Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-09 / 2. szám
VIII. évfolyam. 4. szfini. Nyíregyháza, 1887. január 9. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenbint egyszer- vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vngy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévro 2 » Negyedévre . 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egéaz évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólani'á3ik •Jófía Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező kSldeménjek, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak imnertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségéri' küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott |»etlt-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirde tés után 10 kr fizettetik. A nyílttéri köziemenvek dija soroukint lf) krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (iiagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: tfoldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország é« Sveicz föv/irosaihan i«. Horn & Comp által Hanihurgbau. Hivatalos közlemények, jgg g Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt árlejtési hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy azt a város, illetve a község területén a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán 1886. évi deczember hó 29 én. Zoltán János,alispán. Árlej'.ési hirdetmény. Szabolcsvármegye központi hivatalos helyiségeinek 1887. évi fa szükséglete, 260 köbméier tűzi fa beszer zésének tárgyában, az 1887. évi januárius hó 12-ik napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza kis termében szó és írásbeli ajánlatok utjáu, árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat, 9.00. forint báaom pénzzel ellátva s 50 krajezáros bélyeg jegygyei felszerelve, a kitűzött időig az alispáni hivatalhoz beadják s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek a következők : 1. Az áriejteni kívánók 200 frtot készpénzben, vagy börzei árfolyamban számított állampapírban, óvadék gyanánt külön-külön letenni tartoznak; mely összeg, azon árlejtőknek, kik a vállalatot el nem nyerik, árlejtés után azonnal vissza adatik, a vállalkozó által letett 200 forint a vármegyei pénztároa helyeztetik el s csak a vállalat teljesítése után fog a vállalkozó részére vissza adatni. 2. A fának száraz legalább egy év előtt levágott hasított gyertyán, bük vagy fürészelt varga test fának kell lenni; ugy nevezett galy vagy vén redves fa, továbbá vizén szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. A vállalkozó köteles a fa szükségletet 40. mé terével, midőn ennek behozatalára felhivatik, a felhívás vételétől számítandó 48 óra alatt a vármegyeháza ud varára beszállítani s ott kereszt rakás nélkül egy mé ter magasságban és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. Azon esetre, ha a vállalati famenyiségnek a vármegyeháza ud varára való behordása nem szükségeltetnék, a be nem szállitatott famennyiséget vállalkozó köteks a várme gyei fa raktál- helyiségbe beszállítani s a leirt módon összerakatni. A „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJ A. „Maga" Van a magyar nővilágnak a sok rosz és félszeg szokás közt, egy mindenek fölött rosz és félszeg szokása, amely ma már csaknem általános elterjedést nyert ; s amely szokás minden komoly férfit valóban méltó aggodalomba ejt. E félszeg szokás az, hogy a nők és leányok a velük érintkező fiatal emberekkel, sőt éltes és tisztességes állású férfiakkal is, csak per „Maga" tarsalognak; mintha csak a kocsisukkal vagy az inasukkal volna dolguk. Még ugy talán nem volna ez oly nagy baj, ha e viselkedést oly nőknél és leányoknál tapasztalnánk, akiknek kocsisuk és inasuk csakugyan van a háznál. De tapasztalni e tiszteletlen magaviseletet oly nőknél és leányoknál is, akiknek talán osak apjuk lehetett kocsis vagy inas. Hogy mily illetlen és sokszor éppen magukra az illető leányokra nézve mily veszélyes szokás ez : egy ér telmes és okos leánynak nézeteit mondom el e helyütt; illetőleg egyik ily „Magázó" barátnőjéhez intézett levelét mutatom be e lap t. olvasó közönségének. Hátha akad egy-két komolyabb és nemesebb gondolkozású hölgy, aki átlátva eme félszeg szokás illetlen voltát, fel hagy vele s igyekszik a férfiakat kissé többre becülni. Elvirát, nevezzük e >magázó* kis leányt igy, ugyanis nem kis mérvben érdekelte Béla, egy kitűnő észbeli tehetséggel megáldott fiatal ügyvéd; aki kezdetben szintén sokat és komolyan foglalkozott Elvira kisasszonynyal. Egyszerre azonban azon vette észre magát Elvira, 4. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára, a teljesített szállítás arány nak megfelelően, a vármegyei házi péutarból fog kifizettetni s a kötelezettség teljes befejeztével, a visszatartott óvadék a vállalkozónak viszsza adatik. 5. Hi a vállalkozó, a feltételekben körvonalozott kötelezettségének eleget nem tenne, akkor a szerződő vármegye, faszükségletét piaczi bevásárlás utján jogosalt beszerezui s e czélra a vállalkozó által letett ovadékot rövid uton felhasználhatja s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leeud. 6. A vállalati szerződés bélyeg költségének fizitése a vállalkozót terheli. 7. Ezen vállatból eredő peres kérdések megoldására a nyíregyházai királyi járásbíróság illetékessége és sommás per-út köttetik ki Kelt Nytr.gyházán 1886. dec/.ember hó 27-én. Zoltán János, alispán. 12,785. K, 1886. Szabolcsvár megye alispánjától. A föszolgahiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter 65,953/111. a. 1886. sz. leiratával a vármegye közönségének a fegyelmi bírságpénzek, hovaforditása tárgyában kelt szabályrendeletét jóváhagyta. E szabályrendeletet oly felhívással közlöm Nyíregyháza város polgármesterével és a községek elöljáróival, hogy a szabályrendeletet, mely az 1886-ik évi XXI t. cz. 11 §-a szerint, csak a kihirdetést követő 30 nap múlva hajtható végre, e rendelet kézbesítését követő napon a legkiterjedtebb mődou közhírré tegyék s ínég azon napon, Nyíregyháza városa közvetlenül hozzám jelentse be a kihirdetést, a községi elöljárók pedig a járási főszolgabíróhoz. A főszolgabíró urakat felhívom, hogy a községi elöljárókat, rendeletem végrehajtása tekintetéből, a legnagyobb éberséggel ellenőrizzék s a községi elöljárók jelentései alapjáu a kihirdetést igazoló jelentéseiket, 8 nap alatt, hozzám beterjeszszék. Nyíregyháza, 1886. decz. 28-án. Zoltán János, alispán. 268. b. gy. 1887. Szabályrendelet a fegyelmi bírságpénzek hova fordítása tárgyában. Az 1886. évi XXIII. t. cz. 9. §-a értelmébee a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai ellen kirótt bírságpénzek, a tisztviselői nyngdij alapban helyezendők el. hogy Béla látogatásai mindinkább gyérülnek; míg nem egyszer végképpen megszűntek. A világ találgatta, keresgette az okát Béla meghidegülésének. Elvirát pedig, aki már komolyan kezdett számítani Bélára, egészen kihozta sodrából. O legjobban tudta, hogy Bélát semmi olyassal nem bántotta meg, ami ily nagyon érthető s m igyarázatokra éppen nem szoruló következményt vonhttott volna maga után. És ez dicséretére legyen mondva Elvira kisasszonynak, csak ugyan való és igaz volt. Aunál inkább fájhatott tehát, de fájt is neki, Bélának teljes visszavonulása. Nem nyugodott azért miudaddig, amíg a tulajdonképpeni okot meg nem tudta. E tekintetben segítségére jött neki Béla nővére, Heléna kisasszony, akivel Elvira igen bizalmas lábon állott. E vira Helénhez fordult fájdalmával és pa naszával. Heléua addig sarkalta bátyját Bélát, amíg a valódi okot meg nem tudta. Midőn pedig már birtokában volt a titoknak, egy levélben tudatta azt Elvirával; nem tudván megállani, hogy Béla nézeteit a sajátjáival is ne illusztrálta volna; ami azonban egyáltalában nem vált sem szivecskéjének, sem fejecskéjének hátrányára. Ue halljuk magát a levelet. Beszéljen az. Kedves Elvirám ! Ami annyira nyugtalanította lekedet és feldülta szived nyugalmát, többé nem titok. Mindent megtudtam Bélától. Nemis hittem volna, hogy oly könuyen sikerül tervünk Ugy vettem rajta észre, mintha egészen megkönnyebbült volna, amidőn elmondá aggod limainak és bánatának igazi okát. Mert ne hidd ám. mintha Béla őrömmel tette volna azt, amit veled tett. O még mindig szeret téged. De mert te nem becsülöd őt ugy, miként ö téged: jobbnak látta az ideje korán való visszavonulást. 2. §. Nyíregyháza városiban az 1886. évi XXII. t. cz. 95. §-a a) pontja alapjáu, a polgármester által kirótt bírság, a városi szegényalapba fizetendő. A jelzett törvény b) pontja alapján városi jegyzőkre kirótt bírság a jegyzői nyugdíj alapba s a város többi tisztviselőire, segéd és kezelő személyzeti tagokra kirótt bírság a vásosi kórház javára lesz befizetendő. 3. §. Az 1886. XXII. t. cz. 9. §-a alapján, a nagy és kis községek elöljárói ellen kirótt bírságpénzek közzül mindazok, melyek a községi és körjegyzők által fizetendők^ jegyzői nyugdíjalapba,a többi fegyelmi bírságpénzek pedig a megyei kórház alapba szolgáltatandók be. 4. §. A községi néptanítók ellen lejárt fegyelmi ügyekben behajtott bírságok, esetről esetre, a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszterhez, mint az orsz. tanítói nyugdijalap kezelőjéhez, gyümölcsöztetés végett, felterjesztendők. 5. § A bírságpénzeknek világlatbani tarthatása tekintetéből, az egyes fegyelmi hatóságok kötelesed az általuk kiszabott bírságokról, kellő rovatokkal ellátott nyilvántartási jegyzéket vezetni. A kiszabott fegyelmi bírságok befol}'-dsának biztosítása, illetve hatályos ellenőrzése végett, az egész megyére kiterjedőleg, egy központi nyilvántartási jegyzék vezetendő, melynek vezetésével az alispáni hivatal megbizatik. Hogy pedig az alispán ezen ellenőrzést kellőképp gyakorolhassa, a főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere köteleztetnek, miszerint az általok kiszabott fegyelmi bírságokról az alispánhoz minden egyes esetben jelentést tegyenek; az alispán pedig, a nagym. m. kir. belügyminiszter által kiküldött minta szerint vezetendő központi nyilvántartási jegyzék alapján, megfigyeli a határozatok jogerőre emelkedését s a záros határidő leteltével a bírságok tényleges befolyását és az illető alapok kezelőihez leendő eljuttatását ellenőrizni tartozik. Ezen felül az alispán köteles leend, ugy az általa, valamint a közigazgatási bizottság által, ezen szabályzat határozmányai alá eső fegyelmi ügyekben, nem kü lönben a magas minisztérium által kiszabott bírságokat is nyilvántartani s azok behajtását és rendeltetési helyeikre leendő elküldését eszközöltetni, illetőleg ellenőrizni s ezen ügyről félévenként a közigazgatási bizottságnak jelentést tenni Kelt Szabolcsvánnegye közönségének Nyíregyházán. 1886. szeptember 21-én tartott üléséből. Kiadta: Miklós László, főjegyző. És mindennek egyetlen szócska az oka. Százat mernék tenni egy ellenében, hogy e szócskát soha sem találnád ki magadtól. De ne törd miatta magadat. Megmondom én. E szócska a *maga< szó, amelyet ma csaknem minden nő használ a társaságokban a férfiakkal szemben. Lásd édes Elvirám, utoljára is az nem járja, hogy •gy alig 15 éveí leányka, szakálas bajuszas embereket, akik a társadalomban tekintélyes állást foglalnak el, csak ugy per » uaga Kovács*, »maga Nagyt, »maga Almásyc, szólítson. Ez jól veheti ki magát az egykorú deákoeskákkal, vagy fiatal jogászokkal szemben; de egy komoly, hivatásának élő, s a családalkotás küszöbén álló férfi előtt mindig visszatetsző és sértő. Lísd édes Elvirám, Béla éppen ily komoly, hivatásának élő s a családalkotás küszöbén álló férfiú; aki beleszeretett egy különben igazán szeretetre méltó kisleányba, akit mindig »kedvességed« nek, »kegyed«-nek, »nagysád« nak szólított társalgás közben; de amit az a meggondolatlan kis leány, csupa divatból, mások utánzásából : miudig csak „Magázott". Bélát ez végre is annyira bántotta, hogy kész volt örökre lemondani azon szép álmák megvalósításáról, amelyekre az az ügyetlen kedves kis leány — te angyalom ! — lelkét és szivét ringatád. Azt tudhattad volna édesem, hogy Béla önérzetes, ambicziózus ember, aki igen sokat ad arra, hogy ő férfi a szó nemes és igaz értelmében. Persze, hotty a pipogya férfiak nem sokat törődnek mindezzel. De oly férfiú, mint Béla, aki mindeukinek, még a müveit családhoz tartozó gyermekeknek is megadja a kellő tiszteletet, nem teheti zsebre az oly »maga Csergő U féle megszólításokat. Különben evvel más is ugy van. nem csak az én