Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

Melléklet a „INTyírvidék" 28-ik számához Nevelés és közerkölcsiség. A történelem nem tud felmutatni kort, századot, mely több áldozatot hozott volna a közművelődés ügyének, miut jelen századunk. A szüle gyermekét, a testvér testvéré*, a barát barátját, ismerős ismerősét folytonosan tanulásra, önművelődésre ösztönzi. Századunkról joggal el lehet mondani, hogy az a közművelődés százada. A szegény szüle nem kiméi áldozatot, keresményét s vagyonát feláldozza, csakhogy gyermekét a tudományos pályán neveltesse. A nagy közönség filléreivel, az állam millióval, százezreivel járul a népneveléshez. És minő eredménynyel ? ! A szüle, ki minden vagyonát, testének minden erejét gyermeke javáért, kimiveléseérl áldozza, vissza kapja-e annak csak ezredrészecske kamatját is! Az állam nagygyá, hatalmassá, les;-e a hozott áldozatok árán? Fiai, leányai jobbak, eriíölcsösebbok-3, mint a megelőző századokban, e. mikor még nem volt ennyire kiművelve, kitanulva a világ?! Egy uagy váddal állunk szemben, mely hangosan kiáltja fülünkbe: »a műveltség megrontja az erkölcsöket.< Néz^üuk csak széjjel és lássuk, nem igaz-e ez a keserű vád? A régi vallásos és erkölcsi érzület nem e a legritkább vendég mír ma, különösen a műveltebbnek látszó körökbeu ? Sok bűn mai napság bűnnek sem tar tátik már. Az a vallásos érzület, mely hajdan csodákat müveit, Istenért, egyházért szívesen áldozott, él-e még ma is oly mértékben, miut századokkal ezelőtti A szüle annak örül ma, ha beszélni kezdő gyermeke nem imádkozni, hanem káromkodni tanul meg legelőször, ha már piczi korában ismerni tanulja a mai társidalom elterjedt kedves szokásait. És váljon nem itt rejlik-o a baj ?! Nem-e a családból iudul ki a mai vallásos és erkölcsi érzület hanyatlása? az a vád, mely fennebb elhangzott?! Szemere ugy tekinti a szülőket, »mint magvetőket, a gyermek lelkét pedig bevetendő termékeny földnek nézi. A mely szülőn csak szólják a jót, de nem cselekszik, azoknak szavai olyanok, mint az üres magvak, melyek hiába szóratnak el, nem kelnek ki soha ; nemes, jó és szép cselekedetok foganatosak a gyermek elméjé ben. Ez utóbbi eset után él az anya is újra gyermekében. « Dehát a műveltség fenhéjázóvá s elbizakodottá teszi s annyi igénnyel tölti el a mai világ emberét, hogy amaz örökké változhatlan erkölcsi törvényekről és azoknak kötelező erejökröl megfeledkezik, és a vallás által kezeibe helyezett vezérfonalat elejtve egyedül csak állati életének él. — Egyesek, családok megfeledkezve rendeltetésük nagy czéljáról, élnek a jelennek, a jövőre nem is gondolva. — Vallással, Istennel, temp'ommal mai napság a miveltnek látszó s hozzá ínég jobb módú emberiség ugyszólva nom gondol. Gyermekét is igy szereti. — Csupán csak az iskola és a hat éves kor, mikor I4)nét tanulja irnádui ajövő embere. A caládbau ő ilyet soha sem h illott; a tanitó bácsinak ugyan csak izzadni kell, mig e más dolgokban tűiért gyermekeket Istennel és a vallással megismerteti. Hiába ott minden, jó iskola, bölcs nevelő, ahol a gyermeknél elhanyagoltatott a legelső, a családi nevelép. Hasztalan ott minden fáradsága a legszorgalmasabb s tapiutatosabb tanítónak is, a hol az elmivelődött kor — a osaládban -- a jóra és rosszra egyaránt fogékony gyermeki kebelnek túlságosan ferde nevelést adott. — »Egy jó anya felér száz tanítóval is. — Ö a családban mind n szií iránytűje, minden szem Bark csillaga.* A legelső nevelő tehát az édes anya legyen, az édes anya legyen, az iskola pedig a család. Vallás-erkölcsi miveltséget, nevelést először, és esik miután ezektől át van hatva, lehet megismertetni vele az ember értelmi természetében gyökerező rend és törvényesség eszméjét. A lelket üdvözíteni először 6s csak azután mutatni fel az embernek emberhez való viszonyát. A hol a cialádi nevelés jó, tiszta ott az er. ö ősiség is. A hol a szüle istenfélő és vallásos; vallásos, nemes erkölcsű, tiszta és nemes lelkületű lesz ott a gyermek is, melyet nagygyá, boldoggá s szerencséssé növel a valláserkölcsi nevelést felkaroló isnoln. Az erkölcsnemesitő egyesületek csak akkor felelnek meg hivatásuknak, ha működésűket a családban kezdik el. - Az édes anyát, a család őrangyalát kell mindenek felett megnyerni, mert Campen asszony szerint »hogy az emberiség helyesebb erkölcsi nevelésben részesüljön, anyákra van legnagyobb szükség* Anyákat kell tehát legelőször nevelni, kik aztán gyermekeiket igazán Bzeretni és uevelui is tudják »A szüle jelleme a gyermekben újra éled.< A szeretet, vonzalom, mu.ikásság, vallásosság, tiszti erkölcs, nemes és tiszta sziv és önuralom tényei, melyek a szülei életben a gyermek szeme előtt kidomboroduak, élni és müködui foguak akkor is, mikor már ők nem lesznek gyermekeik között. »Anyám egyetlen csókjának köszönhetem — mondja egy hires febtő, — hogy képíróvá lettem." Hány ember síólhat igy, kit egy jó anya befolyása, szeretete tett emberré? És hány mondhatja el : »minden boldogtalanságomat a szülei háznak köszönhetem.< Pedig hát ugy van. Nevelés és erkölcsi miveltség karöltve járnak. Ha az egyik jó, jónak és tisztának kell lenni a másiknak is. Ha a szüle gyermekét igazán szereti, akkor mcgoltal mazza azt a mai túlhajtott miveltség gonosz levegőjétől. Elzirja, oda forrasztja az édes anya emlőjére, a szerető szivre, honnan vallásoság, tiszta sziv és lélek, boldogság és nemes erkölcs kisérik az élet iskolájába. Igy azután az állam is láthatná hasznát az ezrek és millióknak, mert iskolái jó nevelésű gyermekek 9 növendékekkel telnének meg, hol a vallásosság és tiszta erkölcs fejlesztésére több idő és gond fordíttatván, a jövő nemzedék százas kamattal mosná le a mai korról ama szigorú vádat: a műveltség megrontja az erkölcsöket. — Se helyen ezt írhatná zászlójára: a miveltség és az erkölcs nagygyá s hatalmassá teszi a nemzetet. »A gyermek jelleme a férfi benső lényege. Minden későbbi nevelés arra épül. A jegecz mindig megtartja alakját. — A szó teljes értelmében igaz a költő amaz állítása: a gyermek a férfi atyja. Mit méltón ekképen fejez ki: »a gyermek ugy mutatja a férfit, mint a reggel a napot. E. Ií. ÚJDONSÁGOK. 8W~ Lapunk t. előfizetőit és a községi elöljáróságokat tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket megújítani s esetleges hátralékaikat lapuik kiadóhivatalához beküldeni szíveskedjenek. A „Nyírvldék" kiadóhivatala. — Uj tanárok. A helybeli gimnázium pártfogósága a mult szombaton Májerszky Béla egyházi felügyelő elnöklete alatt ülést tartott, a választás útján betöltötte azt a két uj tanszéket, melyet gimuáziumuukutik 8 osztályúvá történt kiegészítése folytán rendszeresíteni kellett. Megválasztattak pedig Elcser Simon és Förster Iiezsö urak, kik kitűnő okleveleiken kivül, eddigi műkődésökről is a legjobb bizonyítványodat és hírt hoztak magokkal. Bstöltendó lesz míg gimnáziumunknál három ttnszék. E'.ekre nézva a főiskola kormányzósága s a közoktatásügyi korminy közt az államsegély megadásán vonatkozó szerződésben a miniszter kinevezési joga állapiitatott meg, ugy azoubau, hogy a kinevezés a főiskolát fentartó ág. ev. egyház illető testületének ajánlására történjék. Ez ajánlások szintén a mult szom bati pirtfogórsági gyűlésben történtek meg. A három pályázó közül kinevezésre ajánltattak Máthé György és Szdnthó János tanár urak, kik egy próba éven át a gimnáziumnál már mü'cödtek. A h .rmadik pályázó kérvényét a pártfogóság nem fogja ajánlólag fölterjeszteni _ — Az áruraktár ügye megint egy lépéssel haladt előre s eizel a nagy horderejű vállalat eljutott oda, hogy hozzá foghat magának az áruraktárnak fölállításához. Az áruraktár igazgatósága e hó 4-dikén megalakult, a következőleg: a nyiregyhízai takarékpénztár ré• széröl megválasztatott igazgatósági taggá Kovách László, a szabolcsi hitelbank részéről Flegmann Lipót, az ipar és kereskedelmi brink részéről Gliick Dávid, a többi részvényesek közül p-ídig Szamuelly Aurél és Czukker Henrik. A részvény-vállalat elnökévé, mint értesülüuk, Pscherer József földbirtokost és megyei gazdasági előadót óhajtják megnyerni. Az alakuló kö, gyűlés különben tegnap, az az szombaton délután tartatott meg. E gyüés boldogságuak édeuévé varázsolta. Oh mennyi szeretet, meuuyi bizalom derengett e család tűzhelye körül, a példás hűségnek és egyetértésuek mennyi gyöngéd köteléke fűzte össze sziveiket. Mindnyájan tudjátok, kik e szép család boldogságát közelebbről ismerték. 30 évig boldogította a uemes szívű nő a szerető férjet, s e házasságból a következő gyermekek születtek : László, ki az 1874-ik év deczember 22-én elhunyt, Albert, kiuek neje Geucsy Etel, leányuk: Juliska, Amália Hegedűs Edéué, gyermekeik: Zoltán és Erzsike; Viola Nozdroviczky Jenőué, gyermekei: László, Pál, Sándor, Ilona, Károly; Gencsy Sámuel, kiuek ueje Molnár Ilona, leáuyuk: Márta. A tanácsaiban megfoghatlau gondviselés e példás boldogságot 1870-ben zavarta meg először, midőn a nemes szívű nőt és példás család-anyát egy szempillantás alatt magához vette az Ur, a keserű fájdalom tövisét törve a hű férj szivébe, s mély gyászba borítván a kedves gyermek-koszorüt. Megdöbbenve, szívét megalázva borult ő ekkor a hű nő hihült szívére, de az Istenben vetett hit fölemelte lelkét, s a téveteg bús komorság helyett Istenben bizva, a feledhetetlen élettárs emlékének gyöngéd ápolásában kereste méltó gyászát, s szerzett bánatba merült lelkének könnyebbülést. Eljegyezte őt magának másodszor is, eljegyezte hittel, szívére ölelve az elköltözött élettárs lelki képét. Szívén e drága pecséttel, lelkében a hit malasztjaival járta meg az özvegység bánatos útját, s hajtá fejét az örök álomra. Majd az 1874-edik év'ueu ujabb családi gyászszal tevé apai szívét próbára az Ur, midőn az anuyi drága talentumokkal felruházott kedves Lászlóját tépte le apai szívéről a halál, s bár ez is rendkívüli gyászszal sújtotta őt könyei között is ama hitbizalmas sóhaj szólt zokogó lés lefolyásáról lapunk légközelebbi számában hozunk értesítést, — A húsmérés szabad gyakorlatának korlátozására vonatkozó miniszteri rendelet, melyet lapunk junius 26-iki számának hivatalos részében közöltünk, a törvényhatóságra bizza azt a jogot, hogy a hús ára községenként, a helyi viszonyoknak megfelelően, megszabassék. Zoltán János alispán e rendelet alapján felhívta Nyíregyháza város közönségét, hogy a húsárak szabályozására nézve nyil-ttkozzék. Krasznay Gábor polgármester ennek folytán szaktanácskozmányt fog összehívni, mely a különböző igényeknek és érdekeknek egybevetésével, Nyíregyháza város területére nézve a húsárakat illetőleg véleményt fog adui. — Az ártézi kút munkálataihoz, a megkötött szerződés értelmében o hó 11-dikén, hétfőn kell hozzáfogni H vállalkozónak. A kutat, mint azt már említettük, a r. kath. templom és a börtöu épület között levő téren csinálják, ugy hogy a kút medenczéje az e téren egymást keresztül szegő utak keresztvonalába essék. — A lovaslaktanya ügyében a képviselet által már régebben megbízott küldöttség megint megkezdte működését, összehivatván a polgármester által az ügy előbbre vitelének érdekében. A tanácskozás eredményéről értesíteni fogjuk majd olvasóinkat. — Árva gyermekek fölfogadása, A helybeli nőegylet felügyelete alatt álló árvnházból ez idén hat leányka fog, mint népiskolát végzett kilépui, s a nőegylet állal az erre vállalkozni kívánó házaknál elhelyeztetni. Kik ilyen kdépő 12 éves árvagyermeket magokhoz verni óhajtanak, szíveskedjenek a nőegylet elnökségéhez fordulni. — Tüz. Gégéuyben a mult h6 utolsó napjának éjjelén nagy tüz támadt, egy jómódú gazdának udvarán, kinek mindenuemü égbető anyaga elhamvadt, ugy hogy ez embernek több mint 3000 frt kárja van. A tüz átszármazott gr. Vay Tibor tiszti lakára is, melyuek szintén csak a falai maradtak meg. Szerencse, hogy szél nem fujt, mivel ez esetben a község nagyobb része porrá égett volna. A tüz oka ismeretlen. Különben Gégényben évekóta nem volt tüzeset. — A nóipariskola növendékeinek munkakiállitása, mely az 1886/87 dilii tanév eredményéről ad számot, e bó 9-dikén nyilt meg a felsőbb leányiskola két tantermében. A kiállítás iné* most is nyitva van, s valóban érdemes a megtekintésre. — Nagy tolvaj bandát kerített kézre a csendőrség Kótajban. Tolvajokból és orgazdákból áh a díszes társaság. Tolvaj tagjai vásárokra jártak, kiterjesztve működésűk terét a szomszéd vármegyékre is, s amit elemeltok, otthon értékesítették. Nevezetes a dologban, hogy a kitanult ügyességű tolvajok megrendelésre loptak. Kiuek a mi kellett: esernyő, czipő, suba, kalap, stb., sőt vállalkoztak arra is, hogy a megrendelt szinü, nagyságú, kiállítású portékát hozzák az orgazda megrendelőnek. A vizsgálat eddigi eredményei szerint mintegy kilenciveneu vannak a dologban érdekelve, csupa kótajiak. Egy r>szök már fogva van. Még is csak igiz hát az a közmondás hogyha Kótajban meg nem lopnak stb. — olmehetsz a világ végire. — Tánczpróba. Klein Henrik táncztanitó, ki e hó 20-dikán városunkba jón tánczórákat adni, e hó 20-dikán Kislétán tartja növendékeivel tánczpróbáját, összekötve ezt felnőttek számára rendezendő tánczmulatsággal. — Évzáró vizsga. A helybeli ev. ref. népiskolában az évzáró vizsgák e hó 4-dikén tartattak meg, ugy az alsókban, valamint a 3—6. osztályokban oly fényes eredménynyel, mely az egybegyűlt érdeklődő szülők és tauügybarátok legörvendetesebb meglepetésére szolgált, s az osztályokat vozető tanítók Varga Antal és Horváth István ur legnagyobb dicséretére. — »A liga jog* cámü regényből, mely lapunk havi mellékletét képezte, jövő számmal veszik olvasóink az utolsó részt. Az általános tetszésben részesült regény egybefüzve, borítékkal ellátva 80 krajczárért kapható lesz néhány nap múlva kiadóhivatalunkban. — A nyíregyházai dalegylet ez idei nyári tánczvigalmát, mint azt közelebb megtartott közgyűlésében elhatározá, augusztus hó 6-dikán fogja rendezni. A sikerültnek Ígérkező mulatságról egyelőre csak annyit jelentünk, hogy tÍBzta jövedelmének fele része a népkert javára fog adatai. ajkára: „az Ur adta, az Ur vette el, áldott legyeu az ő szent neve". Miudeuek iránt jóságos szerető szívvel viseltetett ugyan, de külöuösebbeu is kiterjesztő gondoskodását a családjához tartozókra. Kedves neje testvérének gyermekei ugyanis kora árvaságra maradtak, minden pártfogó és oltalmazó nélkül, nemes szívű boldogult halottunk felfogta e gyermekek sorsát, s a legszeretőbb gonddal karolta fel ügyöket, rendezte anyagi viszonyaikat s mint boldog gyermekeket bocsátotta ki őket szárnyai alól az életbe. Es most e hálás rokonok eljöttek a jóságos szív ravatalához, hogy feltegyék arra hálás könyeik között szívöknek ősziutéu érzett háláját. Ily nemes vonások jellemzik az ő családapai történetét. Mint boufi, a közügyek körüli küzdelmekben élénk és tevékeny részt vett ugyau, de közhivatalt a polgári élet pályáján — noha a bizalom több ízben élénken fordult felé, jelesül 1861-ben a vármegye minden járása^ egyhangúlag jelölte az alispáni székre — soha sem vi selt, üres idejét a családi és a czinczinuatusi foglalkozás közt osztotta meg. Most nemes szivének jótékonyságát gyakorolta, majd tanácsokat osztogatott, mint a nép valódi atyja, melyre őt a tapasztalat bölcsessége annyi mások felett képessé tette. A uemes szívű, vallásos kedélyű férfinak csöndben gyakorolt jótéteményei azonban nem sokáig maradtak az egyházi élet terén ismeretlenek, minélfogva felkereste őt a f.-szabolcsi egyházmegye osztatlan bizalma s az egyházmegyei tanácsbirói székbe ültette az 1861-ik év márczius havában, épen a nemzeti visszahatás mozgalmas napjaiban, hol a gróf Degenfeldekkel, Bóuisokkal s tobb más jelesekkel együtt munkálkodott az egyház építésén 1864-ig, ekkor egészségét megrendülni érezvén, az egyházmegye köz sajnálatára e hivataláról leköszönt, melyet a legnagyobb pontossággal töltött be, minden gyűlésen megjelent, s inindeu megbízatását a leghívebben tejesitette ugy, hogy ez a kor méltán nevezhető egyház-megyénk egyik fény-korának! Utolsó éveiben az előhaladt korral együtt járó gyengélkedések gyakrau megtámadták, azonban vidám kedélye ekkor se hagyta el. Erezte, hogy jól folytatta életét, s tisztában volt a halhat r lanság nagy gondolatával ; betegsége utóbbi napjaiban, mintha lelke már ott fenn szárnyalt volna az örökkévalóság régióiban, s elhunyt szeretteivel társalkodnék, földi világa bezárult, s csöndesen borult szemeire a hosszú álom éjszakája. íme ily drága hamvakat takarnak e szemfedél és a méltó gyásznak és kegyeletnek koszorúi! Csoda-e, ha mindenek, de különösen a szerető szívű gyermekek s rokonok mély fájdalommal keseregnek a nemes szívű apa koporsója felett. De ne sírjatok! hiszen a szeretet, mely szíveteket összefűzte, nem halt meg! Erősebb az a halálnál és keményebb a koporsónál. Ez a szeretet szívetekre szállt az apa utolsó lehelletével, és ott marad s ott végzi tovább isteui munkáját. Ez a szeretet erős szála felnyúlik a halhatatlanság örök birodalmáig, bevilágítja a halál sötét éjszakáját Könyeket hullatva kiséritek ki a jó apát a családi sirbolt rokon hamvai közé, azután visszatértek a köny áztatott úton, de itt az ősi hajlékban minden hely ő reá fog emlékeztetni, a fák lombjai az ő novét fogják susogni, a madarak éneke az ő nevével ébreszt fel álmaitokból, és a fájdalom lassanként átszűrődik kegyeletes emlékezetté, s mi a jó apában szellemi volt, veletek leend örökké a sirou innen és a sirou tűi! Most könyek között búcsúztok, majd örömmel fogtok találkozni ama végnélküli boldogságban. Áldást! áldást hintsetek a nemes hamvakra! Isten véletek ! Amen.