Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

NYÍBVIDÉ K" Pályázók hozzátartozói kérvényükben nyilvánitan dó kötelezettséget tartoznak elvállalni az iránt, hogy fi aik felvétele, valamint naoknak magasabb intézetekbe való áthelyezése nlkalmá,al az iskolai szerelvény fentar­tására 6 forintot, továbbá »taneszköz járandóság* czímén 12 forintot fognak minden iskolai év kezdeten lefizetni. 4. A felvételi vizsga tantárgyai A felvételi vizsga tantárgyait azon tanulmányok képezik, in> lyeket pályázó a polgári (uép)-iskola, illető­leg reáliskola, reálgymuásium, vagv gymnasiumnak általa legutóbb végzett aina osztályában tanult, melyből a fen­tebbi 2-ik pontban elősorolt fokozat szeriut a katonai nevelő- és képzó intézetek megfelelő évfolyamába leendő felvételnek helye van. A katonai reáliskolák tsn^erve lényegileg megfelel a nyilvános reáliskolák hasonló osztályaiban érvényben levő tanrendszer, ek. A katonai slreáliskolák III-it évfolyamába pályá­zóktól megkívántatik, hogy a szabályszerű előismeret mel­lett, a franczia nyelvnek teljes elemi ismeretével bírjanak. A katonai főreáliskola és a katonai akadémiák I. évfolyamába pályázók felvételi vizsgája lekintetében szin­tén a nyilvános reáliskolák és államgyuinasiumok tan­terve irányadó. A katonai akadémiák I évfolyamába pályázóktól a matheraatikai szakmában különösen megkívántatik, hogy a számtani arányokban, másodfokú egyenletekoen, sik­és tömör mértanban, továbbá a sík- és gömbháromszög­tanban kellő jártassággal bírjanak. E/.en kívül a műsíaki akadémia I. évfolyamába pályázóktól, az ábrázoló mértan kielégítő ismerete azon terjedelemben követeltetik, minőben az e nyilváuos reál­iskolában adatik elő. A katonai akadémiák I. évfolyamába pályázóktól még megkívántatik, h >gy francziíból németre és német­ből francziára egyszerűbb gyakorlati mondatokat lefor­dítani képesek tegyenek. í>. A folyamodványok benyújtása és tárgyalási módja. Azon pályázókat illető, s szabályszerűen bélyegzett folyamodványok, melyek szerint állami, vagy köztörvény­hatósági szolgálatban levő atyák kérik fiaik számára az alapítványi helyek adományozását, az előljáró hatóság útján, más rendüeké pedig közvetlenül a honvédelmi mi­nisternél, legkésőbb folyó évi májushó 25-ikéig nyújtan­dók be. A beérkezendő folyamodványokhoz mellékelt, kel­lőleg bélyegzett bizonyítványok átvizsgáltatván, azon pá­lyázók fognak legfelsőbb helyen felvétel végett első sor­ban javaslatba hozatni, kik tanulmányi osztályzataik fz»­rint iegképesittettebbeknek találtattak. A képességi fokozat szerint első sorban kijelöl­páljázókon kívül, a betöltendő helyek aránya szerint néhányan oly végből foguak előjegyzésbe vétetni és ja­vaslatba hozatni, hogy az első helyen ajánlva volt, de a felvételi vizsgát ki nem állott pályázók helyett pótlólag felviteli vizsgára bocsáttathassanak. Miután azonban az utóbb emiitett pályázók felvé­tele biztos kilátásba nem helyezhető, a szülők gondos­kodjanak, hogy fiaik, a felvételi vizsgára be nem ídéz­tetésük esetében, a polgári tanintézetekben, tanulmányaik folytathatása czéljából kellő időben beirattassanak. 6. A bécsi katonai műszaki akudéviiába való felvétel. A bécsi katonai műszaki akadémia rendeltetése lévén, a hadsereg műszaki csapatai részére tiszteket ké­pezni, e végből az említett intézet két különböző t i. a tüzérségi és hadmérnöki osztályból áll. Azon pályázók tehát, kik ezen akadémiába leendő felvételért folyamodnak, kérvényükben tartoznak világo­san kijelenteni, vájjon a hadmérnökkari, vagy a tüzérséri osztályba kívánnak-e belépni. 7. Előléptetés a legközelebbi magasabb intézetbe. A legközelebbi magasabb intézetbe, tudníilik a ka­touai alreáliskolák IV-ik évfolyamából a katonai főreál­iskola I. évfolyamába, esetleg a hadtengerészeti akadémia I. évfolyamába i s, továbbá a katonai főreáliskola III. évfolyamából a katonai akadémiák valamelyikének I. év­A „NYÍRVIDÉK­4 TARCZÁJA. Böjti csevegések a nőkről. Elmúlt a farsaug beköszöutött a böjt. Ezt mindenki tudja, de nem mindenki érzi is egyszersmind ; mert nem mindenki száll magába, nem elmélkedik a böjti napok vallás-erkölcsi fontossággáról és jelentőségéről. Tehát nagyon természetes, hogy nem is emelkedhetik fell-lki szárnyain a társadalom köznapiságának porából a benső megtisztulás és uemesülés tiszta világába; hogy mega­nulja ott, miként kell mérlegelni helyesen a világi hiú­ságokat, a külső mázt és szépséget a benső erkölcsi ér­tékkel szemben; szóval hogy felismeije a »hiuságok hiú­ságát* a maga Üres valódiságában. Távol legyen tőlem, hogy itt kizárólag a nőket értsem, habár valamelyik szentté avatott szerzetes a nő­ket »a hiúság megtestesülésének* tartotta is; hanem a hiúságnak más élet nélküli tárgyait értem, amelyektől különben a nők is megválnak a böjti napokbau : hogy teljesen alkalmasak legyenek lelki üdvök előkészítésére, vagyis a templomok látogatására s az épületes és néha nagyon is ősziute böjti templomi tanítások hallgatására és azok befogadására. Bizony jól is tesz k hölgyeink, hogy az isteni em­ber szenvedéseinek emlék-napjairól megemlékezvén, azo­kat kegyeletes buzgósággal igyekeznek megünnepelni. Hiszen ő, az emberiség megváltója volt az, aki megrnér­hetleu szeretetének hódító hatalmával felszabadította a nővilágot a férfiak zsarnoksága alól s isteni tanával egyenjogositotta a férfiakkal; a férjeiknek társaivá, gjermekeikuek aryjává s a társadalomnak számot tevő tagjaivá avatván föl. És ime a keresztéuységi tanokban kifejezve lévő emez egyenlőség, a két »ueui* közt évezredeken ke­resztül, a >szép nemet* egyedül boldogító rendeltetés sze­folyamába leendő előléptetés végett, az utóbbi évfolyam bezártával s egészben vfve legalább is »jó« osztályzat kiérdemlése kívántatik meg. Az egészben véve csakis a »kielégítő« osztályzatot nyert növendékek, a hadapród-iskolákba tétetnek által; azon növendékek pedig, a kik egészben véve »ki nem elégítő* osztályzaton nyertek, hozzátartozóiknak vissza­adatnak. A bécsújhelyi katonai akadémia harmadik osztályát jó előmenetellel bevégzett növendékek, a gyalogsági (va­das/-) és lovassági — a bécsi katonai műszaki akadémia harmadik évfolyamát jól végzett — növendékek pedig a tüzérségi, illetőleg hadmérnöki vagy utász-csapatokhoz, tiszti minőségben léptettetnek elő. A fiumei hadtengerészeti akadémia negyedik évfo­lyamát sikeresen végzett növendékek, az intézetből mint másodosztályú t9ngerész-hadapródok lépnek ki. 8. A növendékek tényleges szolgálati kötelezettsége. A katonai nevelő- és képzőintézetekben, a fentein ­lített alapítványi helyeken képzett növendékek, az 1868. évi XL. törvén;, czikk 19-ik szakasza szerint megbatáro­zott hosszabb tényleges szolgálati kötelezettségnek vannak alávetve, mely kötelezettségnek elvállalása a pályázati kérvényekben világosan kiteendő. Kelt Budapesten, 1886. évi márcziushó 25-én. A m. k. honvédelmi minisztérium. Az országos nyomor győgyitó szerei. VIII A köz vagyonosodást és az állam bevételeit nagy mérvben emelné továbbá a biztosítási ügynek államivá való tétele. A nemzetgazdasági tudomány által felállított elvi nézetek szerént, minden állampolgárnak maga iránti kötelességében áll, hogy munkásságát és élet­törekvését ne csupán vagyon-termelésre irányozza; hanem munkás legyen abban is, hogy a már meg­szerzettet meg is őrizze Minthogy azonban az ele­mi csapások és számos más eshetőség a vagyont és tőkét nagy mérvben megsemmisíthetik: ezen meg­semmisítés utóbajainak enyhítésére és hátrányainak megakadályozására a számító emberek feltalálták a biztosítás eszméjét; társulatokat alakítván abból a czélból, hogy az egyeseket sújtó balesetek-okozta károkat együttesen viseljék. A biztosítási ügy szintén az uj kor szülemé­nye, amelyet részint a műveltséggel gyarapodó ká­rok nagy menyisége, részint az ujabb idők nemzet­gazdasági iránya hoztak létre. A biztositásnak első nyomaira a görögöknél akadunk, de csak a rab­szolga szökevények miatti biztosításra. Tehát csak a tengeri kereskedés emelkedtével kezdődött a biz­tosítás eszméje terjedni. A tűzkár és más csapások elleni biztosítás csak később indult virágzásnak. Mi­kor keletkeztek az első biztosító intézetek, kétséges. Az ide vonatkozó történeti adatokból csak anyit tudhatunk, hogy 1311-ben a flandriai gróf egy biz­tosítási kamarát erősített meg; 1435-ben Barcello­nában egy királyi rendelet hirdettetett ki a ten­geri biztosítás tárgyában; az első biztosítási tör­vények Flórenczben 1458-ban jelentek meg; később V. Károly bocsátott ki hasonló törvényeket 153 7­ben és 1549-ben; Amsterdamban forma szerénti törvényszékek alakíttattak 1598-ban, de csak a tengeri biztosítási ügyek végett. Nem sokára ez után a biztosítási ügy minden országban terjedni, fejlődni kezdett; mígnem korunkban igen nagy fontosságra jutott iiíy hogy a biztosítási ügy ma már a közgazdaságnak egyik jelentékeny mellék­rü áldásnak bizonyult be; amelyet a uapjuinkban oly meggondolatlanul provokált »QŐÍ eminczipáczió* halva­született eszméje akar isteni valójából kiforgatni. Mily nagy hálátlanság ez a nők részéről! Na de megmugtat az a bit, hogy lesz auyi értelme és erélye a férfi-nem­nek, hogy úgy saját, mint a túlkapók érdekében nyakát szegi eme »aóietleukedésnek.« Holott e félre értett és magyarázott törekvésnek semmi nemesebb czélja nincs, nem lehet mint, egyik apostol elvétett kifejezésének meg felelőleg, »asszonyi állata* emanczipálni a nőt. Mondanom sem kell talán, hogy az uj kor eme vívmánya a most lábra-kapott pogány bölcsészek érdeme akik, mellesleg legven megjegyezve, olyan forma elmé­lettel mint aminőt Diogcnes eléggé érthetően konstatált, hogy t. i. »a becsületes ember korán házasodik, a bölcs soha*, aligha fogják a nőt a politikai emauczipáczióra minősíteni. Bizony bizony furcsa egy dolog volna, ha a tekiu­tetes királyi ügyészné asszonyság egy szép reggeleu ked­ves férjecskéjére, valamely politikai vétség miatt, ha nem is éppen halált, de legalább 30 évi börtönt vagy külön élést kérelmezne a juritől 1 Ki tudja, háth i akadna ilyen nő is. Vagy pedig, ha a szóbeliség behozatnék, a női körmön-font és szóbőségtől áradoz • véd- és vádbesíéd'ik előtt, valóságos gyermeki dadogássá törpülnének a férfiak meddő erőködései, syllogizmusai és tróposai. Ilyeneknek különben is, ma sincs szűkében a társadalom. A férfi orvosok pedig pláne elmehetnének zabot hegyezni az orvosnők mellett. Mert hogy a férfi világ­nak melegebb bizalma lenne a gyöngéd és egyik-másik bájos szépségű orvosnőhöz: az igen természetes. A női hadseregről nem is szólok. Hisz azok a világ összes férfi liarczosair, meghódítanák és lefegy­vereznék ! ágát képezi s mint ilyen minden előretörekvő ál­lamban kultiváltatik. A biztosító intézetek vagy államaik, vagy ma­gán részvényes, vagy kölcsönös avagy vegyes ter­mészetűek ; a szerént amint a biztosítási kárveszély megtérítését, bizonyos díjtételekért, vagy állam, v agy egyes részvényesek, avagy több község köl­csönösen, magára vállalja és arra magát szerződé­sileg kötelezi. Az állami biztosítást a nemzetgazdaságtan csak a műveltség alsó fokán álló népeknél, és ál­talában csak ott tartja czélszerűnek, ahol a bizto­sításhoz megkívántató tőke magán társulás utján össze nem hozható. Különben a nemzetgazd;ik elis­merik, hogy az állami biztositásnál a költség sok­kal kevesebb, mint a magán biztosító intézeteknél; és hogy kedvező hatással van a hitelre, minthogy az állami biztosítást tömegesebben veszik igénybe már csak azért is, mert a biztosítási díjtételek utáni tiszta haszon az állam kiadásainak fedezésére fordíttatván, az egyes adózó polgárok javára is esik; elismerik továbbá azt is, hogy a károk egyenlete­sebben és lelkiismeretesebben egyenlittetnek ki, mint a magán társulatok által; és mert végre maga a felügyelet is könnyebb. Tagadhatatlan, hogy mindezek nagyon kívá­natossá tehetik, sőt teszik is az állami biztosítás behozatalát. De vau még ezeknél fontosabb és je­lentékenyen üdvösebb előnye is az állami biztosi­tásnak, a magán természetű biztosító intézetek fölött. Tudjuk ugyan is, mert naponkint tapasztaljuk, hogy igen -sok biztosított fél nem nagy lelkiismere­tességet csinál belőle, ha házát, vagy gabona-asz­tagját titokban szándékosan felgyújtja; hogy előbb és sokszor a valódi értéket jóval meghaladó biz­tosítási pénzhez juthasson. Ezt a biztosító társasá­gok szintén tudják és érzik is; de a szándékossá­got csak nagy ritkán sikerülvén kideriteniök: kény­telenek az állítólagos károsult feleket kárpótolni. Innen van az után az az abuormis állapot, hogy a biztosító társulatok nem kellő méltánylattal járnak el sem a kár becslésénél, sem a kár pótlásánál; amely helytelen és igazságtalan eljárásnak sokszor ártatlan károsult felek iszszák meg a levét. Ezekhez járul még az is, hogy a közigazgatási közegek sok­szor felületes könnyűséggel járnak el, a biztosított tüzeseteknél a biztosított fél részére szükséges úgy­nevezett ártatlansági bizonyítványok kiállításánál. És ami a legfőbb, mindezek a nép erkölcsének tel­jes megmételyezését vonják magok után; aminek megakadályozása minden jóra való állam-kormány­nak egyik eminens feladata. Az állami biztositásnál ily kóros állapotok nem következhetnek be. Nem következhetnek be pedig elősző ' azért, mert a biztosított fél igen jól tudja, hogy az általa egyik zsebéből kifizetett és pedig jelentékenyen kisebb biztosítási díj egy ré­szét, t. i. a kezelési költségek fedezése után fen­maradandó reszt, tulajdonképpen csak a másik zse­bébe teszi át; amenyíben a biztosítási tiszta nye­remény az állam bevételeit szaporítván, nem egy állami adónem válhatik előbb utóbb fölöslegessé. Nem következhetnek be továbbá a fentebb emiitett kóros állapotok azért sem; mert a tüzesetek hatá­rozottan es pedig jelentékeny mérvben gyérebben foguak előfordulni részint abból az okból, mivel az ellenőrzés föltűnően éberebb, részint mert a tüz­Nem természetes-e tehát, hogy a férfi világ halá­los ellensége a női emanczipácziónak. De nézzük az érem másik oldalát. A nőknek po­litikai emaoczipálása éppen magára a nővilágra nézve lenne legveszélyesebb. Oi azt hiszik, bogy mindent meg­nyernének; én pedig azt mondom, hogy mindent elvesz­tenének, aminek most birtokában vannak. Elvesztenék, az élet aprólékos köznapi dolgai közben, kedélyük örök üdeségét és eldurvulnának; elvesztenék, ami pedig előt­tök a legfőbb, nőiességüket, a férfiakra való var&zsha­talmukat, amely nélkül a szépség is cs.ik illat nélküli virág. Na de mindezektől egyelőre nincs mit tartaui. Eszme rokonságnál fogva eszembe jut Szent Péter kakafia, erről pedig a; a kakasos böjti igazság, hogy: »Nem a kakas szavára kezd virradni, De a kakas kiált, mert hogy virrad.* (Madách.) Vagyis a nők emauczipácziójának, a nők szellemi kép­zettségükben, észrevétlenül kell előállaui. Erről szólva pedig, sajuálom, de a fanyar udvariatlanság egész bőjties hangján ki kell mondanom, hogy ez nagyon fogyatékos, legalább még ma az. Az elemi iskolázás, egy-két idegen nyelven való csevegés, a hangjegyek ismerése s a zongora kopogtatása: még nem készítik elő a nők politikai emán­czipálását. Menyivel jobb gazdasszony lenne a nő egy kis fizi­kai és vegytmi ismeretekkel; menyire nemesülne Ízlése az aesthetika által még az öltözék előállításánál éb a pipere rendezésénél ÍP. Nem lehet eléggé kimutatni, hogy mily előnyös volna eme tudományok ismerése nemzet­gazdasági tekintetekből is; sót még a női szépség és báj emelését is megkönyitené. Mert valamint megmondta már bölcs Salamon hogy : »A ház és marha atyától való jószág, az értelmes feleség pedig az Úrtól vagyon* ; éppen ugy igaz az is, amit egy afrikai püspök, tehát még a böjtben is hiteles tekintély, mondott, hogy t. i. »A szép­ség viszféüye a jónak és igaznak*. Már pedig igaz és jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom