Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

VIII. évfolyam, 29 . szám. Nyíregyháza, 1887. julius 24. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : Az előfizetési pénzek, meorendelések s a lao A szellem

i képező küldemények, a Hirdetési dijak : postán vagy helyben házhoz hordva: ' ' * enaelesel

t "»P szerke8

2tó czime alatt kéretnek beküldetni. Minden négyszer hasábiott petlt-sor egyszeri K.'ész évre 4 frt 9ze

,kuldese targyaban eendő fölszólamlások i_ •• i - , . ,, . ,, ... , . rt O T ÍL,

N TTI, . \ , , Bérmentetlen levelek csak iamertt kezektől fo- koilese 0 kr ; * k' "'évre 2 » 1 kiadótulajdonos könyvnyom- adtatnak e

l Kincstári bélyegdíj fejében,minden egye. kirde Negyedévre 1 , dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) ga ta e tés után 30 kr fizettetik. A községi jegyző és tanitö uraknak egész cvre intézendók. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 csak két forint

. j | költségére küldetnek vissza. krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler iroaajaban Bécsben. Prágában es Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 17,541. K- o r , 188

7—- Szabolcsvármegye alispánjától. Tekintetes Kraszuay Gábor polgármester nrnak és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák, az irodalmi és művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötött egyezmény végrehajtása iránt 30087/IX. a. szám alatt kelt körrendeletét tudomás vétel és miheztartás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1887. julius 8-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 30087/IX. a. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az irodalmi és művészeti müvek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg a birodalmi tauácsban képviselt királyságok és országok kormányával kötött egyezmény végrehajtása iránt. 1. §. Ezen egyezmény 1887. évi julius hó 1-ére lép hatályba. 2. §. Az egyezméuy II. czikke igy szól. »II. Czikk. Amennyiben a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. magyar törvényczikk szerint egyes szerzői jogok biztosítása végett szükséges a nyilvános lajstromba való beiktatás, ezen beiktatások, hogy ha ezeket olyan szerzők vagy jogutódaik kérik, akiknek jogai csu pán csak a jelen szerződés alapján óvhatok meg, a cs. kir. kereskedelmi minisztériumnál Bécsben történhetnek, a hol e czélból külön lajstrom vezetendő. Az ezen lajstromba történt bevezetések minden hónap végén, kihirdetés végett, a földmivelés ipar és kereskedelmi m. kir. minisztériummal közlendők. Ez iránt a részletesebb sza bályokat a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya fogja rendeleti uton kibocsátani.* A most idézett II ik czikk értelmében a cs. kir. kereskedelmi minisztériumnál Bécsben történő, és a földmivelés-, ipar- kereskedelmi minisztériummal kihirdetés végett közlendő bevezetések a »Központi Értesítőben* és a Zágrábi »Narodne Novine* czimü lapban fognak közzététetni. 2. §. Az egyezmény III. czikke igy hangzik: »I1I. Czikk. Éjen egyezmény határozmányai azon irodalmi vagy művészeti müvekre is alkalmazandók, a melyek ennek hatályba lépte előtt már léteztek. Mind azonáltal az ezen egyezmény hatályba léptJ előtt készített azoa példányok, a melyeknek előállítása eddig nem tiltatott, ezentűl is terjeszthetők. Szintén használhatók még négy évig a jeleu egyezméuy hatályba léptétől számítva, az ezen hatályba lépéskor meglévő töbszörözési készülékek: mint tömöntvények, fametszetek, és mindennemű metszett lapok, valamint kőnyomatu kövek, ha ezek előállítása eddig nem volt tiltva. Az ilyen példányok terjesztése és a megjelölt készülékek további használata azonbau Cíak az esetben engedtetik meg, ha az érdekelt félnek a jelen egyezmény hatályba léptétől számítandó három hónap alatt előterjesztett kérelme folytán az illető kormány által a megjelölt példányok és készülékek leltároztattak és különös bélyeggel elláttattak. Jeleu egyezmény hatályba lépte előtt jogosan előadott színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek ezentúl is előadhatók.* A most idézett III. czikk értelmében az 1887. évi julius hó 1. napján meglevő példányok további terjeszt hetésére, illetőleg ily többszörözési készülékeknek az 1891. évi julius hó első napjáig megengedett használatára s a szükséges leltározás és bélyegzés teljesítésére irányuló kérelmek a III. czikk harmadik bekezdése értelmében 1887. évi október hó 1. napjáig a törvényhatóság első tisztviselője elé ter jesztendók. A törvényhatóság ebő tisztviselője a kérelem felett érdemlegesen határoz s annak helyt ad, a bemutatott példányok, vagy többszörösitési készülékek leltárát elkészíti s ennek felterjesztése mellett a földmivelés-, iparés kereskedelmi minisztériumot megkeresi, a megfelelő bélyegnyomók leküldése iránt. \ törvényhatóság első tisztviselőjének netalán elutasító határozata ellen fe'folyamodásnak van helye a földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz,jnely^végér

vényesen határoz. 3. §. Az előbb? szakaszban említett bélyegnyomók a következő felírást viselik: »Az 1887. évi IX. t. cz. alapján kötött egyezmény III. czikke értelmében bélyeggel elláttatott.* E bélyeg a leltárban felsorolt minden egyes példányra és többszörözési készülékekre alkalmazandó. A bélyegzés a törvényhatóság első tisztviselőjének ellenőrzése mellett teljesíttetik és ugyanaz a bélyegzés megtörténtéről a bélyegnyomók felterjesztése mellett a földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumnak jelentést tesz. Budapíst, 1887. junius á2-én A miuiszter helyett Matlekovics. 7,821. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter urnák 39995/11. szám alatt kelt körrendeletét, valamint az ahoz csatolt 20980/887. számú igazságügyminiszteri körrendeletet, miheztartás végett másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán 1^87. julius 13. Alispán helyett: J sitott inditványozási s ellenőrzési jogát s kötelességét hatályosan gyakorolja, s különösen mindazon esetekben, midőn az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, a kir. ügyészség indítványának meg nem felelő határozatot hozna, felebbezési jogának használatát el ne mulaszsza. Egyszersmind éitesitem a kir. ügyészséget, hogy a közigazgatási hatóságok legközelebb utasíttatni fognak, hogy mindazon esetekről, melyekben a közigazgatási hatóságoknak vagy ezek közegeinek a felek képviseletében eljáró ügyvédek által történt sértése miatt az ügyvédi kamara fegyelmi biróságáuál a fegyelmi eljárás megindítása iránt, a kir. ügyészség közbejötte nélkül teszik meg feljelentésüket, a kir. ügyészséget az ellenőrzés kellő gyakorolhatása végett, mindenkor értesítsék. Budapesten, 1887-ik évi juniushó 10-én. Fabinyi Teojil s. k. A másolat hiteléül: Baltay, főigazgató. Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 39895/11. szám. M. kir. Belügyminiszter. Körrendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az ügyvédi rendtartás némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887. XXVIII. t. cz. életbe léptetése alkalmából az igazságügyi m. kir. miniszter ur által f. hó 16-án 2980. sz. a. az Összes kir. ügyészségekhez kibocsátott körrendeletnek egy hiteles másolatát a törvényhatóságnak alatt ide mellékelten, azzal a felhívással küldöm meg, hogy a hatósága alatt álló összes közegeket utasítsa, s illetve maga részéről is intézkedjék, hogy miudazou esetekben, midőn a felek képviseletében eljáró ügyvédek által akár a törvhatóság, akár alantas közegei irányában elkövetett sértés megtorlása czéljából az idézett t. cz. szerint erre illetékes ügyvédi kamara, miut fegyelmi b'rósághoz feljelentést tesznek, erről egyszersmind a fegyelmi bíróság székhelyén levő kir. ügyészséget is értesítsék a végből, hogy az eljárást kellőleg ellenőrizhesse, esetleg inditványozási és fellebbezési jogát gyakorolhassa. Budapesteu 1887-ik évi julius hó 4-éu a miniszter helyett: Beniczky, államtitkár. (Másolat.) 39995/11. számhoz. 20980 szám. A m. kir. igazságügy minisztériumtól. Körrendelet: az összes kir. ügyészségekhez. Az ügyyédi rendtartás némely intézkedésének módosításáról szóló 1887. évi XXVIII. t. cz. értelmében a bíróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek a fél képviseletében megjelenő ügyvédet reuilbüntetéssel fenyithetők ezentúl is, ha üléseikbeu vagy az előttük folyamatban levő tárgyalásnál sértő kifejezéseket haszuál, vagy ha olyan maga viseletet tauusit, mely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik. Ugyanazon törvényczikk megengedi, hogy ha a fentebbi módon elkövetett sértés súlyosabb beszámitás alá esik, a rendbüntetésen felül az ügyvéd bűnvádi eljárás alá vonassék, ugyszintéu hogy ha a meghalmazotti minőségbon eljáró ügyvéd a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványban használ sértő kifejezéseket, vagy abbau a birói és közigazgatási ható ságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, amennyiben a a sértés súlyosabb beszámitás alá nem esik, fegyelmi vétség miatti illetékes fegyelmi bitósága által fenyíttessék, de kizárja minden esetben a fél képviseletében eljáró ügyvéd ellen az 1879. évi XL. t. cz. 46 ik §-ának alkalmazhatását, minthogy a törvény ezeu rendelkezéseinél fogva a felek képviseletében eljáró ügyvédek álta>, a biróságok, közigazgatási hatóságok és közegek ellen' elkövetett sértések uagy része, mint fegyelmi vétségek, az illetékes fegyelmi biróságok által lesznek megtartandók, habár nem szenved kétséget, hogy a fegyelmi biróságok épen az ügyvédi kar, jólfelfogott érdekékében kellő megtorlás nélkül nem fogják hagyni azon ügyvédeket akik tiszteletlen s illetlen magaviselettel az ügyvédi kar tekintélyét ós közbecsülését gyöngítik, mégis az egyes esetekben előfordulható, netaláni indokolatlanul envhe s elnéző eljárás megelőzése, illetve orvoslása czéíjából utasítom a kir. ügyészséget, hogy a fentérintett fegyelmi eseteket, éber figyelemmel kísérje, az 1874. évi XXXIV. t. cz. 79, 95. és 100. §-aiban bizto7,949: K. ~Í887 ~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községi elöljáróknak. Ungvármegye alispánjának folyó évi 2,021. számú nyomozó levelét, szabályszerű körözés és jelentés tétel végett, másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi juliushó 17-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. ^ Uugvármegye alispáujától. 2,021. k. sz. Szabolcsvármegye tekintetes alispáni hivatalának. A miskolczi közkórházban 1882. évi augusztus és szeptember hóban ápolt Molnár Mari iletósége megállapítandó nem lévén, tisztelettel felkérem a czimet, hogy nevezettet hatósága területén nyomoztatni, s feltalálása esetén ót származása s illetőségére nézve — annak kiemelésével, hogy ápoltatását megelőző 5 év alatt leghosszabb ideig hol tartózkodott — körülményesan kihallgatni, s az eredményről engem mielőbb értesíteni szíveskedjék. Tájékozásul vau szerencséin megjegyezni, hogy kérdéses a közbiztonságra különben is veszélyes nő; körülbelől 27 éves róm. kath. vallású, gyermek gyilkolás miatt a miskolczi rendőr hivataluál elzárva volt, magát Tóth Juliannának és Lesi Máriának is nevezi. Uugvárt, 1887. évi májushó 22-én. Kende Péter, alispán. 16,776. K. 1887. Szabolcsvár megye alispánjától. Hirdetmény ! A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter f. évi 26,982. számú intézvényének másolatát, a szomszéd, Bihar, Zemplén és Szatmár vármegyék területén phylloxera által inficiált helyeknek zárlati csoportokba való beosztását feltüntető kimutatást, s 56,944/884. számú intézvény 2, 3 és 4 pontjait, tudomásvétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. junius 23. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 26,982. VI/1887. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Rendelet a phylloxerazárlati csoportok uj beosztása iránt. A phylloxera folytonos terjedése folytán az olyan szomszédos községek, melyek határaiban a rovar jelenléte konstatáltatott, s melyek annak előtte külön-külön önálló zárlat alá vétettek, az 1885. évi márcziushó 27-én kelt 56,944/1884. sz. rendelettel zárlati csoportokba osztattak be, amely csoportok határain belől az előbb fenállott forgalmi tilalmak meg lettek szüntetve. Azóta konstatált számos uj infektiók folytán szükségesnek találtam a phylloxera-zárlati csoportokat az 1886. év végéig konstatált összes iufektiók figyelembe vételével, a tényleges állapotnak megfelelően, újból rendezni és megállapítani. Ehez képest értesítem a törvényhatóságot, hogy a jelenleg phylloxera-lepetteknek ismert községek közül 482 község az ide mellékelt kimutatásban feltüntetett 28 zárlati csoportba osztatik be. A csoportokba be uem osztott s a kimutatásban felsorolt többi 50 községre nézve az elrendelt önálló zárlatok továbbra is érvényben maraduak. Az uj zárlati csoportokban való forgalomra nézve a szőlővesszószállitás szabályozása tárgyában 69,171/1886. sz. a. kiadott rendelet határozatainak épségben tartása mellett, fennidéMai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.