Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-20 / 8. szám

I d) Megkívántatik egy megbízható vlzmutató és legalább két próbacsap. A vízállás-mutatón a kazán-vízszinnek megengedhető legalacsonyabb állása szembetűnően megjelölendő. e) Megkívántatik egy vízleeresztő csap, mely a kazán legmélyebb pontján alkalmazandó. Helyhez kötött kazánoknál e csőnek egy kiburkolt csatornával kell kapcsolatban állani, mely csatornának a kiömlésnél lévő része legalább két méternyi hosszban, vagy tökéletesen nyitva legyen, vagy pedig nyitható fedéllel birjon, hogy a kazán kifuvása alkalmával, a kihajtott iszapot és kazánkő-részeket felfogni és megvizsgálni lehessen. f) Egy buvólyuk vagy nyílás, melyen át a kazán tisztítása eszközölhető. g) Minden kazánon kitüntetendő: a gyáros neve, a készítmény gyári száma s a gyártási évszám (régi, használt kazánoknál, a mennyire lehetséges). Végül a kazánnak egyik jól látható helyén könynyen felismerhetőleg és tartósan feltüntetendő a meg engedett legnagyobb tényleges gőzfeszély légkörnyomásokban vagy négyszögcentiméterenkénti kilogramokban kifejezve. A gőztartóknál és gőzfogó edényeknél, a kazánokra nézve előirt felszerelések közül, csupán egy biztonsági szelep ós egy gőzfeszélymérő szükséges. A kisebb nyomással működő szeszpároló-készülékek ós czefrefőző-kádak egy gőzkieresztő- és egy légszeleppel látandók el. e) A kazán szilárdsági megvizsgálása. (A kazánpróba.) 8. §. 1. Minden gőzkazán és az azzal összekötte tésben levő gőzfogó-edénv a befalazás, illetve beburkolás előtt vlznyomási próba alá veendő. A víznyomási próba két légkörnyomással, vagy ennél kisebb feszélylyel működő kazánoknál, az engedélyezendő legnagyobb feszély kétszeresével ; két légkörnyomásnál nagyobb feszélylyel működő kazánoknál pedig egy légkörnyomással nagyobb feszélylyel történik, mint az engedélyezendő legnagyobb feszély egy és félszer véve. Egy légkörnyomás alatt azon feszély értendő, mely minden négyszőgcentiméterre egy kilogramuyi nyomást gyakorol. A víznyomás szivattyú segélyével az ellenőrző rnanometer alkalmazása mellett a biztonsági szelepeknek szabályszerű megterhelése és az össszes nyílások elzárása után ejtendő meg. A kazánon használandó manometer pedig a használati nyomás határáig az ellenőrző feszélymérő (controllmanometer) segélyével ellenőrzendő. Kedvező eredményű a próba akkor lesz, ha a próbanyomás következtében a kazáuleinezek állandó alakváltozást nem szenvednek, és a kazánba szorított víz az illesztések hézagain csak köd vagy apró gyöngyök alakjában mutatkozik. A kísérlet megejtésének jeléül a biztonsági szelepek és azok emeltyűi megbélyegeztetnek. A kazáupróbáknál szükséges eszközöket (szivattyú, súlyok, véső stb.) és segédkező személyzetet tartozik a kazántulajdonos a vizsgáló biztosnak ingyen rendelkezésére bocsátani. Az időszakonkénti vizsgálatra vonatkozó határozatok. 9. §. Ismételt kazánpróba és szigorú szerkezeti meg vizsgálás. Minden hivatalosan megvizsgált és használatban lévő gőzkazán, valamint gőztartó és gőzfogó az utolsó vizsgálattól számított öt-öt év lefolyása után újból víznyomási próba és szigorú szerkezeti megvizsgálás (belső revisio) alá veendő. Ezenfelül ismételt próba szükséges mindannyiszor: a) valahányszor egy helyhez kötött kazán más helyen állíttatik fel, illetőleg újból befalaztatik; b) valahányszor a kazáulemezeken ujitás vagy olyan javítás történik, a melyn»k területe a kazán összes felületének öt százalékát túlhaladja ; — mindazonáltal, ha az ujitás vagy javítás két négyszögméternél nagyobb, az ismételt próba mindenesetre eszközlendő. 10 centiméter es annál kisebb átmérőjű csövek kicserélése az isinételt próbát nem teszi szükségessé, s azok felülete a fentérintett kazánfelületbe nem számíttatik; c) valahányszor azt a kazánbirtokos kívánja: d) valahányszor a gőzkazán biztonsága iránt komolyabb aggodalmak merülnek fel. Az ismételt szigorú szerkezeti megvizsgálás (belső revisio) kiterjed általában a kazánok állapotára és magában foglalja különösen a kazán lemezeinek szilárdsági megvizsgálását és a kazán belső alkatrészeinek megtekintését, illetve megvizsgálását is. Ezen szigorú szerkezeti megvizsgálással (belső revisióval) kapcsolatban ismételtetik az ezen szabályrendelet 8. §-ában meghatározott vlznyomási próba, miért is ez alkalomhói az üzem beállítandó. Helyhez kötött kazánoknál a belső revisio és ismételt próba alapos megejtése czéljából a falazat, illetve .mozgonyoknál a burkolat, a szükséghez képest lebontandó. Az ismételt próbánál és a belső revisiónál szükséges eszközöket és segédkező személyzetet tartozik a kazántulajdouos a vizsgáló biztosnak minden dij nélkül rendelkezésére bocsátani. 10. §. Az ellenőrzési szemlére vonatkozó határozatok. A kazánok ellenőrzési szemléjénél a szemle lényegében a gőzkazánok külső megvizsgálására és főleg a kazánok mikénti kezelésére terjed ki, miért is lehetőleg minden félévben, de legalább is évenként egyszer, — amennyire lehet, az üzem háboritása nélkül ejtendő meg. A szemléket oly kazánoknál, melyek csak az év bizonyos szakán át tartatnak üzemben (p. o. mezei gazdaságnál vagy kisebb szeszfőzdékben alkalmazott kazánok), elégséges évenként egyszer, — oly kazánoknál pedig, melyek állandóan működnek (p. o. gyárak, műmalmok stb. kazánjai), lehetőleg félévinként kell megtartani. A kazánszemle az illető kazántulajdonos előzetes értesítése nélkül történik. (Vég* kflv.) 1472. K. ~ 1887. Stabolcsvármegye alispánja. A járási föszolgabiráknak 8 községek elöljáróinak, A fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparra vonatkozó, jóváhagyási záradékkal ellátott szabályrendeletet, szabályszerű és terjedelmes módon való közhirrététel végett, azou értesítés mellett adom ki, hogy e szabályrendelet, a törvényhatósági hivatalos közlönyből való, ezen közhírré tételtől számítandó 30 nap múlva lép érvénybe. Kelt Nyíregyházán, 1887. februárhó 12-én. Zoltán János, alispán 422. Bgy. 11572 K/1886, sz. Szabályrendelet A kávéház, kávémérés s kizárólag szállásadással s étkek kiszolgáltatásával foglalkozó fogadó és vendéglő iparról — Szabolcsvármegye területére nézve. A) Altalános rész. 1. §. Fogadó, vendéglő, kávéház vagy kávémérés üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az: a) aki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büutetve volt; b) aki bordélyházat tart. 2. §. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók. 3. §. Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági ellenőrzés ós vizsgálat alatt állanak. Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg, bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy a szabályrendelet intézkedései megtartatnak. B) Fogadók. 4. §. Aki fogadót tart, köteles minden szobában a szobáért fizetendő árt feltüntető és I-ső fokú iparhatóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezen árak maximum gyanánt tekintendők, ezeknél többet felszámítani nem szabad. 5. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták ész egészségesek legyenek ; gondoskodik továbbá arról, hogy cselédei előzékenyek legyenek, és egyáltalában, hogy a fenálló rendőri szabályok megtartassanak. 6. §. A fogadós gondoskodik arról, hogy a vendégszobák jó zárakkal legyenek ellátva. C) Vendéglök. 7. §. Vendéglő egyáltalában uem nyitható, templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata, ez intézetek zaja által, akadályoztatnak. 8. §. Veudöglők éjjeli 12 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés záróráig szabad. D) Kávéházak. 9. §. Kávéháznak az az üzlet, tekintetik : a) amelyben kávé, thea, csokoládé, kimórési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, hűsitő italok, és ezekkez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt czikkekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók; b) amelyben legalább egy tekeasztal állandóan a közönség rendelkezésére áll. 10. §. Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata, ez üzletek zaja által, akadályoztatnék. 11. §. Kávéházak éjjeli 1 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. E) Kávémértsek. 12 §. Kávéuiérésnek az az üzlet tekintetik, amelyben kávé, tej, thea és csokoládé és az ezekhez megkívántató sütemények kaphatók. 13. § Kávémérések egyáltalábau nem nyithatók, templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata, ez üzletek zaja által, akadályoztatnék. 14. §. Kávémérésekbeu tekeasztalok felállítása, kártyázás és minden egyéb játék tilos. 15. §. A kávémérés 10 órakor bezárandó, és reggeli 6 óra előtt ki nem nyitható. Ezen idő alatt, a kávémérő vendéget, még zárt ajtó mögött sem szolgálhat ki. F) Büntető határozatuk. 16. §. A fogadós, vendéglős, kávéházas vagy kávémérő, "ki üzletébeu erkölcstelen egyéneket alkalmaz (2. §.), avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja, a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 17. §. Az a vendéglős, kávéházas és kávéinéró, aki üzletét az ezen szabályreudelétben megállapított zárórán túl nyitva tartja, az 1879. XL. t. cz. 74. §-a értelmében, a rendőrhatóság által 50 forintig, visszaesés esetében 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 18. §. Az a fogadós, aki helyiségeiben árszabályt kifüggesztve nem tart, vagy ezen árszabályt megszegi, az 1884. XVII. t. cz. 156. §. b) pontja értelmében az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 19. §. Az a kávémérő, aki üzletében tekeasztalt tart, vagy ott kártyázást vagy egyéb játékot megenged, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. G) Zárhatározat. 20. §. Azok, akik fogadót, vendéglőt, kávéházat vagy kávémérést, az 1884. október elseje előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál a jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Kelt Szabolcsvármegye közöuségéuek Nyíregyházán, 1886. év deczemberhó 1-én folytatólag tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűléséből. Kiadta: Mikecz János, I-ső aljegyző. 1352/IX a. sz. „Jóváhagyom azzal, hogy a 16. §. alapján befolyó pénzbüntetések, az illető község szegény alapja gyarapítására, a 17. §. alapján befolyó összegek az 1878. V. t. cz. 27. §-ában jelzett czélokra, és a 18, 19. §§-ok alapján befolyó összegek iparoktatási czélokra szolgálnak." Budapesten, 1887. január 30-án. A minister helyett : Matlekovics, s. k. 222. sz. 1887. Árlejtési hirdetmény. A nyíregyháza-ungvári megyei útvonalon Döghe község határában a „Kaparó" csárda melletti hid kijavítása tárgyában, a kis-várdai járás szolgabírói hivatalában folyó évi márczias hó 1-én d. e 9 órakor árlejtés fog tartatni. Kikiáltási ár 275 frt 90 kr. Felhívatnak az áriejteni szándékozók, hogy a 275 frt 90 krnak megfelelő 10% bánatpénzzel a jelzett időbeu és helyen megtartandó árlejtésen jelenjenek meg. Az előméret, költségvetés a szolgabírói hivatalban megtekinthető. Kis-Várda 1887. február 8 áu. Angyalossy Pál, szolgabíró. 1406. K. 1887. «Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének 8 a községi elöljáróknak. Borsodváruiegye alispánjának 380/87 szám alatt kolt átirata foljtán tudomásvétel, esetleg megfelelő eljárás végett értesíttetnek, hogy Mező-Csát községben egy drb. ökört;nó lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1887. februárhó 11 én. Zoltán János, alispán. 1,425. K. 18877" Szabolcsvármtgy alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A ni. kir. belügyminiszter f. é. 5,972. sz. rendeletét szigorú alkalmazkodás végett, tudomására hozom. Nyíregyháza, 1887. február 16. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 5,972/VIII. a. sz. Körrendelet. Több ízben tapasztaltatott, hogy egy némely törvényhatóság részéről, az ott előfordult cholera vagy cholera-gyanús esetekről szóló tudósítások, a betegedés napját tekintve, ide oly késedelmesen terjesztetnek fel, hogy az egyes betegülési esetek gyakran a felterjesztést megelőzött 2 —3 hét előtt történtek. Miután pedig a tudósítások a külügyminisztérium utján a külföldi hatalmasságokkal rendesen közöltetnek, és ezen közlésektől tétetnek függővé az itteni érkezmények ellen elrendelt óv- és vesztegzár-intézkedések, melyek a hazai forgalomra rendkívül bénitólag hatnak, szükségesnek tartom ezen visszás körülmény megszüntetését. Felhívom ezek hez képest a törvényhatóságot, hogy cholera felmerülténél az egyes eseteket azonnal, ha pedig több eset merülne fel, ugy a megfelelő adatokat idejekorán egybe gyűjtve, a szabályszerű heti kimutatásokat, az illető hét lezártával, felelősség terhe alatt haladéktalanul ide felterjeszteni siessen. Budapesten, 1887-ik évi januárhó 27-én. Tisza. 1,838. K. Szabolcsvár megye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A pátrohai körorvosi állomásra vonatkozó pályázati hirdetményt, közhírré tétel végett, tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1887. februárhó 17. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Pályázati hirdetmény. A pátrohai körorvosi állomás 1887. évi márczius 9-én d. e 10 órakor, Pátroha község házánál, választás utján, fog betöltetni. A kör székhelye: Ivisvárda. Községei: Pátroha Berencs, Ajak, Anarcs, Papp. Javadalmazás 400 frt fizetés, fuvar természetben 40 kr. látogatási dij. Pályázui kiváuók szabályszerűen felszerelt kórvényeiket f. é. márczius 8-ig a kisvárdai járás főszolgabírói hivatalánál beadhatják. Kelt Nyíregyházán, 1887. februárhó 17. Zoltán János, alispán. A törvénytelenek. IV. Az eddig elmondottakhoz kevés tenni valóm van. Előadtam ugyanis, hogy a törvénytelenek ügye első sorban a társadalomé, másod sorban a nemzeté Ujjal mutattam azon embertelen és minden igazságot s humanitást lábbal tipró felfogásra, amelyet" e kérdésben ugy egyesek, mint a társadalom tanusit Elősoroltam azon avult, a múltban talán igazolt intézményeket, amelyek századokon át akadályul szolgálnak a kérdés megoldásánál. Jelen soraimba i még egy ferde abnormis kinövést kell szemléllietövé tennem; egy kinövését erkölcsi életünknek, amelv egymaga is elegendő arra nézve, hogy társadalmi és állami életünket végromlásba ejtse' Igen sokan vannak ugyanis akik. áthatva a család-alkotás szükséges voltától, de meg belátva azt, hogy az élet terheit csak egyesülve képesek elviselni, oly viszonyba lépnek, amely bár nagyban hasonlónak látszik is a házassághoz; amelv' bár gyakran szintén a kölcsönös rokonszenvből kifolyólag Folytató* a ínelléltloteu.