Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-27 / 9. szám
NYÍBVIDÉ K." Ha a becsvágy szigorú korlátok között maradna ; vagyis ha meg tudna elégedni az öntudatnak ama boldogító, megnyugtató érzelmével, amelyet minden erényei cselekedet, minden nemes vágy, minden nemes gondolat maga után támaszt az emberi lélekben : senki sem találna benne semmi gáncsolni valót. Csakhogy a becsvágy nem elégszik meg avval, hogy a lélek önmagával tisztában legyen; hogy önmaga előtt pirulnia soha ne kelljen; hogy az önvád kinos furdalásainak kitéve ne legyen; szóval, hogy tudatában legyen mindenben, az ethika szigorú szabályai szerént működő cselekedeteinek. Evvel csak a nemei lélek elégedhetik meg. A becsvágy, az ambiczió más egyéb után is sovárog. Neki az is inyére van, hogy mit beszél róla a világ; mikép magasztalják. Sőt ha már minden gáton átugrott, már arról is kezd eovárogni, hogy mekkora emlékoszlopot emel majd neki a közvélemény. Mihelyt azonban megszimatolja, hogy nem csak emlékoszlop, de még egy hitvány ko-zorucska siucs kilátásban: azonnal más széliránynak fesziti vitorláit. Ezért nem lehet a becsvágyat az erények közzé sorozni; mert ellentétben áll az erkölcsök egyik legnemesbikével, t. i. a becsület-érzéssel. A becsület-érzés nem hiú haszonlesésből, nem ravasz srámitásból; hanem önmagáért gyakorolja a jót. A nemes gondolkozású ember mindég megvetéssel ordul el azoktól, akikben a becsvágy egész a kórságig fokoztatott; mert ezek önállás nélkül való, hitvány nyomorékok, akik mindég a tömeg kegyeit, üres tapiait hajháizszák. Hogy az önbeci; vagyis a becsület érzés és a piszkol becsvágy között mily roppant nagy a különbség, azt mindenki megfigyelheti. A becsület-érzésre sem közömbös dolog ugyan az, hogy mit beszél róla más; de mindig többre becsüli saját lelkiismeretének sugallatát a nagy közönség dicsénekeiuél. A becsvágyó pedig mindig mások véleményének rabja. Sokszor olyanok orra alá is kénytelen a tömjén füstöt tartani, akiket titokban egy kanál vizben fojtana meg; amit nem is késik megtenni, ha a körülmények ugy hozzák magokkal. Ai a legkülönösebb e dologban, hogy a becsület érzéi és a becsvágy, amit igen sokan összetévesztenek, ugyanazon egy léleknek nem igen lehet tulajdona; mert a tapasztalás azt bizen/itja, hogy a becsvágy legiukább azokat szokta meglepni, akiknek szénájuk éppen a becsület dolgában áll legroszabbul; t. i. a hiú embereket. Vannak elegen, akik egy kis nyomorult kitüntetésért csak ugy reszketnek. Mennyi tolakodás, mennyi kéz szorítás, mennyi alázatos szolgája, mennyi servas, s mennyi súgás-búgás szükséges ilyenkor: ha c<ak az egye temi titkárkák, jegyzőcskék s más ehhez hasonló firmák fzereplésére gondolnak is?! Hát még ha a nagy világban a nagy gyermekekre pillantunk, ahol a becsvágy nem elégszik meg egy kis brillérozó elnökséggel, vagy egy kis aljegyzőséggel; hanem oly forrás után eped, amelynél állandóan olthatja pokoli szomját; s amikor már jól neki duzzadt mellel egyesen mosolyoghat: akkor már bálványnak képzeli magát, s a közbecsülés tömjén füstjéből követeli az örökké gomolygó áldozatot. K. I. A nyíregyháza-mátészalkai vasút közgyűlése. A nyíregyháza mátészalkai vasút folytatólagos alakuló közgyűlése e hó 19-én tartatott meg Budapesten a részvényesek nagy érdeklődése mellett, amennyiben az 1.600,000 irtot tevő részvénytőkéből több mint 1.200,000 írt részvény vo't képviselve. A megyék részéről jelen voltak: Zoltán János alispán Szabolcs- és br. Perényi Péter Szatmárvármegye képviseletében. A közgyűlésen Mandel Pál felszólalására herczeg Udescalchy Gyula foglalta el az elnöki széket. Az alakszerűségek befejezése után Mandel Pál adta eló indit ványát, melynek folytán a közgyűlés összehivatott. Indítványa, mely szerint Szabolcs éi Szatmárvármegyéknek a vasút igazgatóságában állandóan egy-egy hely biztosittassék, mely helyet a megyék saját választásuk szerint töltsenek be, egyhangúlag határozattá emeltetett és miután indítványozó indítványát már megelőzőleg is a minisztériumhoz bejelentette ós az ott is helyben hagyatott, ennélfogva a közgyűlési határoaat azonnal jogerőre emelkedett és erről a vármegyék alispánjai értesítve lettek azon felhívással, hogy tekintettel az igazgatóság megalakulásának sürgősségére, megyéik részéről a számukra fentartott helyek betöltéséről lehetőleg mielőbb intézkedjenek. Ezen közgyűlési határozattal oly n.üuek jogi megalakítása fejezetett be, mely mü hivatva lesz i gy eddig elhagyott vidéknek uj életet adni és megyénk fennállását Nyíregyháza központtal, örök időre biztosítani, Számba véve pedig a vidéki érdekeltségnek az építkezési , költségekhez aráuylag, csekély igénybevételét, a mü létrehozatalának annál inkább kell örvendenünk, mert vele két újítás is lett elérve, egyik az elsőbbségi rébzvények 5%-os kamatoztatása, az eddig létezett 6%-es helyett, mi által a törzsrészvények javára a jövedelmezhetőség évenként 10,000 frttal javuit, a másik a megvék állandó helye az igazgatóságban iáját választásuk ize rirt, amelyhez ha6onló eddig szintén nem létezett. Utóbbi újítás annál nevezetesebb, mert más hasonló vállalatoknál, a vármegyék sokkal nagyobb hozzájárulása daczára, például Szilágyvármegye 700,000 frttal, ezen kiváltság a megyéknek nem biztosíttatott. Yidéki levél. Kisvdrda, 1887. február 20. Egy farsangi mulatság. A kisvárdai ev. ref. egyház, a »nyiregyházai Dalegylet* közreműködése mellett f. é. febr. 19-én jótékonyczélu tánczmulatságot tartott; amely ugy szellemi, mint anyagi tekintetben, fényesen meg felelt a hozzá, kötött reményeknek. Hogy mily nagy közönséget hozott össze részint a jótékonyczél iránt való érdeklődés, részint a nyíregyházi dalárda jó hírneve, elég világosan illustrálja az a körülmény, hogy a négyeseket, ami Várdában ritkán fordul elő, 64 pár tánczolta. Azonban be kell vallanunk azt is, hogy ez eredményből az oroszlán rész a nyíregyházai dal egyletnek jutott, amely a közönségnek egy jórészét mint delej vonzotta. Vonzó erejük nem is volt csalóka tünet; amennyiben hogy a közönség nagyrabecsülését S elismsrését ki érdemelte, azt a jelen volUk s-ünni nem afaró éljenei hogy volt-jai 8 az örömtől sugárzó arczok, de meg az általános és reggeli 5 óráig kitartó jó kedély, kellően bizonyítják. De lehetett volna-e oly érzéketlen lény, akit azok a complicált darabok praeciz éneklése, a kedély legmagasabb fokára ne emelt velua?! Valóban nem tudom, a dalárda tagjai közzül kiről lehetne külön megemlékeznem! Hiszen, mint férfiak, de mint dalegyleti tagok is, együtt képeznek mindayájan egy oly tökéletes egészet, amMy tettekben dicséri meg önmagát; nem szorulván magasztalásra. De ha a csata szerencsés lefolyása nem ciupán a katonák vitézségében, hanem a vezér tapintatosiágában is kereshotő: akitor tiszt. Rácz István ev. ref. lelkész ur az, aki mint a dalegylet képzett vezére, a dalár koszorúban az első helyet érdemli meg. Már a báli szünórában, Vay Péter járásbiró ur lelkes s meleg szavakban emlékezett meg a dalárdáról és vezetőjéről, az egyház nevében hálás köszönetet mondván támogatásukért. Én is kedves kötelességet vélek teljesíteni, ha e helyen, az egyház nevében, a szent czél érdekében tett közreműködésükért, köszönetet mondok s jó indulatukat jövőre is kérem. Adjo^ hten a dalárdának rombolhitlan egyetértést s elvesztett vezérüket hasonlóval pótolja. Jelen voltak a hölgyek közzül: Hrabovszky Guidó né, Farkas Tivadarné, Gyuricskó Ferenczné, Virágh Bálintné, Sarvay Jáuosné, dr. Küzmös Györgyné, Czirbesz Mihályné. Soltész Emiiné, Kerepesy Józsefné, Tóth Lajosné, Oláh Gyuláné, Vaizer Károlyné, Bacsó János né, Zolnay Dinielné, Balogh Jánosné, Bodiczky Ferenczné (T.-Pálcza), Fodor Károlyné, Tardi Istvánné, stb. Leányok: Bodiczky N. (T. Palcza), Hajnal Erzsike (Kék) Szilágyi Piroska (BUkány), Fodor testvérek (Komoró), Bacsó Ida és Mariska, Czirbesz Erzsébet, Dejáki testvérek, Kozma Janka és Ilona, Tácsik Teri, Zachár Anna és Erzsike, Virág Róza, Vaizer Mariska, Ilona és Berta. A bál anyagi oldala mellett a 110 frt tisztajövedelem beszél; mely összeghez felülfizetéssel járultak: Buday Ida k. a. 1 frt, özv. Ruthnerné 5 frt, Demeter György 1 frt, Szabó László 2 frt, Tóth Lajos 1 írt, Kerepesy József 1 frt, Virág Bálint 2 frt, Lenhardt Samu 1 frt, Soltész Emil 2 frt, Liptbay Káro'y 3 frt. Hetey Bertalan 40 kr, Sarvay János 1 frt, Vitéz Salamon 1 frt, Komoróczy Aladár 1 frt, Munczhart József 2 frt, Lovászy Gyula 50 kr, dr. Küzmös György 1 frt, Ábrahámy Gyula 2 frt, Berthoty Bmjamio 1 frt, Somogyi Gyula 1 frt, Vay Peter 1 frt, Farkas Balázs 5 frt, Szél Mihály 1 frt, dr. Burger Sámuel 1 frt, Nozdroviczky György 1 frt. A szives felülfizetőknek, az egyház nevében, hálás köszönetét fejezi ki a tudósító. Közügyek. (A népfölkelők és gyámol nélküli családtagjaik. Most amidón egy részről, a népfölkelési törvény végre hajtása iránt a szükséges intézkedések végrehajtatnak;. más részről pedig háború veszélye fenyeget, többször felmerült a kérdés, hogy mi lesz azon családtagokkal, akik egyedül a népfölkelőként behívott cialádapa keresményére vannak utalva. E kérdést megoldja az 1882: XI. t. cz. amaly izerint a népfölkelők családtagjai a családapa behívása esetén ugyan azon elbánásban részesülnek, mint a mozgósítás esetében hehivott katonák és honvédek gyámol nélküli családjű: t, í. államilag segélyeztetnek. Segélyezésre igénynyel birnak a beh vott neje, gyermekei s unokái; apja, anyja, nagyapja, nagyanyja; apósa anyósa; testvérei; amennyiben ellátásuk egészben vagy részben a behívott keresményéből vagy szolgálati béréből, fedeztetett. A segély minden fő után a naponként azon katonai átvonulási élelmezési illeték összegével számitandó, amely a bevonultak állandó lakhelyére nézve meg vau állapítva. A mennyiben a segélyezett család saját lakházial vagy ingyen iakáisal nem bir, lakásilletékkel is elláttatik, amely rendszerint az ellátási illetéknek fe lében állapítandó meg. Ha a behívott elesik vagy a szolgálatban kapott sérülés vagy beteglég folytán a mozgósítás tartama alatt meghal, családtagjai cz elhalálozás napjától számítva még hat hónapon át részesülnek az általuk addig élvezett segélyben. Ezen felfogást vallja egyébként a boavédelmi miniszter is. (A mezőrendőri törvényjavaslat) ügye, mely már l<ét év óta húzódik a miniszteriumbe.n, mint a H—k irja, ismét előbbre haladt egy lépéssel. A miniszter tudvalevőleg véleményadásra hívta fel az összes érdekelt köröket, mint a közgazdasági előadókat, gazdasági egyesületeket, gazdasági tanintézeteket, az állatorvosi tanintézetet az állami állatorvosokat, az orsz. borászati kormánybiztost, a gyümölcsészeti és borászati vándortanítókat, ménesintézeti és erdőigazgatóságokat, az állami jószágok és közalapítványok igazgatóit, a törvényhatósá gok által kiszemelt szakértőket s egyes községeket. A véleményes jelentések minden oldalról beérkeztek s azokból a miniszter kérdőpontok szerint összeállította mind azokat a javaslatokat, melyeket a törvényjavaslat kidolgozásánál figyelembe veendőnek talált. E munkálatot a miniszter újból közreboesátotto, hogy alkalmat adjon az érdekelteknek a törvényjavaslat kidolgozásának alapjául szolgáló összes anyagot áttekintve, az általuk még fölveendőnek vélt intézkedésekre vonatkozó javaslataikat megtennni. ÚJDONSÁGOK. + Jogász-kör Nyíregyházán. Biztos forrásból halljuk, hogy városunk néhány tekintélyes férfia, egy helyben szervezendő jogász-kör megalakításán fáradozik Czélja a tervezett egyesületnek első sorban a jog- és államtudományok művelése, s szívesen fogad tagjául minden oly kifogástalan, müveit embert, ki ezen tudomány-ágak bármelyikével akár elméletileg, akár gyakorlatilag foglalkozott, vagy foglalkozik. Feladata leend a körnek időszakonkénti felolvasások tartása s egyes concret jogesetek és controvers jogi kérdések megvitatása által, a jogélet és törvénykezés terén felmerülő fontosabb mozzanatoknak és ujabb jogintézményeknek ismertetése. Működése azonban nem szorítkozik kizáróan a jogi szak müvelésére. Felöleli tevékenységi körébe mindazon eszközöket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy tagjainak önművelődését előmozdítsák; ezen kívül szépirodalmi s egyéb általános érdekű felolvasások, időszakonkénti társas összejövetelek s jótékonyczélu mulatságok rendezése által társadalmi életünk föllendítésére is kívánna hatui. — Nem szükség mondanunk, hogy mi, akik a társadalmi téren való nemesebb irányú tömörülés szükségét régen hangoztatjuk, a legmelegebben üdvözöljük az igazán életre való tervet. Maga a tény, hogy társadalmunk intelligensebb elemei egy ily komoly és nemes czélra szövetkeznek, önmagában véve is örvendetes jelenség. Különösen örvendetes pedig azért is, mivel kétségtelen, hogy egy hasonló czélból alakult egyesület megyénk és városunk intelligentiája között a szellemi téren ujabb érintkezési pontot teremtvén, minden esetre jelentékenyen járulna hozzá, hogy közéletünk irányadó tényezői között, az annyira kívánatos összhang és összetartozandóság érzete izmosodást nyerjen. Ebből a magasabb szempontból is örömmel üdvözöljük az eszmét s kívánjuk, hogy mielőbb megvalósuljon. Ugy tudjuk egyébiránt, hogy a figyelmet keltő mozgalomnak törvényszékünk elnöke állott élére, s akkor jövője biztosítva van. Mint halljuk, az alakuló közgyűlés folyó évi márcziushó 20-adikáu tartatik meg, s erre a meghívók a napokban küldetnek szét. Nem kétkedünk, hogy megyénk és városunk értelmisége méltó érdeklődéssel fogadandja a korszerű eszmét és sietni fog, hogy azt mielőbb megvalósítsa. *** Folyó hó 22 én, vagyis Húshagyó kedden, városunk intelligens körének egy része, fényes és sikerült batyu bállal zárta be az idei rövid és egyhangú (legalább nálunk az) farsangot. Azok akik a bálban megjelentek igen jól mulattak. Nem ciuda. Hiszen ez estén városunk előkelőségének egymást jól ismerő s egymással folyton érintkező ünnepelt tagjai ad ak egymásnak találkozót. A társaság a legjobb kedvben reggeli 5 órakor oszlott szét. f Az enyészet irgalmat nem ismerő szelleme a halál, ismét egy viruló, reményteljes ágat tört le egy itteni közbecsülésben és tíszteltetésben álló nemes uri család fájáról; aminek következtében nemcsak egy sokat igérő és igénylő élet semmisült meg, de egy szép erőteljes esalád fán oly mély seb ejtetett, amelyet valamint az élet legnagyobb boldogsága nem tehet többé láthatlauná, ugy az elvesztett ág fölötti fájdalmat is alig pótolhatja valami. E letört viruló ág, Jóna Mihály helybeli lakosnak egyik mindenki által szeretett 8 az ifjúi edényekkel valóban tüudöklő ritka példánya a fiatal emberekuek Jóna Elek, megyei ideiglenes pénztári legéd könyvvelő, akit a halál f. é. februárhó 25-én ragadott ki az őt oly igen szerető család kedves köréből életének 24-dik évében. O már végleg bezárta az élet főkönyvét. A helybenhagyó záradékot mindeu bizonynyal meg kapta már oda fenn a legfőbb ellenőr-izámvevőtől. Áldás béke a korán elköltözött ifjú hamvai fölött ! A mélyen sújtott gyászoló cialád a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Jóna Mihály és neje született Nóvák Emma, gyermekeik: László, Géza, Ferencz, Gyula, Mihály és Emma; özv. Nofák Györgyné nagyanya, fájdalommal jele.itik felejthetetlen kedves fijokuak, testvérüknek és unokájának Jóna Eleknek élete 24-ik évében folyó hó 25 -én délelőtti 10 órakor kinos szenvedés után történt gyászos kimultát. A boldogul tnak földi maradványai az ev. ref. egyház szertartásai szerint, folyó hó 26-én délutáni 4 órakor, fogaak a vasút melletti temetőbe örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1887. február 25-én. Áldás és béke legyen a kedves halott hamvai felett • Az idei ujonczozás alkalmával. Szabolcsvármegye területén a különböző sorozó járásokban polgári elnökükül és polgári orvosokul a következő polgári és orvosi tekintélyek neveztettek ki. A nagy-kállói sorozó járásban: elnök Gaal Elek, orvos Konthy Gyula. A nyírbátori sorozó járásban: elnök Pscherer József, orvos Boldizsár Imre. A kisvárdai sorozó járásban: elnök Hrabovszky Guidó, orvos Küz nöF György. A tiszai járásban : elnök Pilissy Lajos, orvos Sziklássy Lajos. A dadai alsó járásban: eluök Miklós László megyei főjegyző, orvos Kiss Jenő. A dadai felső járásban : Miklós László megyei főjegyző, orvos Szabó István. A bogdányi járásban : eloölí Zoltán János alispán, orvos dr. Jósa András megyei főorvos. Nyíregyháza város területén: elnök Zoltán János ali-pán, orvos dr. Jósa András megyei főorvos. (!) Tekintettel a felettébb hideg időjárásra, nem ártaua, ha több város példájára, hatósági intézkedés tétetnek a?, iránt, hogy az iskolás gyermekek, legalább a hidegebb napokon, temetésekhez ne rendeltessenek ki Hasonlóképpen az illetékes hatóságok oda is hathatnának, hogy az apróbb gyermekek a reggeli templomokba való járástól elvonatnának. O Időjárásunk szokatlan télies jelleget öltött magara. Míg az előtt azt gondoltuk, hogy a bekövetkezett melegebo napokkal csakhamar elérjük a tavaszt- ámult bet oly erős hideget hozott, amilyenre kevés em'ber emlékszik az utóbbi évtizedben. Az oly sokáig késett hó is megerkezett. Igen valószínű azonban, hogy ha a lég ki tisztul, minthogy a napnak már nagyobb ereje i 8 van a leesett hó nem lesz tartós. ' • A nyíregyházai iparos Ifjúság önképző- Jés segély-egylete f. évi februárhó 19-én, saját helyiségében tartott bazias tanczestelyenek tiizta jövedelme 14 frt 29 kr volt. Felülfizettek : Csukás Lászlóné, Pátrovics János Ko vács Sándorné Rozsnyai József, Zieger János. Pet'rikov,cs N.-ne, Májer Ede 50-50 kr, Kapanószky Já a ° Groszman Ede 10-10 kr. Fogadják a t. felülfizetők az egylet legforróbb köszönetét • rt nagy-kállói műkedvelő társulat és nőenvn sulet igen elvezetes estélyt rendezett a farsang ntAil" estélyén (február 21-én). Ugyanis a műkedvelők a »R,K f gyilkos* és »Barátságból« czimü darabokat szokott seggel előadván, előadás után a nőegvesület által „T' zett közvacsoránál látták szivesen a vendégeket 1 sékelt dijértJSO kr.) étellel, itallal. E £ t t S Folytatás a lőlnpon.
