Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-17 / 16. szám

•>N Y I R V I D É K." féle. Képek : Lengyel húsvéti népszokás. — Nagypénteki egyházi menet Szevillábin. — Virágvasárnap Nizzában. Melléklet: »Harcz a milliókért,* (Regény, folyt.) Xavier de Montepin-től, II. 73—88 oldal. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — A »Magyar Dal-Album« egyetemes gyűjteménye a legrégibb időtől kezdve a mai napig keletkezett magyar népdaloknak. Ezen közkedveltségii, nemzeti mü 6-ik folyamának 6-ik füzete most jelent meg az 1101 — 1120. számú dallamokkal, zongorára alkalmazva. Tartalma: 1. Hegedűszó dinom-dánom. 2. Hej, a csitli, csitii, csatló. 3. Hej Lucza Panna megy a kútra. 4. Hej, szivem Kiliti 5. Hej te kis lány, hamis kis lány. 6. Hogy ba én azt tudhatnám. 7. Holtom után váljon mi lesz belőlem? 8 Hosszan veti a jegenye árnyékát. 9. Hosszú télre, hosszú fagyra. 10. Hunnia nyög letiporva. 11. Huzd rá czigány, be jó kedvem van. 12. Iczaricza, kukoricza. 13. Igyunk azért, aki busul, 14. Irgalmazz, egy két fillért adj! 15. Jaj be szennyes a kendője. 16. Jaj de hid"g a te szived. 17. Jó estét, jó estét, biróué asszonyom. 18. Jóska fiam haza jöve. 19. Jót vagy rosszat nyújtson élted. 20. Ju liász vagyok, juhász vagyok. — Előfizetéseket még mindig elfogad a »Magyar Dal-Album« kiadóhivatala Győrött, és pedig 1 évre (10 füzetre) 1 frt 80 kr; fél évre (5 füzetre) 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. A füzetek bérmentve küldetnek. Közgazdaság. Felhívás Szabolcsvármegye birtokos közönségéhez. A gazdaközöség vállaira nehezedő számtalan terhek a termény-árak folytonos alászállása már majdnem elviselhetlenné teszik a gazdáknak a létérti küzdelmet. Ha a productionalis költségek apasztására a legtöbb figyelem nem fordittatik: nem lesz képes a gazdaközönség terményeivel a verseny-piaczokon sikeresen megállani. Ilyen tetemes productiónális költségeket okoz a többek közt a gazdáknak a jég-biztositás. Minthogy hazánk nemzetgazdasági érdekei azt követelik, hogy a gazdaközönségnek a produkált terményekben fxkvő óriási vagyona kárpótlás nélkül el ne veszszen, ennélfogva a gazdáknak is legfőbb érdeke az, hogy a jég-biztositási eszme minél szélesebb arányban terjedjen, s ezzel kaposolatban lehetővé váljon az edd gi magas biztosítási dijaknak leszállítása. A biztosítás terén eddig a nyerészkedés aknázta ki a gazdaközönség kényszer helyzetét, ezután a társadalom maga szövetkezik s amit megtakarít,, nem vonja el a károsultaktól — a gazdáktól, — hanem azokuak visszaadja. Ha ezen társadalmi mozgalom legszélesebb körre terjedne, — általánossá . . válna: előidézné azt, hogy a biztosítási dijak a minimumra szállanának alá. Csak a gazdaközőnség érdekeit, javát kívánja gazdasági egyletünk előmozdítani azzal, ha az »Első magyar általános biztosító társaság« által létesített tmagyar gazdák jégbiztositó szövetkezetf-ét mindenkinek megyénk területén pártolásra ajánlja. Tájékoztatásul röviden a szövetkezetről a következőket tartjuk szükségesnek a t. gazdaközőnség tudomására hozni: A jég-biztosításból eredő nyereméuy ezután nem az »Első magyar általános biztosító társaságié hanem a szövetkezet, tehát miuden egyes biztosító tag tulajdona lesz. Az évi tiszta nyereménynek 50% a egy tartaléktőke képzésére fordittatik, a mely tartaléktőkéből mint alapból fedeztetnek a kedvezőtlen évek veszteségei. Ezen tartaléktőke a szövetkezeti tagok tulajdonát képezi s a társaság által kamatozólag kezeltetik. A tiszta jö vedelem másik 50%-a a dijak leszállítására fordittatik és pedig ujy, hogy a szövetkezeti tag az őt megillető nyeremény-részszel a következő évben kevesebb dijat fizet. A 12 év leteltével a fenebb már emiitett s a tiszta jövedelem 50%-ából képezett tartaléktőke az ezen cyclusbeli szövetkezeti tagok közt dijaik aránjában szintén felosztatik. A szövetség 12 évre köttetik, azaz ennyire kötelezik magukat a szövetségbe lépők biztosítani. A díjtételeket a társaság az eddig fizetett dijakkal szemben 20%, vagyis egyötöddel szállítja alább, ha azonban a gazdaközönség, — amiut az remélhető is, — a legnagyobb pártolásban részesiti a szövetkezetet: még olcsóbb lesz a biztosítási dij. Mivel pedig mindenféle biztosításnál annál nagyobb a nyereség, minél nagyobb a biztosított összeg, s minél nagyobb területen oszlik el az : világos, hogy ha a gazdák tömegesen lépnek be a szövetkezetbe rövid idő alatt a dijak még lejebb fognak szállaui, s ha mindenki biztositana jég ellen, csakhamar oly csekélyek lennének a dijak, hogy azt senki sem érezné meg. Miután tehát a dij tetemesen leszállittatik a szövetség tagjai számára, s ezenkívül nyereményrészt is kapnak a tagok, világos hogy itt a bizsositás legolcsóbb leeod. A károk becslése alkalmával egy a gazdasági egylet által kijelölt, s az illető vidéken lakó részrehajlatlan bizalmi férfiú fog közben járni, — ki a termések állását s egyéb mérvadó körülményeket jól ismervén, — a károsulták érdekeit meg fogja óvhatni, ugy hogy azok teljes megnyugvással nézhetnek a becslések elé. Mindezen előnyökért a szövetkezeti tag csak arra kötelezi magát, hogy 12 évig biztosítván, egy évi dij fizetése magasságáig hozzájárul az esetleges károk fizetéséhez ha ezek a bevételt meghaladnák, azaz hogy legrosszabb esetben 12 év alatt 13 évi dijat fizetne Ez ugyan hosszú évi tapasztalatok szerint alig tog elolordulni, de ba előfordulna is, a tagok már annyit megtakarítottak az olcsóbb dijak és nyereményekből, hogy ezen egy évi dijnak utánfizetése reájuk semmi terhet nem rov. A társulat kimutatja azt, hogy eddig fenállása óta 12 évre terjedő időközben — akár honnan kezdve szamittassék is ezen 12 év, - a jég-üzlet mindig nyeresegeel járt, mert ha ezen 12 éven belül volt is egy ketev olyan, melyben a jég-biztositási dijak nem fedeztek a károkat voltak ismét ugyanezen 12 éven belől oly kedvező évek amelyek a rosz évek veszteségét bőven karpótolták, 'ugy. hogy a 12 évi nyereség és veszteség összevetésénél ; mindig nyereség mutatkozott. Valószínű tehát, sőt biztosnak mondható, hogy a szövetkezet 12 évi tartama alatt ugyanezen eredmény fog előállani, vagyis nemcsak hogy nem kell egy évidijat utánna fizetni, hanem még nyeremény is marad fenn, amely aztán a tagok közt befizetett dijaik arányában fel lesz osztva. Egy gazda az eddigi mód szerint fizetett jég-biztositásért évenként 10 frtot, tehát 12 év alatt 120 frtot. Esentul fizet egyötöd részsz-1 (20%-\1) kevesebbet, tehát évenként 8 frtot, 12 év alatt 96 forintot. Ba már mist egy évi dijat még utánna is kellene fizetnie, azaz: 8 frtot: fizetne összesen 12 év alatt 104 frtot, vagyis megtakarított a legrosszabb esetben is 16 frtot, az évenként élvezendő nyereményt tekintetbe sem véve. A fennebbi — sokuk által hosszú időnek tartott — 12 évi kötelezettség tehát épen a szövetkezett érdekében elkerülhetlenül szükséges, mert eddigi tapisztalatok a jég-biztositási üzlet tercn kétségtelenül azt igazolják, hogy 12 éven belől mindig nyereség mutatkozott a jég üzletnél, mig kevesebb évi időtartamnál ez nem következett be s így rövid időt véve fel, a szövetkezet ügye is nagyobb koczkázatnak lenne kitéve. Az »Első magyar általános biztosító társasági ellenfelei — a többi biztosító társulatok s azok ügynökei a legnagyobb igyekezettel küzdenek a szövetkezet ellen s azzal igyekeznek mindenkit a belépésről lebeszélni, hogy a szövetkezet üzlete mindenesetre veszteséges leend, s a biztosító

1 i összeget mindenesetre a tagoknak utánfizetni kell, mert az általános biztosító jég-üzlete az utóbbi években mindig veszteséggel végződött. Ez állítás a valóságnak nem felel meg. mert az 1886. év nyereséges volt s az 1885. évtől visszafelé számított 12 év üzleteredménye szintén nyereséget mutat fel. Ha biztosan előre mondható volna is, hogy minden esztendőben veszteni fog a szövetkezet, — amely jövondölés csak annyi valószínűséggel bir, mint annak ellenkezője — ekkor is ez iukább ok lenne arra, hogy minden gazda belépjen, mert ba csakugyan oly rosz évek fognak következni, akkor a többi társulatok sem fognak nyereséges üzletet csinálni, s minthogy folytonos veszteséggel egy részvénytársulat sem működhetik, be fog következni ismét az, hogy a társulatok díjtételeiket felemelik s a gazdaközönség kénytelen abba hagyni a biztosítást, vagy a pár évi előnyt, amit a verseny után nyújtanak neki más társulatok, busásan kell megfizetnie a későbbi években. Ezen szövetkezetnek ha egyéb eredménye nem lenne mint hogy a versenytársulatok közt fenálló kartelt megtörte, s a szabad versenyt lehetővé tette, már ez maga is becses előny. Hogy a; ónban az ámitás a szövetkezetnek nem árt, jele annak az, hogy a belépő tagok száma kedvezően szaporodik s az eddig belépett tagok %-okbau így csoportosulnak : a szövetségi tagok 45%-át oly tagok képezik, kik eddig is az »Első magyar általános biztosító társaságinál voltak biztosítva, 25% más társulatnál volt eddig biztosítva, 30% p9dig edd'g sehol sem volt biztosítva. Ebből látható, hogy a szövetség eszméje kedvező fogadtatásban részesül a gazdaközönség részéről. Egyesületünknek ugy választmánya, mint közgyűlése a belépést nagyon szükséges s fontos érdekének tartja megyénk gazdaközönségének is 8 óhaja, hogy minden rendű és rangú birtokosaink a szövetségbe belépje nett, mivel C3ak igy érhető el az, hogy a magas dijak leszállításával a tetemes termelési költségek is leszállittassanak, s gazdatársaink befektetett tőkéje, szorgalma és vállalkozás, nagyobb jö.'edaleabsn részesüljöu. Különös figyelmébe ajánljuk gazdatársainknak egyesületünkbe való belépését, s már tényloges tagjainknak is a szövetkazetnéli bÍ3ztositást, amenyiben a nevezett biztosító társasággal fönnálló szerződéses viszonyunk folytán, a szövetkezet által nyújtandó kedvezmény még annyival nagyobbá válik az ily módon bisztositóknak, hogy az évi tagdija már ez úton is többszörösen vissz ikapják, 8 amellett egyesületünknek is a szerződésnél fogva tetemes jövedelmet okoznak. Aki saját és a közérdeket szivén viseli, az a belépést elmulasztani nem fogja. Hazafias tisztelettel a »felső-tiszavidéki gazdasági egylet« nevében Szentkirályi János, gróf Desseffy Aurél, e. titkár. e. elnök. — A felső tiszavidókl gazdasági egylet által, gazdálkodása megszüntetése folytán több jó állapotban levő gazdasági eszközök u. m. Sack-féle 1% méteres 13 soros sorvetőgép, Sakk-féle univen-al eke tartalék részeivel. Vidats-féle közönséges eke, boronák, Bakker rendszerű uj rosta, ló és ökör után való vastengelyű igás szekerek s egyébféle tárgyak e hó 23-án d. u. 3 órakor a »mintakerUben nyilvánosan el fognak árvereztetni. A mi vért ós erőt ad. Ne tessék megijedni kérem I Nincs szándékomban oly étlapot leirni, mely tápláló eledeleket tartalmaz és habár czikkem czimének határozottan »Beafsteak« szaga van, mégis másra vonatkozik a czim tárgya. E vérszegény, elsatnjült, hektikás korban nincs betegség, mely a fiziologusok és orvosok részéről oly alapos tanulmányozás tárgyát képezte volna, mint a tüdőgümőkór. Hosszú ideig nem voltak tisztában e borzasztó betegség gyógyítására nézve, mig végre arra a tapasztalatra jutottak, hogy e betegség gyógyítása legeredményesebben a gümők elmeszesitése és a betegség által elvont nedvek pótlása által érthető el, miáltal a betegség pusztító hatása megállittatik, a tova terjedés meggátoltatik és a hiányzó vér és erő pótoltatik, vagyis a gyógykezelésnek két módja a leghatásosabb és pedig a tüdőgümőkór kifejlődését meggátolni, vagy a már beteg gümőket elmeszesiteni, illetve a feloszlási proczessust megállítani. Valóban bámulatos, hogy hányféle csodaszereket hoztak és hoznak forgalomba a tüdőgümőkór ellen. Itt van többek közt a csukimájolaj. Egy kellemetlen szagú és izü zsiradék, mely a zsirképzést ugyan előmozdítja, de közvetlen gyógyhatással nem bir. Itt vau továbbá a tejgyógymód, a gyógymódok legártatlanabbika, mely minden esetre többet használ, mint árt. Ezután következnek a különböző maláta készítmények, melyek azért nem ajánlhatók, mert nagy részben hamisításokból állanak. Továbbá a különféle növényuedvek, melyek csillapitólag és oldólag hatnak ugyan, de nemsokkal többet használnak a szalmiak-czukornál. Meg van tehát állapítva, hogy a tüdő gümőkor oly betegség, mely a testnek vér- és nedvtartalmát csökkenti, az erőt fogyasztja és a vér szaporítása, az erő emelése és a gümők elmeszesitése által gyógyítható. Ennek következtében kísérleteket tettek oly praeparátum készítésével, mely e követelményeknek megfelel. Hosszú ős beható ta • nulmányozás után végre sikerült Herbabny Gyula gyógyszerésznek egy kitűnő és eléggé nem ajánlható vas preaparátumot előállitaui, melynek használata a mai napig valóban kitűnő és eredményeket mutathat fel. Mindazon orvosok, kik velem eg)ütt e szert fejlődő tuberkulózisnál alkalmazták, köszönettel tartoznak ugy a feltalálónak, mint Török József budapesti gyógyszerésznek, ki e szer terjesztője Magyarországon. E szer az »Alvilsavas mész-vas-szörp*, melynek nem szabadna hiányzani oly családoknál, hol a tagok egyike vagy másika gyenge, vérszegény, vagy épen fejlődő gümőkórban szenved. E szer kitűnő hatással bir a tüdő-gümőkor első, fejlődési stádiumában, idillt tüdőLurutuál, hajlamnál a görvélykórra (scrophulus) különösen gyermekeknél, sápkórnál és vérszegénységnél, a sülynél (íjcorbut), az angol kórnál (rachitis), az üdülésnél hosszú és oly betegségek után, melyek a teit vértartalmát apasztották, egyátalán mind ama betegségeknél, melyek vér-, nedv- és erőveszteséget vonnak maguk után. De a nyerkémkedés éles szeme hamar észrevette e kitűnő szer gyors terjedését, mi által ma már e téren is hamisításokkal találkozunk, melyek nemcsak hogy nem hasonlíthatók össze a Herbabny féle szerrel, de rosz él hamis összeállításuk által a legtöbb esetben ártanak is. Ajánlom tehát mindenkinek, hogy »Herbabny-féle alvilsavas mész vas-szörp<-öt rendeljen, és pedig egyenesen Török Józsefnél Budapesten, hol a valódi praeparatum ára 1 frt 25 kr. Meg vagyok róla győződve, hogy ez ismertetésemmel számos szenvedőnek tettem jó szolgálatot. Dr. Nagy Sándor. Egy nö angolhonból. ADgolhon nyugati részében Devonshire grófságban él Clemens Mária, egy értelmes és szorgalmas nó, kinek sz»rvezeti betegségét e's végre ebből való gyors kigyógyulását minden nőnek érdekében áll ismerni »Egy nagyobb gazdaságbanc — igy beszél — »voltam alkalmazva. Túlságos munka következtében fejfájást kaptam, követve halálos gyengeségtói és gyomorbetegaégtól, írig végre képtelen voUam bármiy táplálékot vagy italt magamban tartani. Kényszerülve voltam számos hétig ágyamat órizni. Nyugalom és pihenéstói kissé javulva, ismét munka után néztem, de csakhamar heves fájdalmat éreztem oldalamban, mely kevés idő múlva egész testemben elterjedni látszott és minden tagomban lüktetett. Ezt köhögés és légzési nehézség követé, ugy hogy végre már nem birtam magamat s másod ízben is ágyba estem, mint gondolám utóljára. Ismerőseim mondák, hogy végórám immár közel van s nem élek tovább csak addig, mig a fák újra felveszik zöld tavaszi díszüket. Ekkor történt, hogy egy Shaker röpirat jutott kezeimhez. Kértem anyámat, hozna nekem egy üveg SHAKER EXTRACT-ot, melyet én az utasításhoz hiven kezdtem szedni; még falét sem vettem be és máris javulást éreztem állapotomban. Utolsó betegégem 1883. június há 3-án kezdődött és augusztus 9-ig tartott, midőn a Shaker-extractot kezdtem szedni. Igen kevéssel ezután már képes voltam könyebb munkák végzésére. A köhögés felhagyott és nem szenvedtem légzési n< hézsé^ben. Most immár tökéletesen meggyógyultam. És óh mily boldog vagyok! Nem találok szavakat hálám kifejezésére, mit a Sh iker-Extrjct iránt érzek. Meg kell jegyeznem, hogy kerületünk orvosai óva intették a népet ezen áldásos szer használatától, azt mondván, hogy az nem tesz jót és hogy a Shaker röpiratok számos ember romlását fogják okozni; és ime most én épen ezen szernek köszönöm egészségemet. A röpiratot kikölcsönözték átolvasás végett s a birtokomban lévő mintegy 6 mértföldnyi területen járt az kézről kézre. Tizennyolcz mértföl dról jöttek szenvedó emberek elkérni azt tőlem, hogy azután gyógyszert vegyenek, tudván, hogy én egészségemet annak köszönhetem, biztosan hivén, hogy jó uton járnak. Egy asszonyt ismerek, ki már a halál révén állott, s mondá, hogy semmikép sem tud magán segíteni, habár már számos orvos tanácsát vette is igénybe, egy sem tudott rajta segíteni. Én beszéltem neki a Shaker-extractról és Seigel-labdaciokról, melyek nagyban előmozdítják az előbbi hatását, s mindkettő nevét felírtam neki, nehogy eltévessze. 0 tanácsomat követve Shaker-extractot vett és ime most a legjobb egészségnek örvend s az emberek messze földön bámulják csodás felgyógyulását Ezeu két szer oly sikert aratott vidékünkön, hogy az emberek azt mondják, nekik már nincs is többé orvosra szükségük, ók csak Shaker-extractot és Seigel-labdacsot veszuek. Köszvényben szenvedők, kik ágyukat őrizték és ujjokat is alig bírták mozdítani, meggyógyultak általa. Kerületünkben volt egy leány, ki vizén v^ló átmenelkor meghűlt és őt évig nyomta az ágyat, szorulás és köszvényes fájdalmakban szenvedvén oly mérvben, hogy már az öngyilkosságra gondolt. Nem volt orvos a szomszédos kerületekben, kihez ne fordult volna segélyért a szegény leány anyja, de mind hasztalan ! Kijelenték, hogy nem áll hatalmukban segíteni. Midőn a lélek váltság harangot megkondulni hallottuk, mindig azt gondoltuk, ez már neki szól, azonban a Shakerextract éi Seigel labdacsok megminték életét és most már oly egész • séges mint bárki más, templomba jár és minden mezei munkára képes. Mindenki bámult, midóu ótet kint járni látta, tudván, hogy mir évek óta nyomta az ágyat. Manapság legmélyebb hálával viseltetik irántam, a Shaker-extract és Isten jósága iránt. Clements Mária. Egy üveg Shaker-extract ára 1 forint 25 kr, egy doboz Seigel labdacs ára frt 50 kr. Magyarországi főraktár Budapesten, király-utca 12. szám Török J. gyógyszertárában s általa minden gyógyszertárban kapható. Nyíregyházán: Szopkó Alfréd és Korányi Imre gyógysz. uraknál. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1887. április 16-án. \ A gabonacsarnoknál Burgonya 100 kl. 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 kl 44 BuzalOO kl. 7.95 8.45 Borjú hús 1 kl 40 Rozs » » 5.80 6.10 Sertés » » » 44 Árpa » » 5.50 6.50 Juh > » » — Zab » » 5.80 5.90 Háj » » — Kukorica* 4.90 5.05 Disznózsil » » 58 Köles » —.— —.— Szalonna » » 56 Paszuly » —.— —.— Fagyú (nyers) » » 23 Szesz litk. 26 25 Zöldség » » 6 Piaczi árak. Paprika » » 90 Borsó 1 kiló -.22 írós vaj » liter 70 Lencse* 1 kiló — .28 Eczet 1 « 10 Mundl. 1 kilo —.18 Széna 100 kl 3 60 Zsemlye » —.— —.16 Szlm. (tak)» » 1.10 Buza » —,— —.14 Bikfa 1 köbmtr. 3.21 Barna k. —.— —.11 Tölgyfa » > 2.75