Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-09 / 2. szám

N Y í R V I D É H." tto.aoa. 8Z. Magyar királyi belügyminiszter. III. a. Jelen szabályrendeletet jóváhagyom. Kelt Budapesten, 1886. deezember 15-én. (P. h.) A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. -—— Szabolcs várme q u e alispánjától. 1887. 1 járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánjának 6362, 6383 számú át­irata következtébeu, tudomásvétel s esetleg megfelelő eljárás végett értesíttetnek, hogy Szuha-Kálló községé­ben a szarvasmarha állomány, a felmerült lépfene be­tegség miatt, mult évi decz. 17-től számított 60 napig tartó veszteg-zár alá helyeztetett. Nyíregyházán 1887 január 6. Zoltán János, alispán. Köz vágó hidat Nyíregyházának! A sok általános szempontból tarcott vezér­czikkek között, legyen egy Nyíregyháza város egyik legfontosabb érdekének, — a köz vágó hídnak szen­telve; amely egyszersmind közvetve a vidék la­kosságának érdékeit is érinti. Ha egy idegen városbeli ember megpillantja jelen vezérczikkünk czimét, lehetetlen, hogy igy ne kiáltson fel nagy elálinélkodásában: Szent Isten, tehát annak a 25.000 lelket számláló gazdag Nyír­egyházának, amelynek állatenyésztése a lakosság egyik igen jelentékeny jövedelmi forrását képezi s amelynek mesés összegekbe került középületei és közművelődési intézményei vannak: még ma a XIX század vége-felé sincs köz vágó hídja! Pirulva kell biz' azt elismerni, hogy: nincs. Nálunk Nyíregyházán e tekintetben, de álta Iában csaknem minden közegészségi fontossággal biró kérdésben, a legázsiaibb állapotok uralkodnak. A város területén mindenfelé szabadon ölik és szúrják le a marhát, sertést, juhot sat. Senki sem gondol arra, liogy az ezen állatok hulladékaiból felszálló dögleletes pára, mily nagy mérvben meg­mételyezi azt a csekély üde levegőt is, amelyet sem folyó víz, sem zöld lomb-koszorús hegység nem ujit és frissit fel. Megyei és városi hatóság a legmesszebb ága­zó óvintézkedéseket eszközlik az ázsiai kolera el­len; amelynek csalogató lészke a tisztátalanság s leggyorsabb terjesztője a miazmatikus légkör. Már most azt kérdjük, mi féle hatósági in tézkedéseket lehetne foganatosítani az oly városban, ahol ugy szólván minden tizedik házban mesterség­ként babrálnak az állati részekkel? Hiszen a leg­gyorsabb és tisztább kezelés mellett is megtörténik, hogy mire az állati hulladékok megsemmisíthetők, akkorra már 5—6 szomszéd háznak mételyezik meg levegőjét. Ezen szomuru elmaradottságunkról tanúskodó viszás állapoton okvetlen és minden áron segíteni kell, még pedig minél előbb. ' Városunkban a köz vágó hid felállításánál ma egy-egy égetőbb szükség alig van; sőt merjük mon­dani, hogy nincs. Ez egy pereznyi halasztást sem tűr; ha csak azt nem akarjuk, hogy daczára mind­azoknak az áldozatoknak, amelyeket a közegész­ség érdekében, városunk ujabb időben hozott, uj­jal mutasso.i az idegen városunkra mint olyanra, amely még mindig megtűri lalai közt a ragályos betegségeknek leggonoszab melegágyát —• a tisz­tátalanságot. Erre rendesen azt szokták mondani, hogy köny­nyü az újságírónak korholni és javaslatokat tenni; bátyám. így van evvel minden férfi, akiben a férfiúi ön­érzetnek csak egy szikrája is van, Mert ez, valljuk be magunk közt az igazat, a hölgyvilág részéről njm más, mint főlényflk éreztetése a férfi világ fölött. Ezt jól és helyesen teszik ugyan azok, akik t. i. arra képesek; éreztessék is, csak ne ily darabos, lenéző, tehát mind n­eaetre bántó modorban ; mert ez által önérzetes férfiak­nál, akiknek szintén van fölényük fölöttünk, éppen az ellenkező éretik el. Példák után uem kell messze menni. Itt van éppeu kéznél Béla bátyám, meg Kapronczay Gyula, aki a magázó hölgyecskékkel szintén nagyon ha­tározottau és rövidesen szokott elbánni, még pedig oly finom élességgel, hogy még udvariatlanunk sem lehet mondani. Emlékezhetel, mert nem egyszer történt meg veled is, hogy Kapronczay azt a leányt, aki őt per »ma ga Kapronczay* szó itja, rendesen »magi kisasszonyt nyal szokta traktálni. Igaza van. Vicém pro vice. A »maya« szó csak két esetben használható he lyeben. Először két oly egyén közt, akik !