Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-17 / 29. szám

VIII. évfolyam, 29. szám. Nyíregyháza, 1887. julius 17. IDEK VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenbint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: ligész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tHnitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jól>a Elelí kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczeni - uteza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismértt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 ki'; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes birde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. síám) : továbbá: Goldberger A. V. által lludapesten. Haasensteiu és Vogler irodá jában Bécsben , Prágában és lludapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Coiup által Hamburgban. Hivatalos közlemények, G,336. K. t 1887* Szabolcsvármegye alispánjától A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének ós a községi elöljáróknak. A közmuuka és a közi. ügyi m. kir. minisztérium 21334/87 számú körrendeletét tudomás vétel végett ki­adom. K"lt Nyiregyházán, 1887. évi junius hó 28 án. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) Köz, unka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 21334 szám. Több törv^nyhitóság azon kére­lemmel járult hozzám, hogy az utfentartási költség elő­irányzat, valamint a közmunka váltságának megállap. tására vonatkozó határozatoknak az 1886. évi XXL t. 7-ik Cj-a értelmében lee:idő kihirdetésétől felmentessék. E kérelem folytán addig is, mi* a közmunkaügy tör vényhozási uton rendeztetni fog, a kö .etkezőkról kiváuom a c.imet értesíteni. AÍ utfentartási költség ilőirányzat a törvényhatóság fontos érdekeit érintvén, másrészt a tör vényhatósági közterhek és költsézek viselésére illetve fe­dezetére vonatkozván, annak közérdekű voltához kétség egyáltalán nem férhet. Ennélfogva az egyes adózó boa­polgároktól nam vonható el azon jog, hogy ugy a tör­vényhitóság közérdekeit, mint a magán érdekekkel is érintő költségelőirányzatra nézve észrevételeiket megte­hessék, szükség esetén az előirányzat ellen felszólalh is­sauak s részükre mód és alkalom nyújtandó, bogy ezen jogukat gyakorolh issák. Ennek lehetőségét pedig csakis az illető határozat fennebb érintett törvényszerű közhírré tétele, továbbá az idézett törvény 8. §-ábin a közérdekű határozatokra nézve biztosított felleobezhetési jog adja meg. Tekintettel tehát a fennebbiekre, ezennel elrendelem, hogy az 1886. évi XXI. t. CÍ. 7 és 8. §§-ai, melyek a közérdekű határozatok közhírré tétele felebbazlietése iránt intézkednik, a közmunka költség előirányzit uieg állapítására vouatkozó határozatokra is kivétel nélkül alkalmaztassanak, kijelentvén, hogy az érintett törvényes eljárás előtt ezen költségelőirányzatok tárgyalásába bo­csátkozni nem fogok. Hasoulólac; kívánnom kell a köz­munka váltságának megállapítására vonatkozó hitározi­toknak az idézett törvény értelmében való k hirdetését is; mert e határozatoknak, melyek a törvényhatóság minden egyes polgárának anyagi érd;keit oly közelről érintik, közérdekű voltához sem férhet kétség. Minthogy pedig a váltságának megállapítási az utfentartási költség előirányzat megállapításával oly szoros összefüggésben van, ho»y a'.ok egymástól alig választhatók el, ilietve külön alig tárgyalh itók, mert a költségelőirányzat kiadá­sainak megállapításánál az elérhető bevételek, tehát a fedezet számba veendők, a bevételek alapját pedig a váltságArak képezik, ennélfogva szükségesnek tartom, hogy jövőre czim az utfentartási költségelőirányzat tár­gyalása alkalmával a váltságárak felett is határozzon és az által lehető legyeu a szükségletet a fedezet kér­désével együtt bírálni meg. Hogy padig ezen határoza­toknak — a fent mondottak szerinti — kihirdeté. e kellő időben eszközölhető legyen, továbbá hogy az esetleg be­adandó felebbezések felülbirálata áltai a költségelőirány­zatok és váltságárak végloges megállapítása a jól fel fogott administrativ megiiéuitásával halasztást ne szén vedjen, kívánnom kell, hogy azok mindig az előző évi őszi rendes közgyűlésben vétessenek tárgyalás alá. Ez alkalommal egyúttal azon nézetemnek is kifejezést kivá­nok adni, miszerint tekintettel a fent előadattokra, továbbá az 1886. évi XXI. t. cz. 3. §-nak f. pontjára s végül arra, hogy a háztartásra vouatkozó költségvetés is köz­gyülésileg tárgyaltatik, az utfentartási költségelőirány­zat és váltságárak is mindig közgyülésileg volnának tár­gyalandók még akkor is, ha külöuben a közmunka feletti intézkedést a törvényhatóság közgyűlése a közigazgatási bizottságra ruházta. Minthogy azonban némely törvény­hatóság a közmunka feletti intézkedés átruházásával az utfentartási költségelőirányzat és váltságirak feletti intézkedést is átruházta, felhívom czimet, hogy a mennyi­ben ez átruházás a czim részéről is a jelzett mérvben történt volua, az átruházás kérdését — a fent előadót tak megfontolásával — vegve újból közgyűlési tárgyalás alá, s e részbeu hozandó határozatát, hozzám terjessze fel. Végül értesítem hogy az utfentartási számadási kivo Mai számunkhoz fél iv rendes, e?y iv uatok is mindig közgyülésileg ós padig a tavaszi rendes kö/.gyülésbon tárgyalandók; azo iban az e részben hozott határozatoknak az 1886. évi. XXL t. cz. 7. § a értelméb3n leendő kihirdetését nem kiváuom, elégségesnek tartom az 1,ha az illető zárszámadások — az idézett törvéjy 17. §-a szerint — a közgyűlés előtt 15 nappal közszemlére tétet­nek ki Felhívom tehát a czirnet, hjgy ezen rendaletem végrehajtására szü'cséges intézkedéseket mielőbb s oly időbeu tegye meg, hogy a jövő évi költségelőirányzat és váltságárak megállapítása már ezen rendeletem értelmé ben legyen eszközö.tiető. Bidip isten, 1887. évi mij-ui hó 25-én Baross. — Szabolcs vármegye kózp. vílasztm. elnökétől. A községek elölj íróinak. Közhírré tétel végett értesítem, higy a képviselő háznak, alakulásra és igazolásra vonatkozó házszabályai a járási főszolgabírói hivatalokban \ji ígtekiuthjtők. Kelt Nyíregyházán, 1887. .jQuius 28. Zoltán Jáuos, alispán. iyuxbo- c.v várm égyi alispánjától. 7,310. K. 1887. Nyíregyháza város polgármesterinek éi a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir törvé.iyszékuek 4,410/1887. P. sz. alatt kelt hirdetményét, szabályszerű közhírré tétel végett, másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1887. juliushó 2. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) 4,410/1887. P. Hirdetmény. A nyíregy­házai kir. törvényszék részéről közzé tétetik, miszerint nyíregyházai illetőségű Deák Lajos a 4,410/887. sz. ítélet által, az 1877. XX. t. cz. 28. §-ának a) pontja értelmé­ben gondnokság alá helyeztetett. Kelt a nyíregyházai kir. ttvszék polg. osztályánál, 1887. junius 10-ikéu. Megyery Géza, elnök. Zoltán, t. jegyző. 7,609. K. „ , , , ..,.,,>, — ' ^g g^ Szabolcsvarmegye auspanjatol. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyhíza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Tulomás vétel végett értesíttetnek, hogy Pazony község elöljárósága »Szabolcimegye Pazony község pe­csétje 1837* körirattal ellát itt uj festék lenyo uatu pe­csétnyomót készíttetett. Nyiregyházán, 1887. julius 7 én. Alispán helyett: Jliklós László, főjegyző. 1,475. ki. 887. Kisvárda m. város elöljáróságától. Pályázati hirdetmény. Kisvárda város folyó évi augusztus 2-án választás által betöltendő állatorvosi állomására pályázat hirdet­tetik. Javadalmazás: évi 120 frt, utólagosan fizetendő havi részletekben, továbbá, mint húslátónak, a levágandó sertések megvizsgálásáért darabonként 10 kr. A pályázati kérvények a képv. testülethez czimezve f. hó 21-ig az elöljárósághoz beadandók. Kisvárda, 1887. julius 9-én. Gyuricskó Ferencz, Sarvay Elek, jegyző. főbíró. Közös czélok. A választási mozgalmak alkalmával elmondott programm- vagy beszámoló beszédek zajából talán egy hang sem válott ki élesebben, mint a panasz, a nemzet terhes anyagi helyzetéről. Alig volt képviselő-jelölt, még a legbuzgóbb kormánypártiak között is, aki az ország helyzetét sülyedonek ne tartaná. A kis-birtokos osztály fo­gyása, pusztulása ösmeretes dolog, tekintélyes ipa­ros középosztályunk alig van. Egyeseket leszámítva, a nagy rész a kenyérkereset nehé z gondjaiva l küzd, nemit igy vagyont gyüjthetne magának. Az ország vérrel szerzett földje a sok teher és természeti csapások miatt nagyon sok meghazudtolja a gondos gazda számításait. Minden törvényes intézkedések daczára graszszál az uzsora is, melynek a statisz­tikai számítások szerint, az utóbbi 12 év alatt 200,000 család vagyona esett áldozatul. Gyári iparunk is alig fejlődhetett, pedig nyers tennéuyeiuk értékesítése a honi földolgozás által csakis ez uton lenne emelhető. A kézmű-ipart im­portált külföldi készítmények szorítják ki, s az ipar­szabadság béklyóit érzi minden iparág. És mind­ezek eredméuyekép óriási mértékben nő az eladó­sodás. Jó példát ad rá az állam. Ez a súlyos anyagi helyzet pjdig erős kihatás­sal van az erkölcsi életre is. A vagyoni hanyatlás­sal együtt sülyednek az erkölcsök s terjed a kor­rupció. Ezt látjuk mind tyája i, s korunk tagad­Imtatlan betegségének mindinkább kidomborodó karakterisztiko.ija gyanánt ítéljük el, . Ki okozta a kettős bajt, amely közül egy is elég, hogy élet-erében támadja meg a uenUetet," e kettő együttvéve pedig a végső romlásba viszi? Ki van hivatva útját állni e két baj elhatalmaso­dásának, a nemzetet kiragadni a naponkint sűlyo­sodó bajokból ? Mi azt hisszük, hogy e munka nagy része a nemzet minden tagjának vállain nyugszik, — de a mu lkához az irányt kitűzői, az eszközöket mag­mutatni, az állam vezérlő férfiainak kell szóval és tettel, de leginkább ez utóbbival. Hangoztatni a három jelszót: egészség, vagyon és inteligencia, még nem elég! Az erkölcsi bajok megszüntetésére uagy mértékben előmozdítaná mind a három kincs gyarapítását. Az egészség és élet megromlásának legnagyobb részt az erkölcstelenség az oka; a vagyoni bukást hány esetben szüli a szenvedélyek és bűuök bilincsei között leigázott akarat. Hajdan erős kis és középbirtokos nemes osztályunk pusztulása a megmondhatója! Az intel­ligencia ineg erkölcs nélkül, mely amazt irányítani és a jó szolgálatára felavatni van hivatva, több kárt okoz mint előnyt rejt magában. Első sorban kell tehát hangoztatnunk az er­kölcsi momentumot, mint az anyagi bajokból való kibontakozásra is a legfontosabb lépést. Apró, je­lentékteleneknek látszó eszkö ök kínálkoznak min­denfelé. melyek együtt véve a czél megvalósulához vezetnek. A maga társadalmi körében, hivatalbeli állásában, mindenfelé amerre lép, ki-ki tehet le egy alap követ, melyen a tisztább erkölcsi érzékű uj társadalom fölépülhet. Egy ilyen eszközül kínálkozik az a kezdemé­nyezés, melyet a községi gyermek menhelyek léte­sítése érdekében a vármegye közigazgatási bizott­sága megindított. Ennek a törekvésnek támogatókra szüksége, mert e nélkül minden hiába való. Papok és tanítók, községi elöljárók, a birtokos urak, s általában mind azok, kik befolyással bírva, e be­folyást egy kis érdeklődés áráu könnyen érvénye­síthetik : ők vaunak hivatva arra, hogy a községi gyermek menhelyek eszméjét egy kis áldozattal, utána látással megvalósítsák. Az ifjabb nemzedék jövője. Rég elmúlt az az idő, midőn a nemzet szellemi erejének növelése az egyház feladatai közzé tartozott. Azon kortól elválaszt bennünket az uj korszellem meg­sokszorozódó követelése, mely az egyház számára, midőn kijelölé a lelki üdv ápolásának kötelmét, a lelki művelt­regény-melléklct és a „C/sigelkai" Lijos- s István-forrás körlevele van csatolva. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom