Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-27 / 13. szám

gyakorolni fognak. S bár az alkotmányossági tekin­tetek azt követelnék, hogy a nemzetek minél gyak­rabban kérdeztessenek meg afelől, hogy kik által és mily elvek alapján kívánják magokat kormányoz­tatni, az öt éves választásoknak meg lesz talán az a jó hatásuk, hogy fontosabbá tevén a választói jognak gyakorlását, a választó polgárok jobban meg fogják gondolni, hogy kire adják szavazatukat, mely­lyel őt esztendőre szabják meg a haza és a saját boldogulásuk alapját. É> ezzel egyszersmind nagyobb fontosságúvá válik az a kérdés is: ki legyen a képviselő? Nyír­egyháza városáuak magának igen szomorú tapasz­talatai vannak arról, hogy nem mindenki való kép­viselőnek. Vagyon, jó név, befolyás az irányadó körökre, még nem elég kvalifikáczió ahhoz, hogy valaki törvényhozó legyen s öt esztendőn keresztül hallgasson a parlamentben, viselvén csupán a szé­pen hangzó czimét s ezért még annyit sem téve meg a választóinak, hogy eljönne közibök, megmu­tatni magát, hogy ime, még élek. De más különben is, igen szerencsétlen dolog az, mikor a képviselő választási küzdelmekbe, a bol amaz elvek felett kell a nemzet választó pol­gárainak véleményüket nyilvánitaniok, amelyek sze­rint az államot és magokat kormányoztatni akar­ják, mikor — mondjuk — a politikai elveknek e küzdelmébe, oda nem tartozó dolgok kevertetnek be s engedtetik ezeknek igen gyakran döntő befolyás, így történik az, hogy nagyon sok országgyűlési képviselőválasztásnál Magyarországon tulajdouképen nem azt döntik el, hogy ennek vagy ammanak a politikai pártnak az elve és embere győzzön-e, hahem azt, hogy a felállított jelöltek közül melyik fog tudni nag/obb szolgálatokat tenni az úgyneve­zett „városi érdekek"-nek. Csaknem jelszóvá lett már nálunk: „városi érdekek." A többi: politikai pártállás, elvek, csak olyan takaró félék, hogy mégis meg legyen a szine a dolognak. És ez az egészségtelen, tévesztett felfogás mind nagyobb tért hódit. Alig van ma már választó ke­rület Magyarországon, ahol részint kortes fogásból, részint pedig valósággal, ne kevertetuék be a kép­viselőválasztások küzdelmeibe a helyi érdekek em­legetése. Egy kis vasút, dohánytermelési engedély, decentralizált királyi tábla, törvényszék, vizszabá­lyozás, stb. stb., mind elégséges titulusul látszanak szolgálni arra, hogy politikai elvek harczában döntő szerepet játszanak. Pedig e felfogás sértő egyrészt azokra, kik a kormány élén állanak, mert olyan színben tünteti föl őket, mintha a nemzeti fejlődés és vagyonosodás eszközeit és feltételeit megadni csak akkor hajlandók, ha rászolgálunk; de sértő a választó polgárokra is, mert kiforgatja őket abból a jogukból, amely pedig a mi államtormánknak alapját képezi, hogy a kormányzati politika irányát s az elvet, melyen ez a politika nyugszik, ők szab­ják meg. Hogy etetés, itatás, fuvarpénz s egyéb „alkot­jányos költségek" nélkül nem igen esik meg vá­sztás Magyarországon, az régi dolog már. Van­nak kerületek, ahol egy pár hordó pálinkával meg­elégesznek a választók, másutt már diuom-dánom kell és sok helyen bizony szabott ára van a sza­vazatoknak. Nagyon sok képviselő kerül fel ezen a jusson a törvényhozásba, hagyván hátra a reá való megemlékezés okáért egy csomó kifizetetlen alkotmányos költséget, amit aztán per utján vesz­nek meg rajta, vagy valamelyik túlságosan neki he­vült s nagy buzgalmu párthivén. A szavazati jog kezd áruczikk lenni Magyarországon s akik keres­kednek vele, ott ülnek széket a magyar ország­gyűlésen. Díjazással egybekötött Yl-ilik tenyészállat­vásár, baromfi-kiállítás és gépvásár tervezete. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter, az országos gazdasági egyesület közreműködésé­vel, az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapes­ten, f. évi május hó 7., 8. és 9. napjain tenyészállat­vásárt reudez. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárren­dező-bizottság alakíttatott, mely Budapesten a »Köztel­ken* ezékel. A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartatik. A vásár május hó 7., 8. és 9. napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. A v.várra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül: AJ Szarvasmarha: bika, bikaborjú, tfch^n és üsző­borjúk. I. Migyar. II. Borzderes. III Piros tarka hegyi fajták. IV. Könnyen bizók. V. Egyéb fajták és keresz­tezései.-. VI. Bivalyok. B) Juh: kos, kosbárány, nőstény, jub és bárány. I. M^nnós: a) electoral negreit), b) szövet gyapjas, c) tésüs gyapjas. II. Angol hus juh. III. Raczka. IV. Egy pb faj ák és keresztezések. C) Sertés: kan és kocza. I. Kondor. II. Nagy füiüek •< "Z/.el ro onok. III Angol iiányu tenyészetek. D) Baromfiak: I. TJÜK. II. Gjönsjytyúk. III. Puly­ka. IV. Kacsa. V. Lúd.' Miudezek az osztályozási rend­szer szerint csoportokra osztva. A vásárra bejelentések a vásárrendező-bizott­ság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhasználásával, két példányban, legkésőbb április l-ig bezárólag, a vásárrendező bizottsághoz (Budapest, Köztelek) czimezve, küldendők be. A földmívelési miniszter által adományozott dijak a következő módon tűzetnek ki: A) Szarvasmarhák. I. Magyar fajta : Bika: I. dij : 50 drb. 10 fr. ar. == 500 fr., II. dij: 30 drb. 10 fr. ar. — 300 fr., III. dij: 10 drb. 10 fr. ar. -= 100 fr. Bikaborju egy éves sorig: I. dij: 20 drb. 10 fr. ar. — 200 fr., II. dij: 10 darab 10 fr. ar. = 100 fr. Tehén: I. dij: 40 drb. 10 fr. ar. = 400 fr., II dij: 20 drb. 10 fr. ar. = 200 fr., III. díj: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr. Összesen 190 drb. 10 fr. ar. = 1900 fr. II. Nyugati fajta : Bika: I. dij: 50 drb. 10 fr. ar. = 500 fr., II. dij: 30 drb. 10 fr. ar. 300 fr., III. dij: 20 darab 10 fr. ar. = 200 fr., IV. dij: 10 darab 10 fr. ar. = 100 fr. Bikaborju egy éves korig: I. dij: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr., II. dij: 5 drb. 10 fr. ar. = 50 fr. Tehén: I. dij: 40 drb. 10 fr. ar. = 400 fr., II. d>j : 20 drb. 10 fr. «r. = 200 fr., III. dij: 10 darab 10 fr. ar. = 100 fr. Összesen 195 drb. 10 fr. ar. = 1950 fr. III. Bivalyok: I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. — 150 fr., II. dij: 10 drb. 10 fr. ar. ® 100 fr. Osszesön 25 drb. 10 írankos ar. = 250 ír. B) Juhok. I. Elektor, negretti 25 drb. 10 fr. arany = 250 fr. II. Szövetgyapjas 25 drb. 10 fr. ar. — 250 fr. III. Fésűs gyapjas 25 drb. 10 fr. ar. = 250 fr IV. Augol húsjuh 25 drb. 10 fr. ar. = 250 fr. V. Raczka 25 drb. 10 fr. ar. =» 250 