Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-03-27 / 13. szám
Melléklet a „Wyírvidék" 13-ik számához. gáltatás terén álló férfiakból több mint negyven érdeklődő tag gyűlt össze a kir. törvényszék egyik tanácstermében. Törvényszékünk elnöke, aki a közgyűlést egybebivta s a megjelenteket az ügy eddigi fejleményeiről tájékoztatta és aki a gyűlés vezetésére egyhangúlag felkéretett, konstatálta, hogy ekkoráig helyből 43, vidékről 19, összesen tehát 62 egyén jelentkezett egyleti tagul. A jelentkezők ily szép száma mellett s miután a jogászkőr megalakításának szüksége egyhangúlag kimondatott, a formaszerű közgyűlés megnyittatván s az eddig jelentkezők igazolt tagokul felvétetvén, az alapizab,ilytervezet egész terjedelmében felolvastatott és csekély módosításokkal elfogadtatott.. Lényegesebb módosítás csupán az igazgató választmány hatáskörének szabályozásánál történt. Kimondatott ugyanis, hogy a választmány a kör tagjai közé felvétel és a kirekesztés kérdéseiben végérvényesen határoz. Indokoltatott pedig ezen módosítás avval, hogy habár elvileg jogosult is azon nézet, hogy hasonló delikát természetű ügyekre nézve, az által, hogy az e részt hozott határozatok a közgyűlés elé fölebbezhetők legyenek, a korrekcionális eljárásnak lehetőleg tér nyittassék; mindamellett opportuuitási tekinteteknél fogva, az ily kényesebb természetű személyes kérdéseknek egy nagyobb számú testületben való tárgyalása tapasztalat szerint nem czélszerű, sőt nem ritkán az óhajtott czél veszélyeztetésével van összekötve S ebből a szempontból mi is helyesnek találjuk a közgyűlés megállapodását, meg levén győződve, hogy a választmány ezen igazán széles körű diskreciouális hatalmát mindenkor finom tapintattal és a fennforgó körülmények teljes és pártatlan mérlegelésével fogja gyakorolni. Az alapszabályok megállapítása után a kőiügyeinek a tisztújító közgyűlésig való vezetésére egy öt tagból álló küldöttség kéretett föl s ezzel a jogász-kör alakuló közgyűlése befejeztetett. Nemcsak az élénk részvétel, amely az érdeklődők nagy számmal történt megjelenésében nyilvánult, hanem a közgyűlés higgadt, méltóságos lefolyása is egyaránt feljogosítanak reá, hogy a czélba vett társas-kör működéséhez a legszebb reményeket kössük Pár hét múlva a felterjesztett alapszabályok a belügyi minisztériumtól leérkezvén, a tisztújító közgyűlés is megtartható lesz, s bizton hisszük, hogy ennek bekövetkeztéig a tagok száma tetemesen fog szaporodni. Megjegyezzük még, hogy a tagsági dij (évi 4—5 forint) annyira mérsékelt leend, hogy az, a tagsággal járó nagy előnyök mellett, figyelembe sem jöhet. Gondunk lesz reá, hogy e közérdekű társadalmi mozgalom további fejlődését ezután is figyelemmel kisérjük, s a kör működéséről olvasóinknak esetről-esetre kötelességszerűen értesítést adjunk. Vasárnapi iskolázás. Aki a halhatatlan Eötvös által tervezett közoktatási törvény szellemébe hatolni, s annak fontosságát felfogni képes: be fogja látni, hogy a kitűnő és bölcs törvényhozót nem csak a legnemesebb szív, hanem az előre látó, számító politika, is vezérelte munkájában. Eötvös ugyaDis azt akarta, hogy a népnevelés áldásaiban mindeuki kivétel nélkül részesüljön. Ezért nem elrgjdett meg avval, hogy 6-tól 12 éves korig minden gyermek iskolába járni köteleztessék, hanem még azt is A .NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. törvénybe igtattatta, higy az elemi 6 osztályból kikerülők még 3 évig (12-dik évtől 15-ig) ismétlő iskolába is járjanak. Amily bölcsen voit e törvény kigondolva, amily rendkívüli áldást hozó leendett volna annak végrehajtása . éppen oly szánalomra méltó közöny kellett ahhoz, hogy az illető hivatottak, különösen a/, ismétlő iskolára vonatkozó kívánalomnak, eddig az ország 9 9/, 0 0 ad részében, eleget tenni nem törekedtek. E közöny határozottan bizonyítja, hogy ami alkotmányos polgáraink nagy része, még ma sem ismeri a haladás alapfeltételeit; vagy hi ismeri is, nem elég erős arra, hogy azt akarja. Nálunk még a hivatottak is na^y részben nem tudják, .iogy az ember boldogulásának első alapföltételét önmagában hordja ; hogy az ember legelőnyösebben kamatozó tőkéja az ő saját szellemi és erkölcsi képességeiben rejlik. Ez a magyarázata Nyiregyhiza város több közművelődési téren való hátramaradottságának is. Amit egy nap alatt lehetne és k illene eldönteni, ahhoz sokszor évek kellenek. Az ily felfogás és lassú kivitel eredményezi azu'án azt is, hogy ha a gyermekeknek talán fele meg is tanul valahogy írni és olvasni, az elemi iskolából kikerülvén, pár év mulvi, mire felnő, már az is alig látszik meg rajta, hogy csak iskolába is járt volna ; kivált ha az iskolából való kilép ás után könyvet is alig vesz kezébe. Pedig éppen az volt és volna még ma is az ismétlő iskolának magasztos czélja, hogy az elemi iskolában, a még gyengébb korban eszközölt tanítás és nevelés, később a serdülő korban is legalább h-)teukint néhány órán át ismételtetvén és folytattatváo, a már előbb szerzett ismerőtek megerősíttessenek és lehetőleg kiszélesítessenek, HZ olvasási és tanulási vágy fölébresztessék, hogy igy azután később az illető saját és a társadalom érdekeit öntudatosan mozdíthassa elő, DJ h it, amint a tapasztalat bizonyítja, e tekintetek nem voltak elég súlyosak arra nézve, hogy az alkotmányos polgárok, saját gyermekeid javára, a törvény kivá ualmaiaak megfeleltek volna. Tizenhét éve niir, hogy a törvény meghozatott és az azóta felserdült uj nemzedék annak hasznát még alig vehette; mert megfosztottuk őket attól, hogy éppen a legfogékonyabb korban, a 3 évi ismétlő iskola által, szellemileg és erkölcsileg tovább müveitettek volna. Szerencsére az uj ipar.örvény gondoskodott arról, hogy legalább az iparos tanonczok részesüljenek a szükséges kiképeztetésben. Enuek jó eredménye bizonynyal meg is fog látszani az uj ipiros nemzedéken. Arról tehát biztosítva vagyunk, hogy a nit Eötvös elérni kívánt, az legalább az iparosoknál nem sokára be is fog teljesedni. Kívánatos volua azonban, hogy az ismétlő iskola áldása, még a földmives és általában a leány gyermekekre is kiterjesztessék; mert hiszen ezeknek éppen any nyi joga és szüksége vau az iskolához, miut az iparosoknak. Az eddigi tapasztalatokon okulva, igen valószínű, hogy sok fontolgatás és sok nehézség fo; még fölmerülni addig, amig valami ujabb és erélyesebb intézkedés valamikor ezt is megvalósítja. Addig is azonban, amig ez beteljesednék, okosan tenné a nyíregyházai képviselet, ha gondoskodnék arról, hogy az emitett 12 — 15 éves tankötelesek, legalább vasárnaponkiut 2 órai tanításban részesüljenek. Ezt a törvény is megkiváuja, sőt a vármegye már ismételve elrendelte az ismétlő iskolák berendezését. Óhajtandó azért, hogy iskolaszékeink, amelyek a népnevelés felügyeletével és iránjzisával vanuak megbízva, e komoly dolgot megfontolva, a két órai vasárnapi ismétlő iskolát életbe léptessék, mert azt még tovább is elhanyagolni a leguagyobb könnyelműség lenne s a városnak a felsőbb hatóságokkal is meggyülne a baja. És ez annál könnyebben kivihető volna, mert a szükséges tanerők meg lévén, uj áldozathozatal nem kívántatik. Csupán az szükséges, hogy az illető tankötelesek szigorúan berendeltessenek. A komondor. Szegény Mussét! Mennyire nem hasoulit ez a történet, amit itt róla elbeszélek, az ő tragikus sorsához! * * A párisi tudós akadémián egy tagsági hely megüresedett s Mussét is a jelöltek között volt. A franc/iák nagyon szellemes emberek Hogy a protekezió-keresés kellemetlenségeit enyhítsék, a párisi illemtudás kötelességévé teszi az akadémikus-jelölteknek, hogy a „halhatatlanok"-nál, akik majd az ő jelöltségük fölött szavazni fognak, látogatást tegyenek s az illetők kegyét egyenkint kikérjék. Mussét is fölvette legszebben vasalt salóu kabátját, fehér nyakkendőt kötött s igy, perfekt toiletteben, végig tisztelgett az akadémikusoknál. M. vicomtera mindjárt elől került a sor. A vicomte kívül lakott Párison, nagy fénynyel berendezett villában, gyönyörű díszpark közepén. Rendkívül gazdag ember volt s híres arisztokratikus hajlamairól. Nagy tudományu férfiú volt, ki lelkének finom műveltségét és tisztult ízlését érvényesítette mindeueu, ami környezetében volt. Mussét is igy ismerte őt. Mikor a pompás nyári lakás vasrácsos kerti bejárója előtt megállt kocsijával, épen a vicomte ez ismeretes tulajdonságaival foglalkozott. Hozzá-készülten akart megjelenni a vicomte előtt. Benyitott a kert ajtón s nagy gyönyörűséggel jártatta végig szemeit a pompás virág-szőuyegekeu, a sok ritka fajú fákou, melyeknek lombozatán keresztül fehér lett át hozzá a szép uri lak. E pillanatban egy loncsos komondor dörgölődzött lábaihoz. Egy valóságos komondor, összeállott szőrű utálatos állat. Mussét még mindég a finom vicomteról gondolkozott s csodálva látta, hogy a kert pompája, ízléses beNem csak az illető gyermekek, hanem a város jövője is megköveteli azt, hogy a kor szellemével haladjunk. A vasá-napi iskola egy ujabb lépés leend közművelődésünk történetében. Illő tehát, h>gy azt minden hosszas gondolkodás és halogatás nélkül foganatosítsuk M. Közügyek. (A népfelkelés) eddigelé büntető szabályok néikül áll. Az 1886. 20. t.-cz. nem tartalmaz fenyítő szankciót azokra nézve, akik a népfölkelési kötelezettség alul magukat elvonják. Mint jelentik, közelebb ugy a magyar mint az osztrák kormány pót-törvényjaVasiatot fog előterjeszteni, melyben büntetések fognak rendszeresítetni azok ellen, akik saját hibájukból behívás esetén a zászló ala nem vonulnak. A katonai természetű vétségek és bűntettekre nézve intézkedés nem tétetik, mivel a törvény megállapította, hogy a bevonult népfökelők a fönnálló katonai büntető és fegyelmi szabályok alá esnek. (A népfölkelő tisztek kiképzése) tekintetében is történnek legközelebb ujabb intézkedések a honvédelmi mi ni-zter részéről. A pótjelentkezések ugyanis kiderítették, hogy a tiszti rangra méltán s'.ámot tartó polgári elemek, közhivatalnokok, magánhivatalnokok, ügyvédek, tanárok stb. polgári foglalkozásukat 3 hitre meg nem szakithatják, még az oly helyeken sem, a hol közel érik a tisztképző tanfolyamot. Mint hírlik, a honvédelmi kormány e bajon a második tanfolyam berendezése alkalmával kíván segíteni olyképen, hogy a tanfolyam kedvező időszakban (a szünidőben) s oly módon tartassék meg, hogy a tanórák kevesebb számban, azonban lehetőleg estefelé és egy folytában tartassanak. E módszer még akkor is előnyösebb volna, ha a tanfolyam 1 — 2 héttel meghosszabbíttatnék. (A gyufamonopolium behozatalának tervével) foglal kőzik kormányunk. A gyufamonpolium eszméje nem uj, Franciaországban már régóta fenáll és évente 18 millió frankot jövedelmez az országnak. Nálunk a kormány 4 millió forintot remél e törvényjavaslat keresztülvitelével bevételezni és e 4 millió forintot uem a gyufagyárosok és a fogyasztó közönség, hanem a kereskedői osztály fogja megfizetni. A pénzügyminiszter a tervezet* monopolium ügyében már átiratokat is intézet több gyufagyároshoz. Ez átiratok szövege után Ítélve, a kormány hajlandónak mutatkozik az összes magyarországi gyufagyárik készítményeit átvenni ugyanazon árért, mint azokat most a kereskedők kapják A kormány mint eladó, oly hisznot fog vonni a forgalomba hozott gyulákon, hogy a kereskedőnek, ki egy krnál drágábban nem árulhatja csomagját, alig marad 10 százalék haszna, holott tudvalevőleg a gyufa eddig 50 százaléknál is többet jövedelmezett. A fogyasztó közönség tehát nem veszít, a gyár is hasonló árban adja tovább áruját, de érzékeny veszteséget fog szenvedni a kereskedői osztály. A képviselő választások előtt. Harminczkét tagu küldöttsége járt fenn a nyíregyházai szabadelvű pártnak Budapesten, megkérni ünnepiesen Fabinyi Teofil igazságügyminiszter urat, hogy legyen ő Nyíregyháza város szabadelvű pártjának képviselőjelöltje. A miniszter elfogadta a bizalmat s ezzel bevégzett tény, hogy egy képviselőjelölt vau már Nyíregyházán. Rövid idő alatt lesz bizonyára több is. A megindított akció mozgásba fogja hozni a többi politikai pártokat is, hogy ők is összegyűjtsék erőiket ^ a mérkőzésre. Es ez a mérkőzés uem csak nálun) de a legtöbb választó kerületében Magyarországnak igeu heves lesz. Az idei választás öt éves mandátumot biztosit a megválasztottaknak s öt évre szabja meg — ha más kormány-változtató események közbe nem jönnek — a kormányzati politika irányát. Kétszeresen fontos tehát az '•a jog, melyet a polgárok, majd a szavazó urnánál, rendezése milyeu összhangban vau uri gazdája egyéniségével. Bámulva állt meg a komondor előtt. Mit keres itt ez a piszkos állat ebben a környezetben, mely a csínnak, ízlésnek, tisztaságúak a megtestesülése? A komondor azonban otthonos bizalma Sággal törülte oda orrát a Mussét lakezipőjéhez. Ez egy különös és érthetetlen passziója a vicomte„ak — gondolta magábau Mussét — s megsimogatta kezével a kutya sárgult szőrű fejét. Azzal tovább ment s csakhamar eljutott az uri lak lépcsőzetes bejáratához. Az inas bevezette az előszobába. A kutya mindenütt nyomában, s a megszokottság nyugalmával terpeszkedik el a puha szőnyegen. Az inas bejelentette Mussét a vicomtenak, ki dolgozó szobájában várta őt. A vicomte finom ízlése uralkodik e szobában is. Csíny és nemes egyszerűség, fiuomság és előkelőség. És Mussét a loncsos komondor kíséretében nyit be a szobába. Sőt a komondor csaknem az utat is mutatja neki, mintha csak régi ismerőse lenne ez a hely, hová neki szabad bejárata van. A vicomte állva várta vendégét s az előkelő ember finomságával fogadta a bemutatást. Egyszerre csak meglátja a kutyát, mely szorosan Mussét mellett tart. Arczán észrevehető a megütközés, hol a kutyára, hol Mussétra tekint. „Ez egy különös bogara lehet ez embernek" — gondolja magában — s leüléssel kínálja meg a költőt. A kutya az Íróasztal alatt, a lábszőnyegen helyezkedik el. Félórai beszélgetés után a viconite meghívja vendégét a dejeuuérhez s átvezeti őt az ebédlőbe. Itt a ház úrnője s leánya fogadták. A bemutatást megint a komondor zavarja meg. Együtt jelenik meg a vicomtéval és Musséttel a hölgyek előtt, kik ugyanazt gondolják, amit előbb a vicomte, de már rossz néven is veszik Mussétuek, hogy csodálatos szeretetéről a piszkos komondor iránt, e gyengeségéről még e látogatás idejére se tudott lemondani. A fiatal hölgy, rendkívül szép 16 éves leány, nagy bámulója Mussétuek, csodálkozva gondol rá, hogy ez a költő, aki amit ír, az csupa illat, csupa fiuomság, hogy ez a Mussét hogy találhatja kedvét egy ilyen utálatos, piszkos állat szeretetében. Végre leülnek a dejeuuérhez s az inasok pompás tálakon szolgálják föl az ételeket. Mussét, ki természetesen még mindig abban a hitbeu él, hogy ez a kutya a családhoz tartozik s bizonyára keclveucze az egész háznak, mert különben nem tűrnék meg a fényes teremben, csupa udvariasságból egy-egy falatot uyujt az állatnak, mely fejét felnyújtja csaknem a tányérjáig. A hölgyek meg a nagy költő iránti elnézésből tűrik a kutyát, sőt kedveskedésből Mussét iránt ők is megosztják vele falatjaikat. És a komondor mindég szemtelenebb lesz. A szíves fogadtatás ínég iukább felbátorítja s amint bendője a finom ételekkel jobban-jobban megtelik, mindég követelőbb lesz. Az inasok pompás pástétomot kínálnak. A vicomte épen belevág a hatalmas étel-toronyba s a fogoly-pecsenye illata szétterjed a szobában Az evésnek csaknem nékibőszült komondor e pillanatban egy hatalmas ugrással a grófnő fejéu keresztül az asztalra szökik s éles fogaival kiragadja a fogoly-tölteléket a tornyos pástétomból. A tál kiesik a megijedt inas kezéből s egész tartalmával ráborul a grófnő ruhájára A társaság egyszerre ugrott föl az asztaltól. A hölgyek remegve az ijedtségtől s a vicomte felizgatva Mussét ellen, ki — hite szerint — e kellemetlen jeleuetuek okozója volt. A vicomte nem is késik ezt Mussétuek tudomására hozni. S a költő ámul és bániul s meglepetéséből alig tud magához térni Hosszas magyarázatokra és kölcsönös felvilágosításokra volt szükség, mig a helyzet tisztába jött. S a kóbor komondor történetén sokáig mulattak a párisi társaságok. dy. F ??
