Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

Y í It V I P É K" . . c 0,, n 8oj s / a 1885. évi márcziushó 27-én, zett 56,934/1884. sz a íoo , ^ssLsssisssiéAí ^TÍsrét.' sá™t hoey a jelen rendeletem végrehajtásáról tegyen jelentést Budapest, 1887. május 29-én. A m.mszter he­lyett: Matlekovics. Vármegye Abauj-Torna * Zemplén Zemplén Bihar J.-N.-K.-Szolnok X. Tokaji. Község Erdő-Horváthi Szántó Bodrog-Kéresztur Bodrog Kisfalud Bekecs Erdőbénye Legyes-bénye Mád Monok Ond Szerencs Tarczal Tokaj Tolcsva Tálya Zoinbor XI. Kis-Bdri. Kis-Bári Szőllőske XIL Kis- Uj szállási. Szerep Karczag Kenderes Kis-Ujszállás Kun-Madaras Kun-Hegyes Mezőtúr Turkeve Tisza-Szalók Járás Gönczi Tokaji » Szerencsi Tokaji Szerencsi Tokaji Szerencsi S.-A.-Ujhely Bárándi r. t. v. Felső-tiszai r. t. v. Felső-tiszai r. t. v. r. t. v. r. t. v. Felső-tiszai XIII. Szinyér-Váraljai. Szatmár Apa Avas Újváros Illóba Nagy-Sikárló Sebespatak Szinyér-Váralja Szatmár Bihar XIV. Kraszna-Bélteki. Dobra Erdődi Kraszna-Béltek „ Sándorfalu » Szilágy XV. Peéri. Albis Asszonyvásár Bogyoszló Genyéte Kécz Kohány Luki Margitta Ottomány Szalács Balariháza Csány Kegye M.-Csaholy Nagy-Paczal Nemes-Keszi Paczalusa Pele Pele-Szarvad Peér Szeődemeter Szilvái Szakaéri Margittai Székelyhídi Margittai w Érmihályfalvai Margittai V Érmihályfalvai Tasnádi Vármegye Szilágy Bili ai­Bihar Bihar Bihar Székelyhídi Szalárdi Margittai Micskei n Margittai Szalárdi t Szinyér-Váraljai Nagy-bányai Szinyér-Váraljai Község Járás Tasnád Tasnádi Tasnád-Szántó „ Tasnád-Szarvad „ XVI. Székelyhídi. Ér-Díószeg Székelyhídi Hegyköz-Szentimre Micskei „ Szentmiklós Jankafalva Kis-Kagyá Koly Nagy Kágya Székelyhíd Vajda XVII. Micskei. Rozsaj Micske Poklostelek Tóti XIX. Tóttelelci. Tóttelek Sitér XX. Nagyváradi. Fugyi-Vásárhely Nagyvárad , Püspöki (Másolat.) 6776/887. számhoz. Földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 56,944/1884. sz. Valamennyi megye s törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. A phylloxera szőlő pusztító rovar folytonos terjedése folytán stb. ,2-or. Ezen az egyes csoportokba beosztott közsé­gekre elrendelt zárlati rendeletek oda módosíttatnak, hogy a szőlővessző, a szőlőtő, szóval a szőlő növény bár­mely alkatrészeinek, továbbá bármilyen fa, vagy cserje­nemü ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, szőlő­levélbe csomagolt bárminemű tárgyak ki- és beviteli forgalmi, az illető phylloxera lepett csoportba tartozó egyes községek között az illető csoport határain belől, szabad. 3-or. Az emiitett növényeknek és tárgyaknak más, mint az illető csoporthoz tartozó községi határokba való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 4-er. Az illető csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos köz­ségek ezen intézkedésemről kihirdetés utjáu értesítendők, és pedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlő­tulajdonosok egyúttal figyelmeztetendők, hogy az egyes phylloxera csoportokba beosztott községekben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjauak, mivel ezek, ruháikon, de főleg szerszámaikon, a szabad szemmel nem igen látható rovart, könnyen elhurczolhat­ják, a még egészséges szőlőkbe." stb. Budapest, 1885. márczius 27-én. Széchényi. 7 353. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróiuak. Tudomásvétel s esetleg megfelelő eljárás végett értesítem, hogy Zemplén vármegye Csebb községben 44 darab sertés orbánczban elhullott, Miglész községben pedig 2 darab ló s egy szopós csikó takonykór miatt kiirtatott, a község lóállománya vesztegzár alá helyez­tetett. Kelt Nyíregyházán, 1887. julius 2. Zoltán János, alispán. 8,328. K. 1887. ~ Bihari b. j. f­Bihari. 7,654. K. 1887. Szabolcsvár megye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének é< a községek elöljáróinak. A mellékelt hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett, kiküldőm. Nyíregyháza, 1887. julius 5-én. Zoltán János, alispáu. Hirdetmény. Felhívom azokat, kik a szeptember havában meg­tartandó jegyzői szigorlat alkalmával vizsgára bocsát­tatni óhajtauak, hogy szabályszerűen felszerelt kérvé­nyeiket, f. évi augusztushó 1-ső napjáig hivatalomhoz beterjeszszék. Azok, kik kérvényeiket a kijelölt határidőn tül terjesztik be hivatalomhoz, csak a jövő tavasszal meg­tartandó jegyzői szigorlatra fognak bocsáttatni. Nyíregyháza, 1887. julius 5. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének s a községek elöljáróinak. Szabolcsvármegye tekintetes közigazgatási bizott­ságának f. évi 921 K. B. sz. alatt kelt határozata folytán a nagyváradi m. kir. postaigazgatóságnak az Apagy községi postahivatal ujonuan életbeléptetése tárgyában 825/887 sz. alatt kelt hirdetményét tudomásul vétel ós szabályszerű közhirrététel végett, másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. julius 22. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 825/1887. M. kir. postaigazgatóság. N.­Várad. Hirdetmény. Szabolcsvármegye Apagy községében beszüntetve volt postahivatal f. év juliushó 1-én újonnan életbe léptettetik, s naponta gyalogjáratok által a nap­kori postahivatallal nyeri posta-összeköttetését. N.-Várad, 1887. juniushó 20-án. (P. h.) Őszinte szó. Egyik másik helyi lapban éles hangú táma­dások jelentek meg a helybeli ág. ev. egyház nép­iskoláinak igazgató-tanítója ellen. E hírlapi közle­mények modorából Ítélve, régi gyűlőlséguek a ki­fakadásai ezek a felszólalások. S bizony nem foglalkoznánk velők — épen ezért sem — ha abból a torzsalkodásból, mely e hajszából olyan nagyon kiérzik, nem látnánk kárát magának a nevelés ügyének. De hát miben is áll ez a dolog. Az ág. ev. elemi népiskolák ez idei értesítőjében a szerkesztő igazgató-tanító : Pazar István ur, megengedjük, kissé éles hangon s egy végre is alkotmányos formák között meghozott határozattal szemben talán nem egészen ildomosán, anathémát mondott a presbi­térium ama tagjainak eljárása felől, kik a tanitók anyagi helyzetének javítását, a tanítói fizetések felemelését czélzó indítványt a presbitériumnak egy régebben tartott gyűlésében megbuktatták. Ez a -tény ! A kárhoztató ítélet férfias nyíltsággal volt elmondva. S ha az őszinte szó kimondása egy iskolai év történetéről referáló „Értesítő" keretében nem is volt helyén való, az ügy, amelynek érdeké­ben történt, nevelésügyünk minden barátjának támo­gatasat érdemli s nem kárhoztató szót az, ki ez ügy védelmében sikra áll. Mert a maradiságnak, a tekintély vak imá­dásának milyen szégyenteljes állapotára fog vezetni az, ha — mint ez alkalommal is történt — nem csak hogy a kimodott szó visszavonására fogjuk kényszeríteni egy jó ügy védelmezőjét (ha az mind­Folytatás a íuelléUleteu. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Mamák a bálban. A mamák báli szerepléséről lesz ezó. De nem álta­lánosságban, hiszen akkor ódát kellene zeugenem, az áldo­zatkész s mindig engedékeny mamákról, hanem egyes typikus alak vázlatát adom néhány vonással. Megérdem­lik, hogy foglalkozzunk velük, bár ők megelégednek azzal, ha leányaikkal foglalkoznak. Da nem valamennyien gya­korolják a lemondás keresztény s ez esetben anyai erényét. A >kaczér mama* még igényt tart nem csak a köte­les udvariasságra, hanem udvarlásra, hódolatra s tömjé­uezécre. Nem mindig szép, de annak tartja magát. Fia­talnak igyekszik feltűnni s ez öregiti. Mozdulatait, mo­solyát, beszédmodorát az erőszakos tettetés ize ízetlenné teszi. A kacér mama alaposan ismeri a szépség t-chni­káját. Hasonlít az olyan énekeshez, ki tudua énekelni, van routinja, de hangja nincs. Erre vall a mamánál a legyező forgatástól kezdve, a félcipő csokráig minden. Szemjátéka élénk, de a szemek ragyogása már c<ak olyan éjszaki fény, mely nem hevit. — Helyét távol a csillároktól választja, mert erős fényük feltüuteti az iudis­krét ráncokat. Azt vélnéd, bátorító szavakat su? gyer­meteg, zerge félénkségü leánykájának, holott azt kérdé: gyürött-e már a plissée s elég göndörök-e még hajtiu­csei. Gyakran fecseg elmúlt időkről, ifjúság tavaszáról, morfondirozik valamit a vőn asszonyról, ki át engedi a tért leányának, de boszankodik s ajkait harapdálja, ha rögtön nem mondasz ellent s nem vágsz ki egy tél tucat bókot. Nem baj, ha idátlen, csak minél kézzel fog­hatóbb legyen. Később, midin kigyúl a jó kedv, a vér gyorsabban kering az erekben, a kedély csapong s kitörői vágyódik: a kacér mama öntudatlanul veri apró lábaival a zene ütemeit. A hirnevökre féltékeny rendezők e gya­nús tüneteket észlelve, megvakarják fületövüket; hama­rosan sorsot húznak, kit illett míg a sánc munka: kacér mamák megforgatása. — Fól is kérték, de ő nem tán­col. Mindenki ismeri e vonakodást, ép oly kevéssé lephet még meg valakit, hogy előbb utóbb mégis táncr.i perdül. Csak egy négyes, no még egy keringő egy két tour, rezgő s igy továl b. Végtére az ügybu gó rendezőség kötéllel sem fog oly jó fiút, ki elég vállalkozó szellem­mel birna ilyeorj adni a fejét, helyesebben a lábát, mikor annyi szép leány, c-iuos fiatal menyecske delejes tekintete vonz. Udvarias s előzékeny házibarátok, kiket a tapasz­talat beavatott a mama gyöngéibe, berugatták derekasan a kedves férjet. S mig az aszony benu forog a tengelye körül, a férjuram kotyogós fejében forog a világ. — Végra is neki rugaszkodik s felczihelfldve makogja ; »meg nézem, mit csinálnak a gyerekek.* Da Archimedes theo­riáját már a kutyabagosi kántor kibővité azzal a tanté­tellel, hogy az emberi fajsúly a beszítt bormennyiséggel egyenes arányban növekedik. A papa is erőtlenül ros­kad össze s nehezedő fejjel, de könnyebbülő zsebbel adja tovább — a makaó bankot. A kacér mama imádja a bált. Gyönyört érez, me­lyet palástolni akar, de az öröm fénye kicsillan, mint a cőpkeszövet alól a patyolat kebel, gömbölyű karok s rizsporos vállak. Ami egyiknek élvezet, a másiknak szenvedés. A i'ulgiidos, félénk mamára* a báléj valóságos tortoura. 0 nemcsak nagyon, de agyon szereti leányát. A nemes érzésnek, az anyai szeretetnek is megvan a maga kinövése, fattyú hajtása. Orzi, mint a szeme fényét, ideges félénkséggel óvja széltől, léghuzamtól„s orvosért akar küldeni, ha a kicsike nagyot trüsszen. Örökös ret­tegés, kinos nyugtalanság közepette ül a bársony p.m­lagon. KishitU képzelete az eshetőség sötét képeit raj­zolja lelkébe. Szent ég, hiszen itt a lelki kísértés, klack, lac'{, frack. simi szavak, mézes bókok, a testi sanyaru­ság, fagylalt, soupar csárdás s galopp alakjában környé­kezi az ő drága kincsét! Mozgositotta az összes kendő s bundi készletet, mintha csak egy éjszaksarki expedícióra készülne. Emellett a félénk mama rendesen egy ambulaus gyógyszertár. Migrain cieppekkol, fligsnokkaí stb. töm­ve vannak zseboi. Minden forduló után gondosan letörli Annuska homlokáról a verejtékgyöngyöt. E közben bőven kijut a tülzott anyai szeretet sugalta oktatásból: Ne es­soffirozd magad, ne engedd, hogy nagyon szorítsák a a derekad, az a csúnya fűző úgyis összesajtol. Vizet va­lahogy ne igyál. Vigyázz aranyom, itt a belépő, burkold be mag.td. Most jön a vallatás. Nom fáj a lábacskád, hát a fejcskéd, ui hogy dobog a szívecakéd, szegény kis madárkám, hogy meg kínoznak azok a kegyetlenek. Talán elég lesz már a jóból Több nap mint kolbász, mondja a papa. Lasz még bál elég, csak gyere, gyönge a szervezeted. Tudod, mit mondott a doktor bácsi. D.-hogy tudja, már rég elfelejtete, csak azt tudja, amit az a csinos gyerek súgott ueki. Mert Annuska nem méltó a fenséges szeretetre. Durcáskodik, vagy oda se figyel, égő szemei találkoznak egy délceg tisztecske tekin­tetével. A merész hadfi tánclépésben odalejt. Köszönjük, vág köz^e gyorsan a mama, Annuska már nem táncol. A vitéz Marsfi, ki nem képes felfogni az anyai szeretet magasztosságát, nem tágít, do miután a kicsike szemle­sütve, irulva-pirulva hallgat, könnyed vállvonással távozik s felkér ogy másikat. Annuska felsóhajt, a kivágott ruha csipkéi remegnek. A mama nagyobb fájdalmat okozott, mint hat hurut együtt véve. Már akkor külömb sorsa van a »beszédes mama* csemetéjének. Az sokkal jobban van elfoglalva önmagá­val s mások ügyes-bajos dolgaival, semhogy vele is tö­rődnék. De minek is, ő meg van győződve arról, hogy az ő leánya a legszebb, legcsinosabb. De ez még csak hagyján, hanem a beszédes mama e szilárd hitnek kife­jezést is ad, lehetőleg oly alakban s oly hangon hogy a többi mamákat elfussa a m°reg. Blondinnek, ki a Nia­garán keresztül kifeszített kötélén végig sétált, mint akár mi a korzón, aligha sikerülne e müvelet, ha a beszédes mama szédítően gyors nyelvgyakorlatának lenne szem­fül-tanuja. — Zuhog a szószátyárkodás árja, mint valami katarakta. — Az önmagaíztalás s mások kicsinyítése a programm. Keresztül is viszi, akár csak Bismarck. A.­néDak — pereg a motolla — olyan a tournürje, hogy a cigány bátran rá tehetné a cimbalmát, — férje meg ud­varlói ferblizhetnek ia rajta, ugy sem tesznek egész nap egyebet. B-néről az hírlett, hogy egy hajszálkát nyelt le,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom