Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-10 / 15. szám

N Y i B v I D É II." azon részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk vagy kiueveztetésük, illetve eskütételük napjától számíttatik. Ezen intézeti tagok azonban tartoznak az 1878. január 1. óta, vagy később megkezdett szolgálatuk ideje alatt járt fizetésük után két száztólit 4 év alatt, egyenlő havi részletekben, a nyugdijintézeti pénztárba befizetni. 20. §. A dijnoki és nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál vagy inás törvényhatóság­nál töltött oly szolgálat, mely a beszámítható megyei szolgálatot, ha közvetlenül s megszakítás nélkül is meg­előzte az ezeu nyugdijalapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál, tekintetbe uem vehető. Azonban annak, aki tiz évi szabolcsvármegyei szol­gálata alapján állandó ellátásra tarthat igényt, azon szolgálati ideje is beszámítandó, melyet 1878. januárhó első napja óta állami szolgálatban, vagy más törvény­hatóságnál közvetlenül a szabolcsvármegyei szolgálatot megelőzőleg és félbeszakítás nélkül, rendszeresített mi­nőségben a rendes évi vagy havi fizetéssel egybekötött állandó alkalmazásban töltött. A tiszteletbeli minőségben töltött szolgálati idő azonban figyelembe nem vehető, valamint azon állami és törvényhatósági szolgálat sem, melyért az illető végkielégítésben részesült. A rendsze­resített állomáson, ideiglenesen vagy próbaidőre, de eskütétel mellett töltött szolgálat, ha az később állan­dóvá válik, az ellátás vagy nyugdíjazás alapjául beszá­mítandó. 21. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakítás­nélkülinek kell lenni. A megszakítás előtti idő ellátási vagy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek. a) Ha valamely tisztviselő a közválasztásnál kima­radt, de később ismét megválasztatott. b) Ha ezen nyugdijalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik. ej Ha a megye szolgálatában álló egyének, az alkotmányos kormány, vagy társhatóság szolgálatába visszatérnek. Ezen esetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával, az előbb töltött megyei szolgá­lati idő és a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául be­számítandó leszen. Természetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen vármegye szolgálatában töltött el. 22. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásánál csupán a legutóbbi rendszeresített évi fizetés, mellékjárandósá­gok nélkül vétetik tekintetbe. 23. §. A nyugdíjazás ahoz képest, amint az ellátás indokául szolgáló körülmények időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes vagy életfogytig tartó lehet. 24. §. Az évi nyugdíj tiz évi beszámítható szolgá lati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40%-ában állapittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után, ugyancsak a rendszeres évi fizetés két százaléka járul mindaddig, mig a nyugdíj magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. 25. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felfüggesz­tetik: a) ha a nyugdíjazott az államnál, társhatóságnál, községnél, vagy magántársulatnál, állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal; és pedig ezen alkalmaz­tatás tartamára oly mérvben, miut a mily mérvben ujabbi fizetése, a nyugdíjjal együtt meghaladja, a nyugdíjazta­tásnak alapjául szolgált nyugdijalap illetményeit. b) Ha a nyugdíjazott egyén, valamely nem becste­lenitő bűntény vagy vétség miatt, szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a szabadságbüutetés tartamára. 26. §. Az ellátásra való igény végleg megszűnik: a) ha valaki fegyelmi uton hivatalyesztésre ítél­tetett, b) ha valaki állomásáról lemondott: ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömeges általános le­mondást. Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tiszt­ujitáskor magát kijelöltetni nem kéri. 27. §. A nyugdíjazott egyének nyugdija végleg megszűnik-. a) ha az illető a magyar állam polgára lenni meg­szűnik ; b) ha az illető a vármegye szolgálatában rendsze­resített állomásra ismét alkalmaztatik; c) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bűn­részesség miatt bűnfenyitő uton, jogerejü Ítélettel el­ítéltetik. IV. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 28. §. Ha az ellátás feltételéül a 16. §-ban meg­szabott körülmények elébb állanak be, mintsem az ellá­tásra igényt tartó egyének öt évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetésük visszafizetésére igényt nem tarthatnak; ha azonban be­számítható szolgálati idejük az öt évet meghaladja, be­fizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetbeu ezen befizetések, minden viszkereset nélkül, az alap javára maradnak. 29. §. Ha valaki az előző §-bau emiitett körülmé­nyek folytán befizetett dijjárulékait visszakapván, ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak azon esetbeu számíttatik be leendő ellátásba, ha a visszavett dijjáru­lékokat az alapba kamatostul ismét befizette, különben csak az uj szolgálat ideje szolgál a leendő ellátásra zsi­nórmértékül. V. Az ellátásra felhasználandó jövedelem. 30. §. Nyugdíjazásra s egyéb ellátásra csak az évi rendes dijjárulékok és alap kamatainak 90%-a fordí­tandó. VI. Az özvgyek ellátásáról. 31. §. A* jelen szabályzat értelmében ellátásra jo­gosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal, annak tényleges szolgálata idején vagy még azelőtt törvényesen egybe kelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt. 32. §. Az özvegyi ellátásra való igény azouban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de 69-dik élet­évét túlhaladta, kivéve ha az ilyen házasságból életben levő gyermek maradt hátra, c) ha a nő becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, bűnfenyitő uton jogerejü ítélettel elitéltetett. 33. §. Ha a férj a 17. §-ban részletezett körülmé­nyek között halt el, vagy elhunytakor tiz évet megha­ladó beszámítható szolgálati idővel bírt, özvegye nyug­díjban részesittetik. 34. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdíj képpen illette volna, azonban a 800 frtnyi összeget meg nem haladhatja. 35. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évre még nem terjedt, de az öt évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyug­díjjárulékokat kamat nélkül, de ellátásban uem részesül, különben befizetései a nyugdijalap javára esnek. 36. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete életfogytiglan terjed. Megszűnik azonban 1. véglegesen: a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni 1 megszűnik, b) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bün­részesség miatt, bűnfenyitő uton jogerejü ítélettel elitéltetik, c) ha ismét férjhez megy. 2. ideiglenesen : aj ha az özvegy valamoly más büutény, vagy vét­ség miatt, szabadságvesztés büntetésre Ítéltetik, a sza­badságbüntetés kiállásának tartamára. 37. §. Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos állást nyerne, vagy férje elhunytakor is már ilyenben volna, akkor az özvegyi nyugdíjnak csak azon többlete jár, amely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. VII. Az árvák ellátásáról. 38. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképjs, vagy nyugdíjas állapotban elhuuyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek. 39. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképes egyé­nek árváira nézve: a) Mindaddig, mig édes anyjuk életben van, ille­tőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fejenként az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 5%,-ában álla­pittatik meg. b) Ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pót­lék egyenként, az atya legutóbbi reudszeres fizetésének 10%-ában állapittatik meg akként azonban: hogy több kiskorú gyermek létezésének esetében, az ezek részére adandó neveltetési járulékok összege, az özvegy nyugdi­jának megfelelő összeget felülhaladná- a többlet a gyer­mekek neveltetési járulékából, arányos részekben le­vonatik. 40. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árvák­nak bezárólag 18 éves korukig jár; figyerniekeknek azon­ban, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják, s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 20 éves korukig, ha a tánulást abban nem hagyják, kiadatik. 41. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árvák­nak bezárólag 18 éves korukig jár, de 18, illetve 20 éves kora előtt is megszünhetik és pedig 1. véglegesen: a) ha a leány férjhez megy; b) ha az árva a magyar állam polgára lenni meg­szűnik ; c) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bün­részesség miatt, jogerejü ítélettel elitéltetik. 2. ideiglenesen: a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára, vagy b) ha az árva valamely nem becstelenitő körülmény vagy vétség miatt, szabadságbüutetésre Ítéltetik, a sza­badságbüntetés tartamára. 42. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése, a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti s fel uem függeszti. VIII. A nyugdíjintézmény életbelépte. 43. §. A nyugdijalap létrehozása 1886. január 1-én 3554. K. 1887. kezdődik. IX. Átmeneti intézkedés. 44. §. Ha a nyugdíjintézmény megalakítása után kezdetbeu, esetleges nagyobb számú ellátások bekövet­kezése folytán, az alap jövedelme a kellő ellátási össze­geket uem fedezhetné, ezek mindaddig, mig a helyzet a teljes ellátást megengedi, aránylagosan leszállitandók lesznek. Esetleg a vármegye közönsége, a uyugdijalap fizetésképességének emelése iránt, általa czélszerűnek vélt módon, belügyminiszteri jóváhagyás mellett intéz­kedem!. X. A nyugdíj intézmény feloszlása. 45. §. Ha bármely körülmény folytáu megszűnnék annak szüksége, hogy a vármegye közönsége választott tisztviselői, kinevezett hivatalnokai és szolgái ellátásáról gondoskodjék a megye közönsége, a nyugdijalap hova­forditása tekintetéből, belügyminiszteri jóváhagyás mel­lett fog intézkedni. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1887. évi márcziushó 8 án tartott rendkívüli közgyű­léséből. Kiadta: Miklós László, főjegyző. —Magyar királyi belügyminiszter. A jeleu szabályrendelet jóváhagyatik. Budapesten, 1887. évi márcziushó.27-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter által 10093/XIV. 1887. sz. alatt, a folyó évi fegyvergyakorlatok tárgyában kiadott körrendelet másolatát oly felhívással közlöm a főszolgabíró és polgármester urakkal, hogy az íntéz­vényben körvonalozott teendőket pontosan teljesítsék s községi elöljárók eljárását ellenőrizzék. A községi elöljárók a miniszteri iutézvényuek leg­kiterjedtebb módon való közhírré tételére ennek alapos áttanulmányozására és megfelelő eljárásra utasíttatnak. Nyíregyházán, 1887. márczius 30-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 10093/XIV. szám. Szabolcsvánnegye közönségének. Az 1882-ik évi XXXIX-ik t. cz. 10-ik szakasza, valamint az 1873-ik évi XXXII-ik t. cz. értelmébeu fegyvergyakorlatokra kö­telezett tartalékos tisztek és katonák, úgyszintén sza­badságolt állományú honvéd tisztek és honvédek foljó évi fegyvergyakorlatai tekintetében, a következők tétet­nek közhírré, és pedig: I. A közös hadsereg kötelékébe tartozó havidíjasok és legénység fegyver gyakorlataira nézve. 