Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-12 / 24. szám

VIII. évfolyam, 12 . szám. Nyíregyháza, 1887. márczius 13 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon, Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Felévre 2 > Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások . I o lm Eléli kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentotlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hiriletési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor ogysziíi-i közlése ö kr ; többszöri közles esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes liirile tés utáu 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint. IS krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben. Pr

ágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények. 6,053. K. C

I , , — 1887 Szabolcs vár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elöljáróinak. Deme István, állítólag bogdányi illetőségű 27 éves gör. kath. vallású, helynélküli cseléd, volt kórházi ápolt körözése elrendeltetik, s feltalálása esetén illetőségi viszonyai felől részletesen kihallgatandó, s a vele felvett jegyzőkönjv az alispáni hivatalhoz beterjesztendő. Nyíregyháza, 1887. juniuslió 4-én. Zoltán János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 6,560. K. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 26522/X. a. szám alatt kelt körrendeletét, tudomásvétel végett, másolatbau közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi juniushó 8-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 26,522/X. a. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A m. kir. miniszter-elnök ur tudomásomra hozta, hogy a spanyol királyi kormány Marnssick Jáuos zengi spanyol alkonzulnak ezen állásáról történt lemondását elfogadta, s a zengi spanyol konzuli hivatalt beszüntette. Miről a törvényhatóságot, hivatkozással 1879. évi novemberhó 6-án 28,255. sz. alatt kelt itteni leiratra, tudomásvétel végett értesítem. Budapesten, 1887. májushó 25-én A miniszter helyett: Matlekovics. 5,802. K. 1887." Szabolcsvármegye alispánjától A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Zempléuvármegye alispánjának f. évi 6085 sz. alatt kelt átirata folytáu tudomásul vétel végett értesíttetnek, hogy a s.-a.-ujhelyi járás Petrahó községének szarvasmarha állománya, lépfene miatt 20 napi vesztegzár alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi juuiushó 8-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. S/aboIcsvármegye közönségének, Graeft József föispáu eluölete alatt Nyíregyházán 1887. május hó 11 én tartott rendes tavaszi közgyűlés jegyzökönyvének kivonata. (Vége.) 21. §. Az utalványozás a költségvetésileg megállapított összegek mily mérvbeni igéuybe vételének, illetőleg a még rendelkezésre álló részletek mennyiségének nyilvántartása végett Nyíregyházán a számvevőség, nagy és kis községekben a községi, vagy körjegyző által utalványkönyvbe vezetendő, melybe az utalvány tartalma kifizetés előtt beírandó s az utalványozott összeg addig, mig az utalványra reá nem vezettetik, hogy az az utalványköuyvbe beíratott, ki nem fizethető. 22. §. Az illetékes utalványozás alapján teljesítendő bevételek és kiadások, az utalványon kivül elleunyugtával, illetve nyugtával igazolaudók. 23. §. Minden bevétel és kiadás a pénztárnok által a teljesítés után azonnal, rendszerint saját kezűleg feljegyzésbe veendő és pedig az ezen feljegyzések befogadására szolgáló pénztári naplókba és illetve beszedési lajstromokba. 24. §. Mindazon bevételekről és kiadásokról, melyek külön elszámolási ágat képeznek, mint községi közköltség, szegény alap, közmunka alap, megyei pótadó stb. külön pénztári naplók vezetendők 25. §. Ezen egy egész évre szóló füzetben készítendő naplók lapszámozandók, zsinórral összefűzeudők és rendezett tanácsú városokban a polgái mester és a számvevő, nagy és kis községekben a járási főszolgabíró, vagy annak törvényes helyettese által a napló kuliapján, a lapok számát jelző hitelesítési záradékkal ellátandók. 26. § Egynemű oly bevételek, melyek sűrűen fordulnak elő, miut különösen a községi pótadó és egyéb készpénzbeli kivetések utáu befolyó összegek uem közvetlenül vezetendők az illető naplókba, hanem külön jegyzékekbe, vagyis beszedési lajstromokba gyűjtetnek, ahonnan azután a napi (esetleg heti, vagy havi) zárlat után, a/, addig felgyűlt összeredménynyel, a pénztári naplóba átvitetnek. 27. §. Minden egyéb bevétel, valamint kivétel nélkü mindeu kiadás azou idő és sorrendben, melyben előfordultak, a teljesítés alkalmával esetenké it naplóztatnak. 28 §. A beszedési lajstromjk és minden külön elszámolás alá eső köztartozás számára külön egy egész évre szóló, lapszámozott, átfűzött és hitelesítési záradékkal ellátott fűzetekben készítendők. 29. § A naplók és beszedési lajstromok mindég a pénzkezelő által saját kezűleg vezetendők, ellenben a törvényhatóságilag megállapított költségvetési hiány fedezésére engedélyezett községi pótadónak, valamint a községi lakosokat terhelő minden egyéb készpénzbeli köztartozásoknak kiszámítását, egyes adózók közötti felosztását, vagyis egyénenkénti kivetését, továbbá az ekként megállapított tartozásokra teljesített befizetéseket, mint lerovásokat, végül ezek egybevetése utján, a netaláui hátralékot, vagy esetleges túlfizetést előtüntető kivetési és lerovási főkönyvet Nyíregyházán a városi számvevőség, nagy és kis községekben pedig a községi vagy körjegyző tartozik elkészíteni és vezetni. 30. §. Ugyanezeknek feladata az egyes adózók összes köztartozásainak kitüntetésére szolgáló adóköuyvecskék kiállítása, illetőleg a tartozásoknak ezen adókőuyvecskékbe való előírása, megjegyezvén, hogy a levonási adatok a teljesített fizetés alkalmával a pénztárnok által beiraudók. 31. §. A pénztári napló egyes tételei, időszakonként átviendők az egyszerű kincstári számvitel szerint szerkesztett számadási főkönyvbe. 32. §. A számadási főkönyv, mely a községi törvény 141. §-ában érintett számadással azonos, a költségvetésnek megfelelően szerkesztendő, miért is annyi és oly czimü rovatokkal kell bírnia, mint amennyi a törvényhatóságilag jóváhigyott költségvetésben felvétettek, megjegyezvén, hogy még a költségvetésben uem szereplő, a vagyou kezelésre végleges behatással nem bíró, átfutó bevételeknek és kiadásoknak is megfelelő rovatok uyitaudók. 33. §. Minthogy pedig a számadási főkönyv nemcsak a bevételek és kiadásoknak a költségvetési rovatok alá való osztályozására szolgál, hauem arra is, hogy valamint a számadók, ugy a pénztárt ellenőrző, illetve az utalványozási joggal felruházott közegek is valamennyi bevételek és kiadások iránt részletes átué/etet szerezhessenek, még pedig nem csupán arról, ami valósággal befolyt, vagy kiadott, hauem arról is, ami bevételezendő, vagy kiadandó lett volu i; ennélfogva a számadási főkönyvnek „Tartozás", „Lerovás", „Hátralék" czimü hasábokkal kell birnia. 34. §. A „Tartozás" hasábba első sorban az előző évről áthozott bevételi, vagy kiadási hátralék, másod sorbau a számadási évre jóváhagyott községi költségvetésből, esetleg szerződésből és illetékes utalványozásból megállapított illetőség mutatandó ki. 35. §. A „Lerovás" adatait a pénztári napló szolgáltatja. 36. §. A „Hátralék" a „Tartozás" és „Lerovás" czimü hasábok egybevetése utján a bevételi, vagy kiadási hátralékot, illetve a község készpénzbeli követeléseit, vagy tartozásait mut .tja ki. 37. §. Rendezett tanácsú városokban a számadási főkönyv elkészítése és az előírások teljesítése a városi számvevőség és közbeni vezetése és az év végéveli lezárása pedig a pénztárnokkal együtt az ellenőr feladatához tartozik. 38. §. Nagy és kis községekben a főkönyvet a községi, illetve a körjegyző tartozik vezetni. 39. §. Ugyanezen közegek a község tartozásainak és követeléseinek esedékéről nyilvántartást vezetni és ennek alapján a tanács, illetve községi elöljárósághoz mindenkor jelentést tenni Jartoznak. ___ Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolv 40. §. A pénztárt rendezett tanácsú városokban a polgármester, «z ügyész és számvevő közben jöttével, . nagy ós külöu pénztárnokkal ellátott kis községekben a biró egy előljárósági taggal és a jegyzővel havonként legalább egyszer váratlanul, azaz a pénzkezelő előleges tudósítása nélkül megvizsgálni tar ozik. Oly kis községekben pedig, amelyekben a biró pénzkezelő is egyúttal, a vizsgálat teljesítésére, a képviselő testület által iniuden év elején az illető évre, saját kebeléből, elöljárói állást el nem foglaló két értelmesb tag lesz kijelölendő, kik a havonkénti vizsgálatot a körjegyzővel együttesen ejtik meg. 41. §. Azonkívül pénztári vizsgálat a pénztárnok (pénzkezelő) személyébeu történt változás esetén, ugy szintén akkor is foganatosítandó, ha a pénztári álladók véletlen események (tűzvész, tolvajlás stb.) folytán megkárosittatott. 42. §. A pénztári vizsgálat mindenkor nemcsak a pénztári áiladék megállapítására, hanem az ügykezelésre ós számvitelre is kiterjesztendő. 43. §. A pénztári vizsgálat megtartása ós a pénztári naplóknak a maradvány megállapítása végett történt bezárása, a naplók szöveg hasábjába vezetendő ós ugy a pénzkezelők, miut a vizsgáló küldöttség tagja által aláírandó megállapítási záradékkal bizonyítandó; 44. § A pénztári vizsgálat eredményéről, a vizsgáló küldöttség mindauuyiszor jegyzőkönyvet veszen fel és a tauács, illetve községi elöljáróságnak jelentést tesz. 45. §. Az évi zárszámadást a pénzkezelő, esetleg a díjtalanul közreműködött köteles községi, vagy körjegyző segítségével elkészíteni s a községi képviselethez oly időben beterjeszteni tartozik, hogy az a község tavaszi közgyűlésén tárgyalható legyen. 46. §. A zárszámadás, a rendes pénztári okmányokon kivül, a költségelőirányzattal s az évközben netalán előfordult vagyou változás igazolására és indokolására szolgáló bizonyítékokkal is felszerelendő. 47. §. A községi pénzkezelés közbeu használandó könyvek mintái és pedig a vagyon leltár A., költségvetési előirányzat B., a pénztári napló C., a beszedési lajstrom D., a kivetési és lerovási főkönyv E- és a számadási főkönyv F. alatt megállapittatnak és csatoltatnak. 48. §. Pénztárnok, szabályszerűen felszerelt számadását a számadási év lezárta utáu legkésőbb egy hónap alatt, a községi képviselő testületnek bemutatni köteles, a képviselő testület a hozzá beadott számadást azonnal felülvizsgálni s márczius hó 15-ig a törvényhatósághoz okvetlenül beterjeszteni tartozik. Ha a bemutatott számadás a képviseleti tagok határozat képes számban való megjelenésének elmaradása miatt két egymás után kitűzendő tárgyalási határnapon is közgyűlésileg elintézhető nem lenne: azt felülvizsgálni s a fentebb kitűzött határidőben a törvényhatósághoz beterjeszteni a községi elöljáróság tartozik. 49. §. A községi törvény Mi §-ában érintett első fokú vizsgálat tekintetében szükségesnek mutatkozik azon figyelmeztetés, hogy mindazon esetekben, midőn a számadások ellen észrevételek merülnek fel, ezek a számadókkal közöltessenek, illetve a számadók azokra nézve kihallgattassanak, ugy, hogy a számadás törvényhatósági felülvizsgálatnál, már a számadók igazolása is tekintetbe vehető legyen 50. §. Ha a vármegyei számvevőség az észrevétel nélkül felterjesztett számadást helyesnek találja, avagy az első fokú vizsgálat alkalmával tett észrevételeken kivül ujak nem merülnek fel, amazok pedig a számadók igazolása (válasza) alapjáu elbírálhatók, a számadási ügy végleges elbírálás végett a vármegyei közgyűlés elé terjeszthető. 51. §. Ha azonban a számadásra tett észrevételek még további tárgyalást kívánnak, illetve, ha a vármegyei számvevői vizsgálatból kifolyólag uj észrevételek merülnek fel, a számvevőségnek észrevételei az alispán utján a községi elöljáróságokkal, illetve a felelős számadókkal közlendők, záros határidő alatti nyilatkozat tétel végett. 52. §. Ezen nyilatkozat behatóan megbírálandó • és ha még az ügy teljesen tisztázottnak uem tekinthető, másod észrevételek teendők, melyekre szintén záros határidő alatt beveendő a felelősségre vouottak másod válasza. Csak ennek tüzetes felülvizsgálata utáu terjesztendő az ügy határozat hozatal végett a vármegyei közgyűlés elő. 1 •' • • íl. J