Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-06 / 45. szám
„NYÍR VIDÉK" MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ* trágya gyűjtésénél egy vilsav tartalmú kimélési szer használtatik. A trágya egyforma alkatával szemben a gazdag vilsavtartalom oka kevésbé fontosnak tekinthető. Fő dolog az, hogy a gyártmányban mindig ugyanazon mennyiségű vilsav találtatik. A haméleg, mint emiitettük, csekélyebb menynyiségben van képviselve. A haméleg és légenytartalom a marhatrágyában — mint azt a vegyelemzések mutatják — egyáltalában közelítőleg egyenlő százalékszámokat ad; itt pedig a kettő közti viszony 1-4, 3 4, tehát megközelítve 1 : 2'/a. A haméleg részben kéusavhoz, még pedig 0-8°/o-a. részben vilsavhoz van kötve. A sűrített marhatrágya nagy gazdagsága szerves anyagokban a legfontosb tápanyagok oldási viszonyaira legkedvezőbb befolyást fog gyakorolni, habár azok értékének meghatározása a tudomány jelenlegi álláspontján, sajnosau nem történhetik a legnagyobb pontossággal. Mindebből következik, hogy a sűrített marhatrágya megfelelő ára mellett egy minden tekintetben ajánlatra méltó trágya. Pommritzi kisérlet-állomáson, 1887. aug. 16. ' o Prof. dr Heiden Edt s. k. a földmivelés-vegyt. kisérletállomás «lnöke. Yegyelemzés, közli Professor dr Heiden Ede, a szisz királysági Pommritz városbani földmivelés-vegytani kisérletállomás elnöke. Sűrített marhatrágya, 100 rész száraz anyagban : Viz 13 06*/o szerves anyagok . . . 56 09 » agyagföld 2 03 > keseréleg 1'81 > haméleg 1'37 » vilsav 4"09 » kénsav 0'68 » szikhalvag 0-17 > agyag, kovasav . . . 18.93 » 100.— rész. továbbá: könleges légeny . . . 0'27% legélegsav (nyoma) . . O'OO » légeoy (egészben) . . 3"41 » oldható vilsav . . . . 1 • 16 » Yegyelemzés, közli Szilágy Gyula okleveles vegyész Budapesten és hitelesítve, dr Kosutány Tamás, a magyar-övári gazd. akadémia tanára által. Találtatott: 70% éghető szerves anyag 3nek* alkatréTzeh* 100 rész 8záraza DJ' ag ba n találtatott agyagföld / viz 9.16% mész l szabad, oldható vilsav . . . 2°30 » keseréleg } u. a. nehezen oldható, kötve . 3 02 » kovasav \ légeny 3"05 » szikany I haméleg 1"92 » agyag \ kénsav 0'87 » Budapest, 1887. májushó. Szilágy Gyula. Cs. k. gazdászat-vegytani kisérletállomás Bécsben, 111. állatgyógyintézet elemz. köuyv, 58,145. sz. a. Bizonyítvány. A beküldött sűrített marhatrágyamintában találtatott: Vilsav, kötve 3-75% ugyanaz vizben oldható . . . 1'18» zsákvászont készíteni, beleölte a kisérktekbe csekélyke vagyonkáját és most kísérleteinek folytatása és különösen eddig elért eredményeinek tökéletesítése végett állam- és magánsegély igénybevételén fáradozik már évek óta. . . . A csalány fajhoz tartozik az úgynevezett chinai fü vagyis u Ramée-növény, mely eredetileg Chiuából származik és gazdag rost-tartalmánál fogva mint fonálnövény kitűnően alkalmas a feldolgozásra, ugy hogy a belőle készített szövetek a legfinomabb leubatiszttől alig különböznek valamiben ; a Raméeből készült szövetek különösen kitűnnek vakító fehérségük által és sokkal olcsóbbak, miut a lenszövetek. Mint értesülünk, e növénynyel hazánkban most Koppély Géza ur tesz kísérletet és érdakes lesz ennek eredményeit ugy az eljárásra, mint a jövedelmezőségre nézve bevárni, hogy ehez képest e nem sok gondot igénylő növény terjesztése érdekében megtétessenek a netalán czélirányosnak mutatkozó intézkedések. IV. Olajnövények. Az olajnövények között az első helyet foglalja el a repcze, melynek termelése nálunk jelentékeny. Ez ismert elsőrendű kereskedelmi czikken kivül az olajnövények közt előkelő helyet foglal el a napraforgó (helianthus annuus), mely először is kitűnő levegő tisztító; magva o'aj készítésre igen alkalmas, darálva pedig süteményekhez, marmeladokhoz, leveshez és maudulatejhcz használtatik, de szárnyasok és éneklőmadarak etetésére is igen kerestetik; ugyan e gyümölcsből keresett csokoládé-pótszert készitouek. Mint marhatakarmány gyógyító erővel is bir, virágai* a méhek nagyon szeretik. A magvak hüvelyéből és a gyül é6 e Qy hamél eS átszámítva KE a P0 4 re = 7"36»/ 0 Bicsben, 1887. szeptember 5. A cs k. gazdászat-vegytani kisérletállomás vezetője dr Meissl s. k. Yegyelemzés, közli a cseh királysági földművelési tanács gazdaszat vegytani kisérletállomása. A kisérletiállomás száma 340. Nr Ex. 3142. L. K. R. 1S87. Találtatott benne : vi z 1713% légeuy 3 18 » vizben oldható vilsav . . . 128» kötött vilsav 2'08 » kaliumoxyd 1*67 » kénéleg o*33 » kaliumoxyd maradéka . . . 1*28 » KH a P0 4 re átszámítva = 3'48% Prágán, 1887 szeptemberhó 13. A kisérletállomás elnöke Kru is K., 8. k. Kivonat az osztrák gazdászati-hetilap (.Oesterr. landwirtschaftl. Wochenblatu) 1887. évi szeptemberhó 10-én kiadott 13. számából. 282. Sü rített marhatrágya. Mult évben őszi veteményekhez Saxl testvérek temesvári czégtől tömény marhatrágyát hozattunk és a gyár kivánata folytán szaktársainkkal a tett kísérletek eredményét közöljük. Ezen trágyaszer két szántótöldön, mely egyforma talajjal bir (homokos anyagföld) alkal maztatott; még prdig az egyik 5.75 ha. terjedelmű részföldön a téliLuzához és a másik 690 ha. terjedelmű földön a télirozshoz: első esetben lóherét répa után ganajba, azután árpát és trágyázás néllkül lent, a második esetben árpát trágyázott répa után — mint elsővetést trá gyátás nélkül, ugyancsak 1 ha.-ra 59.t a kérdésben lévő trágyaszerből a vetésjószággal együit vetésgép segitsé gével a földbe hoztak. Mindkét vetésuem virágzása oly túlgazdagságot mutatott, h"gy egy kedvező aratásra számíthattuk. Ez utóbbi következő eredményt adott: 1 ha. búzából 66 keresztet kaptak, melyekből 32.34 hl. előbuzát á 78 kg., = 25.22 9.t nyertek. 1 kereszt szalma és polyva súlya = 80 kg., tehát 1 ba-nál 52"80 q A rozs aratásánál 53 keresztből 25'44 hl. elsőrozst á 73 kg. = 18.75 q. csépeltek. 1 kereszt szalma és polyva súlya = 91 kg, tehát 1 IIB. nál 48 23 q. A két vetés nemnél nyert aratás az itteni gaboua aratásokhoz képest és tekintettel a szándékosan választott gabona eredményre kedvezők és ajáulandók, hogy ezen trágyaszerreli más helyeken kezdett kísérletek eredményei is nyilváníttatnának, hogy annak valódi értékét megismerhessék. Ez idén is a télirepcze, buza és rozsnál ezen véleményünk szerént ajánlatraméltó trágyaszerrel uj kísérleteket tenui fogunk. Kinsky fejedelem uradalma. Chotzeni (Csehország) jószágigazgatóság. Priborszky Károly uradalmi igazgató. Ezen műtrágyából bizonyos meunyiségü készlet egyesületünk titkáránál mindig megtekinthető s ugyanott tájékozás is nyerhető az alkalmazás módja s esetleges szállítás felől. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. mölcstányérból ezenkívül kitűnő csomagoló papirt, a szárak rostjaiból pedig irópapirt lehet készíteni, sőt Chiuában e növény szárának rostjaiból finom, selyem szerű szövetet készítenek; végre a szár többi részeit és részben a gyökerét hamuzsir és salétrom készítéséhez is használják, a mi pedig ezekből megmarad, az kitűnő tüzelő szeiüt szolgál. E növénynek tehát nincs egy porczikája sem, mely jól értékesíthető nem volna; náluuk az egész országban található és tenyészthető, de a tenyésztők közül nem mindenki ismeri előnyeit és igy a a növény nem minden értékesíthető részét ludja a nép értékesiteni. A gazdasági egyesületek volnának hivatva e növény kiváló előnyeire a közöaség figyelmét fölhívni, annál inkább, mert magvai olajtartalomra nézve az olajnövények között a harmadik helyet foglalják el. A ricinusnak, miut gazdasági növényuek termesztésével foglalkozott behatóan a békésmegyei gazdasági egylet. A ricziuusolaj gyógyszerül és különféle ipsri czélokra használtatik. Évenként tetemes összeg megy külföldre e czikkekért, holott azt nálunk is lehetae termeszteni, sőt mint Békésmegyóben tett kiséiletekből kitűnik, esetleg exportczikké is fejleszteni. E kitűnően vezetett gazdasági egyesület jelentése szeriut ugyanis Bekésmegye egyik gazdája 1870 óta SZÍVÓS kitartással és előszeretettel tett e téren termelési kísérleteket. Szerinte, de más vidéken nyert tapasztalat szerint is, a ricinus a mi éghajlatunk alatt is ép oly jól megterem és biztosan érlelődik, mint a kukoricza, a melynek melegségi zónájába tartozni látszik. Az emiitett gazda beutazta Felső Olaszországot, a hol a riczinusolajt nagyban termesztik, ott több gyárat és üzletet megtekintvén, a riczinusolaj-gyártásnak minden körülményeiről részletes A lefölözött tej sertéshizlalás útján való értékesítésének előnyei és hátrányai. (Az országos tejgazdasági felügyelőség közleményeiből.) A lefölözött tejnek sertéshizlalás utján való értékesítése nálunk jövővel bir. Először, mert jövedelmezőségét tekintve, határozottan kiállja az összehasonlítást bármely más módoni értékesítéssel ; másodszor, mert hús és szalonna alakjában nálunk, a mi viszonyaink közt, legkönnyebben találhat p.aczot a lefölözött tej Igeu sok előnye van even értékesítési módnak. Első helyen említem, mert fontosságára nézve »em utolsó dolog, hogy nemcsak az édes, de a már egészeu savanyu tejet is jól értékesiti, s nemcsak a lefölözött, de még az iróstejet is; mig minden más egyébb értékésitési móduál, de különösen a sajtgyártásuál, e dolgok épen megfordítva állnak. Előnye, hogy — aránylag — valami sokba kerülő berendezést: drága e»zkÖ2Öket és különös üzlethelyiséget nem igényel. Egyszerű ólacska, hol a sertéi meghúzza magát, hogy zavartalanul nyugodhasson ; egyszerű etetővályu s aztáu egyébb semmi. Nagy előnye, hogy nem követel munkásaitól valami magasabb fokú szakértelmet, melynek megszerzése végett messze vidékekre, más államokba kellene eljárni. Kicsiuyen kezdve, arpédonkint annyira emelni a napi adagokat, hogy az állat jóllakjék ugyan, de emésztőszer vezetet tul ne terheljük, hogy az étvágy folytonosan ébrentartassék; rendesen etetni, rendesen itatni, ebben áll az egész nagyszerű tudomány ; ezek itt a siker legfőbb feltételei. Erre pedig minden ember képes, akiben egyszerű józan ész lakik s emellett még éber figyelmet és gondosságot tud kifejteni az állatok takarmányozása és ápolása körül; más szóval: aki az állatot igazán szereti. Az a legnagyobb előnye, hogy nemcsak nagybtn, de kicsinyben is alkalmazható. Történhetik egészen üzletszerűen is : 2000—3000 drb. tehén tejét takarmányozva fel, hizlalván évenkint 800U—10.000 drb. sertést; mig nincs elzárva az ut a legkisebb gazda előtt sem, aki csak egy tehénnel és egy malaczkával rendelkezik. Aránylag kevés ideig van befektetve az üzleti tőke, mert mig például kemény saját készítésénél 4—8, esetleg 10 hó multán juthatunk pénzünkhöz, addig itt már 3, legkésőbb 4, de ha akarjuk, már 2 hó múlva is, minthogy — különösen némely évszakban — igen keresett a félhizott sertés is. Igy ugyanazon tőke egy év leforgása alatt 3—4 szer is lévén befektethető, igen természetes, ha évenkinti kamat fejében is többet behoz. S mi az, ami ez értékesítési módnak útjában áll ? Hazánk viszonyai a sertéstenyésztéshez igeu kedvezőe'k Nincsen országunknak egyetlen vidéke — a legészakibb részek köves, sziklás, fenyvesekkel benőtt bérczeit kivéve —, hol a sertéstenyésztés lehetősége ki volna zárva. Nagykiterjedésű lapályaink s ezeken a számtalan mocsáros helyek, s fent hegyes tájakon, tölgyes, bűkkea erdőségeink egyenesen ráutalnak a sertéstenyésztésre, nemcsak hogy megengedik. Vagy talán a tengerit hozatjuk idegen országból ? — nem terem meg nálunk? — sehol bincs hazája, ha minálunk nincsen I A hízott sertések elárusitásához padig itt van helyben az alkalmas piacz: Magyarországnak mindenik vidéke> minden városa. Nincsen olysn táj, nincsen olyan falu fölvilágosuásokat nyert és meggyőződött arról, hogy ez olajgyártás igeu könnyű és egyszerű, semmi technikai akadály, sőt nehézség sem létezik annak hazánkban leendő meghonosítására nézve. Bizonyítják ezt a békésmegjei gazd. egyesület által közzétett következő adatok: 1. A növény az első fürtöt i ugusztus közepén érleli meg ; hajt azonban számos mellékágat, a melyek egymás után érlelik fürteiket, ugy, hogy szeptember végéig legalább három fürt, hosszú ősz esetén további két fürt érik meg. Középerejü földön, csak három fúrt megérését véve fel, 1 kat. hold — a megyénkben szerzett sok évi tapasztalat szerint — megterem 9 aimázsa magot. 2. A m-ig ára Olaszországban mázsánlint 18 frt; e szerint nálunk 15 frtra tehető s igy a kat. holdaDkinti maghozam ára nálunk 135 frt. 3. A mivelési költségek kat. holdankint: a) szántás, géppel vetés, boronálás 6 frt, b) kétszeri megkapálás 12 frt, c) maggyüjtés, behordás 18 frt, d) lehilvelyezés, rostálás összesen 48 frt. 4. Egy kat. hold oetto jövedelme 87 frt. 5. Egy métermázsa mag ad olajat: elsőrendűt 38 klgot, ennek ára á 36 kr, 13 frt 68 krt, másodrendűt 10 klgot, ennek ára á 28 kr, 2 frt 80 kr., 1 métermázsa magból nyert olaj ára összesen 16 frt 48 kr. 6. Ad e szerint 1 kat. holdnak 9 mm. magtermése olajértékben 148 frt 32 kr. 7. A termelés üzemét 50 kat. holdra s a beruházás és amortizáczióját 10 évre téve, az olajgyártás költségei megközelítőleg a következőkre tehetők : (Folyt, köv.)