1. A fegyvergyakorlatokra behívatnak : a) az 1882-ik," 1880 ik és 1878-ik sorozási évfo­lyambeli tartalékos tisztek; b) a többi sorozási évfolyambeli egy évi önkénte­sekből előléptetett oly tartalékos tisztek, kiknek tarta­lékbeli szolgálati kötelezettsége, a tényleges szolgálat­nak liuzamosb időre történt elhalasztása következtében a szabályszerű hét évnél rövidebb időre terjed, és a kik ennélfogva még több fegyvergyakorlatra köteleztet­nek, mint a velők ugyanazon sorozási évfolyamba tartozók ; c) azon tartalékos tisztek, akik az elmulasztott 1886-ik évi fegyvergyakorlatot után pótolni tartoznak ; d) az 1882-ik, 1880-ik és 1878-ik sorozási évfo­lyambeli tartalékos legénység; e) a többi sorozási évfolyamokba tartozó és a tar­talékosok legénységi állományába áthelyezett volt egy évi önkéntesek, amennyiben azok a fennebbi b) pont alatt jelzett körülmények között vaunak; /) a tartalékos legénységnek azon része, amely az elmulasztott 1886-ik évi fegyvergyakorlatot után pótolni tartozik. A fentebb jelzett osztályokba nem tartozó egyének a fegyvergyakorlatokra nem hívhatók be. 2. Az egészségügyi csapatok azon tartalékos tiszt­jeinek, a kik a gyalogsági, lovaglási tanfolyamot (equi­tatiot) megfelelő sikerrel saját költségükön elvégezték, ezen idő egy tartalékbeli fegyvergyakorlat gyanánt szá­míttatik. Az 1886-ik évben beszüntetett fegyvergyakorlatot az illető tartalékosok ezen évben után pótolni nem kötelesek. A fegyvergyakorlatok alól való további felmenté­seknek csak a nyilvántartási utasítás I. része 41. §-ában, illetőleg II. rész 26. §-ábau felsorolt esetekben van helye. A nyilvános avagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézeteknél alkalmazott tanárok, helyettes tauárok és tanulóknak az időszaki fegyvergyakorlatokra való be­hívásánál ez évben is az eddig fenállott szabály és gya­korlat bir érvénynyel. 3. A folyó évben a tartalékos tisztek fegyvergy.t­korlata a törvényszerű négy hétig, a tartalékos legény­ségé pedig általában 13 napig, a lovasságnál pedig 28 napig fog tartani. A gyalog és vadász csapatokhoz tartozó legénység azon részének fegyvergyakorlati időtartama, a mely az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokhoz fog bevonulni, később határoztatik meg. Az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokra bevonulók kivételével, a fegyvergyakorlatokra behívott és a rend­szeresített béke létszámon fölül vezetendő gyalogsági legénység, ide nem értve azokat, a kik a fegyvergya­korlat teljesítése végett a törzsállomástól kivételesen távolabb fekvő csapat.jaikhoz küldetnek, a menet napo­kat bele nem számítva, a 13-ik élelmezési napon ismét szabadságra fog bocsáttatni. A többi fegyvernemekhez tartozó csapatoknál a be­hívott legénység menetnapjai a tartózkodási helytől a jelentkezési állomásig, valamint ez utóbbitól a fegyver­gyakorlat teljesítésére kitűzött állomásig és vissza a 13 napi, illetőleg a lovas>águál a 28 napi feg­;vergya­korlati időtartamba nem fognak beszámíttatni. ° » 4. A külföldön tartózkodó s fegyver (szolgálati) gyakorlatra kötelezett tartalékos tisztek és tartalékos legénység behívása körül kellő figyelem fordítandó arra hogy az illetők ideje korán értesíttessenek. •„ E, 1 Őírri á", ar f Se t' h°8y a nyilvántartásra illetékes ha óság területén kivül tartózkodó tartalékos legénységnek azon része, a mely a tartózkodási helyük­hoz közelebb fekvő hadkiegészítési kerületnél teljesiti a fegyvergyakorlatokat, nem azon időbou vonul be a mi dőu a fegyvergyakorlatok ezen hadkiegészítési kerület­ben megtartatnak hanem azon időben, a mely időre a nyilvántartást illetoségüekuek megfelelő csapathoz be­idéztettek figyelmesekké tétetnek az érdekeltek: hogy maguk tartoznak tudomást szerezni arról ho»v a tar­tózkodási helyükhöz közelebb eső csapattestnél az idő­szaki fegyvergyakorlatok mikor veszik kezdetüket * ott a kellő időben jelentkezni el ne mulaszszák 6. Azon idő, melyet valamely tartalékos, va-y hu­zamosabb időre szabadságo t katn i-i .. e , ideje alatt, esetleg bekövetk^ettbet.L^" 6^ 3'^. 0 1' 1^ kórházban tölt, a fegyvergXritfffi® " ll a" kfltonal fog beszámíttatni. időtartamába nem fegyvergyakorlat ideje előtt, vai autfk t 1\ atouá kf t f f a cselekményekért terhelik, amennyiben a Í ^^ tartása megengedi, csak a gyakorlati "r , f e? uem fe n" foganatosíttatnak. ^oiiati ido lefolyása, után Folytatás u '»« Uóui ö t« u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom