Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

„NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ* Felhívás Magyarország gyümölcsészeihez, gyümölesUrmelö gazdái­hoz és gyiimölcskereskedöihez. Kecskemét, Nagykörös, Félegyháza, Halps és Nagy­maros városok, — Vas, Sopron, Trencsén, Sáros, Bereg, Márooaros és Szatmár megyék, — valamint Erdély pél­dái kézzelfoghatólag igazolják, hogy a gyümölcstermelés hazánkban nemcsak hálás jövedelmezőségre képes, hanem hogy annak egyik vagy másik neme, hazánk egész terü­letén kitűnő sikerrel űzhető, mert mig Kecskeméten, Nagykőrösön, Félegyházán és Halason a baraczk, meggy és alma — Nagymaroson a szőlő és gesztenye — Vas éa Sopron megyékben a gesztenye és körte, Sáros és Bereg megyékben a baraczk és alma — addig Trencsén és Mármaros megyékben a szilva, Szatmár megyében a szilva, gesztenye és alma, Erdélyben pedig a szilva és alma díszlenek legjobban. — Másrészt a magyar tudo­mányos akadémia által kiadott Nemzetgazdászati és Sta­tisztikai évkönyveknek eddig megjelent 3 évfolyama sze­rint, Magyarország gyümölcskivitele 1882-ben 1.938,705 frtnyi behozatal ellenében 6.957,829 frtot képviselt; — 1883-ban 3.271,366 frtnyi behozatal ellenében 11.512,283 frtot; — 1884-ben pedig a főzelék és a növényekkel együtt 6.465,548 frtnyi behozatal ellenében 17.371,949 frtot; tehát első esztendőben 5.019,124 forintnyi kiviteli többletet, második esztendőben 8.240,917 frtnyit, harma­dikban pedig főzelék és növényekkel együtt 10.906,561 forintnyit tett, mely számokhoz ha hozzágondoljuk azon mennyiséget, melyet maga az ország elfogyaszt, könnyű lesz meggyőződnünk arról, hogy a gyümölcstermelés náluuk nemcsak ügyeimet érdemlő mennyiségben és terjedelem­ben űzetik már most is és jelentékeny összegekkel segíti növelni a nemzeti vagyont; sőt némely helyeken, mint például Hnnyad és Trencsén megyékben, az a minden­napi kenyér jelentőségével bir, hanem, hogy az egyúttal évről-évre örvendetesen növekvő gyarapodást is tanúsít. Mivel azonban gyümölcstermelésünk annak folytán, hogy a gyümölcsfát az ország legtöbb vidékén vagy sűrűn, vagy szőlő közé ültetik, vagy közeit begyepesitvén, marha­legelőül használják, daczára figyelmet érdemlő terjedel­mének és jövedelmezőségének, ebbeli fényoldalait inkább a kitűnően kedvező talaj és égalji viszonyoknak köszöni és a termelésnél követendő helyesebb elvek meghonosí­tásával annak nemcsak hozamát, hanem a termések biz­tosságát is lényegesen emelni lehetne; mivel mindazon vidékekről, melyek a könnyebb közlekedési vonalak irá­nyától távol esve, a gyümölcstermelés terén mint kezdők merülnek fel, leggyakoribb az a panasz, hogy nem tud­nak mit csinálni termésükkel; de különösen, mivel teljes meggyőződésünk az, hogy a gyümölcstermés oly üzlet­ág, melyet a legkisebb birtokostól a leguagyobbig min­denki birtokának megfelelő sikerrel űzhet, mely meg­felelőleg űzve, a mezőgazdaság keretébe nagyon jól beillik és aránylag kevés beruházási és kezelési költséget kíván­va, egy kis szorgalom és kevés szakértelem mellett, oly jövedelmezőségre képes, minőre a mezőgazdaságban csak nagyon kevés termelési ág, mindaz okoknál fogva elér­kezettnek véljük az időt arra nézve, hogy azon gyümöl­csiizeti szakosztályt, melynek saját kebelébeni szerve­zését az országos gazdasági egyesület még 1883-ban kimondotta és melynek alapszabályai mellékletben olvas­hatók, most tettleg is életbeléptessük oly czélból, hogy az a kebelébe felveendő minél számosabb szakértők és a gyümölcs előállításával, valamint annak értékesítésével A szömörczéért magáért évenkint több mint százezer forint megy külföldre, mert úgy a tímároknak, mint a festőknek nélküíözhetlen segédeszközét képezi. A fekete mályva ápolása főleg az oly kisebb gazdáknak ajánlatos, a kiknek ideje az azzal való körülményes bánásmódot hogy ne mondjuk babrálást inkább megengedi, mert ez a fáradság a növény jövedelmezősége által kifizettetik. Az álkörmös szép karmazsinpiros festéket ad és leginkább czukrászok is likőrgyárosok által használtatik festésre. Az ipari és kereskedelmi növények VI. osztályába tartoznuk a gyógynövények, melyek hazánkban busásan fordulnak elő, vadon tenyésznek és gyűjteni kell őket, hogy tisztességes jövedelemhez jussunk. Az eddigi köz­gazdasági tudósítások és statistikai munkálatok e czikkről igen-igen kevés anyagot nyújtanak és ha a kereskedelmi és iparkamarák jelentéseit végig lapozzuk, egyben sem találunk idevonatkozólag egy sort sem. Dicséretes kivé­telt képez e tekintetben a budapesti kereskedelmi és ipar. kamara most megjelent legutóbbi jelentése, mely végre figyelmét e czikkre is kiterjeszti és figyelemreméltó rövid jelentéséből látjuk, mily óriási kincs fekszik e vadon te­nyésző gyógy- és festéknövényekben. Ha e növények gyüj tésére a gazdasági egyesületek utján kellő figyelem for­díttatnék, ha el lehetne érni azt, hogy egyenlő és ép mi­nőségű növények gyűjtessenek, nemcsak a gyűjtők tehet­nének szert igen jelentékeny keresetre, hanem a kivitel szempontjából is igen jövedelmező üzletággá lehetne fo­kozni a gyógy- és festéknövényeket. Hogy ez irányban némi támpontot nyújthassunk, hogy kimutassuk, mily fontos közgazdasági szempontból a növények rendszeres gyűjtése és szárítása, s végre, foglalkozók segedelmével a mezőgazdasági gyümölcster­melésnek minél egyszerűbb és mégis észszerű eljárásait kellő nyomatékkal terjessze; hogy a vidékenként legtöbb sikerrel termelhető gyümölcsfajok helyszerüsitését lehe­tővé tegye; hogy a Belgiumban és Francziaországban annyi sikerrel űzött és a gyümölcstermelés jövedelmező­Bégét oly lényegesen előmozdító uj fajok előállítását a hazában népszerűvé tegye, hogy a termelők és vevők között oly annyira szükséges közvetlen érintkezést elő­állítani törekedjék, hogy a gyümölcstermelésnek és keres kedésnek útjában álló akadályok elhárításán sikeresebben működhessék; különösen padig, hogy a gyümölcs feldol­gozás legelőnyösebb módozatainak és eszközeinek ismer­tetésével a nagyobb gyümölcstermések idején beállani szokott káros gyümölcs elpociéklásnak elejét vegye és mindezek által hazánk vagyoni gyarapodását ez uton is emelje, mezőgazdáinknak pedig annyiszor hallatott pana­szain könnyítsen. Mindezeknél fogva alulírottak tisztelettel felkérjük az ország összes rokonegyleteit, gyümölcsészeti szakfér­fiait és a gyümölcstermelés és értékesítés iránt előszere­tetet érző mezőgazdáit és kereskedőit, hogy a fentebb érintett szakosztály tagjaiul beiratkozván, tanácsaikkal és közreműködésükkel bennünket a fentebbi feladatok elérésében támogatni szíveskedjenek, megjegyezvén, mi­szerint aláírásukkal 3 egymás után következő évre köte­lezett 4 frt évi fizetés terhe jár, ennek fejében pedig az alul olvasható alapszabályok értelmében választó és választhatósági jog, a Gyümölcsészeti Füzeteknek egy forinttal olcsóbb megrendelhetne, a szakosztály kiadvá­nyainak ingyen élvezete és a szakosztály által rendezendő kiállításoknak ingyen látogatása van összekötve. Kelt Budapesten, 1886. év deczemberhó 6. Ordódy Lajos, Villási Pál, Hajós József, titkár. Bzakoszt. elóadi. szakoszt. elnök. Az országos magyar gazdasági egyesület gyümölcsé­szeti szakosztályának szabályzata. I. Az országos magyar gazdasági egyesület figye­lembe véve azon nehézségeket, melyek egy teljesen önálló s czéljainak meg is felelő gyümölcsészeti egyesület ala­pítása előtt állanak; de másrészt meg levén arról győ­ződve, hogy a hazai gyümölcstermelés ügyének hathatós előmozdítása mily nagy mértékben igényli azt, hogy az e téren működő szakértők tömörülése lehetségessé legyen, módot kíván nyújtani a gyümölcsészet kedvelőinek az együttes működésre az által, hogy kebelében egy ki­terjedtebb hatáskörrel felruházott gyümölcsészeti szakosz­tályt alakit. II. Czélja ezen gyümölcsészeti szakosztálynak a hazai gyümölcstermelés ügyét elméleti és gyakorlati uton előmozdítani.' E végből a szakosztály feladatául tűzi ki: 1. A gyümölcstermelés szakszerű üzése iránti