Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-17 / 16. szám

N y I B v I D É K" Szabolcsvármegye alispánjától. 4,017. K. ~ 1887. A járási föszolgabiráknuk és Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Tudomásvétel s esetleg megfelelő eljárás végett értesíttetnek, hogy Zemplénvánnegye Gálszécs községében 1 drb. ló lépfenében elhullott. Kelt Nyíregyházán, 1887. április 7. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 4,128

. K^ 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi m. kir. miniszter 12,724/IX. a. számú körrendeletét közhírré tétel és alkalmazkodás végett, kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1887. április 8. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 12,724/IX. a. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1884. évi XVII t. ezikkbe foglalt ipartörvény 25-ik §-ának utolsó előtti kikezdése alapján a kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy az ugyanazon §-ban felsorolt telepek lajstromába: a bőrszáritó telepek; a csoutgyüjtő telepek; az épület és tűzifa telepek; továbbá a nagy ipar körébe tartozó marha-hizlaló és sertés-hizlaló telepek felvétessenek. Ezen telepekre nézve az idézett, törvény 26—39. §-aiban felsorolt intézkedések irányadók. Budapest, 1887. évi márcziushó 30-án Széchényi. 3

,283. K. 1887. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminisztérium f. évi 11,583. szám alatt kelt körrendeletét, valamint az azzal megküldött 57,516/84. és 70,432/86. számok alatt kelt pénzügyminiszteri körrendeleteket tudomásvétel, s esetleg a kirótt bírságok felvétele, illetve beszedése és az arra jogosult alapoknak való átszolgáltatása érdemében reájuk háruló teendők pontos teljesítése végett, másolatban közlöm, Nyíregyházán, 1887. április 12. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 11,583/111. a. sz. Körreudelet. A közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t cz. 100. és 101. §§-aiban foglalt jövedéki kihágások után fizetendő bírságok nyilvántartása és elszámolása tárgyában, az 1885-ik évi januárhó 2-án 57,516. szám alatt, valamint az adókönyvecskék kiegészítése végett elrendelt bemutatásának elmulasztása miatt, ugyanazon törvény 36. §-a d) pontja értelmében kiszabandó bírságok rendeltetése, nyilvántartása és elszámolása tárgyában f. évi februárhó 10-én 70,432/86. sz. alatt a m. kir. pénzügyminiszter ur által kiadott rendeletekét másolatban, a törvényhatósággal tudomás és további megfelelő eljárás végett, oly felhívással közlöm, hogy az utóbbi körrendeletben megjelölt közegeit, a kirótt bírságok felvétele, illetőleg beszedése és az arra jogosult alapoknak való átszolgáltatása érdemében reájuk háruló teendők pontos teljesítése iránt kellően utasítsa. Budapesten, 1887-ik évi márcziushó 5-én. A miniszter helyett: Lukács György s. k., államtitkár. (11,583/111. a. szhoz. Másolat mása 70,432/86. szhoz.) (A „Pénzügyi Közlöny" utján.) Az 1883. évi XLIV. t. cz. 100-és 101-ik §§-aiban felsorolt jövedéki kihágások utáu fizetendő bírságok nyilvántartása és elszámolása tárgyában. 1884. évi 57,516. szám Körreudelet valamennyi kir. pénzügyigazgatósághoz, kir. adőfelügyelőhöz ós kir. adóhivatalhoz. Az egyenes adótörvények ós szabályok ellen elkövetett és az 1883. évi XLIV. t. cz. 100. és 101. §§-aiban felsorolt kihágásuk iránt megejtendő vizsgálatok az idézett t. cz. 102-ik §-a értelmébe.í a kir. adófelügyelők hivatásához tartozván, ebből kifolyólag azok ezen kihágásokról pontos nyilvántartási jegyzéket a mellékelt miuta szerint vezetni kötelesek. Ezen jegyzékben minden egyes kihágási eset számára külön lap nyitandó, és minden egyes kihágási eset annak végleges legombolyitásáig nyilvántartandó o'yképeu, hogy abban minden egyes esetre vonatkozó tárgyalások az elől emiitett t. cz. 108. §-a értelmében beállott változások, a bírságösszegnek befizetése és annak végleges elszámolása bevezetendő. A kihágási eset végleges legombolyitása után, a kir. adófelügyelő utalványozási rendelettel utasítja az illető kir. adóhivatalt, hogy a kiszabott és beszedendő bírságösszeget a változó illetményekről vezetett számfejtő-könyvben írja elő, szedje be, a beszedett bírságösszeget az egyenes-adó alnaplóban külön tétel alatt „különféle bevételek" czimén vételezze be, a kincstárt meg nem illető részt az utalványozási rendeletben, a megnevezendő jogosultaknak szabályszerű nyugtáikra fizesse ki, ós az összes iratok csatolás i mellett az egyenes-adó alnaplóban „különféle ki tdások" czimén az illető bevételezési naplóczikkre való hivatkozás mellett tegye kiadásba. A kiszabott és jogerejüvé vált bírságösszeg be uein fizetése esetén tartozik a kir. adóhivatal a hátralékban lévő bírságösszeget a szokásos hátraléki kimutatásban a kir. adófelügyelővel behajtás végett közölni. Hogy pedig a bírság fizetéséről a kir. adófelügyelőnek tudomása, és hogy a befizetés megtörténte a nyilvántartási jegyzékbe bevezethető legyen, a befizetett bírságok a kir. adóhivatalok által a kir. adófelügyelőnek havonként kimutatandók. Magálól értetik, hogy a be- és kifizetendő bírságösszegek a kir. adófelügyelők által havonkiut beküldendő, az egyenes adóhitelt nem terhelő utalványozási jegyzékbe az adó és jövedéki számvevőségnél leendő eloirás czéljából felveendők. A nyomtatvány az államépületi felügyelőségnél megrendelendő. Ezen intézkedés által az illető bírságok elszámolására vonatkozó 1876. évi február 3 áu 3528. (lásd „Pénzügyi Közlöny" 1876. évi folyamának 7-ik számát), 1876. évi május 7-én 11,340. (lásd a „Pénzügyi Közlöny" 1876. évi folyamának 25 számát) és 1878. évi áprilishó 28-án 70,314/877. (lásd a „Pénzügyi Közlöny" 1878. évi folyamának 15. számát) számok alatt kelt körrendeletek hatályon kivül helyeztetnek. Budapesten, 1885. január 2-án. Márffy, s. k. A hivatalos másolat hiteléül: Budapesten, 1887. februárhó 15-én (aláírás). A másolat mása hiteléül: Földi József s. k., igazgató. (11,583/111. a. szhoz. Másol. mása. 70,432. P. M. szhoz.) („Pénzügyi Közlöny" utjáu.) Egyenes adók. Az adókönyvecskék kiegészítés végett való bemutatásának elmulasztása miatt az 1883 XLIV. t. cz. 36. §. d) pontja értelmében kiszabandó bírságok rendeltetése, nyilvántartása és elszámolása tárgyában. 1886. évi 70,432. szám. Körrendelet valamennyi kir. adófelügyelőhöz és adóhivatalhoz. Az adókönyvecskék kiegészítés végett elrendelt bemutatásának elmulasztása miatt az 1883. XLIV. t. cz. 36. §. d) pontja értelmében 1—5 foriutig kiszabandó bírságok rendeltetésére s mikénti nyilvántartására és elszámolására nézve az egyöntetű eljárás biztosítása czéljából a következők jelentetnek ki: Tekintve, hogy az adókönyvecskék bemutatásának elmulasztásánál a kincstár megrövidítésére irányzott szándék nem forog fenn, s tekintve, hogy ily szándék hiányában elkövetett másnemű kisebb kihágások miatt 1—50 forinttal kiszabandó bírságokat az 1883. XLIV. t. cz. 101. §-a az ezen törvény 14-ik §-ában kijelölt alapok javára bocsátja, s ezen alapok javára rendeli elszámoltatni; ennélfogva az adókönyvecskék bemutatásának elmulasztása miatt kirovandó bírságok is nem az államkincstárt, hanem egyharmadrészben a vármegyei szegényalapot, harmadrészben a vármegyei betegápolási alapot, és egyharmadrészben a községi és körjegyzői nyugdijalapot, illetve törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a házi pénztárt illetik. A mikénti nyilvántartás és elszámolásra nézve kijelentetik, miszerint adójukat, tekintet nélkül az összegre, törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városok adóhivatalainál fizető adózók terhére kivetendő, ezen bíróságok sem a kir. adófelügyelő, sem a kir. adóhivatal által nyilvántartás nem veendők, hanem a midőn a bírság kirovásáról az illető felek végzésileg értesíttetnek, ugyanakkor egyúttal az illető város tanácsa is átiratilag értesítendő, oly hozzáadással, hogy a kiszabott bírságot saját köze geivel szedesse be. Ellenben adójukat a községeknél, vagy amennyiben a tanozás a 100 frtot meghaladja, a kir. adóhivatalnál fizető adózókkal szemben alkalmazott ezen bírságok az 1883. XLIV. t. cz. 100. és 101. §§-aibau felsorolt jövedéki kihágások után fizetendő bírságok nyilvántartása és elszámolása tárgyában 1885. évi január 2-án 57,516. sz. a. kelt, és a „Pénzügyi Közlöny" ugyanazon évi 3. számában megjelent körrendelet útmutatása szerint előirandók, bevételezendők, s az ezen rendelettel kiadott jegyzéken nyilvántartandó!?. Az ezen adózók által befizetett bírságokról a kir. adóhivatalok az imént hivatkozott rendeletben kitűzött határidőkben részletes kimutatást küldenek a kir. adófelügyelőhöz, aki ezen kimutatások alapján a birság-összegéről a vármegye alispánját értesiti, és a befolyt birság egész összegét az 1883. XLIV. t. cz. 14. §. a) b) pontjában említett vármegyei pénztárnok bélyegtelen nyugtájára és el'eunyugtára kiutalványozza. Budapest, 1887. február 10-én. Márjfy s. k. Hivatalos másolat hiteléül: Budapest. 1887 február 15 én (aláírás). (P. H ) A másolat mása hiteléül: Földi József s. k, igazgató. 3,427. K. 1887. 4269. K. 1887. Szabolcs vármegye al ispánjától. 11,504. K. 1886. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Mező-Tur város rendőrkapitányának 461/87. számú megkereséséi, a jelzett egyén nyomozása s esetleg megfelelő további eljárás végett, másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. április 14. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Mező-Tur város rendőr-főkapitányától. 461/887. Kap. sz. Szabolcsmegye tekintetes alispáni hivatalának Nyíregyháza. Lévai Bálint m. túri születésű és illetőségű, 59 éves, ref. vallású, közép termetű, arcza kerekded, arczszine piros, orra, szája rendes, haja szőke őszbe vegyült, fogai épek, írni olvasni tud; még a mult évi augusztus 7-én ösmeretleu helyre, minden igazolvány nélkül eltávozott, s családját zilált helyzetben hagyta, e tekintetből vau szerencsém hivatalos tisztelettel ihegkeresni az iránt, miszerint nevezettet hatósága területén nyomozni, s feltalálás esetén hivatalomhoz tolonczoltatni szíveskedjék. Megjegyzem, miszerint a fent nevezett egyéu gyomai születésű embernek szokta magát kiadni. M.-Tur, 1887. márcziushó 16. Czebe István, főkapitány. (P. h.) A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a köz-égi elöljáróknak. Tudomás vétel esetleg megfelelő eljárás végett, értesítem, hogy Borsodvármegye Szeudrő községében 1 drb ló takonykorban kiirtatott Nyíregyháza, 1887. április 14. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A nagym. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi in. kir. miniszter folyó évi 19,060. sz. alatt kelt leiratában arról értesített, hogy az olasz királyi kormány Modignani Litta alkonzul urat a fiumei olasz kir. konzulátus ideiglenes vezetésével bizta meg. Felhívom tehát a tekint, urat, hogy nevezett alkonzul urat ezen ideiglenes minőségében kellő támogatásban részesítse, és netaláni megkereséseinek készséggel feleljen meg. Nyíregyházán, 1887. április 14-én. Zoltán János, alispán. Városias fejlődés. A nagy alföldi városok stagnácziójáról, hanyatlásáról a mult napok alatt sok szomorú dolgokat írtak az újságok. Huszonöt, egész harmincz ezer lakosú városok, lennt a sok minden áldásban dús alföldön, nem luladva a gyorsan haladó idővel, alig hogy észre is véve az uj fejlődésnek annyi intézményeit, a közművelődés és közgazdaság terén egyaránt: azok maradtak, amik voltak 15—20 esztendővel ezelőtt: nagy faluk, minden eszközök nélkül a finomult és megszaporodott emberi igények kielégítésére. A mi városunkat, Nyíregyháza városát, nem érheti ez a szégyenletes vád, ez a jogos szemrehányás. Azalatt a busz esztendő alatt, mely az alkotmányos időszak beállása óta felszabadította a magyar társadalom erőit és munkásságra serkentette, ezalatt a husz esztendő alatt Nyíregyháza városa nagyon emelkedett. Áldozatokkal, szivós kitartással és mindég öntudatos törekvéssel a czél felé, e város polgársága és hatósága el nem mulasztott egyetlen alkalmat sem, mely a város emelésére szolgálhatott. Igy szerezte meg Nyíregyháza városa a fejlődésnek mind ama feltételeit, amelyekkel ma biztos reményekkel nézhet a jövő elé. Minden alap és tényező meg van hozzá, hogy városunk fejlődésében a nagy alföldi városok napi rendre került stagnácziója és hanyatlása be ne következhessek. Biztos garancziáját bírjuk annak népünk ismeretes jóravalóságában s abban az energikus közfelfogásban, mely e város polgárainál olyan általános, hogy e város előre menetelét minden lakója óhajtja és munkálja. És mindazok az intézmények, melyek itt egy városias fejlődés alepvetőjeként már léteznek, természetszerűleg és feltartóztathatlanul vonják ide s létesitik itt a városias fejlődésnek mind eme többi létfeltételeit is, melyek a jövendő feladatai közé vannak sorolva. E fejlődés irányáról programmot adni nagyon nehéz; fölsorolni azokat az intézményeket, amelyek itt egy fejlettebb és valóságosabb városi életet fognak teremteni, csaknem lehetetlen. Elég, ha a legközelebbi jövő munkájával és feladataival vagyunk tisztában s azokat igyekezünk teljes erővel és mély áldozatokkal is megvalósítani. Ennek a legközelebbi jövendőnek a munka programmja már készen van. Az ivóvíz kérdése, mely az artézi kut megfuratása által nyer részben megoldást, a törvényszéki palota ügye, mely a megajánlott nagy áldozat árán a megvalósulás előtt áll; a lovas laktanya építése, mely egy hatalmas lendülettel vinné előbbre a várost, városias fejlődésében. Az ivóviz kérdése igen fontos közegészségügyi kérdés. Általánosan tudott és panaszolt dolog, hogy az egész város területén valósággal jó és az egészségre nem ártalmas ivóviz nincsen. A nyirviz szabályozás sokat használt ugyan arra nézve, hogy a járványos nyavalyák, amelyek itt azelőtt — mint pl a hideglelés — uralkodtak, nagy mértékben csökkenjenek. De az egészségügyi mizériákon tel,esen segítve mindaddig nem lesz, míg az ivóviz kérdésében hathatós intézkedéseket nem teszünk. Az artézi kút legyen a váróinak bármely részén, a bajon részben segiteni fog, de csakis részben, mert egészséges ivóvizével egy kút nem láthatja el az egész várost; e tekintetben tehát, amit megkezdettünk, folytatni kell. A törvényszéki palota kiépítésére ingyen telket s 200,000 forint kamat nélküli kölcsönt ad a város az államnak; ez áldozat tehát szembeszökő. A telek, hová a palota épül, értékes s a 200,000 forintnak kamatja a tiz év alatt — mert ennyi idő alatt fizeti vissza az állam — szép öíozegje rúg, amit a városnak a maga pénztárából kell viszszafizetnie, mert ami pánzt az államnak kamat nélkül kölcsön ad, ő is kamatra kölcsön veszi. De az áldozat elől a saját maga érdekében sem térhetett ki a város, mert másként nem juthatott volna hozzá, hogy külön törvényszéki palotája legyen, minthogy a magyar állam mostoha pénzügyei a kormányt oda szorítják, hogy tisztán állami feladatuk terhét részben az adózó polgárokra hárítsa Ily kényszer helyzetben tekintetbe véve mindazokat az előnyöket, melyek a törvényszéki palota létesítése által a városra háramlanak, a képviselő testület a város jól felfogott érdeke szerint cselekedett midőn a szerződést az igazságügyi kormánynyaí megkötötte. Egy uj, díszes palota fogja ékesíteni a várost, melynek falai között a jogkereső felek nagy könnyebbségére s magának az igazságszolgáltatásnak is nagy elonyere, egyesítve lesznek mindazok a faktorok és hivatalok, melyek itt uálunk a ioe szolgáltatás teljesítésére lnvatvák. És azonkívül fölszabadulnak a kir. törvényszék, kir. ügyészség és a törvényszéki fogház helyiségei s odahelyezheti el a város a maga hivatalait a . • • épületet pedig 4e.

{r

e Folytatás a 'MellélUeteu.