Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-27 / 9. szám

»Nyírvidéki YlII-dik évfolyama. Nyíregyháza, 1887. február 27. 3-ik szám. GAZDASAÜ £ K1ENIT0. A „NYIRVIDÉK" melléklete. _ A „FELSŐ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Egyleti közlemények. Egy ökör-szekér, vastengelyü, ép állapotban levő, jutányos áron eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál az egyleti titkár. Körlevél valamennyi gazdasági egyesületnek. Ismételve felhivatott már ezen minisztérium részéről a gazdasági egyesületek utján gazdaközönségüuk figyelme azon visszaélésekre, melyeknek vetőmagfélék, különösen takarmány-növények magvainak vétele alkalmával egyes megbizhatlan magkereskedők részéről ki van téve. Ily figyelmeztető körlevelek intéztettek az egyesületekhez az 1881. évi 5127. és 8595., valamint az 1882. évi 12084., és legutóbb az 1886. évi 10082. számok alatt. E körlevelekben érintetett többek közt az, hogy egyes magkereskedésekben nagy mértékben arankás luczerna és lóhere magvak áruitatnak — s hogy a kereskedelmi és iparkamarák utján az illető kereskedők ily üzemektől való tartózkodásra hivattak fel. Az utóbb emiitett intézvényben — miután az előbbi figyelmeztetések daczára ily arankatartalmu magvakat ismét számos magkereskedő bocsátott áruba, több ily magfélék vizsgálati eredményeinek közlése mellett, ismét és nyomatékosan intettek a gazdák, hogy az ily silány és káros vetőmagféléknek vételétől, melyek „rostahulladék", „hereallj", „tisztított rostaallj", „luczernahulladék" s más hasonló elnevezések alatt hozatnak forgalomba, jól „felfogott saját érdekükben óvakodjanak. Midőn ezen óvatosságot ezúttal is melegen ajánlanám gazdakőzönségünknek: szükségesnek tartom egyszersmind figyelmüket egy további ujabb visszaélésre felhívni, mely által némely magkereskedő részéről tetemes károsodásoknak lehetnek kitéve. Ujabban ugyanis gyakran fordulnak elő épen a kereskedés tárgyát képező két legjelentékenyebb czikknél: a lóhere és a luczerna magnál a hatnisi tás oly esetei, hogy az illető magvak csekélyebb értékű magvakkal és pedig a lóhere kőherével, a luczerna pedig sárgávirágu és komlóherével vegyittetnek. A „&A2DASA&I ERTESITO" TARCWL Az emberi trágya a mezőgazdaságban. írták : Nikel Zsigmond és Fekete Lajos, a sslmeczi bányász- és erdészakademián rendeB tanárok. Faszén-por, tőzeg szénpor, tőzeg-por vagy apraja, tőzeg-, barnaszén- és kőszén-hamu, fűrészpor további kitűnő szagtalanító szerek, melyek az ammóniát s egyéb gázokat felfogják 8 később a növényeknek átadják a nélkül, hogy ^ növényéletre ártalmas befolyást gyakorolnáuak, tőt még a talajt gazdagítják és porhanyitják. Alkalmazásuk ol>an, mint a földé. Faszén-porból Strafford szerint elegendő a szagtalanító tömeg V

3o«-ad része. A fa-hamu azért nem alkalmat, mert igen tok maró (átzend) meszet tartalmaz é» minden ammóniát elűz. De azért az értékes trágyaauyagot magunktól eldobni nem szabad; hanem kénsav által neutralizálai, vagyis elvenni égető hatását. Ez beáll akkor, mikor a keverek a kéklakmuipapirt, mely minden gyógyszertárban kapható, vörösre festi. Ekkor uem hajtja el, hanem inkább megköti az ammóniát. (Lásd alább.) Mindazáltal czélszerübb a hamut a trágyadombra vagy a mezőre hordani ki közvetlenül. Hasonlóan működik a közönséges (szénsavat) mész, mely szintén sok ammóniát és más kellemetlen szagú gázt fejleszt a trágyából s azért e czélra alkalmatlan. A gypsz (kénsavas mész), zöld gálicz (vasvitriol, kénsavas vato\ydul), kénsav ét chloruiagnesium továbbá jeles szagtalanító és az ammóniát felfogó szerek, melyek magokban véve is növényi tápanyagok. A gyptz az ammóniával érintkezve, ad kénsavas ammóniát ét szénsavas meszet. Ha a gypsz vagy alabostrom porrá törve ét higitott kénsavval meglocsolva időnként istállóinkban elhintetik, ugy ezek teljesen mgtalanittatnak és az összes ammónia földeink tzámára meg marad. Hasonló történik a zöldgáliczczal és a többi felsorolt anyagokkal. A gypszet porrá törve szórjuk időnként az árnyékizékbe és szükségelüDk belőle körölbelül 25 kilogrammot évenként egy árnyékszék számára. Egy métermázsa (100 A kőhere és sárgávirágu heremag a valódi lóhere és luczernamag értékének egyharmadát, sőt egy negyedrészét is alig képviseli, s igy az ezzel hamisított vetőmagféléket az illető kereskedők könnyen és még mindig nyereséggel — árulhatják 10—20 száztólival olcsóbban a rendes piaczi áraknál. A vevők károsításukról rendszerint csak akkor győződnek meg, ha földeiken a vetés kikelte után a várt évelő lóheréből mutatót is alig látnak, míg az egy éves kőhere és sárgaherefajok a tahjt mindenütt ellepik. S ha az ily gazda kártérítési keresettel támadja meg a kereskedőt: keresetével ritk án ér czélt, miután az eladó azon kifogással él, hogy ő csak általában „heremagot" szállított; amely kifogás alapot nem nélkülöz, miután az eladó óvakodik attól, hogy számláiban a szállított terményre nézve mást, mint az általános „heremag" elnevezést használjon. Ily visszaélésekkel szemben az 1875. évi XXXVII. törvényczikk 3-46., 347., 348., 349. és 350. §-ai, melyek az adásvevést általános szempontokból szabályozzák, s melyek a vevőknek károsításoktól való megóvását is czélozzák, valamint a kártérítési igényekre vonatkozó 272. §. határozatai kielégítő intézkedéseket nem tartalmaznak, ugyanazért a törvény ezen idézett czikkein kivül főleg arra figyelmeztetendők a gazdák, hogy ha a vásárolt magfélét előzetesen a megvizsgáló állomások valamelyike által meg nem vizsgáltathatnák — a mi védelmükre mindenesetre a legjobb módszer — akkor a kereskedőtől írásos szállítási nyilatkozatot követeljenek, melyben világosan kijelentessék, hogy a vásárolt mag „tiszta lóhere vagy luczerna mag", s igy kőhere, mint sárgávirágu vagy komló-heremagtól teljesen ment. Felhívom a gazdasági egyesületet, hogy ezen figyelmeztető körlevelem tartalmát a gazdaközönséggel alkalmas módon közölje. Budapest, a minister helyett: Matlekovits. A keveréktrágya vagy komposzt.*) A keveréktrágyáuak értékéről és hasznáról sokan és sokat irtak már a nélkül, hogy valami nagy foganatja lett volna; még mindig ritka az a gazdaság — különösen minálunk — a hol komposzttelep lenne látható, pedig a komposzt úgyszólván •) Mutatvány az »Országos magyar gazdasági egyesület* könyvkiadó vállalatában megjelent »Trágyázás alapelvei* czimű becses műből. kilogramm) gypsz ára átlag a vasúti tzallitással együtt 2—3 forint s igy az évi költség 50—75 kr.*) De ennél még kevesebbe, majd semmi egyébbe egy kis muukánál, kerül az alabástrom ott, ahol mindenki által megvetve a földön hever. Erdély számos vidékén van ily fel nem használt kincs.**) A zöld-gáliczot meleg vizben kell felolvasztani, (minden liter vízre 15 dekagramm zöld gáliciot számítva) s ezen oldatot a trágya kiszedésekor a tömegre öuteni s az egészet jól átkeverni, minek folytán az egészen megfeketedik. Hat hectoliter (10 akó) árnyékszék trágyára 3 kilogramm zöld-gálicot szánitanak. Egy klgramm zöldgálicz ára 11 kr és igy a szagtalauitási költség a fenDebbi tömeg után csak 33 kr. A megpörkölt chlormaguesium hideg vizben is könnyen oldódik; alkalmazása ugyanaz, mint a zöldgálicíé, csak többet kell venni Egy métermázsa (100 klgr.) Staszfurtban (Forster és GrüuebergQél) hordóval együtt 3 frtba kerül. A kénsavat csak 1—2%-ot oldatban (1 kilogramm kénsavra 99 klgr. víz) szabad alkalmazói. Miudeu liter vízre tehát egy dekagramm kéntavat s ugy bánunk el vele, mint a zöld gáliczczal. E:>y kilogramm kénsav ára 25 kr. és ez elegendő 6 hectoliter (10 akó) árnyékszék trágyának szagtalanítására. Ki kell emelnem, hogy a szagtalanító szerek közül csak azokat soroltam fel, melyek tényleg sikeresen al*) A >Bányászati és kohászati lapok« 1880-ik évi 21-ik számában (novemh. 15.) következő hirdetés áll: »Az Úhegyi kincstári kohónál évenkint 6—8000 métermázsa jóminóségü és a tett kísérletek eredménye szerint múrakolatra kiválóan alkalmas gypsz termeltetik, mely Besztercze-Bányán a vasúthoz szállítva és hordóba csomagolva métermázsánként 1 frt 50 krajczárjával kapható; az ez iránti megrendelések közvetlenül a m. kir. kohóhivatalba, Óhegyen, Besztercze-Biínya mellett intézendók. M. kir. bányaigazgatóság Selmeczeu, 1880. október 28. **) Gypsz telepek előfordulnak Erdélyben Zsibónál, egy 3 mértföldnyi vonalon, mely északkeletről dél-nyugot felé tart, itt-ott megszakadva. Evvel egy vonalban, dél-nyugot felé, Mező-SzentGyörgytől észak-nyugotra egy kis telep. Bánffy-Hunyad és Gyalu közt, Kis-Kapus, Jegenye, Egeres és Gyeró-Vásárhely közelében. Tordán (a felső akna utjánál kiékelődik), Szinden (Torda közelében). Egy hatalmas telep Vajda-Hunyadtól keletre, Ilosdát falu mellett stb. ingyenben van, mely értéknélküli vagy különben jól nem értékesíthető anyagokból készülve, igen becses trágyaszerré válik. Jól mondja RozenbergI/pinszky, hogy a komposzt a takarékpénztárhoz hasonlítható, időnkínt berakott csekély összegekből, jelentékeny és nagy jövedelmet hajtó tőke keletkezik. Nincs gazdaság, a mely a komposzt-trágyát jól felhasználni ne tudná, de legmegfelelőbben azon gazdaságok értékesíthetik, amelyeknek el nem árasztható rétjeik vannak. A komposzt a legmegfelelőbb rétitrágya. A komposztban adjuk vissza a rétnek legolcsóbban a réti szénában elvitt növényi tápanyagokat. Fentebb láttuk, hogy az istállótrágyából nem igen jut a rétnek, mert különben a szántó föld szenved rövidséget, trágyát pedig a rét is kiván; különben megapad a termése és már ott felemlítettük, hogy a rét trágyázására legalkalmasabb a komposzt. A komposzt készítésére annyival inkább rárászánhatiiá magát a gazda, mert az anyag beszerzése nem jár pénzkiadással, munkát, utánlátást kíván ugyan, de ezt meg is hálálja. Komposzt készítésére szolgálhat minden olyan, a majorban, vagy a külsőgazdaságban előforduló hulladék, amelynek trágyaértéke van, de egy magában vagy nem alkalmas a trágyázásra vagy pedig a trágyaértéket növeljük az által, hogy egyéb anyagokkal keverjük. Keveréktrágyának épen azért mondható igen helyesen, mert különböző anyagok összekeveréséből keletkezik. A különböző anyagok összekeveréséből azonban csak akkor lesz értékes komposzt, ha az okszerű kezelésben részesittetik; mert ha itt-ott a komposzt alkalmazása után a várt siker elmaradt, úgy ennek nem a komposzt az oka, hanem készítésének és kezelésénék helytelen módja. A keveréktrágya készítésére alkalmas anyagok. A különböző gazdaságokban igen különféle hulladékok állhatnak rendelkezésre, ezért röviden megbeszéljük mindazon anyagokat, a melyek a komposzt készítésénél figyelembe jöhetnek. Nincs gazdaság, ahol ezen hulladékok egyik-másika elő ne fordulna s igy ki-ki összeválogathatja azon anyagokat, amelyek rendelkezésére állanak. Bármiből keletkezzék is a keveréktrágya, egyik soha sem hiányozható alkatrésze a föld. Ez képezi mintegy alapanyagat a komposztnak, vele keveredve, benne eloszlódva válnak a többi anyagok tulajdonképpen jó minőségű trágyává. kalmaztatnak e czélra és a növényéletre nem ártalmasak, hanem hasznosak. A gazda választhatja rnoit magának ezek közül azokat, melyek helyi vagy egyéb viszonyai folytán reá nézve legelőnyösebbek és legjutányotabbau megszerezhetők. Az árnyékszéktrágya további kezelésére mindenekelőtt fölhasználási módja fog befolyni, melylyel előbbi szoros kafcsolatban van. Az ember ugyanis e trágyát azonnal frissében kiviheti a mezőre, kiterítheti én aláBzánthatja, ami télen és az ugarföldeken nyáron is történhetik; mely czélból legjobb egy horganybádoggal kibéllelt szekérládát használni. Ezen eljárás mellett legkevesebb légeaytartalmu tápanyagot vészit a trágya, csakhogy egyúttal annak víztartalmát is ki kell vinnünk. Vagy pedig felhasználhatjuk a szagtalanított ürüléket a keverék trágya (Compost-Dűnger) készítésére, midőn a csüröskert valamely félre ető helyén, vagy pedig künn a mezőn mindenféle, a trágyadombra nem való anyagot, pl. csürsöpredéket, major és házmelléki szemetet, utczasarat, falhulladékot, árkokból kitisztított gizgazt, iszapot, hantot, meszet, márgát, a fentebb ismertetett módon kénsavval kezelt hamut stb. eff-lét rétegeson elegyengetünk és ezen szilárdabb anyagokra egy réteg áruyékszéktrágyát terítünk és ismét azon tömöttebb anyagokat és erre újra trágyát, mig a rakás 1 — 1'/i méter magasságot elért. Ezt azután trágyalével jól megöntözzük. Midőn az egész jól kiszikkadt, a rakást jól össze meg össze forgatjuk ét újra felrakjuk és trágyalével megöntözzük Ezt egy nyáron 2—3 s:or megteszazük, mire azután ezen gyorsan ható trágyát télen át felhasználjuk. Sok helyen az árnyéktzék trágyát a rendes trágyadombra hányják ki s egyenletesen kiterítik. Ahol a trágyadomb szabályszerűen van elkészítve, azaz ahol a trágyáról lefolyó trágyáié a trágyagödörből kifelé egy hordóba vagy pőczébe vezettetik, ott sok helyt az árnyékszéktrágyát is ez utóbbiba vezetik, vagy oda töltik he, az egészet jól megkeverik ét midőn kierjedt (2—3 hét múlva), a növények felültrágyázására (Kopfdüngung) használják. Ez utou rendkívül erőteljes s becses trágyát lehet nyerni. k Végre az árnyékszéktrágyából készítik az úgynevezett »poudrette«-t (magyarul talán portrágya). Ezt ugyan