Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

1 .NYÍRVIDÉ K" Az ember társadalmi szempontból. II. Az ember tehetségeinél fogva többé-kevésbé az emberi nem kifejezője ugyan; erőinek kifejtésében azonban csak egy szem, a tehetségek hosszú lánczolatában. Természete épen ezért ösztönszerűleg bírja magában a társulási hajlam magvát. Minél hatalmasabban lépnek fel benne természeti ösztönei s erői, annál jobban érzi a társadalom szükségét. Mély tudatával bír ezért annak, hogy tehetségeinek megfelelő munkásságot, megfelelő társadalmi közrehatás nélkül, nem biztosithat. Mert hiszen egyedül a társadalom hagyományai és szakadatlan együttműködése nyújtanak neki eszközöket ahhoz, hogy lételének alapját megszilárdítsa, önfentartásának s önvédelmének tényezőit megszerezze. De ha nem csupán a létbiztositást, az önfentartást veszszük is figyelembe, számos oly szüksége van az életnek, melyek kielégítését csak a társadalom közreműködésétől várhatja az ember. Ezért biztosan mondhatjuk az emberről, hogy természeténél fogva a társadalomra van utalva, társadalmi lény. Önként következik az eddigiekből az is, hogy az ember ösztönei s hajlamai teljes összhangzásban vannak a társadalmi élet helyes igényeivel. Természeténél fogva szereti a társas összejövetelt. Ne is mondja ezért senki, hogy miért vannak hát még is embergyűlölők. A misanthropia abnormis, beteges állapot és rendkívüli okok következményének tulajdonitható csupán. Van minden embernek társulási hajlama, még annak is, aki a visszavonult életet és a magányosságot látszik kedvelni. Megosztja az ilyen is embertársa örömét és bánatát, gyakran még nagyobb mérvben, mint sok más. Érzi ő is szükségét annak, hogy csendes szemlélődéséből kiboutakozva, emberekkel érintkezzék s velük érzelmeit és gondolatait közölje. Van tehát minden embernek társulási hajlama. De vannak egyúttal a társadalmi szereplésre képességei is. Mert ugyan mire való volna az a sokféle közlekedési eszköz, melyeket a természet adott rendelkezésére, ha csak nem társadalmi czélok megvalósítása végett? Miért van az emberek igényei, tehetségei s hivatásai között a sokféle eltérés és különbözés? Holott épen ez idézi elő az egymástól való függést és az erők kölcsönös kiegészítését, és vezeti az embereket az élet különféle pályáira, ez viszi őket a szellemi és testi munka különböző tereire Ezért vannak az emberek egymásra utalva, ezért bocsátják kölönféle módon és különféle irányban szolgálat-készségüket, ügyességük és szorgalmuk eredményét kölcsönösen egymás rendelkezésére. Ezért tapasztaljuk a társadalomban a tudomány és művészet productumainál vagy a kereskedelmi, ipar s bármely más téren a legváltozatosabb cserét s az emberek szakadatlanul tartó érintkezését. Az erők ilyen egyesülése folytán alakulnak meg azután a különféle társulatok, melyek a tehetségek és szükségek aránya szerint különböző módon hatnak egymásra. Es e különös hatás, e viszonylagos csere és ériilközés uem csupán a legközelebbi környezetre terjed ki, hanem gyakran a legtávolabbi helyekre s bizonyos tekintetben az egész világra. Mert van e oly pontja a földnek, mely a végtelenségig törő tudományos szellemet ne érdekelné, avagy a tudományszomj szükségének kielégítésére anyagot ne nyújtana s a szellem tevékenységét igénybe ne venné? A „NYÍRVIDÉK" TARCZÁJA. Üdülés. Mindennapi küzdés Közben kimerültrm . . Oly jó e ligetben, Hová menekültem. Oly kedves a szemnek A fák üde lombja, Friss fűre, bokorra Lágyan lehajolva ; S fú közt a mosolygó Tárt keblű virágok . . Lepkék epedóen Szállongva reájok S oly kedves a fülnek A lomb susogása, A fürge pataknak Víüám csacsogása, Bungása ezernyi Piczinyke bogárnak, S érzésteli h mgja A kis csalogánynak. Oly kedves a szellő Langyos luvalatja, Fejemre kt-zemre Száz csókot ail ajka ; Sok nagyon sok van, amit az emberi nem már eddig is létesített; de ami a különféle népek összműködése, a különféle államok és világrészek kölcsönös hatása nélkül elérhető nem lett volna. És hogyan jelenik meg az ember a társadalomban? Mint oly lény, kinek személye jogokkal és kötelességekkel van felruházva. Társulási hajlamát követve egyúttal benrejlő természeti hivatását igyekszik betölteni az által is, midőn az emberi nem magasztos czéljainak megvalósítására törekvő társadalmi élet alapját veti meg: családot alapit. A közigazgatási bizottságból. (Juliushó 8.) Előterjesztetett Nyiregyháza városa polgármesteri hivatalának k. 2418/1886 az. a kelt, s a megyei közig, bizottság 176/1889 kb. sz. alatti határozata folytán beterjesztett jelentése, amely szerint a jelzett határozat következtében megtartott helyszíni szemle alkalmaval felvett jkönyv a városi k°p«-iselő testülettel közöltetvén; annak uyomán kijelentik, hogy a m. kir. államvasutak Nyiregyháza-ujfehértói szakaszán a 157 számú őrháznál megnyitni kérelmezett útátjáró létesítésétől elállanak ; mert az útátjárót kérelmező lakosok annak előállítási költségeit viselni vonakodnak, maginak a városnak pedig a jelzett helyen útátjáróra szüksége nincsen. Ellenben az állomás déli vége közelében levő útátjárók egyikének a m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége által kérelmezett beszüntetéséhez belenyugvását ne:n adhatja, miután ez által a közlekedési érdekek felettébb nagy sérelmet szenvednének: Nyiregyháza városa polgármesteri hivatalának jelentése tudomásul vétetik s az érdemleges intézkedés szüksége megszűnvén, az iratok levéltárba helyeztetni határoztatnak. Olvastatott a nagyváradi ro. kir. postaigazgatóságnak, a megyei közig, bizottság 238/1886 kb. sz. a. kelt h-tározata folytán beterjesztett véleményes jelentése, mely szeréut a csatolt encsencsi levélforgalmi kimutatás, valamint a beszüntetett piricsei póslahivatal jövedéki forgalmi kimutatás adatai nyomán, mindkettőnél, de különösen az encsencsinél elég számbavehető forgalom mutatkozik elannyira, miként a legkisebb számítással 190 forintot tevő évi költség valamikor megtérülhetne. Ha azonban a t. közig, bizottság esetleg még is elhatározná magát, a két hely közzül, valamelyikben postahivatal felállítását elrendelni, az esetben a jövedéknek előuyösebb voltára való tekintettel Piricsj volna kiszeme lendő. Miután a posta igazgatóság által előterjesztett véleményes nyilatkozatból s az ahhoz csatolt forgalmi adatokból, a közigazg. bizottság meggyőződött, hogy a jelzett községek forgalma legkevésbé sem igényli a postahivatal felállítását, s annak költségeit megközelitőleg sem fedezné, hanem csak a postai kincstár megterheltetése mellett volna az feutartható : a kért postahivatalnak sem Encsencsen, sem Piricsén leendő felállítását nem engedélyezi. Olvastatott a kir. építészeti hivatalnak abeli jelentése, amelyben a közig, bizottságot felkéri az iránt, hogy a küszöbön álló cséplési idény alatt Szabolcsmegye területén mindazon üzembe hozandó mozgony gőzkazánoknak, amelyek az év folyamán megvizsgálva, illetőleg megpróbálva nem lettek, egyszeri hivatalból leendő időszaki külső megszemlélését, és a kezelés ellenőrzését elrendelni, illetőleg az építészeti hivatalt annak lehető gazdasági foganatosítására utasítani kéri; megjegyezvén, hogy a költségek a nm. közmunka- és közlek. m. kir. minisztérium tárczáját terhelendik: Az előterjesztett jelentés tudomásul vétetvén, felhivatik a kir. építészeti hivatal főnöke, miszeréut a cséplési idény alatt, a megye területén üzembe-hozaudó mindazon mozgony gőzkazánokat, amelyek az év folyamán próba alá nem estek, lehető gazdaságos megszemlélésének keresztül-vitele iránt intézkedjék, és aunak megtörténte után, eljárásának eredményéről, a szemle-jegyzőkönyvek csatolása mellett, részletes jelentést tegyen. A nagy-kállói szolgabírónak abeli jelentése, melyben tudatja, hogy az elhalt Katonka Sándor halálával Hoz illatot, édest, Száz tarka virágról, S rám árad az illat Szelid ajakáról. A végtelen égbolt Néz rám mosolyogva, Derűt, örömet csal Orczám s ajakamra. Fölfrissül a testem, Fölfrissül a lelkem, Jó kedv üde bokra Virul kebelemb' n Jó kedv körülöttem, A földön, az égen . . Az angyalokat fönn Szint' hallani vélem. Hibján József. A tökély hona. Irta: Maquet Károly. — Fordította Nyiri J. I. Volt egykor egy király, aki agg koránál fogva, korouáját és országának kormányzatát, még halála előtt egyetlen fiu örökösére kiváuváu átruházni, igy szólott fiához: Én már öreg vagyok, te pedig fiatal és erőteljes vagy. Ugyanazért én a hatalmat, amelyet őseimtől örököltem, átadom neked. Tauácsadókul pedig hagyok reád oly tapasztalt és jeles minisztereket, akiknek segélyével az általam megkezdett művet tovább folytatnod nem leend nehéz. Én magam visszavouultságban óhajtom a részemre fentartott napokat eltölteni. megürült szolgabírói végrehajtói állomásra, tiziyethy Györgyöt nevezte ki, tudomásul vétetett. Olvastatott Kornis Ferencz és Oláh József tiszabűdi lakosok panaszos kérvénye, melyben előterjesztetik, hogy a bűd szent-mihályi távírda állomás kezelője, a magán táviratok kézbesitéseért, az egy községet képező BüdSzent-Mihály büdi részén 21, illetőleg 48 krajczárt, a határban fekvő tanyákon pedig 60—80 krt tevő kiildönczdijakat szed. Minthogy a nagyméltóságú közmunka és közlek. m. kir. minisztérium 1883. évi februárhó 9-én 5,551. sz. a. kelt rendeletének 1. pontja értelmében, a község területén kézbesítendő táviratok kihordásaért, küldöncz-dij egyáltalában nem jár; a községen kivül eső helyekre czimzett táviratokért pedig c<ak akkor, ha a távolí-ág két kilométernél több; a Szent-Mihály és T.-Bűd közötti távolság pedig csakis 0'9 kilométer, tehát ezen távolságra küldöncz dij fel nem számítható: megkerestetik a debreczeni m. kir. távírda igazgatósága, miszerént a fent hi vatolt rendelet értelmében, utasítsa Lukács Ferencz b.szent-mihályi távírda kezelőt, hogy a panaszos kérvényben jelzett küldöncz-dijak illetéktelen beszedését azonnal szüntesse be; a határbeli tanyákra czimzett táviratokért pedig, a hatóságilag megállapítandó távolságnak megfelelő küldöncz dijakat számítson. A nyíregyházai női ipariskola kiállítása. A helybeli nőegylet által létesített női ipar iskola növendékei kézi munkájának kiállításáról, amely folyó hó 11-én és 12-én volt szemlélhető, a látogatók a legnagyobb elismeréssel beszélnek város szerte. A kiállítás valóban meglepően szép volt. A kiállított kézi munkák meggyőzhették a szemlélő közönséget ez intézmény hasznos és előnyös voltáról. Tanítónő és tanítványok egyaránt fényes jelét adták képességüknek és szorgalmuknak. A uőegylet egy oly emlékoszlopot emelt magának ez iskola felállítása által, amely Nyiregyháza városának egyik büszkesége leend még a messze jövőbeu is. A nő egylet és az iskola barátai büszkék lehetnek a szinrőlszinre látott fényes eredményre; a kétkedők és az ellenzékiek pedig örömmel csalódhattak előleges föltevésükben. De szóljunk valamit magáról a kiállítási tárgyakról. A b járatnál az első szobában voltak a gépek. Különösen magára vonta figyelmünket a kötőgép, ame lyen oly gyorsasággal lehet munkálkodni, hogy a legkisebb megerőtetés nélkül egy leányka 8—9 pár harisnyaszárat köthet meg naponkint; amely körül-belül 1 frt napi keresménynek felel meg. Gyönyörrel láttuk továbbá a csomózási munkálathoz megkívántató asztalokat s az azokon készült czélszerü és tetszetős kendőket. Köz szemlére voltak kitéve még a szabási rajzfüzetek, az azok készítőinek nevével ellátva. Ezek mellett díszelegtek a papírból ügyesen összeállított férfi fehérnemüek, és néhány szintén csinos és választékos ízlésre valló női ruhák. A másik terembeu egész halmazát lehetett látni a külön-féle női kézi munkáknak ; amelyeket hogy egyenkéut meg nem nevezünk, annak róvható fel, hogy alig tudjuk neveit a most divatossá vált fényűzési és hasznos kézi munkáknak. Látható volt e kiállításon a hímzésnek minden neme, az egyszerű fehér csiplsézettől kezdve, egész a selyem és bársony hímzésig. Kellemes benyomást gyakorolt szemlélőre a szebbnél-szebb tüll és egyéb kelméken alkalmazott áthúzások, amelyekből oly szép és izlésgazdag kötények voltak kiállítva, hogy még a férfiak is kedvet kaptak hozzá, és több vásárlást és megrendelést eszközöltek. A horgolásnak és kötésnek oly sok faját és nemét láttuk, hogy azok leírására és ismertetésére nem érezzük magunkat képeseknek. Láttunk kötőgépen készült harisnyákat, gyermek szoknyákat és kabátkákat, amelyek azonnal meg is vásároltattak. Isten és a derék tanítónő Pribilla Paulina kisaszszony a megmondhatója, hogy meunyi recze és tíllet gipur sat. féle kézimunkák voltak itt láthatók, amelyek nem csak miut szép, hanem mint hasznos tárgyak is kitűntek. (Folytatás a mellékleten.) A fiatal herczeg közeli uagyságának küszöbén, a helyett hogy örömet mutatott volna, egyenesen kiuyilatkoztatá, hogy ily magas és foutos feladat megoldására, nem érez magában sem képességet, sem kedvet. Azért kéri atyját, hogy tartsa meg továbbra is a hatalmat, amelyet oly nemesen és fényesen gyakorol népe boldogitására. A királyt a uem várt felelet meglepte; azonban látván fiának arczvouásain azt a zavart, amelyet eltitkolt gondolatok szoktak előidézui: föltette magában, hogy a vonakodás valódi okát minden áron kifürkészi fiánál.A hoszszas sarkalásuak kérésnek és kényszerítésnek végre engedett Djedda, igy hivták a királyfit, és bevallá, hogy habozásának csakugyan komoly oka van; amely nem más, miut az hogy ő uépét boldogítani óhajtauá, amit azonban oly emberi tökélyben szegény miniszterek közreműködése mellett, mint a jelenlegiek, egyáltalában nem tartja kivihetőuek. — De éu nem erőszakolom az én minisztereimet reád. — Szólt szelideu az apakirály. — Választhatsz másokat, tetszésed szerint. Vau elég felvilágosult ember a birodalomban. És ha nem is találod fel beutiök a tökélyt, amely végre is nem emberi tulajdon ; bizonyosan találsz nálok okosságot és hivatottságot. Többet ennél ne is keress, mert soha sem is fogsz találui többet. — Apám! Válaszolt a királyfi. Nem vagyok képes elhitetni magammal, hogy ue léteznék a világon legalább egy tökéletes ember. És mivel teljes visszavonulásod esetébeu meg lennék fosztva a szükséges támasztól és tanácstól: engedd meg, hogy kereshessek egy az én felfogásomnak megfelelő minisztert. E czélból én mindaddig utazui fogok a nagv világban, mig egy ily tökeletes férfiút nem találok. Tehát csak e feltét alatt fo-