomabbak a homoktalaj szemcséi, annál nagyobb a homoktalaj immunitása, vagyis tilloxera-meutesitő hatása. Ha a homoktalajokat, tekintettel azok összetételére, csoportosítani akarjuk — ugy háromfélét külömböztethetünk meg: 1-ször. A közönseges homoktalaj. Ennek tiszta kvarcztartalma 90 százalék, a többi 10 százalék főleg anyag, mész és televény. Az ily összetételű talaj a szőlőművelésre a meglehetősnél alulinak tekintendő, mert főleg nagy vizáteresztő képességgel bir és igy inkább nedvesebb fekvésekben alkalmasabb a művelésre. 2-szor. Az agyagos homoktalaj. Ennek kvarcztartalma általában 70 —80 százalék, egyike a legjobb homoktalajoknak, főleg ha az altalaj kötöttebb természetű, tehát a vizet nehezebben bocsátja át. — Emeli az ily talaj értékét, ha abban mész is vau jelen. 3-szor. A televénves homoktalaj, mely 70—80 százalék kvarcztartalommal s 20—30 százalék egyéb alkatrészekből áll, melyben a televényre 5—8 százalék esik, igen jó homoktalajnak tekintendő. Ezeken kivül meg többfele csoportosítást lehetne tenni — a szerint, a mint egyik vagy másik még ritkán történik. Az erjesztést illetőleg már némi javulás tapasztalható, a vörös borok a törkölyön nem cs:ik nyílt, de zárt edényekben, a fehér borok rövid időközig a törkölyön kisajtolás után a hordókban erjesztetnek. Erjesztő kamrák még igen gyéren használtatnak s a pinczekezelés, daczára annak, ho.;y jó pinczékkel bőven el vágjunk látva, mert az országban 445,000 épület közül 283,000 borház és 267,000 pincze van, még igen sok kivánui valót hagy hátra. Ma még túlnyomó az a hibás szokás alkalmazása, hogy a kisajtolt must erjedés vég<-tt a hűvös, alig 8—10 fok meleg pinczékben magára hagyatja, hosszú időt igényiő utánerjedésnek van kitéve, a mi a borok megtörését, sőt megromlását is okozza. Ezekben rövid vonásokban igyekeztem ecsetelni hazai szőlőmívelésünk s borászatunk multiát és jelen állapo'át, és legyen szabad előadásom ide vonatkozó részének befejezéseül még azt is megemlítenem, hogy miután igen tetemes azon vidékek lakosságának száma, a mely mint kizárólagos keresetforrásból, a szőlőmívelésből tartja fenn magát, igen érzékeny ugy az állami adózást, mint egyesek vagyonának értékét sújtó azon csapás, mely sző'őszetüuket a filloxera fellépéae következtében éri. Bátran állíthatjuk, hogy parányibb ok még súlyo» sabb okozatnak alig volt előidézője, mint a mikroszkopikus kicsinyke bogár, melyet filloxera vastatrix név alatt ismerüuk, s mely az eltüuő egyed parányok elképzelhetlen számú milliárdokra menő hadával európaszerte a közvagyonnak már is oly sok ezer millió értékét semmisítette meg aránylag igen rövid idő alatt. Alig egy negyedszázad előtt fedezték fel Franciaországban s koustatálíák először szőlőpusztitó mivoltát e kis rovarnak, melyet ős hazájában, Amerikában (hol 1854. táján Asa-