Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

,,IN Y f R V I JL> É s ezzel egyidejűleg annak tulajdonosai részére állandó jövedelmezőségük biztosittassék. Ezeu okok miatt kívánatos, miszerént a regálék közzül az italmérési jog az úrbéri megváltás módjára, az állam által váltassák meg. Ezon országos kívánságot pénzügyileg is kivihetőnek tartjuk, amennyiben véleményünk szerint az ország regáléiból az italmérési jog érteke megközelítőleg 120 millió frtra tehető, amely összegből a holt kezek s az állam tulajdonában levő regálék értéke mintegy 40 millió frtra vehetők fel, amely után megváltásra mintegy 80 millió frt. érték maradna, amit az ország összes vagyonával garantirozna. A regálé megváltásával egyidejűleg, az iszákosság korlátozása végett, a magas szeszadók is behozhatok lennének. 0 Hazánk lóállománya 1884-ben. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium, tudvalevőleg, elrendelte Magyaroszág hasznos állatainak összeírását. Az ennek alapján nyert lóállományról szóló kimutatás szerint volt 1884-ben Magyarországon tenyészmén: 14,704, kanca: 661,393, herélt: 582,030; 1—4 éven aluli csikó: 490,727, összesen: 1.748,854. Az állomány összes értéke a kisbirtokosoknál 188.331,313 frtot, a nagybirtokosoknál 14.,082474 frtot, összesen 196.412,787 frtot tesz ki. X Az appetitorium. A »Magyar Föld* bői veszszük át az »appetitoriumról« szóló kis czikket, amelyet tudni nem fölösleges »Az étkezés előtti azon rendes szokás ellen kell némi dolgokat felhoznom (mondja a czikk), amely oly mély gyökeret vert vendégszerető házaknál, s amelynek czélja az akar lenni, hogy a vendég étvágyát fokozzuk s gyomrát lehető nagy mennyiségű táplálék megemésztésére képessé tegyük. Az étkezés előtti szilvórium, cognac, törköly, stb., szóval az appetitorium ellen kelek ki. Dr. Ch-dtsof, egy pétervári hírneves orvos számos kísérletet tett azon irányban, vájjon az étkezés előtt megivott szesznek van-e befolyása a gyomorsav elválasztására. Szorgos és pontosau eszközölt vizsgálatai annak kijelentésére birták, hogy az »appetitorium« nemcsak előnyös az emésztőszervek működésére nézve, hanem azt még akadályoztatja, sőt annak működését megakasztani igyekszik. Egyes ritka esetekben, csekély adagokban véve, szaporítja ugyan némileg a gyomorsav kiválasztását, de csak futólagosan, s ilyenkor is a gyomorsav emésztő ereje határozottan gyengül. Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy a jó emésztés nem csupán az akadálytalan gyomorsav elválasztását igényli, hanem, hogy e sav emésztő ereje is elégséges legyen: egy, kivált magyaros ebéd megemésztéséhez, akkor rossz szolgálatot teszünk azzal, ha vendégeinket étkezés előtt szeszes italokkal kínáljuk meg. Irodalom. — *Hazánk.< Történelmi Közlöny. Szerkeszti Abifi Lajos. E eles folyóirat, melyet Abafi (Aigner) Lajos tevékeny könyvkiadónk s ismert írónk az anyagi haszonra való tekintet nélkül, kizárólag történeti irodalmunknak maradandó becset és általános elismerést vívott ki magának mindazoknál, akik előszeretettel szentelik magokat hazai történelmünk behatóbb tanulmányozására; sőt a nagy közönség is évről-évre melegebben felkarolja a vállalatot, mert a »Hazánk* füzetei telvék a legérdekesebb történelmi adatokkal, melyek egyaránt lekötik mindenki figyelmét. A folyóirat havonkinti füzetekben jelenik meg s előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. — A közelebb megjelent juniusi füzet tartalma a következő: Torma Károly: Gróf Gyulai Ferencs tábornok emlékiratai 1714—1787. — Hőke Lajos: A pozsonyi országgyűlés. — Yasváry Ferencz: A Noszlopy-féle öszszeesküvés. —Id. Szinnyey József: Komárom 1848-49ben. — Hamary Dániel: Március 15 ke 1848-ban. — Tárcza: II. József korából. Doby Antaltól — Napoleon 1809-ki proclamatiója a magyarokhoz, dr. Váli Bélától. Gunyszó az 1832— 33-ki országgyűlésre. Thallóczy Lajostól. — Uj genealógiai mű. — Történeti repertórium 1886. id. Síinnyey Józseftől. — »Kis Lexikon.* Az Egyetemes Ismerettár 11 dik füzete megjelent. Megrendelhető a Pallas irodalmi s nyomdai részvénytársulatnál (Budapest kecskeméti utc!a 6. sz.) a Lexikon kiadó hivatalában. Ára egy-egy füzetnek 30 kr. = Vas Gereben összes munkáinak 19—22-ik füzetei megjelentek Méhner Vilmos derék fővárosi könyvkiadó kiadásában. E füzetekben befejezést nyer a >Nagy idők, nagy emberek* czimü jeles korrajz. Tartalmazzák továbbá a kitűnő iró élénk életrajzát, és kezdetét veszi a »Pörös atyafiak.* czimü regény. Az eddig megjelent két kötethez diszes bekötési táblák is kaphatók piros és barna színben, darabonkint 45 krajczárjával. A sok élvezetet nyújtó, Gyulai László számos rajzával ékített jeles vállalatot ajánljuk olvasóink b. pártfogásába. Egy füzet ára 25. kr. — A «Képes Családi Lapok» 42.-dik számának tartalma: A rossz világ. (Elbeszélés.) Balázs Sándortól. — A badacsonyi szüret 1795-beu (Elbeszélés, vége.) Vas Gerebentől. — Ecset és korona. (Frauczia elbeszélés.) Fordította G. Balogh Arthur. — Szigligeti rege. (Költemény.) — Sziklay Jánostól. — A táplálkozásról. Tárcza.) Polluxtó!. — Szerelem a holdban és a föld alatt. (A gol regéuy, folytatása,) Ifj. Golenich Ferencztől. — Képmag.yarázat. — Mindenféle. Képek: Isten tiszteieta hajókon Berlinben. — Különféle ölebek. — Jó reggelt ! Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Közgazdaság. Mikor arassuk a különféle terményeket ? E kérdésre a „Földmivelési Érdekeink" a következőkben felel meg. A rozsot akkor, midőn a legtöbb szem már oly kemény, hogy a körmön elhajlitva eltörik. A búzát akkor, midőn még nem teljesen érett, midőn a szem nem teljes többé, de nem is annyira kemény még, hogy ujjainkkal ue tuduánk szétnyomni; különben „üveges" lesz. Ezenfelül a búzának nagy hajlandósága van a kihullásra, s így nagy lesz a vesztesség, ha teljesen megérni engedjük. A kasza alá tehát akkor lesz érett a búza, ha a szemek ugyan lisztesek már, de még puhák. A szár egy pár czentiméteruyire a kalász alatt legyen szalmasárga. Az árpát akkor kell aratni, midőn a szemek és a tokiászok egyenletesen megsárgultak, s a kalász még meglehetősen felfelé áll, vagy legalább is nem hajlik éles görbülettel lefelé, mely utóbbi körülmény a tulérettség jele. A zabot akkor, ha a szahna a buja alatt egyenletesen szalmasárga ; minden aggály nélkül hozzáláthatunk az aratáshoz, ha a zab már foltosodul kezd s a polyva még nem nyilt fel. Ilyenkor azután kissé tovább kell renden hagyni. (A.z egyenetleuül érő árpánál és zabnál nem várunk a későbben érő, még zöld növényekre; hanem aratunk, mihelyt a szálak többsége elérte a fent körülirt félérettséget.) A tengerit akkor kell szedni, ha a csöveken levő héj száraz, s a szemek megkeményedtek. A pohánkát akkor aratjuk, ha a szemek nagyobb része már sötétbarna, tekintet nélkül arra, hogy vau-e