>4rminő, de ki­váltképpen társadalmi okoknál fogva, min. fölebb való és alatt való állanak egymással szemben; a magázás joga a fölebb valót iiletvéu. Például a háziak magáz­hatják a eselédeket, a hivatalnokok a szolgákat stb. szó­val a társadalmi műveltség magasabb fokán állók a jó val alantabb állókat. Másodszor magázhatják a társadalmi műveltség egy és ugyanazon fokáu állók egymás' különösen akkor, ba kö tOk az egyszerű ismeretségnél bizalmasabb viszony éa összeköttetés áll fenn. E második ok alapján hölgyek é« férfiak is magázhatják egymást. csak azután a pénzalapot is mutatná ki, amelyből mindaz teljesítendő volna. A jelen esetnél ezt sem nehéz kimutatni. A köz vágó hid felállítása nem hogy terhet rakna egy-egy város vállára, desőt egyike a leggyümöl­csözőbb befektetéseknek; állandó és nem megve­tendő jövedelmi forrását képezvén a városnak ínég abban az esetben is, ha az illető város kölcsönből lenne kénytelen előteremteni azt a 25—30 ezer frtot, amelybe a köz vágó hid felállítása kerülne. Nyíregyháza város éppen ily helyzetben lé­vén, szemben a köz vágó híd égető kérdésével, mi sem volna indokoltabb és helyesebb eljárás, mint a fentebb előirányzott, vagy esetleg valamivel na­gyobb összegnek 3—4%-es kölcsön utján való elő­teremtése. Nyíregyháza város területén, tegyük fel, hogy évenkint levágatik 1201 darab szarvasmarha, 967 darab szúró és 920 darab borjú. E számítás nem hiteles statisztikai adatokon alapulván, a valódi és a valóságnak megfelelő mennyiség még jóval na­gyobb lehet; sőt a lakosság folyton növekvő szám­arányával, a jövőben még növekedni fog. Már most, minthogy a közvágóhíd felállítása után minden mészáros ott tartozik levágatni a vá­ros területén kimérendő jószágot; ha a szarvas­marháért darabonként, más városok példáján 60 kr, a szuróért 50 kr, a borjúért 30 kr. vágatási díj fizettetik: ebből évenként legkevesebb 1465 frt. vehető be, amelyből a kölcsön vett összeg 4®/o os kamata, vagyis 1200 forint bőven fedezhető volna mindaddig, amíg városunk abba a kedvező helyzet­be jő, hogy a kölcsönt akár egyszerre, akár több részletben visszafizetheti. Kívánatos volna, sót a köz egészségi ügy meg­követelné, hogy a sertés és juh állomány is a köz vágó hídon vágattatnék; amely esetben, ha egy­egy vágatásért csak 10 krajczáruyi dijat számí­tunk is darabonkint, a fentebb kimutatott bevétel tetemesen növekednék my, hogy a kölcsön tőke törlesztésének egy nagy része a/, ekként befolyt összegből volna fedezhető. Most, midőn czikkemet be akarom fejezni, jut eszembe hogy e tekintetben, t. i. egy Nyíregyháza város területen felállítandó köz vágó hid, illetőleg az építési költségek és tervek elkészítésével a vá­rosi mérnök éppen a mult évi kolerajárvány elleni elő­készületek idejéből, már meg is bízatott.. A köz vágó hid eszméje tehát nem uj nálunk Annak szük­ségessége elismertetett, felállítása kimondatott; csak végre kell hajtani. Reméljük, hogy az illető megbízott városi mérnök ur már készen is van tervezetével. Tehát csuk mozgatni kell a dolgot, és — menni fog. (r.) A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekli vasútra vonatkozó engedélyokmány. (Folyt.) 13. §. Az előz'5 §. >'rtelno"ben meghatározott díjszabási té elek eugjdélyesek által időközben egészben, 'agy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányábau, miude n szállítási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben léazállit­hatók. Az ekként leszlllitott díjszabási t»talrk az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e fel­emelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban, ugyauazon feltételek alapján,mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása, esetében joga van a közmunka Az első esetben a maga sokkal hidegebb s leiiézőbb megszólítás az önnél, vagy kegyed, nftl. A második eset­ben fokkal melegebb s közel áll a te-kez. Az első esetben a megszólító azt mondja a meg­szólítottnak : te nagyon alattam állaszsz; nem vagy mél­tó hozzám; köszönd meg. ha rád pillantok. A második esetben ezt mondja: én olyan vagyok mint te; szeretlek, jer hidd csókoljalak meg. Nos, melyik illik e két maga közzől az oly isme­rősök ajkaira, mint te édes Elvirám és Béla? Qgy-e bár egyik sem. Lásd édes Elvirám ! Te és azok, akik a »ma gázót divatot űzik. az első találkozáskor agyon magáz­zák az embert; aki vagy vissza adja, mint Kapronczay Gyula, vagy föl sem keresi többé az oly magázó höl gyecskéket, mint Béla tett veled. Ott van az : ön, kegyed, ur, az illető egyén társa­dalmi állása, rangja sat. Lehet azokból választani, csak akarni kell, uem pedig vakon követni a föltűnést kereső divatbábúkat. íme kedves Elvirám, levelemből meggiőződbettél, hogy megbízatásomban, a te érdekedben, hiven és lelki ismeretesen eljártam. Béla visizavonulásának okát isme­red. Ha tehát többre becsülöd saját és Béla boldogsá­gát és az én barátságomat, a hideg és oktalan divat majmolásánál: tudni fogod, hogy mit kell tenned ugy Bélával, mint más számot tevő férfiúval szemben. Vajha átlátná a magyar uővilág, hogy a két neműek nemes érintkezésében nem a divat, nem az üres tar alom nél­küli szokás; hanem az udvarias és diserét magaviseletet igénylő kölcsönös tisztelet szavát kell követni.* (K.) és közlekedésügyi minisztériumnak azok fuvardíjait, a drágaság tartamára, az engedélyokmtnyi legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 15. §. A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szállitandók éa pedig egyrészt a c<á<z. és kir. közös hadügyi miniszter és a magy. kir. közöa had ügyi miniszter, más-észt a vasutígazgatóságok közt 1877 évi sz ptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878-évi január 1-én hatályba lépett katona szállítási díjszabás és annak függel'-ke alapján. A kaiona-Bzállitás iráut létrejött, vagy létrehoz&Q. dó b az állam részére kedvezőbb egyezmények az enge­délyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmán)ok alkalmazandók továbbá a pén.üg)i, valamint a közbiztonsági közegek és végül a legyenczek szállítása tekiutetébeu i<. Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodui a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhaz, m-lyek által a szál­lításhoz szükségen felszerelési tárgyak beszerzése és ké­szentartála, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet ren­delkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti sze­mélyzettel való kölcsönös kisegítés és katonai egészség­ügyi czélokra berendezett vasúti kocsi* használata sza­bály oztatnak . Kötelesek továbbá az engedélyesek azon határoz­máuyok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, me­lyek a hadi vasúti oszsályokra s azokuak béke idején uj építkezésekhez vagy fenntartási munkálatokhoz való hasz uálatára vouatkozólag a cs. és k. közös hadügyminisz­térium által kiadattak vagy megállapittani fognak. Háború és mozgósítás esetén kötelesek az engedé­lyesek a szabadságosokat és tartalékosokat, a szabály­szerű igazolvany alapján, a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső ál­lomásig, a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával, szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként erthetöleg érvényesek a szol­gálatban utazó magy. kir. honvédségre, és azon csapa­tokra, melyek, mint a hadsereg kiegészítő részei, a nép­jog oltalma alatt állanak. Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkal­mazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a hoovédség kiszolgált altisztjeinek alkal­mazására vonatkozólag, az 1868 évi XL. t.-cz. 38 §-ában éa az 1873 évi II. t.-oz. ben megállapitvák. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szol­gák, kik a v.nutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen enged lyoktnáuy alapján való megóvása végett, vagy jö­vedéki czélokból a vasutat használjak és azt, hogy az illetéke* hatóság által megbízattak, igazolják, uti málhá­ikkal együtt ingyen szállitandók. 17. §. Tekintettel az 1880 évi XXXI. t.-cz. 4. foglalt, a kir. postát érdeklő intézkedésekre, engedélye­sek kötelesek a postaszállitás módozatai és feltételei iránt az idézett törvényes határozat által követelt egyes­séget, legalább is a pálya üzletének megnyitását, vagy a rendes napi közlekedés berendezését 3 hónappal megelő zóleg, létesíteni s e végből a közmunka és közlekedés­ügyi minisztériumnál idejében s mindenesetre még az eogedélyokmi'iyiUg kitűzőt építési határidő első felében előterjesztést tenni. A vasút igtzgatósága éa alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés postabérmentea. 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szük­séges üzlen t.ávird i-vez-it"k»kiie< a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, vala urnt a forgitható vedjelző készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az engedélyekkel a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium jóváhagyása meliett, megál­lapítandó egvezmsay alapján, az illeti kerületi kir. tá virdaigazgatóság hajtatja végre. Köteleztetnek ennélfogva az eugedélyesek a köz­muuka éa közlek-désügyi minisztériumot, a tárirda-épit­kez's elrendelése és a fentjelzettt egyezmény megállapí­tása végett, oly idejekorán megkeresni, hogy a távírda építkezésekhez szüka'ges anyagok beszerzésére éa a tá­virdaépitkezésekaek a pálya megnyitásáig leendő elkészí­tésére elég idő in tradjon. Engedélyesek kötelesek meg engedni, hogy a felállítandó távírda vezeték oszlopai a pálya saját területén állittassan ik fel — anélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jö­vőben kártalanítást követelhetnének. A távird Kiszlopok helyei, valamint a távirdaveze­ték más megerősítési poutj n, az engedélyes éa az illető kerületi kir. távirdaigazgatóság építési közegei által, egyetértőleg és ugy áltapiUudók ineg, hogy azok miatt sem a vtsuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ue legyen. Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékkel egyidejűleg állami távirdavezeték nem építtetnék, a távirdao zlopok és más távírda építési anya gok árát és az öszszea távírda építési költségeket; azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezoték is építtetnék, ax üzleti vezeték anyagainak árát éa az összes épitési költségek-nek az üzleti vezeték létesítésére fordított aránylagoa részét, a közmunka- és közlekedés­ügyi miuiaztériumuak megteríteni. Mindkét esetbeu köteleztetnek az engedélyeaek, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium kívánatára, az előbbi pontban érintett távirda-épitkezésekhez szükség.s összegeket, az utólagos elszámolásig, kamat uélkül előle­gezni ; éa a távirdaoazlopokat «a többi öaszes távírda épí­tési anyagokat sz építendő pálya mentén, az illető kerü­leti kir. távirdaigazgalóság által meghatározandó módoa és időbeu, a már lerakott vasutvágáuyon, saját költségü­kön szétosz'.aui. Az üzleti vezetékek átadásakor, az engedélyesek számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári allotná­nya az engedélyesek birtokába megy át. Jogábau van azonban £. közmunka- és közlekedéa­ügyi minisztériumnak a vaspálya mentén feunálló oazlo­pokr.i bármikor államtávird i-vezetékeket alkalmazni; éa akkor a távirdaoa'lopok, az állán költségén való fentar­tásának kötelezettsége mellett, a magyar állam ingyen tulajdonába meunek át. A vasutUzleti távírda vezetéke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom