Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-27 / 13. szám

iratozott Parisba, hogy ne fogjanak hozzá a ruhák ké­szítéséhez, s a 12,000 frankot átküldte a földrengés által károsultak számára a segélyző bizottságnak. A szép gróf­nő pedig most nagy buzgalommal Tarrja barátnői segé­lyével egyszerű mennyasszoQyi ruháját. Vájjon találna-e sok követőre ez a gyönyörű példa? — Az alsó szabolcsi tiszai ármentesitó társulat a hó 29-dikén kedden délelőtt 9 órakor rendes közgyű­lést tart Dabreczenben, a városház nagy tanácstermében. A közgyűlést megelőzőleg e hó 28-dikáa választmányi ülés tartatik, a közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából. — Az Eger Márk féle, nagy debreczeni u'c.ai fű­szer kereskedést a csődtömeg gondnoka ismét kinyittatta és az Üzlet árucikkeit rendes kereskedői üzem szerint értékesítteti. — A „Pesti Hirlap"-0t, mely kétségbevonhatlanul a legtartalmasabb lap, ajánljuk a magyar olvasóközönség figyelmébe, annál is inkább, mert a világhírű franczia regényíró Zola Emil legújabb regényét, mely áprilishó elejétől kezdve »Li Terre* (A föld) czim alatt a »Gil B!as< párisi napilap tárczájában fog megjelenni, a »Pesti Hirlap< • franczia lappal egyidejűleg fogja közölni, a jÖTŐ évnegyeden át. Hogy a »Pesti Hírlap* minden száma a legérdekesebb és változatosabb közlemények tárháza, azt — tekintve a lap közkedveltségét és n»gy elterjedé­sét — mondanunk is fölösleges. Egyszerűen utalunk ama körülményre, hogy rendes h«ti zenemelléklete s négy melléklapja (Házi Tanácsadó, Gazdasági Újság, Kerté­szeti Újság, TanUgy) unikummá teszik a magyar napi­sajtó terén, s bár naponkint 16 oldalon és már fölvágra jelenik meg, oly rotácziós gépen kiállítva, mely óránkint 15—20 ezer példányt nyom ki, ára mégis a legmérsékel­tebb: egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr., mely előfizetési összeg a »Pesti Hírlap* kiadóhivatalához (Budapest, nádor utcza 7. szám) küldendő, honnét leve­lezőlapon kifejezett óhajra mutatványszámokat is külde­nek egész hétig, ingyen és bérmentve. — Uralkodók életkora. Vilmos császár a világtör­ténetben felemlített uralkodók közül az első, aki megérte 90. szűleténapját. A római császárok közül legtovább éltek: Tiberius (79 évet) és Augusztus (76). A byzanci császárok közül legidősebb lett Justinianus. ki 83 évet élt. A góth nesztora, Theodorik 71 évet ért meg. Leg­magasabb életkort értek el Európában: III. Frigyes német császár (78). Nagy Károly (73), Barbarossa Fri­gyes (69), I. Ferdinánd király (82), Nagy Frigyes po­rosz király (74) III. Frigyes Vilmos, a mostani néme­császár atya (70) XIV. Lajos (77), X. Károly (79> Lajos Fillöp franczia király (77), III. György angol ki­rály és ez is élte tíz utolsó évében tébolyodott volt (82) Erzsébet királyné (70), II. Fülöp spanyol király (72) I. János portugál király (78), Frigyes svéd király (78) II. Keresztély dán király, ki élte felét száműzetésben és börtönben tölté (79). Az orosz cárok közül csak egy ha­ladta meg a 60. évet, II. Sándor cár, kit 63 éve« korában a nihilisták megöltek. A legidősebb török császár 79 éves korában halt meg Szigetvár alatt. A pápák közül töb­ben haladták meg a 80 évet, de azt, aki közülök legto­vább élt, XXI. Jánost, még hat hét választotta el 90-ik születés-napjától, mikor 1324-ben elhunyt. A velencei dogék közül a vak Dindolo Enrico 97 éves korában halt meg, Marino Falierit 83 éves korában végezték ki mig Anorea Doria 93 évet élt. — »Szabók lapja* czim alatt, a szabó ipar terén hiányt pótló, csinos kiállítású lap jelent meg. Az első szám ügyesen, szakértelemmel van összeállítva. Program­jában a szerkesztő czélul tűzte