még a növényeken sok virág vagy uiucsen. A borsót és bükkönyt akkor kell aratni, ha az először képződött hüvelyek érettek, noha még zöld hüvelyeket, sőt virágokat is találhatunk. A babot, akkor, mielőtt a hüvelyek ínég megfeketedtek volua; tehát akkor, mihelyt a szemek a hüvelyekben teljesen kifejlődtek. A babot utóérés czéljából még künu hagyjuk a földön. A lencsét akkor, midőn az alsó hüvelyek barnulnak. A bükkönyt akkor, midőn a hüvelyek barnulnak. A lóbabot, mihelyt az alsó hüvelyek megfeketedtek. A repczét, midőn az egész táblán, vagy legalább auuak egy részén, a zöld sziu vöröses sárga árnyalatnak adott helyt. Ha a repcze foltosán érik, az ily foltokat külön kell aratni. A mákot akkor kell szedni, mihelyt augusztusban, vagy hűvössebb nyáron szeptemberben, a szárak elszáraduak, s a mák a fejekben meglazul. A komlót akkor szedjük, midőn augusztus végén vagy szeptember elején a tobozok zárulnak, aromatikus szagot árasztanak, kemény fogásuak s a nyomásnál c-sikoroguak. A komlódoboz ilyenkor zöldessárga. A szivarnak szánt doháuyt akkor szedjük, midőn szeptember közepén a sötétzöld levelek sárgászöldek kezdenek lenui, sárgás pettyek mutatkoznak rajtuk, a levelek tapadósak lesznek s estefelé mészszagot kapnak. Finom pipadohányt kapunk, ha a leveleket annyira túlérni hagyjuk, hogy a levelek szélei fel kezdenek göngyölődni. A leüt, ha tinóin ruganyos, fénylő könnyen fehéríthető rostot akaruuk kapni, nemsokára az elvirágzás után nyüjjük, mindőn, a legalsó levelek hervadni kezdeuek, de a földnek még zöld szine vau, s a mag a tejes tokokbau még fehér. Magnyerés czéljából akkor nyttvünk, ka a barnult szálakról még hull a levél, a magtokok, ha végigsimítunk rajtuk, zörögnek, s a mag kemény és fénylő barna Rost és inaguyerés czéljából a fenti két időpont között nyüvünk, midőu a szárak még sárgák, az egész vetés czizzöld árnyalatot kap, a mag pegig sárgul. Keudert, hímvirágut, uyüjjük, mihelyt elvirágzott és sárgulni kezd. A később érő magkeudert, mihelyt el virágzott, ínég ha a szár zöld is. A burgonyát akkor szedjük, ha a zöldje sárgulni és hervadni kezd. A czukorrépát melegebb vidékeken azonnal szedik, mihelyt a levelek sárgulni kezdenek. A répamagot akkor szedik, midőn a legnagyobb maggomolyokbau barnult, magvak mutatkoznak. A takarmányrépát a fagy beállta előtt szedjük. A luczeruát és vörös herét szénának közvetlen a teljes virágzás előtt kaszáljuk. Magnak akkor haszáljuk, ha a mag teljesen megérett, megkeményedett és sajátságos fénylő sziue van. A fehér herét és baltaczimet teljes virágzásban, a seradellát a virágzás vége felé kaszáljuk. A csillagfürtöt szénának akkor használjuk, ha az egyes hüvelyek már fejlődni kezdenek, az oldalágak azonban még virágzanak. Magnyerés czéljából legjobb akkor aratni, midőn az első hüvelyek érnek. A csibehurt zöld takarmányul vagy szénának teljes virágjában kaszáljuk, magnyerésre pedig akkor, midőu a legalsó magvak barnulnak. A mohart takarmánynak akkor használjuk, midőn a kalászok kezdenek a levelek közzül előbújni, magnyerésre pedig akkor, midőn a mag máimeglehetősen érett. Csalainádét besavanyitásra akkor vágunk, ha a zászlóját már kihányta. A réti szénát akkor kaszálják, midőn a növények legnagyobb része virágzani kezd. A szőlő általában már élvezhető, midőu a szemek puhák s az asztali szőlőuél ez a stádium elég is ; de jóságának tetőpontját akkor éri el a szőlő, midőn nagy czukortartalom mellett aszni kezd. A normális érettség akkor áll be, midőn a szemek teljesen kifejlődöttek s a czukortartalom legnagyobb. Ha a fürtöt hosszabb ideig hagyjuk a veuyigén, forró száraz vidékeken többé-kevésbé mazsola válik belőle. Nedves meleg vidékeken pl. a Rajna mellett pedig nemes rothadásba megy át s a legillatosabb borokat adja. Ha kevésbé értékes fajtáknál a bor mennyiségére kell fősúlyt fektetnünk, czélszerübb lesz az első stádiumban szüretelni, finomabb, értékesebb boroknál azoubau bevárhatjuk a túlérettséget. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1885. julius 17-én. A gabonacsarnoknál beBarna k. 1 kl. —.13 jegyzett árak. Burgonya 100 kl. "j 2.20 Buza 100 kl. 6.— 6.90 | Marha hús 1 kl. 44 Rozs » » 4 75 5.— Borjú hús 1 kl. 44 Árpa uj » » 4 20 4.30 Sertés > » » 44 Zab » » 5.— 5.30 Disznózsír » > » 48 Kukoricz* » 4.33 4.40 Szalonna > > > 52 Köles » —. .14 Faggyü (nyerB) » » 28 Paszuly » —. 11 Zöldség > > 8 Szesz litk. > 27— 28Paprika > 3 80 Piaczi árak. írós vaj 1 liter 60 Borsó 1 kiló 24 kr Eczet » > 10 Lencse 1 kiló 18 kr. Széna 100 kl. 3.20 Mundl. 1 kiló 22 kr. Szlm. (tak)» » 1.— Zsemlys » » 20 kr. Bikfa 1 köbmtr 3.20 Buza » » 19 kr. Tölgyfa > » 2.75 Nyilt-tér.*) legtisztább <»»ínr«» SMMm-lfliT legjobb asztali- és üdítő ital, kitünö hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. Mattoni Henrik, Karfsbad és Budapest. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerk. Felelős szerkesztő: JANCSÓ GÉZA. Kiadótulajdonos: JÖBA ELEK. HIRDETÉSEK. 506 sz. 1886 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében, ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 4684/86. számú vé'zéie álul a nyíregyházai, ipar- és kereBk. bank végrehajtató javára, Mikecz János ramocsaházi lakos ellen 250 frt. tóke, ennek 1886. év mártius hó 31. napjától számi tandó 6% százalékos]kamatai é* eddig összesen 59 frt 35 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt végrehajtás alkalmával, bíróilag le foglat és 371 frtra becsült lovak, szekerek, szerszám, bricska, szánka, és házi bátorokból álló összes ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 5349/886. p. számú kiküldést rendelő végzés folytán, a helyszínén, vagyis Ramocsa háza község házánál leendő eszközlésére, 1886. juliushó 22-ik napjának délelőtti 10 órája, határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladitni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ábin megállapított feltételek szerint, lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyházán 1886 ik évi juliushó tí. napján. HEKCZ és MAJERSZKY MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK RAKTÁRA, KAZÁN és GÉPGYÁRA NYÍREGYHÁZÁN. Az 1885. Budapesti országos kiállításon kiállítási nagy érem. Gözmozgonyok. Gözcséplögépek 2 V

2-12 lóerőig. Járgány cséplőkészletek tisztítóművel és anélkül. Szénagyüjtök. Konkolyválasztók. Backer-rosták. Lóhere magfejtök. 1 -2 és 3 vasú ekék. Boronák. Fecskendők. Gőzmalom (8 olajgyár berendezések. Dobsluek. Gépszijjak és legfinomabb gépola.j raktáron tartatnak. Részleten árjegyzékekkel s mindennemű felvilágosítással szívesen szolgálunk. (199 — 1—1) Horváth Márton, kir. bírósági végrehajtó. Kisebb tárgyak 3 havi. Gőz cséplőgépek 3 cséplés. Járgány cséplőgépek 2 cséplésre terjedő határidőre. (159—?—7) Clayton & Shuttleworth gépgyárosok képviselősége.