Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

NYÍBVIDÉ K" Pályázók hozzátartozói kérvényükben nyilvánitan dó kötelezettséget tartoznak elvállalni az iránt, hogy fi aik felvétele, valamint naoknak magasabb intézetekbe való áthelyezése nlkalmá,al az iskolai szerelvény fentartására 6 forintot, továbbá »taneszköz járandóság* czímén 12 forintot fognak minden iskolai év kezdeten lefizetni. 4. A felvételi vizsga tantárgyai A felvételi vizsga tantárgyait azon tanulmányok képezik, in> lyeket pályázó a polgári (uép)-iskola, illetőleg reáliskola, reálgymuásium, vagv gymnasiumnak általa legutóbb végzett aina osztályában tanult, melyből a fentebbi 2-ik pontban elősorolt fokozat szeriut a katonai nevelő- és képzó intézetek megfelelő évfolyamába leendő felvételnek helye van. A katonai reáliskolák tsn^erve lényegileg megfelel a nyilvános reáliskolák hasonló osztályaiban érvényben levő tanrendszer, ek. A katonai slreáliskolák III-it évfolyamába pályázóktól megkívántatik, hogy a szabályszerű előismeret mellett, a franczia nyelvnek teljes elemi ismeretével bírjanak. A katonai főreáliskola és a katonai akadémiák I. évfolyamába pályázók felvételi vizsgája lekintetében szintén a nyilvános reáliskolák és államgyuinasiumok tanterve irányadó. A katonai akadémiák I évfolyamába pályázóktól a matheraatikai szakmában különösen megkívántatik, hogy a számtani arányokban, másodfokú egyenletekoen, sikés tömör mértanban, továbbá a sík- és gömbháromszögtanban kellő jártassággal bírjanak. E/.en kívül a műsíaki akadémia I. évfolyamába pályázóktól, az ábrázoló mértan kielégítő ismerete azon terjedelemben követeltetik, minőben az e nyilváuos reáliskolában adatik elő. A katonai akadémiák I. évfolyamába pályázóktól még megkívántatik, h >gy francziíból németre és németből francziára egyszerűbb gyakorlati mondatokat lefordítani képesek tegyenek. í>. A folyamodványok benyújtása és tárgyalási módja. Azon pályázókat illető, s szabályszerűen bélyegzett folyamodványok, melyek szerint állami, vagy köztörvényhatósági szolgálatban levő atyák kérik fiaik számára az alapítványi helyek adományozását, az előljáró hatóság útján, más rendüeké pedig közvetlenül a honvédelmi ministernél, legkésőbb folyó évi májushó 25-ikéig nyújtandók be. A beérkezendő folyamodványokhoz mellékelt, kellőleg bélyegzett bizonyítványok átvizsgáltatván, azon pályázók fognak legfelsőbb helyen felvétel végett első sorban javaslatba hozatni, kik tanulmányi osztályzataik fz»rint iegképesittettebbeknek találtattak. A képességi fokozat szerint első sorban kijelölpáljázókon kívül, a betöltendő helyek aránya szerint néhányan oly végből foguak előjegyzésbe vétetni és javaslatba hozatni, hogy az első helyen ajánlva volt, de a felvételi vizsgát ki nem állott pályázók helyett pótlólag felviteli vizsgára bocsáttathassanak. Miután azonban az utóbb emiitett pályázók felvétele biztos kilátásba nem helyezhető, a szülők gondoskodjanak, hogy fiaik, a felvételi vizsgára be nem ídéztetésük esetében, a polgári tanintézetekben, tanulmányaik folytathatása czéljából kellő időben beirattassanak. 6. A bécsi katonai műszaki akudéviiába való felvétel. A bécsi katonai műszaki akadémia rendeltetése lévén, a hadsereg műszaki csapatai részére tiszteket képezni, e végből az említett intézet két különböző t i. a tüzérségi és hadmérnöki osztályból áll. Azon pályázók tehát, kik ezen akadémiába leendő felvételért folyamodnak, kérvényükben tartoznak világosan kijelenteni, vájjon a hadmérnökkari, vagy a tüzérséri osztályba kívánnak-e belépni. 7. Előléptetés a legközelebbi magasabb intézetbe. A legközelebbi magasabb intézetbe, tudníilik a katouai alreáliskolák IV-ik évfolyamából a katonai főreáliskola I. évfolyamába, esetleg a hadtengerészeti akadémia I. évfolyamába i

s, továbbá a katonai főreáliskola III. évfolyamából a katonai akadémiák valamelyikének I. évA „NYÍRVIDÉK4 TARCZÁJA. Böjti csevegések a nőkről. Elmúlt a farsaug beköszöutött a böjt. Ezt mindenki tudja, de nem mindenki érzi is egyszersmind ; mert nem mindenki száll magába, nem elmélkedik a böjti napok vallás-erkölcsi fontossággáról és jelentőségéről. Tehát nagyon természetes, hogy nem is emelkedhetik fell-lki szárnyain a társadalom köznapiságának porából a benső megtisztulás és uemesülés tiszta világába; hogy meganulja ott, miként kell mérlegelni helyesen a világi hiúságokat, a külső mázt és szépséget a benső erkölcsi értékkel szemben; szóval hogy felismeije a »hiuságok hiúságát* a maga Üres valódiságában. Távol legyen tőlem, hogy itt kizárólag a nőket értsem, habár valamelyik szentté avatott szerzetes a nőket »a hiúság megtestesülésének* tartotta is; hanem a hiúságnak más élet nélküli tárgyait értem, amelyektől különben a nők is megválnak a böjti napokbau : hogy teljesen alkalmasak legyenek lelki üdvök előkészítésére, vagyis a templomok látogatására s az épületes és néha nagyon is ősziute böjti templomi tanítások hallgatására és azok befogadására. Bizony jól is tesz k hölgyeink, hogy az isteni ember szenvedéseinek emlék-napjairól megemlékezvén, azokat kegyeletes buzgósággal igyekeznek megünnepelni. Hiszen ő, az emberiség megváltója volt az, aki megrnérhetleu szeretetének hódító hatalmával felszabadította a nővilágot a férfiak zsarnoksága alól s isteni tanával egyenjogositotta a férfiakkal; a férjeiknek társaivá, gjermekeikuek aryjává s a társadalomnak számot tevő tagjaivá avatván föl. És ime a keresztéuységi tanokban kifejezve lévő emez egyenlőség, a két »ueui* közt évezredeken keresztül, a >szép nemet* egyedül boldogító rendeltetés szefolyamába leendő előléptetés végett, az utóbbi évfolyam bezártával s egészben vfve legalább is »jó« osztályzat kiérdemlése kívántatik meg. Az egészben véve csakis a »kielégítő« osztályzatot nyert növendékek, a hadapród-iskolákba tétetnek által; azon növendékek pedig, a kik egészben véve »ki nem elégítő* osztályzaton nyertek, hozzátartozóiknak visszaadatnak. A bécsújhelyi katonai akadémia harmadik osztályát jó előmenetellel bevégzett növendékek, a gyalogsági (vadas/-) és lovassági — a bécsi katonai műszaki akadémia harmadik évfolyamát jól végzett — növendékek pedig a tüzérségi, illetőleg hadmérnöki vagy utász-csapatokhoz, tiszti minőségben léptettetnek elő. A fiumei hadtengerészeti akadémia negyedik évfolyamát sikeresen végzett növendékek, az intézetből mint másodosztályú t9ngerész-hadapródok lépnek ki. 8. A növendékek tényleges szolgálati kötelezettsége. A katonai nevelő- és képzőintézetekben, a fentein lített alapítványi helyeken képzett növendékek, az 1868. évi XL. törvén;, czikk 19-ik szakasza szerint megbatározott hosszabb tényleges szolgálati kötelezettségnek vannak alávetve, mely kötelezettségnek elvállalása a pályázati kérvényekben világosan kiteendő. Kelt Budapesten, 1886. évi márcziushó 25-én. A m. k. honvédelmi minisztérium. Az országos nyomor győgyitó szerei. VIII A köz vagyonosodást és az állam bevételeit nagy mérvben emelné továbbá a biztosítási ügynek államivá való tétele. A nemzetgazdasági tudomány által felállított elvi nézetek szerént, minden állampolgárnak maga iránti kötelességében áll, hogy munkásságát és élettörekvését ne csupán vagyon-termelésre irányozza; hanem munkás legyen abban is, hogy a már megszerzettet meg is őrizze Minthogy azonban az elemi csapások és számos más eshetőség a vagyont és tőkét nagy mérvben megsemmisíthetik: ezen megsemmisítés utóbajainak enyhítésére és hátrányainak megakadályozására a számító emberek feltalálták a biztosítás eszméjét; társulatokat alakítván abból a czélból, hogy az egyeseket sújtó balesetek-okozta károkat együttesen viseljék. A biztosítási ügy szintén az uj kor szüleménye, amelyet részint a műveltséggel gyarapodó károk nagy menyisége, részint az ujabb idők nemzetgazdasági iránya hoztak létre. A biztositásnak első nyomaira a görögöknél akadunk, de csak a rabszolga szökevények miatti biztosításra. Tehát csak a tengeri kereskedés emelkedtével kezdődött a biztosítás eszméje terjedni. A tűzkár és más csapások elleni biztosítás csak később indult virágzásnak. Mikor keletkeztek az első biztosító intézetek, kétséges. Az ide vonatkozó történeti adatokból csak anyit tudhatunk, hogy 1311-ben a flandriai gróf egy biztosítási kamarát erősített meg; 1435-ben Barcellonában egy királyi rendelet hirdettetett ki a tengeri biztosítás tárgyában; az első biztosítási törvények Flórenczben 1458-ban jelentek meg; később V. Károly bocsátott ki hasonló törvényeket 153 7ben és 1549-ben; Amsterdamban forma szerénti törvényszékek alakíttattak 1598-ban, de csak a tengeri biztosítási ügyek végett. Nem sokára ez után a biztosítási ügy minden országban terjedni, fejlődni kezdett; mígnem korunkban igen nagy fontosságra jutott iiíy hogy a biztosítási ügy ma már a közgazdaságnak egyik jelentékeny mellékrü áldásnak bizonyult be; amelyet a uapjuinkban oly meggondolatlanul provokált »QŐÍ eminczipáczió* halvaszületett eszméje akar isteni valójából kiforgatni. Mily nagy hálátlanság ez a nők részéről! Na de megmugtat az a bit, hogy lesz auyi értelme és erélye a férfi-nemnek, hogy úgy saját, mint a túlkapók érdekében nyakát szegi eme »aóietleukedésnek.« Holott e félre értett és magyarázott törekvésnek semmi nemesebb czélja nincs, nem lehet mint, egyik apostol elvétett kifejezésének meg felelőleg, »asszonyi állata* emanczipálni a nőt. Mondanom sem kell talán, hogy az uj kor eme vívmánya a most lábra-kapott pogány bölcsészek érdeme akik, mellesleg legven megjegyezve, olyan forma elmélettel mint aminőt Diogcnes eléggé érthetően konstatált, hogy t. i. »a becsületes ember korán házasodik, a bölcs soha*, aligha fogják a nőt a politikai emauczipáczióra minősíteni. Bizony bizony furcsa egy dolog volna, ha a tekiutetes királyi ügyészné asszonyság egy szép reggeleu kedves férjecskéjére, valamely politikai vétség miatt, ha nem is éppen halált, de legalább 30 évi börtönt vagy külön élést kérelmezne a juritől 1 Ki tudja, háth i akadna ilyen nő is. Vagy pedig, ha a szóbeliség behozatnék, a női körmön-font és szóbőségtől áradoz • véd- és vádbesíéd'ik előtt, valóságos gyermeki dadogássá törpülnének a férfiak meddő erőködései, syllogizmusai és tróposai. Ilyeneknek különben is, ma sincs szűkében a társadalom. A férfi orvosok pedig pláne elmehetnének zabot hegyezni az orvosnők mellett. Mert hogy a férfi világnak melegebb bizalma lenne a gyöngéd és egyik-másik bájos szépségű orvosnőhöz: az igen természetes. A női hadseregről nem is szólok. Hisz azok a világ összes férfi liarczosair, meghódítanák és lefegyvereznék ! ágát képezi s mint ilyen minden előretörekvő államban kultiváltatik. A biztosító intézetek vagy államaik, vagy magán részvényes, vagy kölcsönös avagy vegyes természetűek ; a szerént amint a biztosítási kárveszély megtérítését, bizonyos díjtételekért, vagy állam, v

agy egyes részvényesek, avagy több község kölcsönösen, magára vállalja és arra magát szerződésileg kötelezi. Az állami biztosítást a nemzetgazdaságtan csak a műveltség alsó fokán álló népeknél, és általában csak ott tartja czélszerűnek, ahol a biztosításhoz megkívántató tőke magán társulás utján össze nem hozható. Különben a nemzetgazd;ik elismerik, hogy az állami biztositásnál a költség sokkal kevesebb, mint a magán biztosító intézeteknél; és hogy kedvező hatással van a hitelre, minthogy az állami biztosítást tömegesebben veszik igénybe már csak azért is, mert a biztosítási díjtételek utáni tiszta haszon az állam kiadásainak fedezésére fordíttatván, az egyes adózó polgárok javára is esik; elismerik továbbá azt is, hogy a károk egyenletesebben és lelkiismeretesebben egyenlittetnek ki, mint a magán társulatok által; és mert végre maga a felügyelet is könnyebb. Tagadhatatlan, hogy mindezek nagyon kívánatossá tehetik, sőt teszik is az állami biztosítás behozatalát. De vau még ezeknél fontosabb és jelentékenyen üdvösebb előnye is az állami biztositásnak, a magán természetű biztosító intézetek fölött. Tudjuk ugyan is, mert naponkint tapasztaljuk, hogy igen -sok biztosított fél nem nagy lelkiismeretességet csinál belőle, ha házát, vagy gabona-asztagját titokban szándékosan felgyújtja; hogy előbb és sokszor a valódi értéket jóval meghaladó biztosítási pénzhez juthasson. Ezt a biztosító társaságok szintén tudják és érzik is; de a szándékosságot csak nagy ritkán sikerülvén kideriteniök: kénytelenek az állítólagos károsult feleket kárpótolni. Innen van az után az az abuormis állapot, hogy a biztosító társulatok nem kellő méltánylattal járnak el sem a kár becslésénél, sem a kár pótlásánál; amely helytelen és igazságtalan eljárásnak sokszor ártatlan károsult felek iszszák meg a levét. Ezekhez járul még az is, hogy a közigazgatási közegek sokszor felületes könnyűséggel járnak el, a biztosított tüzeseteknél a biztosított fél részére szükséges úgynevezett ártatlansági bizonyítványok kiállításánál. És ami a legfőbb, mindezek a nép erkölcsének teljes megmételyezését vonják magok után; aminek megakadályozása minden jóra való állam-kormánynak egyik eminens feladata. Az állami biztositásnál ily kóros állapotok nem következhetnek be. Nem következhetnek be pedig elősző ' azért, mert a biztosított fél igen jól tudja, hogy az általa egyik zsebéből kifizetett és pedig jelentékenyen kisebb biztosítási díj egy részét, t. i. a kezelési költségek fedezése után fenmaradandó reszt, tulajdonképpen csak a másik zsebébe teszi át; amenyíben a biztosítási tiszta nyeremény az állam bevételeit szaporítván, nem egy állami adónem válhatik előbb utóbb fölöslegessé. Nem következhetnek be továbbá a fentebb emiitett kóros állapotok azért sem; mert a tüzesetek határozottan es pedig jelentékeny mérvben gyérebben foguak előfordulni részint abból az okból, mivel az ellenőrzés föltűnően éberebb, részint mert a tüzNem természetes-e tehát, hogy a férfi világ halálos ellensége a női emanczipácziónak. De nézzük az érem másik oldalát. A nőknek politikai emaoczipálása éppen magára a nővilágra nézve lenne legveszélyesebb. Oi azt hiszik, bogy mindent megnyernének; én pedig azt mondom, hogy mindent elvesztenének, aminek most birtokában vannak. Elvesztenék, az élet aprólékos köznapi dolgai közben, kedélyük örök üdeségét és eldurvulnának; elvesztenék, ami pedig előttök a legfőbb, nőiességüket, a férfiakra való var&zshatalmukat, amely nélkül a szépség is cs.ik illat nélküli virág. Na de mindezektől egyelőre nincs mit tartaui. Eszme rokonságnál fogva eszembe jut Szent Péter kakafia, erről pedig a; a kakasos böjti igazság, hogy: »Nem a kakas szavára kezd virradni, De a kakas kiált, mert hogy virrad.* (Madách.) Vagyis a nők emauczipácziójának, a nők szellemi képzettségükben, észrevétlenül kell előállaui. Erről szólva pedig, sajuálom, de a fanyar udvariatlanság egész bőjties hangján ki kell mondanom, hogy ez nagyon fogyatékos, legalább még ma az. Az elemi iskolázás, egy-két idegen nyelven való csevegés, a hangjegyek ismerése s a zongora kopogtatása: még nem készítik elő a nők politikai emánczipálását. Menyivel jobb gazdasszony lenne a nő egy kis fizikai és vegytmi ismeretekkel; menyire nemesülne Ízlése az aesthetika által még az öltözék előállításánál éb a pipere rendezésénél ÍP. Nem lehet eléggé kimutatni, hogy mily előnyös volna eme tudományok ismerése nemzetgazdasági tekintetekből is; sót még a női szépség és báj emelését is megkönyitené. Mert valamint megmondta már bölcs Salamon hogy : »A ház és marha atyától való jószág, az értelmes feleség pedig az Úrtól vagyon* ; éppen ugy igaz az is, amit egy afrikai püspök, tehát még a böjtben is hiteles tekintély, mondott, hogy t. i. »A szépség viszféüye a jónak és igaznak*. Már pedig igaz és jó