ki a szabó ipar fejlesz­tését, a szabó szakiskola nyugdíjalap létesítését s sok más a magyar ipar emelését czélozó dolgok tárgyalását. A • Szabók Lapja* nagy terjedelemben, szép papiron uj be­tűkkel nyomva, 3 oldalon esetleg mellékletekkel s mindig ruha szabás rajzokkal minden hó 1-én és 15-én jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, ne­gyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Imre Ferencz szerkesztő és kiadó nevén Budapest VIII. József körút 13 sz. alá küldendők. Előfizetési felhivás Borútli Elemér hátra­hagyott müveire. Borúth Elemér kötött és kötetlen alakú műveit sátor-alja-ujhelyi barátai és özvegye két kötetben szán­dékozván a magyar könyvpiaczra bocsátani: előfizetésre való felhívást küldöztek szét legközelebb, amelyből egy példányt szerkesztőségünkhöz is címeztettek. Borúth Elemér barátai Nyíregyházára nagy súlyt fektetnek, nem épeu indok nélkül. Ború'h mond­hatni Nyíregyházán pendítette meg először Eratónak, a szerelmi dalok múzsájának lantját, amelynek húrjait a még most is városunk határában élő Smidt Zsuzsó, jelenleg B aniczky Miksáué ő nagysága hangolta fel; mint aki Borúthnak neje is lett, s városunkban több édes évek során át, a legszebb egyetértésben éltek és daloltak. Egy időpontban azonban szíveik összhangja megzava­rodott, s csak a törvényes elválás segíthetett rajta. Borúth Elemér Nyíregyháza városának a 60-as években köztiszteletü tanácsnoka volt. Szóval őt városunkhoz, amelyhez végig melegen érezett, sok szép idők emlékei kötötték. Valóban megérdemli, hogy hátrahagyott müvei a legmelegebb részvéttel találkozzanak Nyíregyházán. Da szóljon helyettünk többet és illetékesebben maga a felhivás, amely következőleg hangzik : Borúth Elemér neve egyike a lesjobb hangzású neveknek ujabb költői irodalmunkban. Mintegy három évtized előtt tűnt föl első müveivel, melyekből meleg kedély, élénk tüzű fantáíia s mindezek felett tőrül met­szett igazi magyarság szólt hozzánk. Leíró költeményei, a haza meleg szeretetétől áthatott ódái, az irodalmi kö­rök figyelmét és méltatását vonták magukra; mig nép­dalai, melyeket első rendű zeneköltők zenésítettek meg, igazi mesterkéletlen hongjukkai a nép köz* találtak útat maguknak, 8 csakhamar egyaránt meghonosodtak a kuny­hókban ós palotákban. A hatvanas évek költői közt alig van egy is, ki jobban színezte volna a nép gondolkozás­módján, közelebb tu-lott volna férkőzni lelkületéhez >; igazabb kifejezést adott volna érzelmeinek. E költemé­nyeknek csak egy része jelent meg a költő életében ; teljes gyűjteményi Borúth hátrahagyott müvei közt lát először napvilágot. Az általunk közrebocsátandó munkálatok azonban nemcsak a mély érzelmű költőt, hanem az élénk tollú tárczairót, a jóízű humoristát s a fioom érzékű szemlé­lődőt is megismertetik az olvasóval, amennyiben Borúth müveinek egyik kötetét prózai dolgozatai fogják betöl­teni. Ez a kötet, mely szellemének sokoldalúságát van hivatva elénk tüntetni, egyúttal maradaudó emléke és tükre lesz közpályájának, mely a társidalmi jólét, föl­világosul tság, közművelődés és anyagi gyarapodás eme­lésére volt szentelve. Meg vagyunk róla győződve, hogy az irodalomnak teszünk s olgálatot, midőn immir elköltözött barátunk szellemi hagyatékát — a költő-író arczképével és élet­rajzával kiegészítve — a nyilvánosság elé bocsátjuk, s ez a meggyőződés indit minket arra, hogy Borúth hátra­hagyott munkáit a művelt magyar közönség figyelmébe s meleg érdeklődésébe ajánljuk. S.-A.-Ujhelytt, 1887. márcziushó 1. Payzsoss Andor, Horváth József, Dongó Gy. Géza. A kiadó szavai ezek : A fent elmondottakhoz nekem kevés hozzáadai valóm van. Néhai férjemnek sajté alá rendezett irodalmi hagyatékát (költemény és próza) két kötetben, dísz • éa közönség s példányokban fogom a nyilvánosságnak át­adni. Ezen irodalmi vállalatomban nem az üzleti érdek, hanem a felejthetetlen férjem emléke iránti kegyelet lebegvén szemem előtt: a kötetenként 20—22 nyomtatott ívnyi terjedelmű munkának előfizetési árát a lehető leg­alacsonyabbra teszem ; midőn a díszpéldányokét együtte­sen 3-, a közönséges példányokét pedig 2 frtban álla­pítom meg. Saját könyvnyomdám lévén, a mű ízléses előállítá­sára különös gond fog fordíttatni. Az előfizetési pénzeket postai utalványokon s lehe­tőleg f. évi áprilishó végéig rám czimezve kérem meg­küldeni. Gyűjtőknek minden tiz előfizető után egy tisztelet­példánynyal szolgálok. A nyár folyamán e muukák elhagyják a sajtót s az előfizetőknek bérmentve fognak szétküldetni. S.-A -Ujhelytt, 1887. márcziushó 1. Özv. Borúth Elemérné. Akik gyüjtőívet nem kaptak, s a gyűjtésre kész­ségesen vállalkoznak, szíveskedjenek ez ügyben lapunk kiadóhivatalához fordulni. Az előfizetők neveit koronkint lapunkban közölni fogjuk. Közgazdaság. Egy dietétikus tápszer. Jelen soraim czélja egy kitűnő dietétikus tápszer, a csokoládé megismertetése. Néhai Hufeland Vilmos Ke­resztély dr. a tudós orvos és a »Makrobiotik« hires szer­zője, a következőleg nyilatkozik a csokoládé felől. Aján­lom a csokoládét minden ideges, elgyengült, beteges embernek, gyenge gyermekeknek és aggokuak. E táp­szer erősiti a gyenge szervezetet és alkalmam volt kitű­nő eredményeket megfigyelni oly egyéneknél, kik az altest krónikus affekedóiban szenvedtek. Spanyol és Francziaországban a csokoládét általá­nosan reggeli gyanánt isszák; Angliában és Ausztriában az utolsó évek óta mind jobban terjed és Európa többi részeiben is lassan lassan kiszorítja a reggeli kávét. Hogy a csokoládé nálunk Magyarországban még nincsen any­nyira elterjedve, annak meg vannak a maga különös okai. Nálunk ugyanis a csokoládét gyógyszer gyanánt használják éa t. collegáim nagy száma a megmondhatója, mennyi bajt okozott már mint ilyen. A legtöbb nálunk elterjedt csokoládé nagyrészt keményitőszerü anyagokat és cacaohéjat tartalmaz, melyeket azért kevernek bele, hogy olcsóbbá tegyék és ho^y oly árut nyerjenek, mely a forralásnál gyorsan sűrűsödik, mely körülményre aztán ráfogják, hogy jó csokoládé, mert sűrű. Az igy gyártott csokoládé természetesen megterheli a gyomrot és több­szöri élvezetnél ellenálló hatással bir. Miután pedig ná­lunk már évek óta nagyrészt ily gyártmány van forga­lomban, ennélfogva nem csodílható, hogy e tápláló szer hazánkban nem terjed. Én nálunk csak egyféle csokoládét ismerek, melyet mint kitűnő dietikus tápszert mindenkinek ajáulhitokés amely mind ama előnyöket bírja, melyekkel birnia kell amennyiben az égetett cacaó gyümö!c<inagvakuak és tiszta Cíukornak mechanikai, de nagyon benső és homogén ke­verékét képezi és ez a »Chokolade Küfferle« (Budapist váczi utcza 13. sz.) Ez nem tartalmaz semmi kártékony anyagot, jobb és egészségesebb a kávénál, a gyomrot nem terheli meg, hanem konserválja, finom izzel és zamattal bir, sok tápanyagot tartalmaz és olcsóbb, mint a külföldi. Meg kell vallanom, hogy egyáltalán nem értem, miért vásárolják kereskedőink oly előszeretettel a fran­czia csokoládét, mikor itthon olcsóbbat és jobbat kap­hatnak. A hamisított csokoládé nálunk sohasem fog ter­jedni, mig a jó és tiszta gyártmány mind ama tulajdo­nokkal bir, melyek általános elterjedését elő fogják moz ditani. A közönségnek saját érdekében pressiót kellene gyakorolni a kereskedőkre és következetesen Küfferle féle csokoládét kérni, a kávéházban pedig minden sürü keveréket visszautasítani. A jó csokoládé táplálóbb, egészségesebb és kelle­mesebb a kávénál. Ugyan ez mondható a Küfferle-féle olajtalanitott cacaóról. Ez a ciokoládé kellemes izét a könnyen emészthető és tápláló ital tulajdonságaival köti össze, csecsemőkuek is adható és különösen ajánlható rosz emésztésű egyéneknek. Megjegyzendő azonban, hogy a hollandiai cacaó mintegy 8 szízalék idegen anyagot tartalmaz, mely könnyen oldhatóvá teszi ug/an, de az egészségre ártalmas, mig a Küfferle-féle cacio abszolút tisztasága által tűnik ki. Ez ismertetést annál inkább ajánlom a közönség figyelmébe, mert remélem, hogy ez által egy kitűnő dietétikus tápszsr terjedését mozdítom elő. — Legközelebb valami másról. Dr. Pápay Ernő. Egy nö angolhonból. Angolhon nyugati részében Devonshire grófságban cl Clemens Mária, egy értelmes és szorgalmas nó, kinek szervezeti betegségét és végre ebből való gyors kigyógyulását minder nőnek érdekében áll ismerni »Egv nagyobb gazdaságban* — igy beszél — .Toltam alkalmazva. Túlságos munka következtében fej­fájást kaptam, követve halálos gyengeségtől és gyomorbetegségtől, n-ig végre képtelen voUam bármiy táplálékot vagy italt magamban tartani. Kényszerülve voltam szimos hétig ágyamat őrizni. Nyuga­lom és pihenéstől kissé javulva, ismét munka után néztem, de csak­hamar heves fájdalmat éreztem oldalamban, mely kevés idö mulvs egész testemben elterjedni látszott és minden tagomban lüktetett. Ezt köhögés és légzési nehézség követé, ugy hogy végre már nem bírtam magamit s másod izben is ágyba estem, mint gondolám utoljára. Ismerőseim mondák, hogy végdrám immár közel van s nem élek tovább csak addig, mig a fik újra felveszik zöld tavaszi díszüket. Ekkor történt, hogy egy Shiker röpirat jutott kezeimhez Kértem anyámat, hozna nekem egy üveg SHAKER EXTRACT-ot, melyet én az utasításhoz híven kezdtem szedni; még felét sem vettem be és máris javulási éreztem állapotomban. Utolsó beteg­ségem 1883. junius h<5 3-án kezdődött és augusztus 9-ig tartott, inidön a Shaker-extractot kezdtem szedni. Igen kevéssel ezután már képes voltam könyebb munkák végzésére. A köhögés felhagyott és nem szenvedtem légzési nehézségben. Most immár tökélete'sen meggyógyultam. Es óh mily boldog vagyok! Nem találok szavakat hálám kifejezésére, mit a Shiker-Extract iránt érzek. Meg kell jeayeznem, hogy kerületünk orvosai óva intették a népet ezen áldásos szer használatától, azt mondván, hogy az nem tesz jót és hogy a Shaker röpiratok számos ember romlását fogják okozui; és ime most én épen ezen szernek köizönöm egészségemet. A röp­iratot kikölcsönözték átolvasás v'-gett s a birtokombin lévó mint­egy 6 mértföldnyi t'.rületen járt az kézről kézre. Tizennyolcz mért­földről jöttek szenvedő emberek elkérni azt tőlem, hogy azután gyógyszert vegyenek, tudván, hogy én egészségemet annak köszön­hetem, biztosan hivéo, hogy jó uton járnak. Egy asszonyt ismerek, ki már a halál revén állott, s mondá, hogy semmikép sem tud migáu segiteni, hihár már szimos orvos tanácsát vette is igénybe, egy sem tudott rajta segiteni. Én beszéltem neki a Shaker-extract­ról és Seígel-labdaciokról, mílyek nagybm előmozdítják az előbbi hatását, s mindkettő nevét felírtam neki, nehogy eltévessze. Ó tanácsomat követve Shaker-extractot vett és ime most a legjobb egészségnek örv-nd s az emberek messze fóldö'i bámulják csodás felgyógyulását Ez>u két szer oly sikert aratott vidékünkön, hogy az emberek azt mondják, nekik már nincs is többé orvosra szük­ségük, ők csak Slnker-extractot és Seigel-labdacsot vesznek. Kösz­vényben szenvedők, kik ágyukat őrizték és ujjokat is alig bír­ták mozdítani, meggyógyultak