kedv fokozását, mely ctálból szakközlönyt tart fenn, kiállítá­sokat rendez, pályakérdéseket tűz ki, fejleszti a szakiro­dalmat vándorgyűléseket tart, egy országos gyümölcsé­szeti statisztika létrehozására, pomologiai gyűjtemény, mintakert létesítésére s nemes gyümölcsfáknak és ojtó ­galyaknak olcsó áron való terjesztésére törekszik stb. 2. A gyümölcsfajtáknak helyes elnevezését s az ér­tékes fajták, helyszerüsitését. É végből a szakosztály kebelében az ország jelesebb pomologusainak bevonásával egy állandó meghatározó bizottságot szervez, mely a tagok által beküldött fajtákat meghatározza, állandó érintkezést létesít a hazai összes gazdasági ós gyümölcsészeti egyesü­letekkel a végből, hogy a helyszerüsités országszerte a viszonyoknak megfelelőleg keresztülvitessék. 3. A gyümölcs forgalomba hozatalát és értékesí­tésének megkönnyítését. Minek elérése végett állandó kiállítást tart, melyben a termelők által idényenként be­küldött és eladásra bejelentett gyümölcsmutatvány kiál­líttatván, a szakosztály pártfogásában részesülő, megbíz­ható kereskedők által forgalomba hozhitó leend. Továbbá a forgalmi akadályok eltávolítására s az értékesítést előse­gitő s egyéb a kertészeti érdekeket előmozdító törvényhozási intézkedések kieszközlésére hat; a nyers állapotban nem értékesíthető gyümölcsnek készítményekké való feldolgo­zásának módjait ismerteti stb. III. A szakosztály szervezete. Hogy a szakosztály kitűzött czéljainak elérésében szabadabban mozoghasson, hatásköre kitágittatik oly formán, ho„>y a szükséges mér­tékig önállóan járhasson el. Ezen alapeszmének megfe­lelőleg : 1. A szakosztály tagjai lehetnek: a) Az orsz. m. gazd. egyesület mindazon tagjai, kik a gyümölcsészeti szakosztályban működni kívánnak s kik azért külön dijat nem fizetnek. b) Bármely, a gyümölcsészet iránt érdeklődő egyén, — ha nem is tagja az orsz. m. gazd. egyesületnek — ki vagy 50 frttól felfelé tetszés szerinti összegá alapít­ványt letesz s ezáltal a szakosztály alapító tagjává válik, vagy akik magukat 3 éven át 4 frt évdij befizetésére köte­lezik s ezek a szakosztály évdijas tagjai. 2. A szakosztály ügyeit intézi: a) Az igazgatósig, mely áll a szakosztály eluöke és 2 alelnökéből s 24 vagy esetleg több igazgatósági tagból s a szakosztály nagygyűlése által 6 évre válasz­tátik. Az elnök és alelnök s az igazgatóság tagjainak fele kell, hogy az orsz. m. gazd. egyesületnek is tagjai legyenek. Az igazgatóság az időnként felmerülő czélokhoz képest több állandó vagy ideiglenes bizottságot is küldhet ki kebeléből. Az igazgatóság határoz mindazon ügyekben, melyek a szakosztály belső működésére vonatkoznak, tehát: a) Az elnök által havonkiut, vagy szükség esetén bármikor összehívandó ülésekben megerősíti a bejelentett tagokat. b) Határoz a szakosztályi tagdijakból vagy netalán más forrásokból származott szakosztályi vagyon hováfor­ditása iránt s mindazon ügyekbon, melyek az igazgató­választmáuy külön jóváhagyását nem igénylik. c) Az orsz. m. gazd. egyesület igazgató választmá­nyának jóváhagyása pedig fenntartatik mindazon elvi jelentőségű ügyekre nézve, melyek a szakosztályon kivül álló hatóságok, minisztériumok, gazdasági és gyümölcsé­szeti egyesületek s egyéb testületek és magánosokkal intézendők el: s továbbá mindazon ügyekben, melyek az orsz. m. gazd. egyesület vagyoni hozzájárulását igénylik, vagy igényelhetik. Ha egy állandó közeg kíneveztetése a szakosztály jegyzői teendőinek végzésére a viszonyok által később szükségesnek mutatkoznék, annak kíneveztetése a szak­osztály ajánlatára az orsz. m. gazd. egyesület igazgató­választmánya által történik. b) A nagygyűlés, mely az elnök által évenkint az orsz. m. gazd egyesület közgyűlése előtt hivatik össze. A nagygyűlés elé terjesztetik az igazgatóság által szer­kesztett évi jelentés, mely jelentés tudomásvétel végett az orsz. m. gazd. egyesület igaígató-választmányának is beterjesztendő. A nagygyűlés választja meg minden 6-ik évben, s kiegészíti évenkint az igazgatóságot. IV. A szakosztály tagjainak jogai és kötelességei: a) A szakosztály tagjainak jogában áll résztvenni az igazgatóság tanácskozásaiban, szavazati joggal azonban csak akkor birnak, ha egyszersmind tagjai az igazgató­ságnak. b) Élvezik ugyanazon kedvezményeket, melyeket az orsz. m. gazd. egyesület által fenntartott gyümölcsészeti füzetek előfizetésénél, valamint az istvántelki faiskola árjegyzéknél az igazgató választmány az országos m. gazdasági egyesület tagjai részére megszab. c) Tartoznak, a mennyiben nem tagjai az orsz m. gazd. egyesületnek, évdijaikat az év első negyedében az orsz. m. gazd. egyesület pénztárába befizetni, alávetvén magukat nemfizetés esetén az or3z. m. gazdasági egyesü­let tagjai irányában fennálló törvényes eljárásnak. hogy következtetést engedjünk vonni arra nézve, hogy mennyi kincs marad évenkint kiaknázatlanul e növények­nek figyelmen kivül való hagyása által, ez előadás kere tébe föl kell vennünk az említett kamara jelentésének a gazda közönségre nézve kiválóan érdekes követkozö ide tartozó részét: Radix alcannae. (Bárány-pirositó.) E festékgyökérből 1882-ben kereken 40,000, 1883-ban 50,000 klgr. került forgalomba. Az ár Budapesten, 100 klgrtól számítva, az 1882. év elején minőség szerint 15—25 írttal, ősztől fogva a kereslet élénkülése következtében 24—32 frttal jegyeztetett. E jegyzés nem változott az 1883. év első felében, mig később a külföldi vevők tartózkodása miatt a készletek felszaporodtak és e körülmény az árak hanyat­lását vonta maga után. Radix saponariae. (Szappangyökér.) A belföldi ter­melés egyre hanyatlik, ugy hogy saját szükségletünket is részben Olaszországból kell fedeznünk. Árjegyzés Buda­pesten (100 klgr.): Fehér, hámozott 1882 ben . . 38—42 frt. Barna » . . 20—24 » Fehér, hámozott 1883-ban . . 45—50 » Barna » . . 30 » Radix belladonae. (Nadragulya.) Az atropingyártás és fogyasztás következtében a kereslet e gyökérré nézve tartósan igen élénk. Sajnos, hogy belföldi gyűjtés a szük­séglethez képest nagyon korlátolt és egy-egy évben alig eredményez többet 15,000 klgrnál. A gyűjtés e csekély terjedelmének egyik főoka, hogy erdőtulajdonosaink, a sarjadékok megsértésétől tartva többnyire tiltják a gyűj­tést bükkvágányaikban, holott e mérges gyökér eltávo­lítása épen a sarjadék gyorsabb fejlődésa czéljából volna kívánatos és czélszerü. A jól szárított gyökér 100 klgrja Budapesten 1882-ben 25—26 írton, 1883-ban a készletek csekélységnél fogva 35 frton vétetett. Radix enualae és Radix gentianae. E keserű gyö­kerek leginkább a sörgyártásban használtatnak a komló pótszere gyanánt. Belföldön mindkét fajból igen kevés nyeretik. Az ár Budapesten 1882-ben 20 frttal, az év vége felé a komlótermés szük volta miatt egész 40 frttal, 1883-ban 28—30 frttal jegyeztetett. Radix hellebori albi. Csekély kereslet miatt a gyűjtés szünetel. Radix hiosciami. (Baléndek.) Nagyon keresett czikk és jól kelendő. Ára Budapesten (100 klgr.) 1832-ben 25—30 frt, 1883-ban a gyűjtés csekélysége miatt 30—35 forint. Radix calami. Szépen hámozott gyökér kerestetett, de csekély készlet miatt a kivitel nem nyerhetett nagyobb mértéket. E gyökér különösen Szlavónia mocsáros vidé­kén terem nagy mennyiségben, de az ottani nép mel­lőzi a gyűjtésnek jutalmazó és épen nem fáradságos munkáját. Radix valerianae. Kevés gyűjtetik és e kevés is nagyon silány minőségű. Herba apsynti oltheae, cicutae, malvae vulg., ma­rubi albi és trifolii fibr. 1882-ben nagy mennyiségek gyűjtettek, mi a készletek felszaporodását és 1883-ban az árak hanyatlásit vonta maga után. Herba belladonnae. (Nadragulya-levél.) E fontos gyógynövény nagy mennyiségben nyeretik, de a minőség ki uem elégítő. Kivitelre az Utolsó két évben évenkint mintegy 50,000 klgr. került. Az ár Budapesten (100 klgr.) 1882-ben minőség szerint 25—55 frttal jegyeztetett, ! 1883-ban a készletek felhalmozódása következtében az ár tetemesen lejebb szállt. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom