Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
VIII. évfolyam. 39. szám. Nyíregyháza, 1887. szeptember 41. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLPSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik Uetenliint egyszer vasárnapon, ^Sa Klöllzetési feltételek : „•««„, áe l „*„„, „ ,. , A lap szellemi részét képező küldemények, a DOBtán vacv helvben háahoz hordva- elöfizetesi penzek, megrendelesek s a ap , 1 ' po«tan V»ey Helyben haihoz Hordva. „«|, iiMi<1( 1 „,„„ 41 l szerkeszti ezime alatt keretnek bokilldetni. IÍ"C«Z cti*y 4 frt. szétküldésé targyában leendő felszólamlások ,,.,. „ t ' ,.„ ,. ... . ., , Bermentetlen levelek >s:ik ismeftt kezektől fortlévm 2 » «Jor>a i-leli kiadótulajdonos könyvnyomvi' . i -^i , . " ffadtatnak el. N« K í.<l«rr. 1 , dajához (nagy - debreczeni - ntcza 1551. színi) intezendők. I költségért- küldutne-k viasza A községi jegyző éí tanitó uraknak egéBZ évre c>ak két forint.. A kéziratok csak világos kívánatra s 17. íllutó" Hirdetési dijak : ^ Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri ko/.liise ó kl' ; többszöri közlés esetében 4 kr Kirr^stári.bélyegdjj fejében, minden egyui l.lr-l-téajftán üli kr lizettyik. • A nyílttéri közlemények dija soroiiklnt 15 krajczitr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó liivatalbau (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A V. által Budapesten. tt.iasenstein is Voglír , , uoüájabau liécsbeii. 1ragábau e^ Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & Comp által Hamburgban. Hivatalos közloményok, 10,819. K. D , , —1887 Szabolcs vármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter f évi 56,951 számú reudeletét szigorú alkalmazkodás végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1887. szeptember 29-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) M. kir. belügyminister 56951/VII sz. Körrendelet. A in. kir. pénzügyminiszter uruak f. év augusztushó 26-án 49215 sz. a. kelt átirata szeriut a dohánytermelő községekben a dohányesempészet már is kezdetét vette, s a legtöbb községbeu a feles kertészek és azok családtagjai, valamint a kisebb termelők az úgynevezett itezézést ós a doháuyuyal való házalást már is megkezdték, de sőt, hogy egyes községekben a dohány tilaloinellenes e'árusitása egészen nyilvánosan is történik. Minthogy a jövedék érdekét lényegeseu károsító csempészet teljes megszüntetésére kiváló súly fektetendő, a pénzügyminiszter úr a pénzügyi közegeket a legpontosabb felügyeletre és legszigorúbb eljárásra utasította. Minthogy pedig ezen intézkedés csak akkor vezethet kellő eredményre, ha a közigazgatási hatóságok, az 1876. évi IV. t. cz. 10. §-ában előirt kötelességüknek lelkiismeretesen eleget tesznek, felhivom a törvényhatóságot, hogy a közigazgatási hatóságot illető közegeit utasítsa, miszerint a csempészet elnyomására a legnagyobb gondot fordítsák, külöuösen pedig a községi elöljárókat figyelmeztesse az idézett t. cz. 10 §-ára s az abban kiszabott büntetésekre. Budapesten 1887 évi szeptember 12-én, a miuister helyett: Beniczky államtitkár. 10,757 . Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Értesítem, miszeiiut Kis-Várdán Friedmanu Márknak 1 darab tehene, a Nagy-Szállás pusztán 2 darab szarvasmarha, Halászban Kállay Andrásnak 4 drb. sertése, Mihálydiban 10 drb. sertés lépfenében elhullott. Nyíregyháza, 1887. szeptember 29. Zoltáu János, alispáu. 10,889. K. 1887. A „NYffiVIDÉK" TÁRCZÁJA. Édes nyugalom. . . . Édes nyugalom csöndes éjszakája, Hozz'd az álmot fáradt szempillámra, Árnyékozz' be szelíd szárnyaddal I Hadd ébrisszen fel a nap sugára, Kicsiny szobámnak ablakára szállva, Hadd ébresszen fel a madárdal! S mii tart az éjnek néma csöndessége, Ragyogjon rám az álmok tünde képe, Ragyogó szeme kedvesemnek . . . Mía távol erdók sűril rejtekébe, A csalogány dal'ja a néma éjbe, Fájó dalát a szerelemnek. K—. Majd, ha a muszka jön. . A városnak piaezterén Emberár zúg, — vájjon kik ók ? Harsány hangú vezényszóm, Sorakoznak a »felkelók.€ Körül a piacz rámája, Siránkozó asszonysereg, Itt is, ott is, ölben, földön Temérdek gyermek pityereg Sansculottes Dikics Bandi Vigasztalja kis Ferkóját: • Eredj haza cs pp fiacskám Hozok neked majd k s muszká' l« Sok száz felkelői vállon Most még csak a tarisznya van, — Szalonnával, pogácsával, Kenyérrel j ól megrakottan. m~ Mai Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szatmár sz. kir. város főkapitányának f. é. 12,399 sz. átiratát szabályszei ti kötözés és esetleg jelentéstétel végett, másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1887. szeptemberhó 30. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) 12,399/1887. fk. A tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Folyó évi szeptember hó 19-éu Szatmárnémeti lakosok Tankoc i József es Tasi Ferencz hivatalom előtt megjelenvén, pauaszt emeltek, hogy ugyan e hó 17-éuek éjszakáján előbbi kárára 1 drb 3 éves herélt világos pej, hátulsó baloldalán K I bélyeggel ellátott csikó, utóbb einlitett kárára 1 drb 2 éves deres, herélt csikó elveszett, és mindez ideig feltalálhatók nem voltak. Hivatalos tisztelettel kérem föl a tekintetes alispáni hivatalt, hogy hatásköréhez tartozó községekben a 2 drb csikót köröztetni és a', eredményről hivatalomat értesíteni szíveskedjék. Szatmár 1887. szeptember 20-án Kis Gedeon, főkapitány, 11,150. K. „ , , Szabolcsvarmegye alispanjatol 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak Bihar vármegye közönségének, a vármegye területén levő hegyi szőllők szüretelési határidejéuek kitűzése tárgyában 320-335/1887sz. a. kelt átiratát szabályszerű közbirrététel végett másolatban közlöm Nyíregyháza, 1887 október 5. Zoltáu János, alispán. Hanem hát az uniformis Igen nagyon quodlibet: Kalap, sipka, guba, gehrokk Paraszt-, és úri viselet. A pepita nadrág mellett, Ott áll a két nyüstös gatya ; S a lakkos gamásli rálép A szomszédos mezitláhra. Ott látni a szolgabírót A bakterral e^y dologban, — Kisbirót és járásbirót Fiskust, patikust, egy sorban. Kasznár, juhász, tanár, gulyás Mind, mind mozgósítva vannak ; Nem lesz dolga sem keresztyén, Sem pedig a zsidó púpnak. Ámbátor a fehér gatyák Békezásxlókként lengenek ; Ha jut, puska és panganét: Usgyé ! muszka, mert megesznek. . SzElsö szerelem. A mathézis mindég gyönge oldalam volt, uem tudváu megbarátkozni semmiképen az ördöngös algebrával Valahogy azoubau csak „átmentem" mindig, más által ki nem gondolható furfangok árán. Hanem amikor a logarithmusok kiszámítására került a sor, ott már cserben hagyott minden leleményességem, s éu iniuden semestris végén a bizonyítványban pompázó „csikóival örvendeztettem meg az otthouu valókat. Azóta sok esztendő mult el; a mathézisből most azoubau épp annyit tudok, miut akkor, amidőu az atyai tanács, suhogó mogyorófa vessző képébeu, akarta belém diktálni az átkozott számtani problémákat. Életemnek legkeserűbb órái voltak azok, amikor a számtan professzora, tudós Viszkocsil Jerémiás, egy becsületes cseh ember, kiszólli(Másolat.) Bihar vármegye közönségétől 320 — 335/1887 Bir sz. Szabolcsmegye tekintetes alispáni hivatalának Nyíregyházán. Hatósága területén leendő szíves közbirrététel végett, van szerencsénk tek. alispáu urat értesíteni, hogy e vármegye térületén levő hegyi szőlők szüreteléséuek megkezdésére általáuos határidőül jelen közgyűlésünkből feuti sz. a. hozott, s ide mellékelt határozatunkkal a f. é. október 24 ik s következő napjait tűztük ki. Kelt Nagy-Váradon 18S7. szept. 21-ikéu tartott rendes közgyűlésünkből. A vármegye közönsége uevében Beöthy alispáu. Az őszi közgyűlés. Nyíregyháza, október 7. Több nevezetes kérdésben fog határozni a vármegye közönségének e hó 11-dikén öszszeülő közgyűlése. A nagy muuka idő elmúlt, s az érdeklődés, melyet — bár régi hatáskörében megnyirbálva — a vármegye, jobban mondva a vármegye közügyei iránt közönségünk mindenkor tanúsított, bizonyára most is nyilvánulni fog. Nagy biztositékát, talán egyedüli biztosítékát látjilk mi ez érdeklődésben annak, hogy a vármegyei intézmény, melyet mint önkormányzati jogaink fentartóját védelmezünk most, s mely államiságunk és alkotmányunk védelmezője és megtartója volt a múltban: fenmaradjon, s régi tradícióinak emlékeivel, mind azzal, mely általa és benne a mult és jövendő között meg nem szakított kapcsolatot képez, egész nemzeti fejlődésünknek biztosítsa azt a valóságos haladást, mely nem a régi intézmények egyszerű félrelökésében, hanem — ha elavultak — azoknak a létrejöttökben munkáló nemzeti jellem és sajátosságok szellemében való fejlesztése által valósulhat meg. A vármegye keddi közgyűlésén különben parciális restauráció is lesz. Az első aljegyzői, a számunkhoz féTív rendes, és egy ív regény-melléklet / tott a táblához, s a legkézzelfoghatóbb argumentumok kíséretében, magyaráztatta velem a kamatok kamatjának kiszámíthatóságát. Denique, nem tudtak velem boldogulni semmi módon. A dolognak vége az lett, hogy még egy próbát tesznek velem, s odaadnak Viszkocsil Jerémiáshoz kosztba, s ha ott sem szedem magamba az algebrát, csinálnak belőlem susztert, kefekötőt, vagy más efféle mesterembert. A családi tanács eme határozatát, bölcshöz illő rezignácziöval fogadtam. Már akkor is fatalista voltam, s úgy gondolkoztam, hogy ha a csillagokban meg van írva, hogy belőlem valaha nagv mathematikusuak kell lenni, hát úgy is leszek, ha p?d nem, akkor hiába tanulok mégis csak szamár maradok. Ezzel a feltevéssel ültem le először Viszkocsil tanár úr asztalához. A felesége, egy bibircsókos vén asszouy, akit Máh néniuek kellett hívni, s akinek mindeunap kilenczszer kellett kezet csókolni, egy óriási tányér sárgarépát tett elém Azon gondolkoztam, hogy mi módon semmisítsem meg az előttem kevés becsben álló eledelt, amidőn egyszerre dallamos leányhang zavart fel tépelódésemből és én a gyanús szinú sárgarépáról megfeledkezve, a dallamos hang tulajdonosára bámultam. Gyönyörű szőke kis lány volt, szép kék szemekkel, gyönyörű pisze orrocskával, (a pisze orrokért mindig rajongtam) s egy alig látható iczi-piczi kis szájjal. Az én koromban lehetett. ..Meglátni és megszeretni őt. egy pillanat műve volt." Csak bámultam a földöntúli tüneményt, s tudj' Isten meddig bámultam volna, ha egy recsegő hang vissza nem szőllit az ábrándok világából, a prózai valóra, amelynek legszomorúbb bizonyítéka, vadonat uj nyári ruhámnak, sárgarépalével való leöntésében nyilvánult. A sárgarépa a földön volt ugyan, de a finom ruha is tönkre lett silányitva De nem sajnáltam, mert hiszen „ő" érette történt. Hoztak aztán pecsenyét is, de én már jóllaktam ideálom nézésével. Szerelmes lettem fülig Jolánkába, aki — óh balsors! — Jerémiás úr leánya volt. Jerémiás úr ordított, mint a tigris, a Máli néni mérges pillantásokat vetett reám és az eltörött tányérra, Jolánka pedig egy szalvétával törölgette ruhámat. van csatolva.
