Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-02 / 40. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". A iNTIRYIDÉKc MELLÉKLETE A lé neve Kora N«me Magas. Szine Siglavy 17 herélt 161 szürke Mehemed Ali 19 „ 164 sárga Furioso 21 n 168 pej Lismore 19 n 167 sárga Codrington 19 » 162 szürke Incitato 17 3) 170 » Conversano 21 T) 158 pej Revolver 20 V 168 1) Gidran 16 » 154 sárga Codrington 19 » 164 pej Messoud 20 T 161 » Conversano 14 n 150 szürke Amati 19 V 167 sárga Siglavy 19 » 160 PejJegyzet E) Kisorolt anyakauczák a kisbéri ménesből. A 1<S neve Kora Szine Magas. F e d e z t etet t cm. mely mén által hó nap Gunnersbury 4 pej 166 Bois Roussel Ápril 21 Sutherland 18 » 161 Pásztor Ápril 21 Dániel O'Rourke 18 vörösd. 165 Pásztor Január 9 Furioso 17 pej 169 nem fed ezt. Furioso 17 V 165 Bois Roussel Junius 12 Palestro 9 n 167 nem fedezt. Macbeth 14 * 168 Pásztor Márcz. 8 Dániel O'Rourke 15 sárga 164 Pásztor Junius 20 Polmoodie 19 pej 165 Pásztor Ápril 27 Nordstern 18 n 166 Pásztor Május 6 F) Kisorolt anyakanczák a mezőhegyes! ménesből. A 1<Í neve Kora Szine Magas. Fedezt cm. mely mén által etet líd t nap Furioso 16 pej 163 Furioso XXI. Junius 7 Furioso 17 » 162 Vihar Márczius 17 Nonius 12 » 174 Nonius XXIX. Május 1 Nonius 19 n 170 Nonius XXXIV. November 20 Nonius 13 n 169 Nonius XXXIV. Május 19 Revolver 17 n 168 Routier Ápril 21 Nonius 7 » 168 Nonius XXIX. Ápril 9 Nonius 6 » 170 Nonius XXXIV. Május 30 Nonius 8 n 165 Vihar Ápril 12 Revolver 17 V) 164 Nonius XXXVI. Ápril 18 Macbeth 14 sárga 159 Nonius XXXV. Május 18 Amaty 11 n 160 Kengyel Május 23 Gidran 16 r> 164 Kengyel Május 30 Gidran 17 » 168 Czimer Május 24 Gidran 15 161 Kengyel Deczemb. 30 Exact 8 » 162 Amaty Gidran Deczemb. 14 Exact 17 » 165 Gidran XXXVIII. Február 5 Gidran 18 r> 166 Kengyel November 27 Gidran 13 n 167 Czimer Ápril 17 Exact 17 r) 167 Gidran XXXVIII. Ápril 19 Gidran 17 » 165 Kengyel Május 30 Gidran 15 » 168 Czimer Május 5 Gidran 13 J> 166 Kengyel November 27 Amaty 19 n 169 Kengyel Május 31 Gidran 13 » 168 Kengyel Deczemb. 28 Gidran 16 * 169 Kengyel Ápril 25 Gidran 18 n 173 Czimer Ápril 30 Gidran 15 n 175 Kengyel Május 6 G) Kisorolt anyakanczák a bábolnai ménesből. Kora Szine Magas. cm. 4 szürke 153 16 sárga 160 16 „ 158 15 „ 158 14 „ 166 19 szürke 155 A 1<5 neve Anaze Gidran Gidran Gidran Mehemed Ali Shagya Shagya Shagya Shagya Shagya Shagya Mahmoud Mirza El Delemi Padischah Abugress Mahmoud Mirza Mahmoud Mirza Amurath Bairactar 13 szürke 163 Amurath Bairactar 7 „ 162 Abugress 13 pej 154 Fedeztetett ruely mén által htí nap Siglavy I. Május 1 SaklavyJedran Május 17 SaklavyJedran Május 14 Jussuf Ápril 29 SaklavyJedran Jan. 31 IV , 14 „ 12 „ 12 , 1 „ 10 „ 11 „ 13 sárga 16 pej 16 „ 16 161 163 158 161 157 158 157 156 158 159 158 O-Bajan Jussuf Siglavy I. Siglavy I. Jussuf Siglavy I. Báz Siglavy I. Junius 3 Május 20 Jan. 27 Márcz. 19 Május 30 Junius 21 Márcz. 24 Ápril 29 SaklavyJedran Ápril 14 Siglavy I. Május 2 SaklavyJedran Jan. l Zarif I. Márcz. 2 Shagya VIII. Jan. 19 Siglavy I. Ápril 4 Siglavy I. Márcz. 10 A zsirképzés forrásai az állatoknál. Az állati szervezetet illető élettani kérdések között alig van, melyet számosabban kutattak volna, mint a zsir képződését. Ezen kérdés megoldása kivált a gardákra nézve bir nagy fontossággal, mert általa az okszerű hizlalás igen megkönnyittetnék, s mert az állattenyésztőnek mindenkor kitűzött czélja, a takarmány tápanyagainak lehető tökéletes kihasználása, eléretnék. A zsir képződésére nézve közönségesen három nézet van elfogadva, melyek egymással ellentétben állanak. Az első szerint — mely a legtermészetszerübbnek látszik — az állati zair a takarmányban foglalt zsirhól képződik ; a második szerint, melyet Pettenkofer és Voit állítottak fel, az állati zsir a megemésztett fehérjeanyagok megbomlásának mellékterméke; végre a harmadik a Liebigféle nézet, mely szerint a zsir a tápanyagban felvett szénhydratokból, vagyis a keményítő, czukor, cellulose stb.-böl képződik A három nézet közül, az elsőnek magyarázata ütközik a legkevesebb nehézségbe, mert ennél nem kell az állat által felvett tápanyagok átalakulását figyelembe venni. Ha az állatnak a takarmányban zsirt adunk, az azt majdnem egészen megemészti, melynek egy része a test melegének fentartására, másik része pedig, amely fölösleges, mint zsir rakódik le, vagyis az állat hizik. Azonban bármily egyszerű és kézzelfoghatónak látszik is ezen állítás, ellenkezik a valósággal. Gondoljuk csak meg, hogy a növényevőknek, a takarmányban adott zsir mily eltűnő csekély ahhoz képest, amily nagymennyiségű zsir az állatban lerakódni képes ugy, hogy a zsírnak csupán ezen egy módon való képződésére gondolnunk sem lehet. Ebből továbbá az is következnék, hogy lehetőleg olajos takarmányt, pl. olajpogácsát, kell takarmányoztatnunk; azonban hány példa van, hogy zsírszegény takarmányon is pl. a sertések, igen jól meghíztak. Ezen tény folytán Subbotin és Radziecewsky, különösen azonban Pettenkofer és Voit, az állati zsir képződésére más magyarázatot kerestek. Szerintük a zsir az által képződik, hogy az állat által felvett fehérjeanyagok nem használtatnak fel teljesen az állati szervezet működése által, vagyis nem választatik ki a vizeletben, hanem egy része mint zsir visszamarad a testben. Ezért szükséges, hogy minél több fehérjeanyagot adjunk állatainknak a takarmányban. Az ő számos, kutyákkal tett kísérleteik, teljesen beigazolják ezen nézetüket. A takarmányban jelenlevő zsírnak szerepe azután az maradna, hogy a fehérjeanyagok kiméltessenek, melyeknek főszerepük a test fflépitése, erőben tartása és a testmeleg előidézése. A Pettenkofer-féle magyarázat teljes érvényű a húsevőkre nézre, a növényevőkre azonban nem bebizonyított, habár ezekre nézve is kitűnt Kübii, Fleiseher és többek kísérletei alapján, hogy bizonyos esetekben képesek a fehérjét ily módon felhasználni. A növéjyevőknél igen sok ok szól a mellett, hogy a zsir képződése a szénhydratokból is eszközöltetik, mert nem kell azt hinni, hogy a fehérje teljesen kihasználtatik, több mint valószínű, hogy a szénhydratok egy része is hozzájárul a zsir képzéséhez. Hunden és Meiszennek sertésekkel keresztülvitt ujabb kísérletei is teljesen világossá teszik, hogy a nitro genmentes anyagoknak nagy részük van a zsir képzésnél és ami a hűsevőkre áll, természetesen annál inkább áll az a mindent evőkre. Ezzel tehát rájöttünk az utolsó nézetre, a Liebigére, mely azt mondja, hogy a fehérjével egyidővel jelenlevő szénhydratokból képződik zsir Szükséges azonban itt megkülönböztetést tennünk. Az állatok vagy húsevők, vagy növényevők. A húsevők a ezénhydratokat igen jól emésztik meg, s igy a zsir ezekből, valamint a fehérjeanyagokból képződik. A növényevők zsir képzésére három forrással bírnak : 1. A takarmányban készen levő zsir; 2. a fehérjeanyagok; 3. a szénhydratok, melyeknek átalakulásából származó zsir az előbbi kettőt jóval felülmúlja. E mellett nemcsak a kísérletek szólnak, hanem azon tény, hogy évszázadokon át jól hizlaltak, anélkül, hogy a tenyésztőnek oly nagy zsírtartalmú anyagok, mint a jelenleg forgalomban levő olajpogácsák, rendelkezésére állottak volna. Az állati szervezet nem táplálkozik egy oldalulag, hanem a takarmány cbemiai anyagainak összetételét kivánja meg, mi képessé teszi őt az anyagokat oly mértékben használni ki, amily arányban azokat magához veszi. Ez áll különösen a nitrogenmentes anyagokra : a keményítő, czukor, rizs stb.-re, mig a fehérjeanyagokfcól könnyen vész el használatlanul bizonyos rész, mert ezek sokkal inkább egyéb szükségletek fedezésére hivatvák mint zsirképzésre. Látjuk tehát, hogy a tárgyalt három nézet közül egymagában egy sem magyarázza a zsirképződést, hanem hogy a felsorolt anyagok közül legalább kettő, ezek közt az egyik mindig fehérje, szükséges arra, hogy az állati test íennt»rtassék és gyarapodjék. Végül a nitrogenmentes anyagok egymás között tápláló értékükre nézve széutartalmuk egyenlőtlensége által különböznek, mely például a keményitőnel sokkal kisebb, mint a zsírnál, minek folytán hatásra nézve is különbözik, ugy, hogy 175 rész keményítő egyenlő 100 rész zsírral,*) mig az előtt 250 rész keményítőt vettek 100 réjz zsírral egyenlőnek. Ebből azon gyakorlati következmény folyik, hogy ugyanazon hatást érjük el, ha az ujabb időben felkapott olajpogácsákat zsírjuknak meglevő keményítő tartalmú takarmáuynyal helyettesitjük. A kérdés csak azon fordul meg, vájjon mennyibe kerül a kérdéses olajpogácsa zsírja, a pogácsában szintén meglevő keményítővel szemben? Ha a viszony 175 : 100-nál nagyobb, vagyis ha 100 rész zsir többe kerül, mint 175 rész keményítő, ugy ezen- takarmány használata nem mindenkor lesz gazdaságos. A községi gazdakörök alapszabály-tervezete. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek VI-ik nagygyűlésének bemutatta : Kodoláuyi Antal. Már maga azon tény, hogy a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága e kérdést a nagygyűlésen való tárgyalásra kitűzte, eléggé mutatja, *) König: »D.e menschlích Nihrungs und Genussmittel.« Berlin 1880. hogy mily átalános óhajt képez, ily gazdaköröknek minél nagyobb számban leendő keletkezése, nemcsak azon czélból, hogy ez által a megyei gazdasági egyesületek működése tágasabb tért és biztosabb alapot nyerjen, ha» nem azért is, hogy a gazdasági haladásnak meg lehessen általuk a gazdaközöuség azon osztályát — a kis gazdákat — is nyerni, a mely — a mint tudjuk — sok tekintetben igaz, nagyon is helyeselhető konzervatív természeténél fogva — az újítások iránt oly kevéssé fogékony, s minden haladást oly kétkedve fogad, de a melynek épen azért, hogy azt az okszerű haladásnak, — saját anyagi gyarapodása érdekét en meg lehessen nyerni, annyira szüksége van buzgó vezetőre, s lelkiismeretes és odaadó oktatóra, mely szerepet véleményem szerint velük szemben egyetlen intézmény sem volna jobban és helyesebben képes betölteni, mint a jól szervezett s tapintatosan vezetett »gazdakörók«. Ámde, hogy ilyeneknek önmagától, a földmives nép saját szüksége érzetének kifolyásakint való keletkezésére hiába várunk, ezt a tapasztalat mutatja, mert a hol csak ily gazdakörök keletkeztek, azok létesülésüket mindenütt egy-egy a földmives nép érdekét szive egész melegével felkaroló, buzgó s önfeláldozó egyénnek köszönhetik. Hogy tehát ily, ma már valóban a nemzet létfentartásával azonossá vált, mezőgazdasági haladás terjedését előmozdító gazdakörök, a mint azt minden a nemzet jóléteért lelkesülni tudó gazdának óhajtani kell, minél nagyobb számban keletkezzenek, arra az szükséges, hogy az országban ily gazdakörök létesítésére minél több buzgó és önfeláldozó egyén vállalkozzék. S e szerepre én részemről egyenlően hivatva hiszek, mindeu földbirtokost, bérlőt, gazdatisztet, lelkészt, jegyzőt és tanítót, a kik a néppel, a nép között élve s azzal naponta érintkezve, elszomorodva kell, hogy tapasztalják a népnek, a mezőgazdaság teréni, ha tán vidékenkint nem teljes elmaradottságát is, de mindenesetre a mezőgazdasági haladás iránti saját anyagi gyarapodásának annyira hátrányára szolgáló érzéketlenségét. A megyei gazdasági egyesületeknek tehát, véleményem szerint, ma fontosabb teendője alig volna, mint minél több buzgó és önfeláldozó egyént nyerni meg ily községi gazdakörök alakítására, mely eszmének megtestesülése, hogy már régebben is foglalkoztatta, a nemcsak a jelennek élő, hanem lelki szemeikkel a messzebb jövőbe is bepillantó gazdákat, mutatja az, hogy boldog emlékű Korizmics László már 18S6-ban írott »Gazdasági leveleibenc ezeket mondja: >A vidéki gazdasági egyesületek munkálkodásában a fő, a legfőbb súlyt náluuk viszonyainkat tekintve, azon eszközlésekre kellene fordítani, melyek a népuek gazdasági életét emelni és javítani képesek; magunkhoz emelnénk és csatolnánk ilyképen a földmivelő népet, mert látná és tudná azt, hogy az urak — a mint a kaputos osztály a nép által még most is neveztetik — érette és érdekeiért tesz, költ és fáradozik akkor ii, mikor erre már semmi személyes anyagi indokból fakadó érdek nem létezik. És ezen eljárás megteremné gyümölcseit nemcsak abban, hogy népünk gazdasági élete gyorsabb lendületet venne fejlődésében, hanem még abban is, hogy szeretete és csatlakozásában erősbödnék irányunkban*. Mely lelkes szavak oly világosan jelzik az utat, melyen a gazdakörök alakításában haladnunk kell, miszerint azt hiszem, hogy azokhoz teljesen fölösleges egyebet hozzáteni, mint hogy: kövessük azt! Hogy azonban ily községi gazdakörök — ha akadni fog, a ki azok létesítését kezébe veszi — azután feladatuknak teljes mérvben megfeleljenek, véleményem szerint szükséges, h^gy azok ugy legyenek szervezve, hogy a kisgazdák ebbeli igényeinek minél tökéletesebb kielégítése mellett, nemcsak fönnállásuknak, hanem gyarapodásuknak biztosítását is magukban foglalják, mely czólt szemem előtt tartva, miután a felvetett kérdés megoldásához, hogy az ily gazdakörök alakítása minél inkább meg legyen könnyítve, ily gazdakörök számára egy alapszabálytervezet kidolgozását is hozzátartozónak hittem, — bátor vagyok a t. nagygyűlés elé megvitatás végett a következő alapszabály-tervezetet beterjeszteni. A községi ga/.dakörök alapszabály-tervezete 1. A községi gazdakör czélja: egyrészről a községbeli kisbirtokosok mezei gazdaság teréni ismereteinek gyarapítása, másrészről azok anyagi előmenetelének előmozdítása. A gazdasági ismeritek gyarapítása eszközöltetik : a) a gazdakör igazgatósága által a tagok használatára megrendelt gazdasági lapok és beszerzett gazdasági, s a népszerű természettudományi könyvek, b) a gazdakör heti összejövetelei alkalmával és havi üléseiben a folyó gazdasági teendők fölötti vélemények kicserélése által. Az anyagi előmenetel előmozdítása pedig történik. a) a gazdakör költségén beszerzett nemesebb gazdasági és kertészeti magvak, gyümölcsfák és oltógalyaknak a kör tagjai közötti szétosztása, b) czélszerü gazdasági gépek és eszközöknek a kör tagjai közötti kisorsolása, c) nemes tenyész-apaállatoknak beszerzése, s azoknak csupán némi csekély díjért a kör tagok állatai fedezésére való átengedése, d) külömböző czélokra szolgáló fogyasztási s egyéb szövetkezetek alakítása által (Vége köv.) Nyiregyházán, nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában.