Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-27 / 9. szám
„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" Legalkalmasabb erre a czélra a humuszgazdag föld, de vályogot, homokos vályogot, uem nagyon kötött agyagot szintén lehet használni, legkevesebbé alkalmas komposzt-készítésére a laza homok. A komposzt kés/itésére alkalmas föld különböző helyről kerülhet. Csak a legnagyobb szükség esetén vegyük a szántóföldről. Ha a gazdaságban árkot búznak, s az árokból kikerülő föld alkalmas a komposzt készítésére, ugy használjuk ezt a földet, ahol az árkok meg vannak, ott ezek évente tisztogatásra szorulnak. Az árok fenekéről kiásott, oldalairól kinycsett föld igen kitűnő anyagot képezhet; mert az esővíz egy éven át sok iszapot mos az árokba, melyet a tél fagya jól elmállasztott ugy, hogy ez maga is igen értékes trágya A folyamok és tavak iszapja nem kevésbé alkalmas a komposzt készítésére. Nyáron át, amidőn a vizek legalacsonyabb állásúak, czélszerűen lehet a folyókból — ha azok iszap it raknak le — vagy a tavakból a szükséges mennyiségű földet beszerezni. A folyamvagy tó-iszap különben néha egymagában is használtatik trágyázásra, megtörténik azonban, hogy az ilyen iszap sok vaskéneget tartalmaz, ami ártalmas lehet a növéoyzetre, ilyenkor legczélszerűbb lesz az iszapot mészszel keverve keverék-trágyává alakítani át. Az alapanyagot képező föld közzé keverhetők: 1. Állati hulladékok, mint: eldöglött állatok húsa és beleik, levágott állatok vére és beleik, ha egyéb czélra nem használhatók; szőrök, tollak, csigák, összegyűjtött cserebogarak stb. mint oly anyagok, amelyek különben csak a földbe lesznek elásva, vagy pedig a szemétgödörbe kerülin-k, a honnan — amikor az megtellett — valamely majoron kívüli mélyedésbe kerülnek, vagy a folyókba öntetnek, igy is, ugy is elvesznek a gazdaság számára. A felsorolt anyagok egymagukban nem képezhetnek trágyát, mert hogy elhinteni lehessen őket, praparálni kellene erre a czélra, amihez a gazdaságban nincs meg a mód és alkalom, a komposzt közzé keverve a legegyszerűbb módon válnak trágyává. A felsorolt tárgyak mind nagy nitrogéntartalmuk által tűnnek ki, a hús 3.3%, a vér 5%, a szőrök 17%, a szaru 17% nitrogént tartalmaz, igy ezek hivatvák a keverék-trágyának a szükséges nitrogént szolgáltatni és azért ezen anyagok szorgos gyűjtését nem lehet eléggé ajánlani, sőt ha olcsón beszerezhetők — vágóhidakon, tímároknál, fésűsöknél — úgy érdemes mennyiségüket vétel utján is növelni. Az állati hulladékok között szándékosan nem emiitettük fel a csontokat, mert ezeket hatékony trágyává a gazdaságban csak bajosan lehet átváltoztatni ugy annyira, hogy a gazda mindig helyesebben cselekszik, ha a csontokat eladja s árukért kész phosphor-trágyát vásárol. A csontok ugyanis ha nincsenek lisztté őrölve, előleges elkészítés nélkül igen sokáig ellentállanak a felbomlásnak, sőt a lisztfinomságúra összetört csont hatékonysága is csekélyebb, mint a kénsavval feltárt vagy gőzölt csontliszté, bizonyítja ezt azon nagyobbára gyárilag állítják elő; azonban raindau gazda is készíthet olyant. Ha ugyanis nem akarná >agy nem tudná a friss trágyát azonnal felhasználni, készíthet ilyen száraz trágyát, mely már most, miután vizét legnagyobb részt elvesztette, sokkal könnyebb és egyenlő súly meuynyiség mellett erőteljesebb is, minta friss trágya. Mindazonáltal az ürülék ezen kiszárítás által sokat veszt lényeges anyagaiból. Ugyanazon mennyiségű ürülik, tehát előbbiekben gazd igabb, mint az abból készült portrágya. Ennek késziténe czéljából ás az ember az udvarban vagy valahol másutt egy, körülbeül 1 mtr. mély s különben oly kiterjedósü gödröt, hogy midőn azt J/» részben tőzeg aprólékkal, vagy ha ez nem volna, könnyen megszerez hető porhanyó földdel kitöltötte, a gödörnek fennmaradó Vg részében még az itt kiterítendő árnyékszék!rágyája elférhessen. A trágya, amint látjuk csak vékonyan, kö rűlbelül 30 cmtrnyi vastagságban lesz kiterítendő. Ha ezen trágya már a kiszedéskor a felsorolt szerek valamelyike által szagtalanittatott, ugy itt sem ui más anyag nem jön hozzá, mert hiszen a szagot ugy, mint az elillanni igyekvő ammóniát már azok veszik fel; legfeljebb vékony au megszórhatjuk azt földdel vagy szénporral stb. Itt a trágya addig marad, mig elpárolgás utján annyi vizet veszített, hogy ásó segélyével tégla nagyságú darabokra felvagdalható, és e trágyatéglák másik oldalukra fordíthatók. Mikor ezek kellően kiszáradtak, akkor ásóval vagy kapával apró darabokra szét vágatnak és ezek ismét döngölök kel porrá zúzatnak-, az egész föld-rostákon áthányatik és a poudrette készeu van. A gödör alsó része tőzegaprólékkal vagy földdel való kitöltésének az a czélja, hogy ezen anyagok a trágyának átszűrődő tizenyős részéből mindé i kálit és phosphorsavat, vagy phosphorsavas sót és más növényi tápanyagokat elvonjanak és magukba szíjanak, hogy csak a tiszta viz szivárogjon a földbe. Ez utou sikerül minden tápláló részét e trágyának kícsiuy tömegben összpontosítani, ha a gazda az adott utasításhoz ragaszkodik. Magától értetik, hogy a gödör kitöltésére használt tőzegaprólék vagy föld mhga is mint erős trágya szerepel, s azért szintéu évenként kiszedendő és ujjal pótolandó. Ez annyival is inkáob szükséges, mert a friss föld vagy lö zeg stb. sokkal mohóbban és tökéletesebben elnyeli az említett növényi tápanyagokat, mint az, mely már ezektény, hogy a nyers csontliszt használata mindinkább háttérbe szorul. Ha pedig már a csontnak porrá törése is nehézséggel jár, még bajosabb kicsinyben keresztűlvive annak kénsavval való feltárása. Az eredmény mindig tökéletlen leend, gőzölt csontliszt a gazdaságban pedig egyáltalában nem állitható elő. 2. Növényi hulladékok, miut: fürészpor, mindenféle gyomnövény, elromlott polyva stb. A növényi hulladékok elkorhadásukkor huinuszszá alakulnak, ezek tehát a komposztot hu muszszal látják el, de ezenkívül kész növényi tápanyaggal is gazdagítják Gyomot azonban csak a magérés előtt szabad a komposzt közé keverni, de hisz a gyomlálást különben is akkor kell megejteni, midőn a gyom még nem kötött magot. O'y gyommagot, ami például a rostáláskor összegyűl, soha sem szabad a komposzt-telepre vitetni, mert ismeretes a gyommagvak szívóssága, általa elgyom »sithatjuk a komposzttal megtrágyázott területet. A gyommagvakat legczélszerűbb elégetni és lumujokat keverni a komposzt közé. 3. Hamu és korom. A fahamu tnár régóta mint igen hatásos trágyaszer ismeretes, mely, azt lehet mondani, mindenféle növény alá sikerrel alkalmazható, ezért ott, ahol elegendő mennyiségben nyeretik, egymagában is használható; különösen a rétek trágyázására, mert sok káli van benne, különben pedig a komposzt közé keverendő A hamuzsír gyártásánál, vagy a mosáshoz szükséges lúj készítésénél visszamaradó üledéknek még szintén jelentékeny trágyázó hatása van, inert tetemes része p'iosphorsavas és szénsavas alkalikus földekből áll. A faliamuban és a kilugzott hamuban a komposztot phosphorsavval és kálival látjuk el. A tőzeg nálunk csak kevés helyen lesz égetésre használva és igy a tőzeghamu is ritkábban fordul elő. A tőzeghamu kevesebbet ér a fahamunál, értéke különben nagyon változó a tőzeg összetétele szerint. A barnaszén hamuja még kevesebbet ér, mint a tőzegé; legcsekélyebb értékű a kőszénhamu. A korom a növényzetre még nagyobb hatást gyakorol, mint a himu. csak hogy jelentéktelen mennyiségben nyeretik, s ezért igen alárendelt alkatrésze a komposztnak. 4. Söpredek. A lakások söprésekor, a major tisztogatásakor összegyülemlő por, szemét növényi tápanyagokat is tartalmaz, az udvar söpredékében foglaltatik ezenkívül az állatok elhullatott ürülékének egy része. Az utak pora szintén felhasználható, ha az oly kőzetekből származott, amelyekben növényi tápanyagok is fordulnak elő. Ahol kvarzkavicscsal javítják az útakat, ott az ut porának a trágyázó hatása seinmi, ahol ellenben gránit, bazalt, trachyt stb használtatik útjavításra, ott az ut pora sokat érő keverék-trágyaalkatrészt képezhet. A szekerek által porrá tört kő, keverve az uton járt állatok elhullatott ürülékével, igen sok növényi tápanyagot tartalmaz, vagy már elvehető, vagy pedig könnyen felvehetővé váló alakban Az utc átlátáskor az út szélére húzott port, vagy sárt, ez esetben nagyon czélszerű lesz a komposzt-telepre hordatni, általa a szükséges főid egy részét is megtakaríthatjuk. kel közel telítve van. Mennél inkább be áll az eset, annál több ily tápanyag szivárog át a gödör fenekébe s vész el ott. Ez egyszerű uton a gazda magának oly hatályos trágyát készíthet, mely a kereskedésben kapható poud rettel nemcsak hogy vetélkedhetik ; de határozottan jobb is ennél, mert ez többnyire a készítők túlságos nyerészkedési vágya miatt 30 —5G% homikot tartalmaz, a mész és hamu hozzá keverése folytán pedig mujduem összes ammoniákját elvesztette. D) Az árnyékszéktrágyának kertekben ás a mezőn való felhasználása. A következő táblázatban az istálló- és «z euab'ritrázya alkatrészei öss/.ehasonlitólag ki vannak mutatva. Előbbi friss, még el nom korhadt (meg nem érett) állapotban, de már a trágydombról vau véve, hol a szarvasmarha, ló és serté-trágya, mint rendesen történni szokott, egymással összerakva van. Az árnyékszéktrágyánál. a szilárd részek a hugygyal együtt vannak, minélfogva ez inkább híg, mint sziláid. 1000 részien Tan N > s s K a Cfl a S ed 35 3 <U ojD Nátron N 1 •ö * gs o -C O. o £ 3j > % •a > o i. -a o Közönséges frisa kevert állati trágyában a ganéjdombról 710 246 44, 5 j 1 5 5-7 1. 2 i 1, l s Árnyékszék trágyában 955 3J 15, 3 5 2., 4. 1. 0-6 2-8 0., 0* 4.3 Ebből látható, hogy az árnyékszéktrá?ya nagyon tökéletes, azaz minden a növényok életéhez szükséges alkatrészt kedvező arányban tartalmaz, és vegyi öszetételében az istálló trágyához közel áll. A miből következik, hogy ez épugy, mint az istállé trágya, bármdy növény alá alkalmas Tényleg látjuk is, hogy a japiniak chinaiak s igy a világ ehő mezőgazdái, valamiut az angolok is mindent termesztenek e trágya segélyével. Már fennebb látiuuk példákat azon termésekről, melyeket Angolhonban az emésztő csatornák vize segélyével értek el. Ezen pildák Lefeld mérnök hivatalos jelentéséhói s igy tehát teljesen „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE 5. Faltörmelék. A leporlódott, vagy levert vakolat, lehordott vályogfalak igen jó komposztalkatrészek. A vályogot, a faltörmeléket, különösen ha istálló-falazatból való, a magába szívott sok ammoniak és salétrom teszi még értékesebbé, a vakolatban előforduló mész pedig a felbomlás gyorsítása által hat kedvezően. 6 Emberi ürülék. Az emberi ürülék czélszerű felhasználásáról már fentebb volt szó s itt azért csak annyi legyen róla megemlítve, hogy a keveréktrágya készítésénél is nagy haszonnal alkalmazható. 7. Trágyáié. Már fentebb emiitettük, hogy a netán fölös mennyiségű trágyáié, igen czélszerűen használható a keveréktrágya öntözésére, ez által e trágya gazdagodik értékes anyagokban, de ezenkívül a felbomláshoz szükséges nyirkosság is meg leend adva. Az elmondottakból kitűnik, hogy a keveréktrágya igen különböző összetételű lehet és hogy annál többett érő leend, minél több kész növényi táplálékot szolgáltató anyag kerül bele. A szöllö-nyitás. Nyitás alatt értjük azon munkát, midőn tavaszszal, metszés előtt a tőkékre takart földet a tőke fejekről s a lehúzott szálvesszőkről leszedjük, és a sorok között háztető alakra (bakhátba) összehuzzuk, a tőke környéket a földtől teljesen mogtisziitjuk azon czélból, hogy a tőkét a metszéshez előkészít ük, s a föld alatti elfulladástól megóvjuk. Ezeu munkát keskeny lapos kapákkal végeztetjük, melylyel könnyen lehet a tőke környékét körűltisztogatni. Vaunak vidékek, hol a nyitást két águ kapákkal végzik. Mi a nyitás idejét illeti, azonnal meglehet kezdeni, amint a föld fagya kiment, s a talaj annyira megszikkadt, hogy többé a kap'thoz nem ragtd. Egyáltalán legalkalmasabb idő a nyitásra márczius hónap második fele. Sok helyen azonban — valószínűleg a muukás kéz hiáuya miatt — oly nagyon sietnek a nyitással, hogy márczius vége nem csak nyitva, hanem megmetszve és a vesszőktől kitakarítva találja a szőllőket. Az ilyen koráu nyitott szőllők tőkéi a nap mélegétől tevékenységre ösztönöztetnek, s azok sokkal előbb mint kellene, fakadui és hajtani kezdenek. A gyakorta beköszöntő késői fagyok az ilyen nagyon is korai hajtásokat mind tönkre teBzik; mig a későn induló sjőllők sértetlen mtradnak. — Ennélfogva h» csak elkerülh )tjük, kerüljük el a korai nyitást. Meg kell említeni némely — még pedig — practicus szőllőmívelőknek azon helytelen nézetét is, mely szerint a korai nyitást elvből űzik, azt állítva, hogy a korábban fakadáiuak induló szőllők korábban is fejlődnek, igy korábban és tökéletesebben érnek meg. — Általánosságban áll is ez tagadhatatlanul. De a tapasztalás azt bizouyitja, hogy a később nyitott és igy később fakadó szőllők legtőbbnyire már a szemek zsendülésekor utóiérik a korán fakadókat. De ha a tapasztalá* az ellenkezőt bizouyitaná is, hogy a későn fakadók mindig később kezdenének érni, az az egy pár heti korábbi érés sohasem pótolhatja helyre azt a kárt, amit a késői fagy az ilyen korán fakadásnak indult szőllőkben tesz. megbízható forrásból vannak merítve, ki a porosz föld mivelési minisztertől Augliába volt kiküldve, hogy az árnyékszéktrágya eltakarítási rendszereit, valamint annak gazdasági czélokra való felhasználását tanulmányozza. Ezen műből megtanulh itjuk továbbá, hogy az árnyékszéktrágya után a kerti növények, mint hagyma czeller pasztinák, spinot, karfiol kalarabé tök, ugorka, továbbá a káposzta, borsó, répák, murok, burgonya, a közönséges kalászosak, mint buza, rozs, árpa, zab, valamint a réti fü de külöuöseu az olasz parje igen jól sikerülnek. Ez eléri a 1 '/a mtr. magasságot, különösen kitűnő zöld takarmáuyt szolgáltat, mely mellett a tehenek, lovak és juhok igen jól érzik magukat. Hogy az árnyékszékt-^gya H dohányra, törökbuzára, káposztára keuderre és lenre igeu jó hatással van, és hogy a gyengélkedő téli vetésen segiteui lehet, ha azt a tavaszszal vízzel h gitott árnyékszéktrágyával megöntözzük : már régen ismeretes. A mi az áruyékszéktrágya felhasználási vagy alkalmazási módját illeti, az háromféle lehet a szerint a mint a trágyát szilárd és még nedvdús állapotban vágv vízzel feleresztve vagy pedig mint poudrettet alkalmazzuk. Ha a trágyát frissen, ugy a mint t.z áruyékszékből kikerül, vagy pedig, miut megérett keverék trágyát al kalinazzuk, akkor az eljárás ugyanaz, mint a közönséges istálló-trágyánál. E'.en állapotban ugyanis nem alkalmas zöldelő növényekre, hanem csak bevetetlen földekre mert ekkor még m író természetű és igen erős. Maillet szerint l ember évi trágyája elegendő heutar ('/, katast hold) tsljes megtrágyázására. Nézetem szerint ezen álli' tás túlzott, mert a fris árnyékszéktrágya légeny nhos" phorsav és káli tartalma szempontjából majdnem uevan azon összetétellel b.r, mint a friss istálló-trágya- az t belőle anyit lehUne adni, mint az istálló-trágyából Di tekintettel arra, hogy az árayékszéktrágyában nincse szalma, és a növények általi felvételre már igen i'l előkészítve, s igy igen gyorsan hat: tanácsosabbnak tartan?" mé< kevesebbet adni belőle, mint a leg gyeD gébb közö* seges trágyázásnál, mert hátasa már az első évben erősen nyilváuul s evvel megegyezőleg nem is tart sokáis Minthogy a friss áruyékszéktrágya Cl- • együtt véve) a Peru Guanónál ie r. poudretté-né* Zpedit{ 8 szor gyeugebb, enuelfogva hektáronként 7n i , r ' Jeu l« 1« — 116 méter-
