Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

y í B V I D É K' társadalmi uton lépéseket tenni. Ebeli igyekezetem nem is maradt egészen sikertelen; mert e ezélra gróf Dessewffy Aurél Ur ő méltósága 50 frtot, az Ibrányban elhunyt Bleuer Leopold pedig 500 frtot adományoztak. Ipariskola e megye területén vau 6, a nyíregyhá­zai női ipartanmühelyt kivéve, mind államsegély hozzá­járálásával tartatott fen. A szabolcsmegyei általános tanitó egylet szellemi önképzéséről s társadalmi feladatának valósítására irá­nyuló törekvéséről csak elismeréssel nyilatkozhatom. Az általános tanítói testület járás köre ez évben többször is tartván gyűlést a neveléstan, gyakorlati tanitás, köz­hasznú ismeretek s közérdekű napi kérdések köréből, figyelemre méltó eszmecserére adott alka'mat. A megyei népnevelési választmány hazafias buz­gólkodását s hasznos tevékenységét, mely minden irány­ban fejlesztetik, a legnagyobb méltányossággal említem fel és jelentem be. Végül tisztelettel jelentem, miszerint ámult 1886-ik évben hivatalomba beérkezett 1198 ügvdarab, mely ügyek, hétnek kivételével, mind elintézést nyertek; e 7 db. ügy­nek elintézése is folyamatban van. A hivatalomból kiadott levelek száma 1442-re ment. A mult év folyamában meg látogattam s megvizs­gáltam összesen 121 iskolát, mely vizsgálat összesen 114 napot vett igénybe. Ezekeu kivü! a népoktatási statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása, a törzskönyvi munkálatok tel­jesítése, s az egri érseki rom. kat. tanító és tanítónő képezdék feletti felügyelettel járó munkák végzése meg­lehetősen elfoglalva tartottak: megjegyzem, miszerint hivatalommal s megbízatásommal járó minden munkát egyedül magam végeztem. Ezek után, közös törekvéseinkre Isten bő áldását kérve, vagyok a Tek. közig, bizottságnak. Nyíregyházán 1886 év deczemberhó 9-én, alázatos szolgája: Velkey Pál. s. k. kir. tanfelügyelő. A szabolcsmegyei tankerület népoktatási állapotá­nak 1884/5-ik évi és az 1885/6 évi adatok összehason­lítása. A tankötelesek száma az előbbi évben 28820, az utóbbi évben 29906, szaporodott 1086-tal. Tényleg isko­lába járt el. év. 25176, ut. év. 27071, szap. 1895. Is­kolába nem járók el. év. 3644, ut.év 2835. Az iskolák száma el. év. 295, ut. év. 301, szap. 6. A tantermek száma előbbi évben 336, u. év. 342, szap. 6. A tanítók sz. el. év. 322, ut. év. 330 szap. 8. Fekete táblák el. év. 415, ut. év. 420, szap. 5. Szemléleti képek el. év. 7, ut. év. 9, szap. 2. Fali olv. táblák el. év. 293, ut. év. 298, szap. 5. Számo­ló gépek el. év. 285, ut. év. 289, szap. 4. Magyarország fali térkép el. év. 342, ut. év, 346, szap. 4. Osztr. ma­gyar monarchia térképe el. év. 103, ut. év. 103. Euró­pa térkép el. év. 301, ut. év. 304, szap. 3 Föld öt ré­sze térképe el. év. 61, ut. év. 61. Földgömb el. év 291, ut. év. 291. Természetrajzi fali táblák el. év. 283, ut. év. 285. szap. 2. Természettani tábla el. év. 228, ut. év. 228. Szépirási és rajzminták el. év. 29, ut év. 29. Tari­tói könyvtár el. év.'13, ut. év. 13. Iskolai könyvtár el. év. 17, ut. év. 176, szap. 159. Népkönyvtár el. év. 32, ut. év. 32. Tanítói fizetés el. év. 125,645 fi t, ut. év. 129,333 frt, szap. 3688. Az összes kiadás el. év. 134862 írt, ut. év. 141464 frt, szap. 6602 frt. Nyíregyháza 1886 évi deczem­berhó 9-én, Velkey Pál, s. k. kir. taufelíigyelő. 701 . K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánjának 28/87 sz. átirata foly­tán tudomásvétel, esetleg megfelelő eljárás végett, érte­sítem, hogy az Erdődy István gróf tulajdonát képező Kemely pusztán mult évi deczember 28-án egy darab 2 éves csikó léptályogban elhullott. Nyíregyháza 1887. januárhó 20 án. Zoltán János, alispán. 1. Phylloxera miatt zár alatt levő területekre, va­lamint hivatalos közegek által immunus homoktalajúnak konstatált területekre bárhonnan, akár európai, akár amerikai gyökeres és sima vesszók szállíthatók. Zár alatt lévő területről szőlővesszőt tengelyen szállítani nem szabad; zárlati csoportokon belül azonban a tengelyen való szállítás is meg van engedve. 2. Zár alatt nem lévő területekre csupán sima­vesszők szállítása engedhető meg, de csakis zár alatt nem levő oly község határából, a mely község zár alatt lévő községgel közvetlenül nem határos. 3. A tervezett szőlővessző-szállitások megengedése felett esetről esetre azon törvényhatóság első tisztvise­lője (alispán, polgármester) határoz, a melynek területé­ről a szőlővesszők szállittani szándékoltatnak ; és pedig : aj önnállóan határoz akkor, ha a szállítás a tör­vényhatóság saját területén belül eszközöltetik; bj más törvényhatóság területére tervezett szállí­tás csak az esetben engedhető meg, ha az erre nézve beadott kérvény azon törvényhatóság első tisztviselőjé­nek beviteli engedélyével fel van szerelve, a mely tör­vényhatóság területére a szállítás terveztetik; cj ugyanazon zárlati csoportban, habár különböző törvényhatóság területén lévő helyek közt, a szőlővesz­sző-forgalom feltétlenül szabad. 4. A szőlővessző-szállitás foganatosításához szüksé ges szállítási igazolványokat a törvényhatóság első tiszt­viselője állítja ki. 5. Az igazolványok az AJ B) alatti mintában mel­lékelt űrlapok kitöltésével állíttatnak ki. Az AJ minta haszuálaudó akkor, ha a szállítás zár alatt levő területről történik; a B) minta használandó akkor, ha a szállítás zár alatt nem levő területről történik. Ezen szállítási igazolványok : a) tengelyen eszközleudő szállításra nézve egy példányban; b) más közlekedési eszközökkel történő szállítás­nál három példányban állitaudók ki; közülük egy a fel­vevő állomásnál marad, egy a küldeménynyel továbbit­tatik s a leadó állomásnál marad; egy igazolváuy pedig' a czimzettnek küldendő, ki a szállítmányt ezen igazol­váuynyal veszi át a leadó állomástól s ne talán szüksé­ges tengelyen való tovább szállítást is ez igazolvány alapján eszközli. 6. A szállítási igazolványokat a postahivatalok, vasútak és egyéb közlekedési vállalatok figyelembe ven­ni tartoznak. 7. Ha a szállítás zár alatt lévő területről terténik, akkor a vesszők jól elzárt deszka-rekeszekbe csoma­golandók; ha a szállítás zár alatt nem levő területről törté­nik, akkor a vesszők egyszerűen zsákvászonba csomagol­tau is továbbithatók. 8. a miuisterium saját telepeiről és telepeire irá­nyuló szőlő vessző-szál litmány ok érdekében szükséges szál­lítási igazolványokat ezentúl is az edgigi eljárás szerint a ministeriuin maga állítja ki. 9. Ezeu rendelet folytán a szőlővessző-forgalom belföldön való korlátozására vonatkozó előbbi reudele­tek hatályon kivül helyeztetnek; a külfölddel, valamint a monarchia másik felével és Horvát-Szlavonországok­kal való szőlóvessző-forgalomra nézve érvényes korlá­tozó rendelkezések továbbra is érintetlenül fentartatnak. Budapest 1887 évi januárhó 11-én. Széchényi s. k. A) minta. (69,171/VI 1886 sz.) Szőlővessző-szállítási igazolvány. (Zár alatt levő területről eszközleudő szőlővessző­szállitásra nézve.) A földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi in. kir. ininisteriumnak 1886 évi 69,171 sz. a. kelt rendelete értelmében vsS? közönségének sz. a. kelt engedélye folytán 506. K. 1^877 Stabolcsvár megye alitpánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének 8 a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánjának 6488/86. sz. átirata folytán túdomásvétel, esetleg megfelelő eljárás végett értesítem, miszerint Borsod vármegye M.-Csáth község­ben 3 db. H.-Bába községében 1 db. szarvasmarha lép­fenében eldöglött. Nyíregyháza 1887 januárhó 31-én. Zoltán János, alispán. ur amerikai gyökeres SZŐlŐV6SSZŐt megye 856. K. 18877 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének s a községi elöljáróknak. Tudomásvétel esetleg megfelelő eljárás végett ér tesitem, hogy Zemplén vármegye Pelejte községében 1 db. Borsodvárinegye Mező-Csáth községében 3 db. szarvas­marha lépfenében elhullott Nyíregyháza 1887 január 24. Zoltán János, alispán. darab közaégbiU váróiból megye szállíthat. Szabolcsvármegye alispánjától . 1,053. K. 1887. A föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelés ipar és kereskedelemügyi minister által, a szőlő vessző szállítás szabályozása tár­gyában, az országos phyloxera bizottság meghalgatása és javaslata alapján kiadott körrendelet a főszolgabirák­kal tudomásvétel, Nyíregyháza város polgármesterével s a községi elöljárókkal szabályszerű közhírré tétel végett, vözöltetik. Nyiregyházán 1887 január 26. Zoltán János, alispán. eu déltat.) 69,171/VI 1886 sz. Men}i'reudelet valamennyi törvényhatóságnak. szőlővessző-szállitás szabályozása tárgyában az phylloxera-bizottság meghallgatása és javaslata i következőket rendelem: czim alatt Feladó vasút, hajó, posta *) állomás Leadó vasút, hajó, posta *) állomás Kelt 188 évi hó napján (P. H.) alispán polgármester. *) A in"g nem felelő megjelölés törlendő. Csomagolási utasítás. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miuisterium 1886 évi 69,171 sz. a. kelt rendeletének 7 pontja szerint: aj ha a szállítás zár alatt levő területről történik, akkor a vesszők jól elzárt deszka-rekeszekbe csomago­landók; b) ha a szállítás zár alatt nem lévő területről tör­ténik, akkor a vesszők egyszerűen zsákvászonba csoma­goltau is továbbithatók. BI minta. (69,171/VI 1886 sz.) Szőllövessző-szállítási igazolvány. (Zár alatt nem lévő területről eszközleudő szőlővessző­szállitásra nézve.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miuisteriumuak 1886 évi 69,171 sz. a. kelt rendelete értelmében sz. a. kelt engedélye folytán darab imspye közönségének czim alatt megye városba' szállíthat. Feladó vasút, hajó, posta *) állomás Leadó vasút, hajó, posta *) állomás 188 évi hó napján. Kelt (P. H) alispán polgármester *) A meg nem felelő megjelölés törlendő. Csomagolási utasítás. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium 1886 évi 69 171/VI sz. a. kelt rendeletének 7 pontja szerint: aj ha a szállítás zár alatt levő területről történik, akkor a vesszők jól elzárt deszka-rekeszekbe csoma­golandók; bj ha a szállítás zár alatt nem lévő területről történik, akkor a vesszők egyszerűen zsákvászonba cso­magoltan is továbbithatók. 1,207. K. _ . , , ,....„ ^gg g Szabolcsvarmegye alispanjatól. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belíig.yminister 2570/VII sz. körrende­letét, szabályszerű közhírré tétel, esetleg megfelelő el­járás végett, másolatban közlöm. Nyiregyházán 1887 január 29. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter 2570/VII sz. Körrendelet. Bács-Bodrog vármegye területén garázdál­kodó rablók kézrekeritésére, és pedig Tyoszics Lázárra ötszáz (500) Homokóczi Jánosra 300 frt jutalom dijat tűzök ki. Miről a törvényhatóságot ezen intézkedésnek a vármegye területén leendő haladéktalan közhírré té­tele végett azzal értesítem, hogy annak a „Hivatalos Rendőri Közlöny"-ben való közzététele iránt egyidejűleg intézkedem. Budapesten 1887 évi januárhó 17-én Tiszas. k 1 20 3 K. 18877 Szabolcs vármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A viziművek és vízhasználati jogosítványok beje­lentése iránt kiadott •/. alatti hirdetményt, legterjedel­mesebb módon leendő közhírré tétel végett, kiadom. Kelt Nyiregyházán, 1887. január 29. Zoltán János, alispán. 1 203 . K. 1887. Szabolcs vármegye alispánjától. Hirdetmény. A Szabolcsvármegye területén fennálló viziművek és vízhasználati jogosítványok tulajdonosai 6178/1886. K. számú hirdetményemmel felhiva lettek, hogy a jogo­sítványukra vonatkoz j engedélyokmányt 1887. év január l-ig hivatalomhoz mutassák be; vagy igazolják, hogy vi­ziinűveik 1866. év január hó 1-ső napja óta háborítat­lanul fennállanak; kik ezen felhívásnak mindeddig ele­get nem tettek s kik jogosítványaikat engedélyokmány­nyal, vagy 20 évi békés gyakorlattal igazolni nem ké­pesek: az 1885. XXIII. t. cz. 191. §-a alapján ismét ós utóljára felhivatnak, hogy viziműveik, vagy vízhasználati joguk eugedélyezéseért, f. év február hó 1-ső napjától ezámitandó 6 hónap alatt, hozzám annyival inkább folya­modjanak, mert különben jogositváuyuk elenyészettnek tekintetik s vízmüveik iránt a hatóság fog intézkedni. Kelt Nyiregyházán, 1887. január 29. Zoltán János, alispán. 1271. _K. ~ 18877 Szabolcsvármegye alispánjától. S szőlővesszőt megye kSzxSgbil váro.bdl Hirdetmény. Felhívom azokat, kik a május hóbau megtartandó jegyzői szigorlat alkalmával vizsgára bocsáttatni óhajta­nak, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket folyó évi áprilislió 10-ig hivatalomhoz beterjeszszék. Azok, kik kérvényeiket a kijelölt időn túl terjesz­tik be hivatalomhoz, csak az őszszel megtartandó jegy­zői vizsgálatra fognak bocsáttatni. Nyíregyházán 1887 január 31. Zoltán János, alispán. A törvénytelenek. II. Első közleményemben előre bocsátottam, hogy nagy fába vágom fejszémet akkor, amikor a tör­vénytelen gyermekek fontos kérdésének megoldási módozatait szándékozom kimutatni; hogy a meg­oldás útjában sok és nagy, a múltban talán indo­kolt akadályok állanak, amelyekkel a társadalom­nak ma, vagy holnap, de egyszer okvetlen le kell számolnia. Ez akadályokra, akarok ezúttal rámutatni. Ez akadályok egyike és talán a legnagyobbi­ka: a római katli. papság nőtlensége és a zárdák. A papok uőtleuségét, tudjuk a történetből, azért hozta be a rom. katholikus egyház, hogy val­lás-erkölcsi, általában papi kötelmeiket és fogadal­maikat, minden anyagi bajoktól mentesen, zavarta­lanul teljesíthessék a klérus egyes tagjai. A papi nőtlenség czélja: megtartani a papi rend tagjait az egyháznak, megőrizni a nőtlenségi fogadalom hatása alatt levő papok erényét; Krisz­tushoz fűzni őket minél szorosabban; teremteni szá­mukra egy uj világot, amely bár a földön van, de az égbe visz; letenni alapját a pápai mindenható­Folytutát, a mellpkletcn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom