Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-20 / 8. szám
VIII. évfolyam. 4. szfini. Nyíregyháza, 1887. január 20. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLOSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. iVlegjelenik hetenkint egyszer vasái-napon. Előfizetési feltételek : poatán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » i A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő folszólamlások . I i.hn Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreezeni - uteza 1551. szára) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküUK-tui. Bérmcmtetlen levelek csak ismertt kczuktől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségéri' küldetnek vissza. Ilirdeiési dijak : • Minden négyszer hasábzott petlt-gor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bél/egdij lejében, minden egyes liirde tés után 81) kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija loronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk ríszére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza. 1551. szim) : továbbá: Goldberger A. V. által Kndapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgbau. Hivatalos közlomóayok, 1 48. E. B 1886 Hirdetmény. Lehman János padragi lakos, közalapitvánvi pagony erdész, 1881. évi májushó 2-án 61/881. szám "alatt kiállított eskütételi bizonylatát elvesztvén ; ezen eskütételi bizonylat Veszprémvármegye erdészeti albizottsága által semmisnek nyilváníttatott. Kelt Nyíregyházán, 1887. január 13-án. Az erdészeti albiz. elnöke helyett: Vidovich László, aljegyző. 1203 K. 1887. Nyíregyháza város Szabolcs vármegye alispánjától. polgármesterének és a községek elöljáróinak. A viziművek és vízhasználati jogosítványok bejelentése iránt kiadott •/• alatti hirdetményt, legterjedelmesebb módon leendő közhírré tétel végett, kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1887. január 29. Zoltán János, alispán. ,20 3- K o , , jgg,. ozal/olcsvarmeijye alupinjatol. Hirdetmény. A Szabolcsvármegye területén fennálló viziművek és vízhasználati jogosítványok tulajdonosai 6,178/1886. K. szárait hirdetményemmel felhlva lettek, hogy a jogosítványukra vonatkozó engedélyokmányt 1887. év január l-ig hivatalomhoz mutassák be; vagy igazolják, hogy viziműveik 1S66. év januáthó 1-ső uapja óta háborítatlanul fennállanak; kik ezen felhívásnak miudeddig eleget nem tettek, s kik jogosítványaikat engedélyokmánynyál vagy 20 évi békés gyakorlattal igazolni netn képesek: az 1885. XXIII. t. cz 191. § a alapján ismét és utoljára felhivatuak, hogy viziraűveik, vagy vízhasználati joguk engedélyezéseért, f. év februárhó 1-ső napjától számítandó 6 hónap alatt, hozzám annyival inkább folyamodjanak, mert különben jogosítványuk elenyészettnek tekintetik, s vízmüveik iránt a hatóság fog intézkedni. Kelt Nyíregyházán. 1887. január 29. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 1,196. k. sz. * 1887^ A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A gőzkazáuokra vonatkozó közmunka- és közlekedésügyi in. kir. minisztérium által 22,790/86. sz a. kiadott kormányrendeletet, közhírré tétel s tudomásulvétel végett, kiadom. Nyíregyháza, 1887. január 29. Zoltán János, alispán. 22,790. sz. 1886. • . Kormányrendelet a gőzkazánokról. Általános határozatok. 1. §. Minden gőzkazán, illetőleg gőzfejlesztő, hatósági felügyelet és ellenőrzés alá tartozik, és e végből üzletbevétel előtt, továbbá minden öt év elteitevei, időszakoukint megvizsgálandó, végül lehetőleg félévenként, de legalább is évenként egyszer ellenőrzési szemle alá veendő. Kivételt képeznek oly gőzfejlesztők, amelyeknél a tüzfelület 1 négyszöginéternél kisebb, az űrtartalom legfeljebb 100 liter és a működés közben használandó legnagyobb légnyomás 10 küllégkör-nyomást túl nem halad, melyek hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem tartoznak. A gőzkazánokra nézve fennálló határozatok, amenynyiben jeleu szabályrendelet szerint k.vetel nem tétetik, általában érvényesek minden gőztartóra is, melynél az űrtartalom 100 liternél nagyobb és minden gőzfogó edényre is, a melynél a feldolgozandó anyagok más fejlesztőkből nyert gőzök által hevíttetaek, ha