fr. VI. Egyéb fajták és keresztezések 25 drb. 10 fr. ar. = 250 fr. Összesen 150 drb. 10 fr. ar. — 1600 fr. C) Sertés. I. Hazai kondor: a) szőke: kan I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. = 150 fr., II. dij: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr., kocza I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. = 150 fr., II. dij: 8 drb. 10 fr. ar. = 80 lr. b) fekete: kan I. dij: 15 drb. 10 fr. ar. = 150 fr., kocza I. dij: 10 drb. 10 fr. ar. = 100 fr. II. Nagyfülüek és ezzel rokonok : Kan 1 dij: 10 db 10 fr. ar. = 100 fr., kocza 1 dij: 8 db 10 fr. ar. = 80 fr. III. Angol irányú tenyészetek : Kan 1. dij: 10 db 10 fr. ar. = 100 fr., 2. dij: 6 db 10 fr. ar. = 60 fr.; kocza 1. dij: 8 db 10 fr. ar. = 80 fr., 2. dij: 5 db 10 fr. ar. = 50 fr. Összesen 120 db 10 fr. ar. = 1200 fr. D) Baromfiak 500 fr. Valamennyi dij csupán absolut becsű állatnak adható ki. A pénzbeli dijak mellett oklevelek it adat­nak, melyeken a jutalomdíj megemlítve van. Pénzbeli dijakon kivül elismerő oklevelek is adatnak. A fentebbi tenyészállat-vásárral egybekapcsolt nem­zetközi gépvásárt illetőleg szolgáljanak a következők tu­domásul : 1. A. nemzetközi gépvásár czélja egyrészt a gazda­közönségnek alkalmat nyújtani arra, higy magát a gaz­dasági gépgyártás terén felmerülő ujabb szerkezetű gé­pekre nézve könnyű módon tájékozhassa, másrészt a gépgyárosoknak módot nyújtani arra nézve, hogy töké­letesített gyártmányaikat a gazdaközönségnek bemutat­hassák. 2. A gépvásáron részt vehet bármely bel- és kül­földi gyáros a mezőgazdasági termelés czéljaira szolgáló mindennemű gépekkel és eszközökkel, ha a gépvásár bi­zottságától nyert szabályszerű bejelentési iven megjele­nési szándékát és Q méterenkénti térigényét ápril 10-ig a rendező bizottságnál (Budapest Köztelek) bejelenti. ÚJDONSÁGOK. A „Nyírvidék" e száma utolsó lévén az évnegyed­ben, tisztelettel fölkérjük olvasó közönségünket, hogy előfizetésüket megújítani s esetleges hátralékaikat beküldeni kegyeskedjenek. — Küldöttség Fabinyinól. Ltpunk legutóbbi számá­ban megemlékeztünk már róla, hogy a helybeli szabad­elvű párt 32 tagú küldöttséget menesztett föl Budapestre, hogy ott Fabinyi Teofil igazságügyminisztert a képviselő jelöltség elfogadására fölkérjék. A küldöttség vasárnap délben tisztelgett az igazs&gügymiuiszternél, hol a hely­beli Bzabadelvü párt nevében nt. Farbaky József lelkész ur intézett beszédet a miniszterhez, tolmácsolva a párt amaz óhajtását, hogy a képviselő jelöltséget Nyíregyháza városában elfogadni szíveskedjék. Fabinyi Teofil a szép beszédre hosszasabban válaszolt, mintegy programot is adva politikai törekvéseiről, s kijelentve, hogy a neki felajánlott jelöltséget kész örömmel és köszönettel elfo­gadja. A miniszter ezután bemutattatta m igának a kül­döttség összes tagjait, kezet fogott mindenkivel s rövid szívélyes beszélgetés után azzal bocsátotta el magától a küldöttséget, hogy meghívta őket ebédre, a Frohner szálló éttermébe. Az ebéden az igazságügyminisztereu és a küldöttség tagjain kívül résztvettek: Tisza Kálmán miniszterelnök, Péchy Tamás, Jókai Mór, Gráfl József főispán, Teleszky István igazságügyminiszUri államtitkár, Falk Miksa, Szomjas József, Péchy Gábor és Zsigmondy Vilmos orsz. képviselők. Az ebéd igen kedélyes hangu­latban folyt le. Az első pohárköszöntőt Fabinyi Teofil igazságügyminiszter mondotta a királyi családra. Utána Farbaky József Fabiuyire, mint Nyíregyháza városa képviselő jelöltjére s Jókai Mórra ürité poharát. Leffler Sámuel Tisza Kálmánt éltette, Jókai és Fabinyi Nyír­egyháza városára mondtak pohárköszöntőt. Tisza Kálmán Nyíregyháza városa munkás polgárságát éltette, dr. Trajtler Soma pedig Péchy Gábort, nyíregyháza városa ez idő szerinti orsz. képviselőjét. Pohárköszöntőket mon­dottak még Falk Miksa orsz. képviselő, Halasi János, Baruch Mór, Szomjas József orsz. képviselő, Kovách Gerö, Martinyi József, Klár Dezső stb. Az ebéd késő délutáni órákbau ért végett. A küldöttség tagjai kedden utaz­tak haza. — A mintakert ügyében végre valahára létrejött a rég óta keresett megegyezés Nyíregyháza városa és a felső tiszavidéki gazdasági egyesület között. A vegyes bi­zottság, melyben a város részéről a polgármester, főjegyző, Bencs tanácsos, So uogyi Gjula, Meskó László és Zom­borszky János, a gazdasági egyesület részéről pedig Nyiry János, Zoltán János, Nyiry Ferencz, Szentkirályi János és Kálnay László vettek részt, e hó 17-én és folytatólag 0 hó 23 án tartott tanácskozásaiban állapította meg ama föltételeket, amelyek alatt Nyiregyhiza városa a tulajdonát képező miutakertet a g izd isági egyesülettől visszaveszi. E megállapodás szerint a város fizet a gazdasági egye­sületnek a mintakertben tett beruházások megtérítése s az épületek átvétele fejében 4000 forintot, s a mintakert területet azonnal használatába veszi, mihelyest a vegyes bizottság megállapodásait a városi képviselet és a gaz­dasági egyetület közgyűlése magukévá teszik. A mintá­kért területét a város mint értesülünk, kiosztás utján bérbeadja. — Az ártézi kut fúrása iránt a város és Zsig­mondi budapesti mérnök között kötött szerződés tegnap érkezett vissza, melynek értelmében a kut fúrása julius hó 7-én megkezdetik. — Gyógyfürdő Szt-Mihályon. Szent Mihályon, mint bennünket onnan értesítenek, Lukács Ferencz gyógy­szerész ur általános érdeklődéssel fogadott mozgalmat indított meg arra nézve, hogy részvényekre alapított vál­lalkozással az ott lévő erősen szikviz tartalmú tó vize egy kellően berendezett fürdő létesítése által felhasznál­tassák. A terv valószínűleg létre fog jönni, mert idáig már 140 részvényt jegyeztek alá egyenként 50 forintjával. — Meghívás. A »Felső tiszavidéki gazdasági egy­let* folyó 1887. évi április hó 5-*n d. u. 3 órakor Nyír­egyházán a megyeháza termében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. A rsndkivűli közgyűlés tárgyai: 1. A legközelebbi választ­mányi ülés hitelesített jegyzőkönyvének bemutatása. 2. A pénztár vizsgáló bizottság jelentése az 1886. évi szám­adásokat illetőleg, valamint az 1886. évi zárszámadások bemutatása s az 1817. évi költség és jövedelem előirány­zat megállapítása. 3 Nyíregyháza városával az egyleti gazdaság és kert telep visszavétele, az egylet ottani be­ruházatai megváltása iránt létesített bizottsági egyezség bemutatása és tárgyalása. 4. Esetleges inditványok. Nyír­egyháza, 1887. évi mározius 24. Tisztelettel gr. Dessewffy Aurél, egyleti elnök. — A gazdák és iparosok hitelszövetkezetének Nyíregyházán alakítandó fiókja ügyében értekezlet volt e hó 20-ikán, vasárnap délután a vár uegyeháza nagy­termében. Az értekezleten, melynek czélja az volt, hogy az érdeklődők a szövetkezet iránya és eszközei felől fel­világosítást szerezzenek, mintegy nyolczvanan vettek részt; az intelligenczia azonban meglehetősen távol tartotta magát. A tanácskozás eredménye az Mt, hogy a szö­vetkezet mfgalakitásának előkészítésére egy bizottságot küldtek ki, melynek nevében Sexty Gyula id. elnök, Nádasi Mihály, Eles Lajos, Furman Pál, Pap Miklós, Nagy Mihály, Szász Mihály, Garaj István, Petényi Gyula vasárnapra, azaz e hó 27-edikére, a vármegyeház nagytermébe ujabb gyűlést hívnak össze, hogy ott a fiók­telep gyakorlati megalapításának módozatai iránt a felvi­lágosító értesítést és javaslatokat előadják, s ezzel kap­csolatban a részlet-jegy aláírások is foganatositassanak. = A szabolcsi hitelbank legutóbb tartott közgyű­lésén néh. Nádasy Lajos volt igazgató helyére egyhan­gúlag dr. Meskó Lászlót, a bank eddigi titkárát válasz­tották meg. — Alföldy Károly, a közönségünk előtt előnyösen ismeretes tánczmester, mint már évek óta rendesen, az idén is eljött Nyíregyházára tánczórákat adni. A táncz­tanitás jövő hó 2-dikán veszi kezdetét. — Halálozás. Kállay Hona, Kállay Barnabás me­gyei hivat,lnok leánya, a nagy Kállay család sarja e hó 22 dikén elhunyt. Temetése 24-dikén ment végbe nagy részvét mellett. — Nyilvános köszönet. Rézler György ur, kis-vár­di ügyvéd 100 frtot volt kegyes adományozni 'az anar­c.i ev. ref. egjhíznak, temploma újítására. E szSp tett bár magan hordja a dicséretet; de mégis kötelességemnek osmerem a t. ügyvéd urnák e becses lapok utján" is kö­s^önetüuket nyilvánítani. Az egyház tanács nevében­lakacs András gondnok. Anarcs 1887. márczius hó 23. — Léghajók a hadsereg ezámára. Háborús idők- ' ben mindig akad egy-egy lángész, a ki feltalálja az iranyitható léghajót, a mely azonban mégi. mindig oly stádiumban marad, hogy csak épen föl kell találni Mo.t egy allitólag mosonyi születésű mérnökről beszél a fáma ki nemcsak az irányítható léghajót, de állítólag még a 'fi­kezett hadi légh tjót és jeladó léghijót találta föl eey füst alatt . találmányát állítólag föl ajánlja a had­ügyminisztériumnak fivére által, aki állítólag tekintélyei sportman. Az állítólagos föltaláló különben meg tudia becsülni találmányait, mert azokért nem kevesebb mint 1 millió 300,000 forintot kiván. A föltaláló hajlandó próbákat is tartani léghajóival a közös hadügyminiizter éi izakértő jelenlétében. Sőt azt hiszizük hogy abból a csaknem másfél millióból hajlaudó engedni is valamicskét Ai úgynevezett jeladó léghajók különben 1,000 köblábnví tartalmúak . 1000 lábnyira lesznek fölbocsáUa s vörös es feher villam ampákból kiáradó intenzív fény­jeladásaiét ot mértföldnyi átmérőjű körben láthatni Az orosz es fraaczia hadsereg mindháromféle léghajóval már el vau latva. (?) ' r — Igazi római nő. Rómában a nanokh*,, í a fiatal Marina grófnő esküvője. A grófnő TS,000 fr^ ertekben rendelt meg magának toil.tteket, s macára menyasszonyi ruhára 3000 frankot szánt, s' a szépruhá kst igazan csak a menyasszonyok által értWft (« .1 lenséggel várta. A földrengé/ek első^^öl tlr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom