Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-02 / 1. szám

seket teljes ügybuzgalommal s a legjobb, legkészségesebb igyekezettel pontosan meg fogja tenni, de másrészt el is várom, hogy e tekintetben mulasztás vagy elégtelen rendelkezés sehol, semmi irányban tapasztalható ne le gyen. Miuélfogva fentartom magamnak, hogy az intézkedések mérve s azok mikénti foganatosítása iránti meggyőződés nyerés szempontjából, esetleg egyik vagy másik közegészségi felügyelőt fogom a törvényhatóság területére kiküldeni Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy az e részben tett intézkedéseiről szóló kimerítő, részletes jelentését mielőbb hozzám juttatni siessen. Budapesteu, 1886. évi novemberhó 19 én. Tisza, s. k. 11,784. K. SZÍI bölcs vár 7)i egye al ispánjától. 1886. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterinek s a községek elöljáróinak. A maros-vásárhelyi kir. törvényszék 4,041/86. sz. alatti Ítéletét másolatban azon utasítással hozom tudomására, hogy az abban foglalt elkobzási és megsemisitési eljárást saját hatáskörében foganatosítva, hozzám annak eredményéről jelentést tegyen. Kelt Nyíregyházán, 1886. deezember 22-éu. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 944. bünf. számhoz. Másolat 4,041/86 szám. (3 Felsége a király nevében! A maros-vásárhelvi kir. törvéuvszék mint országos büufeuyitő bíróság a kir. ügyészségnek f. évi szeptember 2-áu 5,565. sz. a. kelt indítványa alapján, a „Romani de Peste Munti" czimü röpiratra vonatkozólag következőleg ítélt. Bukarestben 1884. évben Miholescu István nyomdájában a következő czim alatt megjelent röpirat: „Romani de Peste Munti-, „Cateva bestiunn de actualitáte d. G. S." feltalálható példányai a m. btkv. 62. §-a értelmében elkoboztatnak és megsemisittettnek. Indokok: Az oláh Tyúkod községben 1885. évi szeptember 8-án Carleannu György körjegyző birtokában megtalált és bírói kézre került, — Bukarestben 1884. évben Mihatescu István nyomdájában megjelent .Romani de Peste Munti" czimü röpirat egész nyíltsággal izgat Magyarország és a magyar nemzet ellem, s csaknem hasonmása az ismeretes „Romauuai irredenta* féle forradalmi proklamatiónak, oktatást ád arra nézve, hogy miképpen kelljen szervezni és végrehajtani a forradalmat a magyar nemzet kiirtására, s abban következő részek fordulnak elő: „A bérczentüli testvéreinknek még csak egyetlen reményük van Ha tudná Bratianu menyire szeretik őt ezen emberek, és menyit várnak tőle! Hogy ha katonáink tudnák azt, mily könyeket hullatott előttem egy öreg ember azon gondolat hatása alatt, hogy még halála előtt boríthassa a zászlót a román hadsereg előtt!" Továbbá megjövendöli a forradalmat s mondja: ,A forradalom vagy belőlről vagy kívülről jönni fog! — s a solidáritás a gyűlölet alapján minden ellen ami magyar!" Egyik fejezetébeu pedig leirja nézetét, miképeu kelleue a románokat a forradalmi szellemben oktatni és felnevelni ; ezen oktatást tartja a románok jelenlegi missiójáuak és azt mondja: .Az iskolát, templomot és korcsmát és minden helyet, ahol két román össze jön, azt titkos forradalmi klubbá kell tenni !• Felemlíti, „hogy ha ez már régen megtörtént volna, akkor a miniszteri biztosokat és Román Miron metropolitát már régen elküldték volna a túlvilágba!" Az írlandiakat hozza fel mintául az erdélyieknek, hogy ők is ügy tegyenek. Elmondja a románoknak ezutáu ezeket: „A bérczen túl a harmadik forradalmat a szabad földmlvelóktől várjuk, miképeu a két előbbenit megkezdték a jobbágyak!" Továbbá „Azért az emigratió fontos szerepet játszott Romáuia regeneratiójában. Egy fontos nagy szerep vár reá azon harczbau, amely Erdély felszabadításáért és az összes románoknak egy jogar alatt való egyesitéseért vívandó. Ébredjenek és fogjanak munkához; vau erő, vaunak eszközök, ami még hiányzik, nem egyéb az akaratnál, tehát lássuk!Ilyen s ezekhez hasonló kifejezések vonulnak végig a röpirat tartalmán, s igy mint magyar államellenes röpiratnak feltalált és feltalálható példányainak elkobzása és megsemmisítése a m. btk. 62. §-a alapján kimondandó volt. A maros-vásárhelyi kir. törvényszéknek 1886. evi szeptember i-én tartott üléséből. Szentmariay Dezső s. k., elnök. Koncz s. k., jegyző. A másolat hiteleül • Qarba Gyula s. k., igazgató. Szabolcsvármegye alispánjától. 11,906. K. 1886. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeiterének és a községek elüljáróinak. A kis-várdai kir. járásbíróság folyó évi 4,372. sz. alatt kelt nyomozó levele másolatban körözés,' esetleg megfelelő intézkedés végett, tudomására hozat.ik. Kelt Nyíregyházán, 1886. deezember 23-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 4,372/886. bf. Szabolcsmegye Tekiutetes Alispáni hivatalának Nyíregyházán. Szabó Veron férj. Varga Ferenczué, 29 éves, t.-pálezai illetőségű, gyermekes, vagyontalan, utóbb Ajakon s állítólag Demecserben tartózkodott nő, alólirt kir. járásbíróság által, lopás vétségeért egy havi fogházbüntetésre ítélve lóvén, előre bocsátott hírlapi körözés eredménytelensége s tartózkodási helyének ismeretlensége folytáu, a megye területén való körözése s feltalálás esetén, alól irt kir. járásbírósághoz, való elővezettetése iránt, Tekiutetes ali spáni hivatal hivatalos tisztelettel megkerestetik. Kelt Kis-Várdán, a kir. járásbíróságnál, 1886. évi novemberhó 12-én. Kovács, kir. aljárásbiró. 12,662. K. jgg

(, Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. Hirdetmény. A venrsellói körjegyző választás határnapja a 12,192. számú hinletmeuyben. mely a „Nytrvidék* 50-ik számában lett közzétéve, 1887-ik évi januárhó 6-ának d. e. 10 órájára lett kitűzve. Tekintettel arra, hogy 6-dika ünnepnapra esik, a választás 5 én (1. e. 10 órakor fog a községházánál megtartatni. Miről a polgármester és a községi elöljárók oly utasítással értesíttetnek, hogy ezen határidő megváltoztatását a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán, 1886. deezember 24 én. Zoltán János, alispán. ^ ^'^88

6~~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város v polgárinesterének. A m. kir. földinivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter f. évi 66,359. sz. alatt kelt leiratát, másolatbiu alkalmazkodás végett, tudomásra hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. deezember 26-án. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 66,359. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi novemberhó 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával Basily Sándor állaintanácsosnak, Budapestre kinevezett orosz főkonzulnak kinevezési okmányát, a működhetési jog legfelsőbb záradékával legkegyelmesebben ellátni méltóztatott. Felszólítom tehát a törvényhatóságot, hogy nevezett főkonzul urat fentebb jelzett működésében kellő támogatásban részesítse, ós netaláni megkereséseinek készséggel feleljen meg. Budapesten, 1886. deezember 3-án. A miniszter helyett: Matlekovits. A legelső jelentést január hó 85-éu bevárom A községi elöljárók útasittatrak hogy a honvédelmi miniszteri rendeletet a legkiterjedtebb módén tegyék közhírré. Nyíregyháza 1886. deezember 29-én. Zoltán János, alispán Szabolcs vármegye alispánjától 12,69áK. 1886. N* iregy háza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt árlejtéii hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy azt a város, illetve a község területén a legkiterjettebb Diódon közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán 1886 évi deezember hó 29 én. Zoltán János, alispán. Árlejtés! hirdetmény. 8zabolc*vármegye központi hivatalos helyiségeinek 1887. évi fa szükséglete, 360 köbmVer tűzi fa beszerzésének tárgyában, az 1887. évi jana&rius hó 12-ik napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán, t vármegyeháza kis termében szó és írásbeli ajánlatok utján, árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhívatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegye nek, vagy zárt ajánlataikat, 200. forint báaom pénzzel ellátva s 50 krajezáros bélyeg jegygyei felszerelve, a kitűzőt időig az alispáni hivatalhoz beadjak s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek a következők . 1. Az áriejteni kívánók 200 frtot készpénzben, vagy börzei árfolyamban szám tott állampapírban, óvadék gyanánt kUlön külön letenni tartoznak; moly öaizeg, azon árlejtőknek kik a vállaiatott el nem nyerik, árlejtés után azonnal vissza adatik, a vállalkozó által letett 200 forint a vármegyei pénztárna helyeztetik el s csak a teljesített vállalat után fog a vállalkozó részére vissza ad ti ni. 2. A fának száraz legalább egy év előtt levágo:t hasított gyertyán, bük vajy fürétzeit varga tett láoak keli lenni; ugy nevezett galy vagy vén redves fa, továbbá vi'.en szállított va?y untatott (a el nem fogadtatik. 3. A vállalkozó köteles a fa szükségletet 40. mé terével, midőn ennek behozatalára felhivattk, a felhívás vételétől számítandó 48 óra alatt a vármegyeháza ud varára beszállítani s ott kereszt rakás nélkUI egy mé ter magasságban és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. Azon esetre, ha a vállalati fameoyiségnek a vármegyeháza ud varára való bebordása nem szükségeltetnék, a be nem szállitatott fameonyis^get vállalkozó köteles a várm i gyei fa raktár helyiségbe beszállítani s a leirt módon öaszerakatni. 4. A fa ára a vállalkozó bélyeges njugtájára, a teljesített szállítás arányinak megfelelően, a vármegyei házi péutárból fog kifizettetni s a kötelezettség teljes befejeztével, a visszatartott óvadék a vállalkozónak viszsza adatik. 5. Ha a vállalkozó, a feltételekben körvonnlozott , kötelezettségének eleget nem tenne, akkor a szerződő vármegye, fasztlkségletét piaczi bevásárlás utján jogosait beszerezui s e czélra a vállalkozó által letett ovadékot. rövid uton felhasználhatja * az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6. A vállalati szerződés bélyeg költségének fiz tése a vállalkozót terheli. 7. Ezen vállatból erfdő peres kérdések megoldására a nyitegjhízai királyi járásbíróság illetékessége és sommás per-út köttetik ki Kelt Nytrgyházán 1886. dec/.ember hó 27-én. Zoltán János, alispán. I 12,903. K. j~ggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter 50,302. számú iutézvényének másolata, a föszolgabiráknak ós Nyíregyháza város polgármesterének oly felhívással küldetik ki, hogy hivatalomhoz minden hó végén, legalább 10 nappal a felülvizsgálatra kitűzött határidő előtt jelentést tegyenek arról, valyon a legközelebbi hóban megtartandó felülvizsgálatra fognak-e hadkötelesek, avagy ezeknek rokonai elővezettetni. Ezen intézkedés még akkor sem mulasztandó el, ha valamely hónapban senki sem vezettetnék felülvizsgálatra. Azon esetben, ha ezen értesítés elmulasztása miatt, a felügyelő bizottság egybegyüléséből haszontalan költségek keletkeznének, a mulasztásban hibás tisztviselő fog felelősségre vonatni. Végre felhívom a főszolgabíró urakat és a polgármester urat, hogy a felülvizsgálati költség kímélése szempontjából, járásukból egyszerre vezettessék elő felülvizsgálatra, a felülvizsgálatra rendelteket. (Másolat.) Magy. kir. honvédelmi miniazterium. N50,302/VI1I. SZ. Szabolcsvármegye közönségének. Az Aratki.'i

; Beszterczebáuyán, Brassóban, Budapesten, DebreczenOen, Egerben, Fehértemplomban, Fiúméban, Gyulafehérvár^ Kassán, Kolozsváron, Komáromban, Nagyszebenben, " tigyváradon, Pécsen, Pozsonyban, Sopronban, SzatmírTé/.^etibeu, Szegeden, Székesfehérváron és llorvát-Szlavonországivm, Eszéken, Károlyvárosban, Otocsáczon, Péterváradon és Zágrábban szervezett állandó vegyes felülvizsgáló bizottságo;', JÍ '^vö 1887-ik évben, a székesfehérvári és ótocsáczi felülvizSg^Já ^bizottsá^iíra nézve t.ett és alabb vasható kivétellel, a következő napokon fognak egybeülni; úgymint: január 5-ik napján, február 4-ik napján, márczius 5-ik napján, április 14és 15-ik napjain, május 4. és 5-ik napjain, junius 6. és 7-jk napjain, julius 5-ik napján, augusztus 4-ik napján, sjeptember 17-ik napján, október 14 és 15-ik és szükség esetében a következő hét köznapjain, november 4. és 5-ik uapjaiu s deezember 5-ik napján A székesfehérvári felülvizsgáló bizottság a szükséges hadseregbeli bizottsági tagok rendelkezésre nem állása folytán, az 1887-ik évnek nem minden hónapjában, hanem csakis április, május, junius és október havaiban s ezek fentebb kitűzött uapjain fog működni. Hasonló okból az otocsáczi felülvizsgáló bizottság a jövő évben is csak április, május, I június, julius és október havakban s ezek fentebb kitűzött napjain fog működni. Ezen felülvizsgáló bizottságoknak polgári elnökeivé és helyettes polgári elnökeivé, az 1887-ik évre általam felkérettek és megbízattak: Aradon Fábián László, Arad vármegye és Arad sz. kir. város föispáuja és helyettes polgári elnök gyanánt Ormos Péter, kir. tanácsos, Arad vármegye alispánja. Beszterczebáuyán báró Radváuszky Béla, Zólyomvármegye főispánja és helyettes polgári elnök gyanánt Csiphay Károly Zölyomvármegye alispánja. Brassóban gróf Bethlen András Brassóvármegye főispánja Budapesten Kasics Péter miniszteri osztálytanácsos, mint a magyar királyi honvédelmi minisztérium VlII-ik ügyosztályának vezetője s akadályoztatása esetében helyettese. Debreczenben gróf Oegenfeld József Hajduvármegve és Debreczen sz. kir. város főispánja. Egerben gróf Keglevich Bíla Hevesvármegye főispánja és helyettes polgári elnök gyanánt Zalár József Hevesvármegye főjegyzője. Fehértemplomban Lazarovics Vazul kir. tanácsos, lakik Nagy-Szredistyén, Temesmegye, Versecz mellett. Fiúméban Fésűs Béla, miuiszteri osztálytanácsos és helyettes polgári eluök gyanánt báró Abele Rezső miniszteri titkár. Gyulafehérváron Elekes Mihály, lakik Sáudon, Kiskükűllómegye, utólsó posta Héjasfalva. K&ssáu Darvas Imre, AbaujTorua vármegye és Kassa szab. kir. város főispánja, helyettes polgári elnök gyauáut Koos Kálmán Abauj-Toruavármegye levéltárnoka. Kolozsváron báró Jósika Sáinutl Kolozsvármegye és Kolozsvár szab. kir. város főispánja. Komáromban Zuber József, Komáromvármegye főispánja, helyettes polgári elnök gyanánt Szombathelyi Győző kir. tanácsos, Komáromvármegye alispánja. Nagyszebenben Thalinan Gusztáv, Szebeuvármegye alispánja és helyettes elnök gyanánt Sennor Ágoston, ezen vármegye volt alispánja. Nagyváradon báró I>)ry József, Biharvármegye és Nagyvárad város főispánja és helyettes polgári elnök gyanánt Beöthy Andor Biharvármegye alispánja l'écseu Bánffay Simon kir. tanácsos, kir. közjegyző, a pécsi kir. közjegyzői kamara elnöke. Pozsonyban gróf Eszterházv István Pozsonyvárraegye és Pozsony szab. kir. város főispánja és helyettes polgári elnök gyanánt gróf Eszterházv Miklós, megyei tiszteletbeli főjegyző. Soprouban Simon Ödön kir. tanácsos. Sopronvármegye alispánja. Szatmár-Németibeu Kovács Ede, kir. tauácsos, lakik Homokon, Nagy-Károly mellett Szegeden Pálffy Ferenci kir. tanácsos, Szeged szab. kir. város polgármestere. Székesfehérváron gróf Czirákv Béla cs. és kir. kamarás, Fehérvármegye és Székesfehérvár szabad kir. város főispánja és helyettes polgári elnök gyanánt Keinpeleu Imre földb. Temesváron ifj. Ormós Zsigm. kir. tanácsos, Temesvm. alisp. és helyettes polg. elnök gyanánt Heiorich Nándor földbirtokos. Eszéken dr. gr. Pejacseviea Tivadar, Verőczevármegye főispánja é* helyettes polgári elnök gyanánt Cuv.ij Slarka, Verőczevármegye alispánja. Károlyvárosban dr. Jördáu Antal, Károly város polgármestere. Otocsáczou Kasumovics Márk, Lika Krbave megye főispánja Péterváradon Parsetics Félix Újvidék város főispánja. Zágrábban Sisic Jakab, országos kormányszéki osztálytanácsos és helyettes polgári elnök gyanánt walterthali Walter Richárd, országos kormányszéki titkár. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságokat, hogy ezen rendeletemnek tartalmát saját területükön, haladék nélkül tegyék közhírré. S egyúttal ineyhagyom a törvényhatóságoknak, hogy az illető felülvizsgáló' bizottság polgári elnökét, minden hóuapban és legalább nyolez nappal a kitűzött határidő előtt, pontosan értesítsék arról, valyon foguak-e és háuyan fognak, akár hadkötelesek, akár ezekuek megvizsgálandó férfi rokonai elővezettetui. Sőt ezen értesítés azon esetben sem mulasztandó el, ha valamely hónapban senki sem vezettetnék felülvizsgálatra: nehogy, külöuösen a felülvizsgáló bizottság székhelyeitől netalán távolabb lakó bizottsági tagok, az állampénztár terhére, a székhelyen hiába még akkor is megjelenni kényszeríttessenek, amidőn felülvizsgálandó egyének nem létében a felülvizsgáló bizottságnak semmi teendője nincsen. Azou esetben tehát, ha ezen értesítés elmulasztása következtében, a felülvizsgáló bizottság egybeüléséből haszontalan költségek keletkeznének, a mulasztásban hibás tisztviselőt leszek kénvteleu felelősségre vonni, esetleg az állampénztár kártalanítására szorítani. A felülvizsgálati költségek némely törvényhatóság részéről aránytalan mértékben szapo'rittatnak az által, hogy több községből a felülvizsgálatra kijelölt hadkötelesek mellé nagy számú kísérők rendeltettek ki, s a szállítás csaknem minden egyes községből elkülönítve eszközöltetett. Utasítom ennélfogva a törvény hatóságokat, hogy ily felesleges költségek elhárítása Folytatás a mellékletei*.