azokban a gőznyomás nagyobb a küllégkör nyomásánál. E tekintetben kivételnek csupán a kisebb nyomással működő szeszpároló készülékeknél és czefrefőző kádaknál vau helye, melyek megvizsgálás tárgyát képezik, és mikénti kezelésűk szempontjából hatósági ellenőrzés alá nem emek Eien készülékek csupán első üzletbevételük előtt szemlélendő!? m3g, annak megállapítása végett, vájjon a jeleu rendelet 7. §-ában előirt felszerelvényekkel e látvák-e vagy sem. 2. §. A gőzkazánoknak üzletbevétel előtti, továbbá időszakonkénti megvizsgálása, végül ellenőrzési szemléje a kir. államépitészeti hivatalok, Budapesten pedig a fővárosi rendőrség egy közegének közreműködésével a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter által kinevezett vizsgáló biztosok által hajtandó végre. 3. §. Minden helyhez kötött (stabil) k izánnak megvizsgálása ott ejtendő meg, ahol az tényleg használatba vétetik, tekintet nélkül arra, hogy a kazán a helyreszállitás előtt volt-e már magvizsgálva vagy sem. A mozgony (locomobil) kazáuok, gőztartók és gőzfogó edények az ország határain belül, s a jelen szabály rendelet értelmében bárhol megvizsgálhatók. A mozgonykazáuok, a gőztartók és gőzfogó edények azonban rendeltetési helyökre történt szállittatásuk után és használatba vételük előtt az illető törvényhatóság területén működő kazánvizsgáló közegek (2. §) által alapos szemle alá veendők, azonosságuknak és annak megállapítása vegett,' hogy az átszállítás közben nem szenvedtek-e oly sérülést, mely miatt üzletbevételük közbiztonsági szempontból betiltandó lenne. 4 §. A gőzkazáuokuak üzletbevétel előtti és időszakonkénti vizsgálata iránt az illető kazáutulajdonos, a kir. államépitészeti hivatalnak, a közigazgatási bizottságban résztvevő első hivatalnokához (1876. évi VI. t. cz. 1. §.), Budapesten a fővárosi rendőrséghez folyamodik. A folyamodváuy következőkkel szerelendő fel: 1. Az esedékes kincstári illetéknek a kir. adóhivatalba, illetőleg Budapesten a budapesti (pesti) állampénztárba történt befizetéséről szóló nyugtával. (15. §) 2. Egy vázlatrajzzal, melyből a gőzkazán összes rostély ős tüzfeliilet.e kiszámítható, és amelyben a normális vízállás magassága világosan meg vau jelölve. 3. Egy teljes leírással, melyben fel van sorolva: a gyár neve, ahol a kazán készült vagy javíttatott, továbbá a gyári szám ős az év, melyben a kazán gyártatott (régi használt kazánoknál amennyire lehetséges), uemkülönben az iparág és czél, melyre a kazán szolgálni fog, az épületnek és helyiségnek körülírása, melyben a kazáu felállíttatni száudékoltatik, a használatban kifejt.eni szándékolt leguagyobb gőznyomás atmosphaerákban. a biztousági szelepek száma, alakja és sűlya, úgyszintén emeltyüs szelepeknél még különösen az emeltyűknek karviszonya és végpontra vonatkoztatott (reducált) súlya és végre az anyag, melyből a kazánlemezek, tűz- ós forralócsövek készültek. A m. kir. államépitészeti hivatalnak a közigazgatási bizottságban résztvevő első hivataluoka, Budapesten a fővárosi rendőrség tartozik akként intézkedni, hogy az államépitészeti hivatalnak egyik szakavatott tagja, Budapesten a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter által kiuevezett vizsgálóbiztosok egyike, a fővárosi rendőrségi kiküldöttel együtt, a folyamodvány beérkezte után legfeljebb egy hét alatt, a helyszínén megjelenjék s a vizsgálatot foganatosítsa. Az ellenőrzési szemlék a vizsgálatot teljesítő közegek által hivatalból teljesiteudők. .4 gözkn <jk A tűzcsatoruákat és a kazánt közvetlenül körülövező, úgynevezett kazánfalazat az épület falaitól legalább is 10—15 centiméternyi távolságban helyezendő el. A fővárosban kazáuok felállítására az építési szabályok intézkedéséhez képest, az építési hatóság engedélye is megkívántatik. iizletbevétel előtti megvizsgálására vonat kbzó határozatok. 5 §. A kazánok üzletbevétele előtti vizsgálatának a kazánok a) elhelyezésére, b) anyagára és szerkezetére és cj szilárdsági megvizsgálására (kazánpróba), kell kiterjeszkednie. a) A kazán elhelyezésére vonatkozó határozatok. 6. §. A kazánok elhelyezése tekintetében a következő határozatok tartandók szem előtt: A kazánok csak oly helyiségekben helyezhetők el, melyek boltozva nincsenek és menuyezettel nem bírnak, és egyébként, is a tűzbiztonsági rendszabályoknak megfelelnek. — E részben kivételt képeznek : A 10 centiméter és ennél kisebb esőátmérőjü s húzott vasból készült forraló csövekből álló gőzfejlesztők, melyek bármely helyiségben elhelyezhetők, ha egyéb tekintetben a jeleu szabályrendeletnek elég van téve. b) A bányákbau felállított kaz án ok . Mai "számunkhoz félív rendes és egy iv regény-melléklet b) A kazán anyagának és szerkezetének megvizsgálása. 7. §. Az alkalmazandó anyag megválasztása, a kazánlemez vastagságának megállapítása, valamint a gőzkazánok szerkezete és készítési módja a gyárosra bizatik. a következő határozatok mindazonáltal feltétlenül szem előtt tartaudók: 1. A kazinvíz rendes állásáuál a tüzfelület legmagasabban fekvő részeinek legalább 10 centiméter magas vízréteggel kell fedve lenuiök, — mozgony (locomobil) kazáuoknál ezen 10 centiméter normális vízállás annyival emelendő, hogy a kazán különböző állásában is a tüzfelület mindig vízzel borítva legyen. — Ha pedig a kazán szerkezeténél fogva a fűtött felületnek bizonyos része nem lehet vízzel borítva, akkor megkívántatik, hogy az égéstermények által érintett felület megtüzesedésének elhárítása végett, az égési termények előbb oly nagy vízzel hűtött felületeken vonuljanak végig, melyek közönséges tüzelés mellett legalább 20-szorta, mesterségesen szított tüzelés mellett pedig (fúvókkal élesztett tűznél) legalább 40-szerte nagyobbak, mint az egész tüzrostély-felület. Ezen aránytól csakis a közmunka- és közlekedési minisztérium különös engedélye alapján lehet eltekinteni. 2. A gőzkazánok tűz- vagy forrcsőveinek falai öntött vasból vagy sárgarézből ne legyenek készítve. Kivételt képeznek az úgynevezett aprócsöves kazánoknak 10 centiméternél kisebb átmérőjű, sárgarézből készült tűz- és forrcsövei, melyek akadálytalanul alkalmazhatók. A fentebbi értelemben vett csőfalakhoz nem számítandók az öntött vasból készült gőzkúpok, forrcsöfejek, búvólyukfedelek, csőtoldatok s egyéb felszerelési alkatrészek, de csak akkor, ha azokat sem a kazánfalazat nem köríti, sem a tűz vagy égési termények nem érintik, ós ha átmérőjük nem több 80 centiméternél. Ezen határozatoktól esetről-esetre csak a közmunka- és közlekedési miniszter előzőleg kikérendő engedélye mellett térhetni el. 3. A kazáu teljes felszereléssel bírjon. A kazán teljes felszereléséhez megkívántatik: а) legalább egy megbízható biztonsági szelep, ha a tüzfelület 2. 5 négyszöginéternél kisebb, ennél nagyobb tüzfelülettel biró kazánoknál legalább két biztonsági szelep Ha több kazán közös gőzgyüjtővel bír, melytől az egyes kazánok külön el nem zárhatók, ez esetben valanieuuyi kazánra nézve két biztositó-szelep elégséges. Minden kazánnál általában a szelep megterhelés súlyok által eszközleudő. A locomobil kazánoknál azonban az egyik szeleprugó mérleggel lehet ellátva. A biztonsági szelepeket közvetlenül rugókkal megterhelni tilos. б) Legalább egy teljesen megbízható feszélymérő (mauo-méter), melynek beosztásán a megengedett leguagyobb gőzfeszély egy szembetűnő jellel feltüntetendő. Ezenkívül szükséges még a kazánon egy Whitworth-féle ty 4 angol hüvelyknyi átmérőjű anyacsavar, hogy arra az ellenőrző fes/élymérőt alkalmazni lehessen. E felszerelések ugy helyezendők el, hogy a feszélymérők a kazánuak gőzterével álljanak összeköttetésben, és hogy azok mindegyikét a kazántól külön el lehessen zárni. c) Megkívántatik minden 20 négyszöginéternél kisebb fütő-felülettel biró stabil- és locomobil-kazáuhoz legalább egy megbízható tápkészülék, melyen a víz bőven szolgáltatható a kazánba, ennél nagyobb gőzkazánokhoz legalább két ily tápkészülék kívántatik meg, melyek mindegyike külön-külön képes legyen a szükséges vízmennyiséget szolgáltatni és külön-külön működhetik. A tápszerkezet betorkolásánál (tápfej) egy a kazánba nyíló szelep alkalmazandó, mely a kazánvíz visszafolvását megakadályozza. Több egymás mellett fekvő s együttesen működő kazánnál külön-külön tápszerkezet nem kívántatik, azonban szükséges, hogy minden egyes kazán önműködő szeleppel ellátott kü'önálló trtp fejjel bírjon. van csatolva.