általa. Kerületünkben volt egy leány, ki vizén vjlo átmenetkor megbült és ót évig nyomta az ágyat, szorulás és köszvényes fájdalmakban szenvedvén oly mérv­ben, hogy már az öngyilkosságra gondolt. Nem volt orvos a szom­szédos kerületekben, kihez ne fordult volna segélyért a szegény leány anyja, de mind hasztalan! Kijelenték, hogy nem áll hital­mukban segiteni. Midőn a lélek váltság harangot megkondulni hallottuk, mindig azt gondoltuk, ez már neki szól, azonban a Shaker­extract ét Seigel labdacsok megmentek életét és most már oly egész • séges miut bárki más, templomba jár és minden mezei munkára Uépas. Mindenki bámult, midóu őtet kiút járni látta, tudván, ho»y már évek óta nyomta az ágyat. Manapság legmélyebb hálával ift­seltetik irántam, a Shaker-extract és Isten jósága iránt. Cle­ments Mária. Egy üveg Shaker-extract ára í forint 25 kr, egy doboz Seigel labdacs ára frt 50 kr. Magyarországi főraktár Buda­pesten, király-utca 12. szám Torok J. gyógyszertárában s általa minden gyógyszertárban kapható. Nyíregyházán: Szopkó Alfréd és Korányi Imre gyógysz. uraknál­GABONACSARNOK. Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál be­jegyzett árak. Buza Rozs » Árpa » Zab > Kukoricza K. repeze Paszuly Szesz Iitk. 100 kl. 7.90 5.85 5.45 5.80 5 05 8.40 6.10 5.55 5 95 5 10 261/, 25'/ 2 Fiaczi árak. Borsó 1 kiló 22 kr Lencse 1 kiló 28 kr. Mundl. 1 kiló 18 kr. Zsemlye » » 16 kr. Buza > >14 kr. 1887. márczius 26 án. Barna k. 1 kl. —.— 11 Burgonya 100 kl. uj 2.— Marha hús 1 kl. 40 Borjú hús 1 kl. 40 Sertés » » » 44 Disznózsír » » » 58 Szalonna » » » 60 Faggyú (nyers) » » 23 Zöldség » » 8 Paprika » » 90 írós vaj 1 liter 70 Eczet » » 10 Széna 100 kl. 3.60 Szlm.(tak). » 1.10 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér.*) Mint vb. Éger Márk nyíregyházai fűszer-, rövid­és norinbergi áru kereskedő csődtömegének tömeggond­noka, tisztelettel jelentem, miszerint a dúsan felszerelt üzlet kitűnő minőségű áruezikkeinek értékesítése rendes kereskedői üzem szerinti módon, az üzlet helyiség ki­nyitásával megkezdetett; mely körülményre, midőn a fogyasztó közönséget tisztelettel figyelmessé tenném, egy­szersmind a vásárlásra is felkérem. Éger Márk csődtömege képviseletében dr. Ferlicska K. tömeggondnok. Hirdetmény. Alólirott Somogyi Gyula nyíregyházai kir. közjegyző ezennel közzé teszem: hogy hivatalos irodámban, a folyó 1887-ik évi márcziushó 28 ik (huszouuyolczadik) nap­ján (1. u. három (3) órakor, általam hivatalosau megtar­tandó nyilvános ajánlati tárgyalás utján egy (l) darab iparbanki, két (2) darab szabolcsi hitelbanki, három (3) darab tisza-löki takarékpénztári részvény szelvé­nyeivel együtt, valamint a 2291-ik számú egy (1) drb városi pázsiti jogföld iránti tulajdoni jog a legtöbbet ígérő vevőnek, esetleg vevőknek készpénz fizetés mellett el fog adatni. Kelt Nyíregyházán, 1887. márcziushó huszonhato­dik (26.) napján. Somogyi Gyula, (96--1 — 1) ki r- közjegyző. __K. 281. 1887. Nyíregyháza város képviselő testülete megbízása folytán közzé tétetik, hogy a városi tégla gyártás folyó évi április hó 24-től számítva, egymás után következő három évre bérbe adatik. A pályázati feltételek folyó évi márcziushó 29-től a polgármesteri hivatalban a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Pályázni kívánók tartoznak pályázati kérvényüket f. évi áprilishó 3-áig a városi iktató hivatalnál beadni. Nyíregyháza, 1887. márczius 26. Kraszuay Gábor, ^gy 1—1) polgármester. *) Az e rovat alatt közlőitekért uem felelős a szerk Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JtiBA ELEK. Pályázati hirdetmény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom