Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-10 / 15. szám

VILI. évfolyam. 15. szám. Nyiregyliáza, 1887. április 10. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. B3T Megjelenik lietenUiiit egyszer vasárnapon. Tjei KIőHzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kyenz évr« 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 . A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Jobtt Klek kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - dubreczeni - utcza 1551. szám) intézemlók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküMetni. Bérmentetlen levelek -sak ismertt ke/.ektül fo­gadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatén s •<•/. illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer basábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszürl közlés eletében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egye. hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint Ib krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: tíoldberger A. V. által Uudapesteu. Haaseuéteiu és Vogler irodájában Kécsben, Prágában és Budapesten, valamint Néiuetors/.ág és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Conip által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 19820. szám. III. b) Szabolcsvánnegye közönségének. A vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-sze­mélyzetnek, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellá­tásáról szóló, s a folyó évi máreziuslió 8-án tartott bizottsági közgyűlésből 3. bgy. 12691/86. sz. alatt tett jelen­téssel felterjesztett mó lositott uyugdij-szabályzatra nézve, további észrevételein nem lévén, ezen nyugdij-szabály­zatuak jóváhagyási záradékkal ellátott egyik példányát idezártan a vármegye közönségének megfelelő eljárás vé­gett ezennel megküldöm Budapesten, 1887. évi máreziuslió 27-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 3858. K. , , , ^-gg- • ozabolcsvarmegye alispanjatol. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A vármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-sze­mélyzetének, valamint ezek özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló módosított uyugdij-szabályrendeletét oly megjegyzéssel hozom köztudomásra, hogy e szabály­rendeletben foglalt uj ibb módosítások a „Nyirvidék"-ben való közzétételt követő naptól számítandó 30 nap múlva jogerejüvé vdluak. Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, hogy e szabályrendeletet azonnal közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán, 1887. április 1. Alispán helyeit; Miklós László, főjegyző. 3. b;íy. 1887. száin 12,691. 1886. Szabolcsvármegye közönségétől. Szabályrendelet Szabolcsvármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-sze­mélyzete, valamint ezek özvegyei és árvái nyugdijinté­nek alapszabályai megállapítása tárgyában. 1. A nyugdijalap létesítése, czélja és részesei. 1. § A választott megyei tiszti- és kinevezett se­géd-, kezelő- ós szolga-személyzet, valamint azok özve­gyei és árvái nyugdijiutézete czimén alap létesíttetik azon czélból, hogy a megyei tiszti karban rendszeresített állomásokra megválasztott vagy állandóan kinevezett tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolga-személyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei és árvái, az ezen alapszabá­lyokban megállapított feltételek beálltának esetén, az alább meghatározóit mérvű ellátásban, illetőleg nyug­díjban, vagy neveltetési járulékban részeltessenek. 2. §. A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezőleg részesei, a törvényhatóság minden választott, vagy ki­nevezés alá eső és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének tagjai. 3. §. 1. Minden jelenleg szolgálatban álló, ugy az ezután megyei szolgálatba lépők, megválasztatásuk, vagy kineveztetésük alkalmával, kötelesek rendszeresített egy évi fizetésüknek (ide nem értve a lakbért, utazási, ló­tartási és irodai átalányt) tíz, százalékával a nyugdij­alaphoz járulni. 2. Fizetésük további tíz százalékával kordíj czimén jáiuluak a nyugdijalaphoz azok, kik a nyugdíjintézet megalakítása, vagy abba való belépésük alkalmával, 40 korévüket meghaladták. 3. Minden magasabb illetménybe lépéskor, — ide­éri ve az esetleges személyes és fizetési pótlékot is, — egy évi fizetési többletük harmincz százalékát, a nyug­díjalapba fizetni tartoznak. Ugyanabba folynak: 4. A tisztviselőkre esetleg kirovandó bírságpénzek. 5 A netaláni alapítási járulékok és adományok. 6. Végre a vármegye közönsége a nyugdíjalaphoz 1886. januárhó 1-től, 8 egymást követő éven át azon l"/ 0 os pótadóval járul hozzá, amely az eddig 2%-os megyei betegápolási pótadó leszállítása folytán, rendel­kezésére áll. Ezeu hat pont alatti jírulékokból alakított nyug­díj tlap az intézet alaptőkéjét képezvén, nyugdíjazásra j nem fordítható, és e czélra kamatainak csakis 90%-a szolgálatid. 4. §. A 3. § 1, 2 és 3 pontjai alatti törzsjárulékok az illetők fizetéséből, a vármegye főpénztárnoka által, a nyugdijalap javára 24 havi egyenlő részletekben vonat­nak le. 5. §. Az egyszer és mindenkori törzsjárulékon felül­állandó j.lrulékképen, a vármegyei szolgálatban lévő, és abba újra megválasztott egyének, a rendszeres évi fize­tés, valamint esetleges személyi és fizetési pótlék két százalékát tartoznak a nyugdijalapba befizetni. Mely járulék a fizetésből havonkénti részletekben vonatik le 11. A nyugdijalop kezelése. 6. §. A tisztviselői nyugdíjalap, a törvényhatósági közgyűlés felügyelete és a belügyminiszter főfelügyelete alatt áll; de ügyeit a jeleu szabályok értelmében a 7. §-ban elősorolt tagokból álló választmány által, a nyugdijalap részesei maguk intézik. 7. §. A nyugdijalapot kezelő választmány, elnök, jegyző, pénztárnok és 8 választott tagból áll. Kik közül négyei a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijintézeti tagoknak, az alispán által minden hat évben, tisztújítás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke az alispán, vagy ennek akadályoztatása esetében a főjegyző, vagy ennek akadályoztatása esetében az I. aljegyző, pénztárnoka pedig a megyei pénztárnok. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetve a nyug­dijintézeti tageknak, a 13. § értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. 8. §. A fentebbi szakaszban elősoroltakból álló 11 tagu választmány feladata: 1. Az alap vagyonának felelősség terhe alatt való kezelése. Az alap vagyona gyüniölcsözés végett csak magyar állampapírokba, az állam által kamataikra nézve bizto­sított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti zálogleve­lekbe és takarékpénztárakba helyezhető el. Magán felek­nek kölcsönképpen bármely biztosíték mellett sem adha­tók ki. 2. Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényének, az alapszabályok értelmében való elintézése s ellátási, illetve nyugdijilletményeiknek utalványozása. 3. A megyei, illetve nyugdijintézeti pénztárnok által, a megyei házi pénztártól elkülönítve kezelt pénz­tárnak félévenkénti megvizsgálása; mely pénztárt azon­ban az alispán, a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályzatban meghatározott módon és időközben, — egy választmányi tag felhívására pedig a felhívó jelenlétében azonnal — megvizsgálni tartozik. 4. A pénzintézetek megjelölése, amelyekbe az alap­tőkék elhelyezendók és a bevásárolandó értékpapii ok meghatározása. 5. Az ellátást vagy nyugdijat élvezők által illet­ményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszok meg­vizsgálása és eliutézése. 6. A nyugdijalap mult évi állapotáról s pénztárnak állásáról szóló kimerítő jelentésnek, a vármegyei bizott­sági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztése, s ennek utján közhírré tétele. 7. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőköuyvbe név szerint igtatandó be. 8. Utalványozza az alap kezeléséből netalán fel merülő költségeket. 9. A választmány tagjai, a nyugdíjintézet körüli teendőikért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 10. Érvényes határozathozatalra, az elnökön kivül, legalább hat tag együttes jelenléte és általános szótöbb­sége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt. 9. §. A választmány határozatai ellen beadott felfo­lyamodványok felett másod fok ulag a megyei bizottsági közgyűlés, harmadfokukig pedig a belügyminiszter határoz. 10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke kép­viseli a nyugdijalapot és választmányát, ható ságok és Mai számunkhoz egy ív rendes és egy ív regény-melléklet magánosok irányában; összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztújítás utáu a közgyűlést, ki­tűzi a napirendre kerülő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges in­dítvány a közgyűlés előtt neki bejelentendő. Ö írja alá a hitelesített jegyzőkönyveket s minden a választmány nevében kiadott iratot. Ő tartja meg vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot, melyet egy választmányi tag felhí­vására megteuni tartozik. Akadályoztatása esetén a fő­jegyző helyettesíti. 11. § A főjegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szer­keszti és elleuőrzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírnia. A pénztárnokkal egyet­értve összeállítja a nyugdijalap minden mozzanatairól, a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést. 12. §. A pénztárnok vezeti az alap összes .száma­dásait,, a pénztárt a választmány utasítása szerint, s a megyei pénzkezelési és számviteli szabályzat értelmében kezeli, és kifizeti az ellátásban részesülőket és nyugdí­jazottakat. A havi dijjárulékokat s esetleg máshonnan begyülendő összegeket, a havi kifizetendők levonásával három uap alatt takarékpénztálba elhelyezni köteles. A pénztárt bármikor vizsgálat alá bocsátani tartozik. Az év végével számol a választmánynak s őrzi a fő­pénztár egyik kulcsát Az alapnak reá bizott vagyonáért felelős és kárpótlásra köteles. Az ellenőr kezeli a pénztár másik kulcsát, s vezeti a pénztári könyveket. 13. §. A hat évenként — tisztújítás utáu — tar­tandó rendes közgyűlésen kivül, a nyugdijalap részesei rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hivja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmá­nyi tagságuak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja, kijelölvén a tár­gyat, mely felett határozni kell. A szavazás minden esetbeu titkos és csak szemé­lyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább a tagok felének jelenléte s azok általános s/.ótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap tiz részesének Írásban beadott kérelmére, az alispán a rendkívüli közgyűlést összehivui tartozik. 14. §. Az alapszabályok csakis a tisztujitások utáu tartandó rendes közgyűlésen, az összes részesek általá­nos többségének beleegyezésével módosíthatók. Az ily megváltoztatás, a megyebizottsági közgyű­lésnek s ennek utján az országos kormánynak bemuta­tandó, s csak ennek helybenhagyása utáu érvényes. 15. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére, az elnökön kivül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. 111. Nyugdíjazási, illetőleg ellátási szabályok. 16. §. Nyugdíjazásnak, illetőleg ellátásnak van helye: 1. Ezen nyugdijalap létrehozásának kezdetétől szá­mítandó tiz évi szolgálat utáu: a) ha a vármegye szolgálatában álló egyén elag­gulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik; b) ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik; c) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állo­másából kimarad. 2. Ha a vármegye szolgálatában álló egyén az alábbi §. értelmében beszámítható 40 évi szolgálati idő betöltése utáu, nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. 17. §. Ha a vármegye szolgálatában álló egyének valamelyike, hivatalos eljárása közben szenvedett baleset folytáu válik szolgálatképtelenné, ha beszámítható szol­gálati ideje még tiz évre nem terjed is, ő, illetőleg öz­vegye s árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha már ti/, éve szolgált volna. Ha pedig beszámítható szol­gálati ideje a liz évet meghaladja, akkor az ellátás ki­szabásánál, szolgálati éveihez további hat év számítandó. 18. §. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alap­ját a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett reudszeres évi fizetés képezi. 19. §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kik az 1877-ben megtartott általáuos tisztújítás alkalmával választattak meg, az 1878. év ja un árhó 1-ső napjátó l: van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom